Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-28 / 50. szám
SZOMBAT, 1998. FEBR. 28. BELFÖLD 3 röviden > A franciák bíznak Magyarországban Meglódult a magyar kivitel A francia nagykövet a szegedi Stefánián. Paul Poudade szerkesztőségünkbe is ellátogatott. (Fotó: Miskokzi Róbert) jegyzet Adós, fizess? rivek óta húzódó probléma látványos megoldására MJj szánta el magát a kormány. Mára 10 milliárd forintnyi köztartozás halmozódott fel hazánkban. Van, aki a gázért nem fizet, más a fűtésért, akad, aki a lakáskamatokat nem adja postára, de a legtöbb adós egyszerűen semmit sem fizet. Adódik azonnal a kérdés, ki az, aki nem tud és ki az, aki nem is akar törleszteni? Megfontoltan kell hát megközelíteni a problémát, s semmi esetre sem szabadna az adófizetők pénzén szociális gesztusokat gyakorolni azokkal, akik nem mutatnak fizetési hajlandóságot. Mostanában a régen felvett és azóta módosított lakáshitelek kerültek a figyelem középpontjába. Elképzelések tucatjai láttak napvilágot, hogyan lehetne a szorult helyzetben lévő családokon segíteni. Az viszont szomorú tény, hogy az adósok többsége a pénzintézet tájára sem megy évek óta, hiába hívják. Ha már pénzt nem látnak az adóstól, legalább az egyezség legcsekélyebb jelét mutatná, mondják a bankárok. Eljutottunk mára oda, hogy bizonyos esetekben szinte nemzeti sport lett a nemfizetés. Fizet a kisnyugdíjas, legfeljebb nem eszik, nem fizetnek viszont olyan társadalmi rétegek, amelyekbe a szégyenérzet szikráját sem nevelték bele. Egy dunántúli nagyvárosban készült felmérés azt igazolta, hogy az adósok háromnegyede ki tudná egyenlíteni számláját, de nem teszi. Amikor tízmilliárdos tartozásról beszélünk, legrosszabb esetben is három-négy milliárd lehet az az összeg, amely állami mentőövként szóba jöhet. Többféle ötlettel is előállt mára a kormány. Egyrészt szeretné az önkormányzatokra testálni a megoldást, rendezzék azok a problémát, majd jelzálogként jegyeztessék be a kölcsönt a nemfizető lakására. A lakáshiteleknél az is szóba jöhet, hogy az állam átveszi a banktól a tartozást, hogy az adós egy „türelmesebb" hitelezővel találja szembe magát. Csakhogy ez a probléma újabb elodázása lenne... jk Minden bizonnyal az első lépés az lehetne, hogy a 1V1 végrehajtási törvény megszigorításával fizetésre bírják azokat, akik ezt már eddig is megtehették volna, csak éppen nem akarták. Ezután tisztább képet kapnánk: ki szorul valóban segítségre? Az önhibájukon kívül bajba jutottak rétege ugyanis már jóval szűkebb lenne. Szociális jótékonykodással viszont a társadalom többségét sújtaná az állam, azokat, akik eddig becsülettel fizettek. , Mmm^^^^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmmmmmmammmmmmmmemmmmmmMmmmm //W^ Csongrádi sgt. 27. Tol.: 491 -022. Dorozsmai út 5. Tol.: 406-092 ' 'modul bau JAMINA TETŐCSEREPEK ÁRENGEDMÉNNYEL! CSABAI NATÚR ALAPCSERÉP 81,26 Rt/db 69,00 Ft/db CSABAI MÁZAS 21,26 M/db 77,50 Ft/db HOLLAND NATÚR 81,26 F»/«tl» 69,OO Ft/db HOLLAND MÁZAS 21,26 Rt/88 77,50 Ft/db Szeged és a mullik Fenyő-gyilkosság • Budapest (MTI) Dézsi Mihály, az ORFK bűnügyi sajtóreferense nem erősítette meg pénteken azokat a lapértesüléseket, hogy a csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezett albán állampolgárságú férfi vezette azt az autót, amiből Fenyő János gyilkosa a merénylet előtt kiszállt. Megismételte csütörtöki nyilatkozatát: a rendőrség egyelőre csak feltételezi, hogy a zsarolás és okirathamisítás miatt letartóztatásban lévő S. M. a médiavállalkozó meggyilkolásával is kapcsolatba hozható. Hozzáfűzte: az ügy nyomozásával foglalkozó csoport azon dolgozik, hogy az esetleges kapcsolat mibenlétét kibontsa. SZDSZ-jelöltek • Budapest (MTI) Tegnap a Szabad Demokraták Szövetsége megnevezte valamennyi egyéni képviselőjelöltjét. Csongrád megyében az alábbiak szerint indulnak a jelöltek. Szeged, 1. vk.: Szabó Gábor; Szeged, 2. vk:. dr. Kovács Beáta; Szeged, 3. vk.: Rózsa Edit; Csongrád, 4. vk.; Pászti Tóth Gyula; Szentes, 5. vk.: Gombos András; Hódmezővásárhely, 6. vk.: