Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

10 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 5. Csekkek - üdülésre • Budapest (MTI) Személyenként 10 ezer forintig mindenféle adó- és járulékmentes, a munkaadók által a dolgozóiknak vásárolt üdülési csekk - hangzott el csütörtökön az MSZOSZ-nél rendezett szakmai tanácskozáson. Az év elejétől alkalmazott új szisztéma szerint ezt a maximális kedvezményt a 20 ezer forintos csekkek vásárlásánál használhatják ki a munkaadók, mert a csekkek névértékének fele, maximálisan 10 ezer forint adó- és járulékmentes. A kedvezmény nemcsak a dolgozókra, de a családtagokra is vonatkozik. A csekkeket szabadon lehet beváltani a legalább négyéjszakás belföldi üdülésekre. A csekkek a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-nél, illetve a Hunguest irodákban rendelhetők meg. Közalkalmazottaknak nem telik • Budapest (MTI) A központi költségvetéstől. illetve a Nemzeti Üdültetési Alapítványtól kérnek hathatós anyagi segítséget a közalkalmazottak, mert enélkül nem juthatnák hozzá a kedvezményes üdültetésre jogosító csekkhez. Ezt Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke közölte. A szakszervezeti vezető rámutatott: a közalkalmazottakat foglalkoztató intézményeknek nincs pénzük arra, hogy dolgozóiknak - a vállalkozásokhoz hasonlóan - megvásárolják a belföldi szálláshelyeken beváltható csekkeket. A szakszervezet tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal, hogy a közszolgálat dolgozóinak egy része is hozzájusson a csekkhez. Gyógyszergondok • Budapest (MTI) Haladéktalanul újra kell gondolni a kórházi szakambulanciákon rendelhető gyógyszerek támogatási rendjét, különben félő, hogy a betegek nem jutnak hozzá a gyógyulásukhoz szükséges orvossághoz - javasolja az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EBÖ) szakbizottsága. Egy január l-jétől érvényes rendelet lehetővé teszi, hogy a kórházi szakambulanciák orvosai receptre rendeljenek olyan gyógyszereket, amelyeket korábban közvetlenül csak a kórházak adhattak ki a betegeknek - mondta újságíróknak Matejka Zsuzsanna, az EBÖ gyógyszerészeti bizottságának tagja. A problémát az okozza, hogy az ilyen szerek 80 százalékát egyáltalán nem támogatja a biztosító. Bár a jogszabályok szerint ezeket a gyógyszereket a kórház költségvetéséből kell finanszírozni, ha az orvos mégis receptre (rja fel azokat, a költségek már a beteget terhelik. Ez azért különösen nagy gond, mivel elsősorban rosszindulatú megbetegedéseknél alkalmazott, drága gyógyszerekről van szó - hangsúlyozta Matejka. A kórházak költségvetését jelentősen megterheli a mintegy 1200 szabadárassá vált készítmény megvétele, miután ezek ára a tb-támogatott patikaszereknél nagyobb mértékben, átlagosan 22 százalékkal növekedett. Rohanjon haza! Már 1/4 8-kor Csúcsmozi, utána vígjáték. A legújabb sorozatok és vígjátékok 1/4 4 Csúcsmozi 3/4 6 Sorozat 3/4 7 HÍR3 1/4 8 Csúcsmozi 1/4 10 Vígjáték TV3. Télen-nyá • A vállalkozások bankhiteltartozása Negyedével növekedett • Budapest (MTI) Tavaly január elejétől szeptember végéig mintegy 365 milliárd forinttal nőtt a vállalkozói szektor bankhiteltartozása - derül ki a Magyar Nemzeti Banknak a bankrendszer és a vállalkozói szféra hitelkapcsolatait tükröző, öszszegző jelentéséből. Az összegzés szerint a különböző vállalkozások 1996 december végén 1260,8 milliárd