Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-05 / 30. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 5. A HELYZET 7 • Az ÁSZ szerint: veszteséges cég vásárlása, áron aluli részvényeladás Tagadható-e a megye elmaradt haszna? Ajem ígérkezik könnyen 1V lezárható ügynek a megyei önkormányzat gazdálkodását taglaló ASZ-vizsgálát. Amikor ugyanis egy önkormányzat munkáját értékelik, nyilvánvaló a politikai felelősség, az esetleges hatásköri túllépés kérdésének felvetése is. Nem lehet megfeledkezni arról, hogy a képviselőknek, főként pedig a tisztségviselőknek egy-egy döntés meghozatalánál nem elsősorban saját véleményüket, sokkal inkább az adott térség érdekeit kell szem előtt tartani. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentumok többek között az 1997 december 16-ra elkészült jelentés. majd a nemrég napvilágot látott kiegészítés tanúsága szerint lényegében ezen elvek többszöri megsértésére is fényt derített az Állami Számvevőszék vizsgálata. Az önkormányzat ugyanis a vagyonnyilvántartást nem a számviteli előírásokai és a számlarendjükben foglaltakat figyelembe véve vezette. Kiegészítő jelentésében pedig az ügyben érintett két megyei vezető, Lehmann István elnök és Ratkai Imre alelnök személyes felelősségét megfogalmazó megállapításait - az érintettek ellenvéleményét visszautasítva -, az ÁSZ-vizsgálat vezetője továbbra is fenntartja. Eszerint az önkormányzat elsö emberei - megkerülve a közgyűlést - önállóan döntöttek fontos kérdésekben. Ez a demokrácia, az önkormányzati törvény, a helyi szmsz szerint elfogadhatatlan, mivel közpénzek felhasználásáról van szó. Lehmann István elnök és Ratkai Imre alelnök, akiket az ÁSZ-jelentés felelősnek tart. (Fotó: Enyedi Zoltán) Az elmúlt héten - a megyei önkormányzat rendkívüli ülését követően - derült fény arra, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja, hogyan hatott a Csongrád megyei önkormányzati vagyon alakulására az önkormányzat gazdasági társasági érdekeltségekkel és egyéb pénzügyi befektetésekkel történd gazdálkodása. Ennek kapcsán pedig felmerült több hiányosság, illetve törvényi, rendeleti előírás megsértése is. A rendszerváltást után létrejött önkormányzatok működése, közfeladataik ellátása feltételezi, hogy a helyhatóságok megfelélő vagyonnal rendelkezzenek. E vagyoni alap megteremtése részben az állami tulajdon önkormányzativá válásával történt, de a polgári jog szabályai szerint is szerezhetnek tulajdont. Miután azonban közvagyonról van szó, nem mindegy, miként gazdálkodnak ezen értékekkel. Csongrád megye önkormányzata 12 társaságban rendelkezik tulajdonrésszel, illetve részvénnyel, amelyek közül két céget érintően - a Délépítő Rt. és a Tisza Kenyér Rt. vitatható azok megszerzésének körülménye, szabályossága. A Tisza Kenyér Sütőipari Rt.-ben a privatizációs pályázat nyerteseként - adásvétel útján - szerezte a megye a tulajdonjogot. Az APV Rt. a 85 százalékos tulajdoni arányt képviselő részvénycsomagot 100 százalékos árfolyamon, részben készpénzért (30%), a többit kárpótlási jegy felhasználásával értékesítette. „A Csongrád megyei közgyűlés - a tulajdonosi bizottság javaslatára hozzájárult a pályázaton való részvételhez, annak ellenére, hogy a cég veszteséges volt, és jelentős hitelállománnyal rendelkezett." Az ASZ jelentés utal arra is, hogy a hivatal dolgozói jelezték az elnöknek: a befektetés nem gazdaságos. Mindezek ellenére a képviselőtestület - bár kérdés, hogy ez utóbbi véleményről volt-e tudomásuk - hozzájárult a pályázat benyújtásához. Azt megelőzően pedig az önkormányzat kezdeményezésére - létrehoztak egy konzorciumot is, amelynek tagjai meghatározták az rt.ben való részvételi, valamint tulajdoni arányt. A közgyűlés azonban nem csak a privatizációs szerződés tartalmát nem ismerte, mutat rá a vizsgálati jelentés. Nem döntött ugyanis az alelnök által ellenjegyzés nélkül aláírt - az önkormányzatot természetesen a 65,78 százalékos tulajdoni részarányának megfelelően terhelő - 50 millió forintos tőkeemelési kötelezettségvállalásról, illetve az 5 milliós „bánatpénzről", valamint a 26 milliót meghaladó