dr. Kecskés Ákos; Makó, 7. vk.: Marosvári Attila. Gazdátlan magánerdök • Szombathely (MTI) Vas megyében 93 ezer hektárnyi erdőből várhatóan 43 ezer hektár kerül magántulajdonba. Ebből a tulajdonviszonyok rendezésének elhúzódása miatt 20-22 ezer hektáron még el sem kezdődött az erdőgazdálkodás. Vas megyében vannak olyan magánerdők, amelyeknek már ismert a tulajdonosi közössége, de az erdőgazdálkodásra jogosító szervezetet ezek egy részében még meg sem alakították. A vasi erdők élőfakészlete az elmúlt években növekedett, 1997-ben 21 millió 189 ezer köbméter volt, három millió köbméterrel több, mint a rendszerváltozást megelőző időben. Szinva-parti Shinwa • Miskolc (MTI) Egy éven belül felépül és megkezdi működését Miskolcon, a Szinva partján, a kenyérgyár mögötti 4,1 hektáros, beépítetlen területen a japán Shinwa társaság híradástechnikai megmunkáló és összeszerelő üzeme, amely félezer embernek ad munkát. A terület adásvételéről szóló szerződést március 13-án írják alá a város önkormányzata és a japán cég képviselői. Ez a dátum egyúttal a 10 millió dolláros beruházás megkezdésének kezdetét is jelenti. A Shinwa a világ vezető elektronikai alkatrészgyártó cégeinek sorába tartozik. A Baloldali Ifjúsági Társulás meghívására Szegeden járt Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete. A diplomata programja során meglátogatta lapunk szerkesztőségét is, ahol elmondta: nagyra értékeli a várost és a dél-alföldi régiót, amelyben számos francia vállalat működik, és amellyel a francia intézmények széles körű kulturális és felsőoktatási kapcsolatokat ápolnak. • Nagykövet úr! Milyennek ítéli meg Magyarország és Franciaország politikai kapcsolatát? - A francia-magyar kapcsolatok a történelem folyamán soha nem voltak még ennyire kiegyensúlyozottak és kedvezőek. A politikai kapcsolatok élénkségét jellemzi, hogy a francia védelmi miniszter nemrég Budapesten járt, a magyar pénzügyminiszternek és a külügyminiszternek pedig hivatalos franciaroszági látogatásra van meghívása. E tárgyalások kiterjedMegalakult a Dél-Alföldön is a regionális idegenforgalmi bizottság. A Kecskeméten megrendezett fórumon átadták a bizottság tagjainak az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megbízólevelét. A tanácskozáson kiderült, hogy a 3 évvel ezelőtti, 200 millió forintos központi támogatással szemben az idén a vállalkozói befizetésekből mintegy 5 milliárdos apanázsnek a magyar integráció ügyére is. A március 31-én kezdődő európai uniós magyar felvételi tárgyalások kapcsán szeretném elmondani, hogy amiként Jacques Chirac köztársasági elnök állásfoglalása nyomán Franciaország támogatta Magyarország felvételét a NATO tagjai közé, úgy a magyar ügy az európai uniós felvétel esetében is számíthat a francia segítségre. # Van-e ennek a politikai jó viszonynak érzékelhető jele a gazdasági cserekapcsolatokban? - A francia-magyar gazdasági kapcsolatok az utóbbi időszakban látványos fejlődésnek indultak. Az 1997-es adatok szerint a két ország kereskedelmi forgalma a történelem során először lépte át a 10 milliárd frankos határt, ami 1,8 milliárd dollárnak felel meg. A magyarországi francia beruházások 1,7 milliárd dollárt tesznek ki, többet, mint amennyi tőkét a francia vállalatok a négyszer ekkora Lengyelországba vittek. Ez azt mutatja, hogy a francia beruházók bíznak Mara számíthat az idegenforgalom. Az 5 milliárdos támogatás felét a nemzetközi marketing fejlesztésére szánja a tárca, a többit beruházásokra, a kínálatok bővítésére. A turizmus hagyományosan a fővárosra és a Balaton környékére koncentrálódik. Vannak azonban más tájegységek, amelyek megismerésre méltók, ám ezeknek szalonképessé kell válniuk az infrastruktúra területén is. Lehet tehát pályázni, hogy az országba látogató 40 gyarország stabilitásában és pénzügyi hitelében. Ennél is látványosabb eredmény, hogy a franciaországi magyar kivitel 1996 és 1997 időszakában 40 százalékkal emelkedett, ami pedig azt jelzi, hogy a francia-magyar kapcsolatok valóban kétoldalúak. Szívből remélem, hogy