Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28 / 50. szám

SZOMBAT, 1998. FEBR. 28. BELFÖLD 3 röviden > A franciák bíznak Magyarországban Meglódult a magyar kivitel A francia nagykövet a szegedi Stefánián. Paul Poudade szerkesztőségünkbe is ellátogatott. (Fotó: Miskokzi Róbert) jegyzet Adós, fizess? rivek óta húzódó probléma látványos megoldására MJj szánta el magát a kormány. Mára 10 milliárd forint­nyi köztartozás halmozódott fel hazánkban. Van, aki a gázért nem fizet, más a fűtésért, akad, aki a lakáskama­tokat nem adja postára, de a legtöbb adós egyszerűen semmit sem fizet. Adódik azonnal a kérdés, ki az, aki nem tud és ki az, aki nem is akar törleszteni? Megfontoltan kell hát meg­közelíteni a problémát, s semmi esetre sem szabadna az adófizetők pénzén szociális gesztusokat gyakorolni azok­kal, akik nem mutatnak fizetési hajlandóságot. Mostanában a régen felvett és azóta módosított lakás­hitelek kerültek a figyelem középpontjába. Elképzelések tucatjai láttak napvilágot, hogyan lehetne a szorult hely­zetben lévő családokon segíteni. Az viszont szomorú tény, hogy az adósok többsége a pénzintézet tájára sem megy évek óta, hiába hívják. Ha már pénzt nem látnak az adóstól, legalább az egyezség legcsekélyebb jelét mu­tatná, mondják a bankárok. Eljutottunk mára oda, hogy bizonyos esetekben szinte nemzeti sport lett a nemfizetés. Fizet a kisnyugdíjas, leg­feljebb nem eszik, nem fizetnek viszont olyan társadalmi rétegek, amelyekbe a szégyenérzet szikráját sem nevelték bele. Egy dunántúli nagyvárosban készült felmérés azt igazolta, hogy az adósok háromnegyede ki tudná egyen­líteni számláját, de nem teszi. Amikor tízmilliárdos tartozásról beszélünk, leg­rosszabb esetben is három-négy milliárd lehet az az összeg, amely állami mentőövként szóba jöhet. Többféle ötlettel is előállt mára a kormány. Egyrészt szeretné az önkormányzatokra testálni a megoldást, ren­dezzék azok a problémát, majd jelzálogként jegyeztessék be a kölcsönt a nemfizető lakására. A lakáshiteleknél az is szóba jöhet, hogy az állam átveszi a banktól a tarto­zást, hogy az adós egy „türelmesebb" hitelezővel találja szembe magát. Csakhogy ez a probléma újabb elodázása lenne... jk Minden bizonnyal az első lépés az lehetne, hogy a 1V1 végrehajtási törvény megszigorításával fizetésre bírják azokat, akik ezt már eddig is megtehették volna, csak éppen nem akarták. Ezután tisztább képet kapnánk: ki szorul valóban segítségre? Az önhibájukon kívül baj­ba jutottak rétege ugyanis már jóval szűkebb lenne. Szociális jótékonykodással viszont a társadalom több­ségét sújtaná az állam, azokat, akik eddig becsülettel fi­zettek. , Mmm^^^^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmmmmmmammmmmmmmemmmmmmMmmmm //W^ Csongrádi sgt. 27. Tol.: 491 -022. Dorozsmai út 5. Tol.: 406-092 ' 'modul bau JAMINA TETŐCSEREPEK ÁRENGEDMÉNNYEL! CSABAI NATÚR ALAPCSERÉP 81,26 Rt/db 69,00 Ft/db CSABAI MÁZAS 21,26 M/db 77,50 Ft/db HOLLAND NATÚR 81,26 F»/«tl» 69,OO Ft/db HOLLAND MÁZAS 21,26 Rt/88 77,50 Ft/db Szeged és a mullik Fenyő-gyilkosság • Budapest (MTI) Dézsi Mihály, az ORFK bűnügyi sajtóreferense nem erősítette meg pénteken azo­kat a lapértesüléseket, hogy a csütörtökön előzetes letartóz­tatásba helyezett albán állam­polgárságú férfi vezette azt az autót, amiből Fenyő János gyilkosa a merénylet előtt ki­szállt. Megismételte csütörtö­ki nyilatkozatát: a rendőrség egyelőre csak feltételezi, hogy a zsarolás és okirathamisítás miatt letartóztatásban lévő S. M. a médiavállalkozó meg­gyilkolásával is kapcsolatba hozható. Hozzáfűzte: az ügy nyomozásával foglalkozó csoport azon dolgozik, hogy az esetleges kapcsolat miben­létét kibontsa. SZDSZ-jelöltek • Budapest (MTI) Tegnap a Szabad Demok­raták Szövetsége megnevezte valamennyi egyéni képvi­selőjelöltjét. Csongrád megyé­ben az alábbiak szerint indul­nak a jelöltek. Szeged, 1. vk.: Szabó Gábor; Szeged, 2. vk:. dr. Kovács Beáta; Szeged, 3. vk.: Rózsa Edit; Csongrád, 4. vk.; Pászti Tóth Gyula; Szen­tes, 5. vk.: Gombos András; Hódmezővásárhely, 6. vk.: dr. Kecskés Ákos; Makó, 7. vk.: Marosvári Attila. Gazdátlan magánerdök • Szombathely (MTI) Vas megyében 93 ezer hektárnyi erdőből várhatóan 43 ezer hektár kerül magán­tulajdonba. Ebből a tulajdon­viszonyok rendezésének el­húzódása miatt 20-22 ezer hektáron még el sem kez­dődött az erdőgazdálkodás. Vas megyében vannak olyan magánerdők, amelyeknek már ismert a tulajdonosi kö­zössége, de az erdőgazdálko­dásra