forinttal tartoztak a hazai hitelintézeteknek. Ez az összeg tavaly szeptember végére 1625,6 milliárd forintra emelkedett. A vállalkozói hitelekből az elmúlt év szeptember végén 1561,3 milliárd forint volt a vállalatok hitele. Ebből a forinthitelek nagysága 1076,6 milliárd forintot, a devizahitelek összege pedig 484,7 milliárd forintot tett ki. A kisvállalkozók kölcsöneinek összege 64,3 milliárd forintra rúgott 1997 első háromnegyed évének végén. A vállalkozói szektor bankbetétei összesen 868,8 milliárd forintot mutattak tavaly az első háromnegyed évben. Ennek alapján elmondható, hogy a 9 hónap során 1996 decemberéhez képest mindössze 70,4 milliárd forinttal emelkedtek a betétek. Az MNB összegzése alapján érdekes jelenség, hogy 1997 január végére jelentősen visszaesett a vállalkozói betétek nagysága, akkor mindössze 706,1 milliárd forintra rúgtak. Az elmúlt év szeptemberének végén a vállalatok betétei összesen 805,4 milliárd forintot tettek ki, melyből a forintbetétek 579 milliárd forintot, a devizabetétek pedig 226,4 milliárd forintot jelentettek. A kisvállalkozók által a bankokban elhelyezett összege 63,4 milliárd forint volt tavaly szeptember utolsó napján. A jegybank összegzése alapján a tavaly szeptemberi nettó bankhitel-tartozás a vállalkozói szektorban 756,8 milliárd forintot mutatott. (A nettó bankhiteltartozás úgy adódik, hogy a szektor bankhiteleiből levonják a vállalkozások által elhelyezett összes betétek értékét.) A nettó kölcsönök összege a vállalkozói szektorban 1996 végén mindössze 462,4 milliárd forint volt. Az elmúlt év első kilenc hónapjában alig változott a hitelek betétfedezetének aránya. Tavaly január végén ez a mutató 53,2 százalékon állt, szeptember végén pedig 53,4 százalékot mutatott. • Nagy Frigyes a külföldiek földtulajdonáról A zsebszerződések sorsa • Bécs (MTI) Nagy Frigyes földművelési miniszter a Kurier című osztrák bulvárlapban kedden megjelent interjújában megerősített: Magyarországon valóban léteznek olyan számítások, melyek szerint külföldiek - főleg osztrákok - a „zsebszerződések" révén több százezer hektár termőföldet szereztek meg, s ez sokakat felháborít az országban. Nyilatkozatában a miniszter nem hagyott kétséget afelől, hogy ezek a semmilyen hatóság által nem regisztrált tranzakciók olyanok, mintha nem is léteznének. Kérdésre válaszolva Nagy Frigyes visszautasította még a feltételezést is, hogy a demokratikus Magyarországon bárki is rendőri erőszakkal lépne fel a „zsebszerződések" ellen. Nem lehet azonban arra számítani - mondta hogy ezeket a szerződéseket bármikor is legalizálják, bármilyen összetételű kormány is kerül hatalomra az idei parlamenti választások után. . Az illegális földtulajdonosok csak Magyarország európai uniós csalakozása után kísérelhetik meg a legalizálást. Nagy Frigyes szerint „ehhez azonban inkább támogatniuk kellene a magyarok Brüsszelbe vezető útját és nem megnehezíteni". A miniszter úgy véli: az osztrák fenntartások nehezen érthető ellentétben állnak a földvásárlási kedvvel, hiszen Magyarország kész magára vállalni az EU-tagságból adódó összes jogot és kötelességet. Ebbe beletartozik az is, hogy az összes tagállam polgárainak meg kell adni a jogot a szabad földvásárlásra. Nagy Frigyes szerint azonban ezeknek a személyeknek bizonyos feltételeket teljesíteniük kell. Ilyenek: főfoglalkozásuk a mezőgazdasági