ez a folyamat folytatódni fog, hiszen minden politikai feltétel adott hozzá. • A francia kormány évek óta széles felsőoktatási ösztöndíj skálát kínál a magyar hallgatóknak. Ki az ideális pályázó? - Hadd jegyezzem meg, hogy a francia ösztöndíjrendszernek magyar megfelelője is van, amelyet a francia hallgatók vehetnek igénybe. Az ösztöndíjaink három szakterületre terjednek ki: a hagyományos irodalmi és filológiai, a műszaki és tudományos, valamint az európai tanulmányok területére. Ez utóbbi szektor ösztöndíjai egyre keresettebbek. E támogatásban azok részesülhetnek, akik az európai tanulmányok területére akarnak specializálódni; vagy millió turista közül minél több jöjjön el Csongrád megyébe is. Az országban megalakult regionális bizottság 20-50 milliós alapot kapnak a központi támogatásból, az összeg sorsáról szabadon döntenek. A Kecskeméten megalakult bizottság elnöke ugyan gyulai, ám a 9 tag közül kettőkettő Békés- és Bács-, öt pedig Csongrád megyei. Jó esély van arra, hogy szűkebb pátriánk is részesüljön azokból a forintokból, amelyeket az idegenforgalom fellendítéazért, mert európai intézményekben kívánnak dolgozni, vagy azért, mert részt vesznek a magyar rendszer európai adaptálásában. Az ideális pályázó az, aki franciául beszél vagy szeretne megtanulni, és egy jövőbeli hasznosítás végett európai tanulmányokat szeretne folytatni. • Nagykövet úr! Ön mostani tisztsége előtt a francia külügyminisztériumban közép-kelet-európai kérdésekkel foglalkozott. Mit gondol, stabilabb lette a régió a rendszerváltozások óta? - Négy évvel ezelőtt még azt gondoltam, hogy nem, mivel úgy látszott, a területi szétdarabolódás még nem fejeződött be. Azóta megváltozott a véleményem, hiszen a régióban egyre erősebb az egyensúly és területi kérdések helyett megindult a határ menti együttműködés. A magyar-román megbékélés kiemelkedő sikere és a daytoni megállapodás hatása óta a térség lényegesen stabilabb. Panok Sándor sére szántak. Van mire költeni, hiszen a gyógy-, a vízi és a falusi turizmus kihasználása gyerekcipőben tipeg. Egyelőre kérdés, hogy hol lesz a három megye regionális idegenforgalmi központja. Jelentkezett Gyula, Csongrád és természetesen Szeged is. Nem mindegy, hogy az érintett városok mit kínálnak, mivel pályáznak. Az lenne azért a szerencsés. ha a centrum mégiscsak Csongrád megyében lenne. V. F. S. • Munkatársunktól Egyre több multinacionális cég nyit bevásárlóközpontot vagy kezd építkezni Szegeden. - Mások kárán tanulhat a város, ha időben szabályozza a terjeszkedésüket hangzott el Póda Jenő országgyűlési képviselő pénteki sajtótájékoztatóján. Több nyugat-európai nagyváros és Budapest nem lépett időben, így néhol tarthatatlan helyzet alakult ki. A magyar fővárosban például egy év alatt 10 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A multinacionális cégek ráadásul a zöld területeken terjeszkednek, pedig egy 1996-os ENSZ ajánlás szerint is a volt ipartelepeken és környékükön célszerű felépíteni a bevásárlóközpontokat - véli a szegedi politikus, aki úgy gondolja, hogy a piaci versenybe be lehet avatkozni anélkül, hogy sérülne a vállalkozás szabadsága. Például egy új szabályozás szerint Ausztriában 8 ezer négyzetméternél nagyobb bevásárlóközpontot nem lehet építeni. - Új kereskedelmi centrumban soha nem keletkezik annyi munkahely, mint amennyi ezzel megszűnik a kiskereskedelemben - közölte az országgyűlési képviselő. - A multinacionális cégek korlátozása nem az Ipari-, Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium, hanem az önkormányzatok jogköre. Jó lenne, ha Szeged lépne ez ügyben, mert félő, hogy egy év múlva már késő lesz. NEM CSAK ÉJSZAKAI BAGLYOKNAK! 1998. aug. 31-ig az internetes helyi hívások díjából hétvégeken (szombat és vasárnap 8-22 h-ig) 50% KEDVEZMÉNYT ADUNK ÜGYFELEINKNEK. Bővebb tájékoztatásért tárcsázza az ingyenesen hívható 06-80-820-003-as zöld számot, vagy hívja a 084-et! DÉLTÁV Internet: http://www.deltav.hu & DÉix&Mtmm • Lendület és pénz az idegenforgalomnak Hol lesz a központ?