dolgozói részvénycsomag megvételének átvállalásáról sem. Hiszen csak ezek ismeretében „mérlegelhette volna a közgyűlés, hogy az önkormányzat vagyonából kockáztat-e ilyen volumenű, veszteséges vállalatba történő befektetést." A Délépítő üzletrész - illetve részvény - tulajdonjogának megszerzése, dokumentálása szintén nem mindig a törvényi előírásoknak megfelelően bonyolódott. A megyei önkormányzat gazdálkodási, beruházási, vállalkozási tevékenységének irányításával és felügyeletével megbízott alelnök ugyan még 1994 februárjában tájékoztatta a költségvetési, gazdasági bizottságot az üzletrészvásárlás lehetőségéről, de sem akkor, sem később nem született arra vonatkozó, jóváhagyó, végrehajtható döntés. Sőt: „A Délépítő Kft. üzletrészének vásárlásáról, majd rt.-vé alakulásáról 1997. végéig nem tájékoztatta sem a közgyűlést, sem a döntésre jogosult bizottságokat annak ellenére, hogy több adásvételi szerződést írt alá közgyűlési felhatalmazás és jóváhagyás nélkül". A Délépítő Rt. - ellentétben a Tisza Kenyér Rt.-vei - nyereséges társaság, amit bizonyít, hogy már az 1994. évi eredménye után 20 százalék osztalékot fizet. Az alelnök azonban ebben az időszakban, 1995-ben közel 29 millió forint értékű részvényt értékesít - a valós piaci érték alatt - 24 millióért. Az ÁSZ úgy ítélte meg jelentésében, hogy „a Délépítő Kft.-ben, illetve Rt.-ben való üzletrészek, részesedések megszerzése és értékesítése érinti a korábbi mérlegtételek valódiságát annak ellenére, hogy pénzforgalom nem történt". A dokumentálás ugyanis elmaradt, még „az 1995. évben az osztalék fejében kapott részvények nyilvántartásba vétele is, valamint az értékesítés kapcsán a számviteli rendezés, mivel a dokumentumok nem álltak a hivatal közgazdasági osztályának rendelkezésére". Ha mindössze az ÁSZ vizsgálat során kiderített hiányosságok e korántsem teljes körét tekintjük, akkor is figyelmet érdemel majd a közgy lés mai döntése. A testület ugyanis az 1998. évi költségvetés tárgyalása kapcsán határoz majd a Tisza Kenyér Rt. tőkeemeléséről, akkor, amikor nehézséget okoz a közalkalmazotti bérek biztosítása, kórházai m ködőképességének megőrzése. Ez utóbbiak tükrében pedig lényeges lehet, hogy a Délépítő-részvények kezelésének, értékesítésének ügyét - még ha nem is fizetett azokért az önkormányzat, de eladta, és ez nyilvánvalóan elmaradt haszonszerzést is jelent - miként ítélik majd meg a képviselők. N. Rács Juciit • Február végén számol be a fegyelmi bizottság Kételyek, bizonyítékok és közgyűlés... Farkas Sándor, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagja, a Fidesz agrárkollégiumának vezetője 1995-ben került a megyei önkormányzathoz, számára akkor kezdődött a hosszú, mára kiteljesedő történet. - Úgy emlékszem, már 1995-ben suttogtak a megyei önkormányzat visszásságairól, elsősorban a Délépítő ügyeiről, s Ratkai alelnök úrral kapcsolatban. Az elmúlt hetekben azután megjelent a számvevőszéki vizsgálat, amelynek az eredménye azt bizonyítja, hogy komoly visszaélések történtek. • Milyen súlyosabb megállapításai voltak a számvevőszéknek? - Hivatali visszaélés gyanúja, bizonylati fegyelem megsértése. Olyan dolgokat írtak alá a vezetők, amelyekhez közgyűlési felhatalmazás nélkül nem volt joguk. Ellenjegyzés nélkül történtek a szerződéskötések. A közgyűlésnek akkor sem volt mindig elegendő információja, amikor tárgyalta ezeket az ügyeket és döntött. Ezért kezdtek el suttogni. • A közgyűlés az ügyben fegyelmi bizottságot állított fel. Kik a tagjai? - Gombos András Farkas Sándor: „Visszaélések történtek." (Fotó: Enyedi Zoltán) (SZDSZ), dr. Nyári Károly (Agrárszövetség), Belovai Pál (KDNP). A bizottságnak - melynek felállítását a számvevőszék előírta - február 28-áig be kell számolnia a közgyűlésnek. A vizsgálatot a közgyűlés vezetői nyárig akarták halasztani, hogy addigra pótolják a hiányzó okiratokat. • Mit vár az ügyben a csütörtöki közgyűléstől? - A napirenden ugyan nem szerepel a téma, de szerintem ezt nem lehet megkerülni. Valaki fel fogja vetni, s ez lehet a tulajdonosi vagy a fegyelmi bizottság valamelyik tagja. A vizsgálatot ugyanis a tulajdonosi bizottság kezdte, ott fogalmazódtak meg az első kérdések, kételyek. • Hogyan került a képbe a számvevőszék? - Nem tudom, valószínű, hogy normál ügymenetben vizsgálták az 1995 elejétől 1997 közepéig tartó időszakot. • A két exponált, hangsúlyosabb ügy közül melyiket tartja fontosabbnak? - A Délépítő Rt.