tevékenység legyen, és rendelkezzenek hozzá1 megfelelő képzettséggel, valamint az állandó lakóhelyük is Magyarországon legyen, s ne „pendlizzenek" például Burgenlandból a magyar földekre. Nagy Frigyes valószínűnek tartja, hogy a magyarok Brüsszelben bizonyos védelmi időszakot kérnek majd, ameddig a magyar földárak „normalizálódnak". A miniszter ugyanis még valamennyire megérti, hogy a szülőföldjükről valaha elűzött német lakosság a kárpótlásként megkapott földjét újabb földek vásárlásával akarja bővíteni. De nem fogadja el azt, ha egyesek spekulatív célokra használják ki azt a helyzetet, hogy Magyarországon a termőföld ára a nyugat-európainak csupán a töredéke (körülbelül 20 ezer schillingbe kerül egy hektár). Az ár normalizálásához, tájékoztatása szerint, a földpiac liberalizálásán keresztül vezet az út. „Első lépésként törvénymódosítást akarunk annak érdekében, hogy a magánszemélyek mellett gazdasági társaságok is vehessenek földet." Nagy Frigyes azt is elmondta, hogy ezekben a társaságokban részt vehetnek, sőt üdvözlendő is lenne, ha részt vennének tőkeerős küldföldiek, de hangsúlyozta - a magyar parlamenti ellenzék indokolatlanul tart attól, hogy ezek a személyek valaha is e földek tulajdonosaivá válhatnak. Nyugdíjpénztári kapocs' f# ff • Budapest (MTI) A munkáltatók minden szükséges információval rendelkeznek ahhoz, hogy időben eleget tegyenek a nyugdíjpénztárak számára a nyugdíjreformmal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek - hangsúlyozta Radnai György, az Állami Pénztárfelügyelet elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyeletnek nincs joga halasztást adni és nem is értenek egyet kötelezettség határidejének esetleges módosításával, mivel megítélésük szerint ez hátrányt okozna a pénztártagoknak. A felügyelet elnöke azért tartotta fontosnak ismertetni álláspontját, mert a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete kezdeményezte, hogy a január 1 -jétől kötelező adatszolgáltatásra a munkáltatók haladékot kaphassanak a felügyelettől. Radnai György úgy vélte: a foglalkoztatók képesek az előírás teljesítésére, mivel erről már tavaly júliusban, illetve októberben tudomást szereztek a nyugdíjreformmal kapcsolatos törvények elfogadásakor és megjelenésekor. Ezek az adatok, nevezetesen: a munkavállalók bére és ezt terhelő járulékok mértéke, ismert a munkáltatók előtt. A január 1-je óta működő új nyilvántartási rendszer a munkáltatóknak és a pénztáraknak a központi nyilvántartáshoz eljuttatott adatain alapul. Olyan naprakész információkat tartalmaz, amelynek köszönhetően a felügyelet reményei szerint a járulékfizetési elmaradások is csökkenni fognak. Az adatszolgáltatáshoz szükséges formanyomtatványhoz, illetve számítógépes programhoz a munkáltatók december 20-tól ingyenesen juthatnak a Központi Statisztikai Hivatal ügyfélszolgálatánál. Ugyancsak térítésmentesen vehetik át a bizonylatokat a magányugdíjpénztáraknál, illetve a felügyelet ügyfélszolgálatánál. A számítógépes program pedig január 5-től az Internetről is letölthető. Ennek címe: WWW.pénz tarfelugyelet.hu. A tíznél több fót foglalkoztató munkaadóknak adatszolgáltatási kötelezettségüket mágneses adathordozón kell teljesíteniük. SZ & R TV-, VIDEÓKukovecz Nana u. 21 Tel.: 483-996, 06-30-458-063. Garanciával javítunk! . Ingyenes HUT0-, MOSOGEPNONSTOP HIBABEJELENTÉS SZERVIZ