-nél történteket. Szerintem a Tisza Kenyér nem olyan nagy ügy. Lehet, hogy ez az értékelés felületes, de én így látom. Hatásköri túllépésről, többszörös jogsértésről van szó, hiszen bizottsági, közgyűlési döntések nélkül történtek aláírások. A számviteli törvényt sem tartották be. • A közgyűlés vezetésén belül Ön szerint hogyan oszlik meg a felelősség? - Lehmann elnök űr felelősségét nem lehet kizárni neki mindenért tartania kell a hátát -, Ratkai alelnök úr pedig biztos, hogy felelős, ez egyértelmű számomra, legalábbis az eddigi vizsgálatok alapján. • Az apparátus felelőssége hogyan vetődik fel, illetve egyáltalán szóba kerülhet-e? - A hivatal azt hajtja végre, amit az elnök és az alelnök mond. Voltak visszajelzések, de azt nagyon nem szeretném, ha a másodikharmadik vonalon vernék el a port, nem ők a felelősek. • Mi történik egy esetleges fegyelmi bizottsági elmarasztalás után? - Nem ismerem olyan mélyen az önkormányzati törvényt, de szerintem megrovásról, meg ilyesmiről lehet szó, erősebb szankcióról nem nagyon. Utána már minden a közgyűlésen múlik. K. A. Studium Generale! • Munkatársunktól Ismét indul a Studium Generale a Baloldaldi Ifjúsági Társulás szervezésében! Várják mindazoknak a diákoknak a jelentkezését, akik egyetemi vagy főiskolai felvételi előtt állnak. Felkészítő tanfolyamok magyar, matematika, fizika, biológia és történelem tárgyakból indulnak. A komolytalan jelentkezők kiszűrése érdekében a részvételi díj 1000 forint, melyet a képzés után visszakapnak azok a jelentkezők, akik az órák kétharmadán résztvettek. A képzés február közepén indul. Jelentkezési határidő: február 10. Jelentkezhi személyesen a BIT irodán lehet (Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4.), hétfőtől csütörtökig 12-től 16 óráig, pénteken 9-től 12 óráig. A tanfolyammal kapcsolatban felvilágosítás a 62/423-868-as telefonszámon kapható. Izraeli trió • Munkatársunktól Ma, csütörtökön 18 órakor a Magyar-izraeli Baráti Társaság vendégeként Szegeden is fellép az izraeli Jerusalem Lyric Trio. A komolyzenei együttes - amelynek Amalia Ishak (ének), Wendy EislerKashy (fuvola) és Allan Sternfield (zongora) a tagjai - a világ számos országban ért már el sikereket, s hazánkban is felléptek. A trió ma este a Kortárs Galériában (Szeged, Nádor u. 2.) koncertezik. Az együttest bemutatja és egy bevezető zenével színesíti az eseményt Nagy Imre Erik karmester, zeneszerző, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Bajor bál • Munkatársunktól A Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete és a Szegedi Német Kisebbségi Önkormányzat február 7-én 19 órakor tartja hagyományos bajor bálját a szegedi Hungária Szálló éttermében. A hangulatot a lánycsóki sramlizenekar és a tánckar biztosítja. Asztalfoglalás Kendi György 322-683-as telefonszámán, vagy a Kisebbségi Házban (Szeged. Osztrovszky utca 6., telefon: 424-249) 9 és 16 óra között intézhető. Kié a rádió? • Munkatársunktól A rendórség elfogta K. István Cserepes sori lakost, akit azzal gyanúsítanak, hogy január 23-án a Kálvária téren egy lezárt, feltehetően külföldi rendszámú piros BMW-t feltört. Az autóból a gyanúsított ellopott egy Blaupunkt típusú kódkártyás műsorvevő rádiót. A rádió később megkerült, azonban a rendőrök nem találják a sértettet, s nem tudják visszadni neki a lopott holmit. Kérik a nyomozók, hogy aki a BMW tulajdonosáról információt tud szolgáltatni, hívja a 62/477-577-es szám 16-86-os mellékét. Szegedi telephelyünkre földmunkagépek szervizelésére fiatal, pályakezdő, felsőfokú végzeltségd szakembert keresünk, kezdetben részmunkaidős elfoglaltsággal. Villamossági és/vagy elektronikai végzettség és angolnyelv-tudás előnyt jelent. Önéletrajzát, kérjük a következő címre küldje: KIIHN Kft., 1239 Budapest. Ócsai út 5.