jogosító szervezetet ezek egy részében még meg sem alakították. A vasi erdők élőfakészlete az elmúlt évek­ben növekedett, 1997-ben 21 millió 189 ezer köbméter volt, három millió köbméter­rel több, mint a rendszervál­tozást megelőző időben. Szinva-parti Shinwa • Miskolc (MTI) Egy éven belül felépül és megkezdi működését Mis­kolcon, a Szinva partján, a kenyérgyár mögötti 4,1 hek­táros, beépítetlen területen a japán Shinwa társaság hír­adástechnikai megmunkáló és összeszerelő üzeme, amely félezer embernek ad munkát. A terület adásvéte­léről szóló szerződést márci­us 13-án írják alá a város ön­kormányzata és a japán cég képviselői. Ez a dátum egyúttal a 10 millió dolláros beruházás megkezdésének kezdetét is jelenti. A Shinwa a világ vezető elektronikai alkatrészgyártó cégeinek so­rába tartozik. A Baloldali Ifjúsági Tár­sulás meghívására Szege­den járt Paul Poudade, Franciaország budapesti nagykövete. A diplomata programja során meglá­togatta lapunk szer­kesztőségét is, ahol el­mondta: nagyra értékeli a várost és a dél-alföldi régiót, amelyben számos francia vállalat működik, és amellyel a francia in­tézmények széles körű kulturális és felsőoktatási kapcsolatokat ápolnak. • Nagykövet úr! Milyen­nek ítéli meg Magyaror­szág és Franciaország po­litikai kapcsolatát? - A francia-magyar kap­csolatok a történelem folya­mán soha nem voltak még ennyire kiegyensúlyozottak és kedvezőek. A politikai kap­csolatok élénkségét jellemzi, hogy a francia védelmi mi­niszter nemrég Budapesten járt, a magyar pénzügyminisz­ternek és a külügyminiszter­nek pedig hivatalos franciaro­szági látogatásra van meghí­vása. E tárgyalások kiterjed­Megalakult a Dél-Alföl­dön is a regionális ide­genforgalmi bizottság. A Kecskeméten megrende­zett fórumon átadták a bizottság tagjainak az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium megbízólevelét. A tanácskozáson kiderült, hogy a 3 évvel ezelőtti, 200 millió forintos központi támo­gatással szemben az idén a vállalkozói befizetésekből mintegy 5 milliárdos apanázs­nek a magyar integráció ügyé­re is. A március 31-én kezdődő európai uniós ma­gyar felvételi tárgyalások kap­csán szeretném elmondani, hogy amiként Jacques Chirac köztársasági elnök állásfogla­lása nyomán Franciaország támogatta Magyarország fel­vételét a NATO tagjai közé, úgy a magyar ügy az európai uniós felvétel esetében is szá­míthat a francia segítségre. # Van-e ennek a politikai jó viszonynak érzékelhető jele a gazdasági cserekap­csolatokban? - A francia-magyar gazda­sági kapcsolatok az utóbbi időszakban látványos fejlődésnek indultak. Az 1997-es adatok szerint a két ország kereskedelmi forgalma a történelem során először lépte át a 10 milliárd frankos határt, ami 1,8 milliárd dollár­nak felel meg. A magyaror­szági francia beruházások 1,7 milliárd dollárt tesznek ki, többet, mint amennyi tőkét a francia vállalatok a négyszer ekkora Lengyelországba vit­tek. Ez azt mutatja, hogy a francia beruházók bíznak Ma­ra számíthat az idegenforga­lom. Az 5 milliárdos támogatás felét a nemzetközi marketing fejlesztésére szánja a tárca, a többit beruházásokra, a kíná­latok bővítésére. A turizmus hagyományosan a fővárosra és a Balaton környékére kon­centrálódik. Vannak azonban más tájegységek, amelyek megismerésre méltók, ám ezeknek szalonképessé kell válniuk az infrastruktúra terü­letén is. Lehet tehát pályázni, hogy az országba látogató 40 gyarország stabilitásában és pénzügyi hitelében. Ennél is látványosabb eredmény, hogy a franciaországi magyar kivi­tel 1996 és 1997 időszakában 40 százalékkal emelkedett, ami pedig azt jelzi, hogy a francia-magyar kapcsolatok valóban kétoldalúak. Szívből remélem, hogy ez a folyamat folytatódni fog, hiszen min­den politikai feltétel adott hozzá. • A francia kormány évek óta széles felsőoktatási ösztöndíj skálát kínál a magyar hallgatóknak. Ki az ideális pályázó? - Hadd jegyezzem meg, hogy a francia ösztöndíjrend­szernek magyar megfelelője is van, amelyet a francia hall­gatók vehetnek igénybe. Az ösztöndíjaink három szakterü­letre terjednek ki: a hagyomá­nyos irodalmi és filológiai, a műszaki és tudományos, vala­mint az európai tanulmányok területére. Ez utóbbi szektor ösztöndíjai egyre keresetteb­bek. E támogatásban azok ré­szesülhetnek, akik az európai tanulmányok területére akar­nak specializálódni; vagy millió turista közül minél több jöjjön el Csongrád megyébe is. Az országban megalakult regionális bizottság 20-50 milliós alapot kapnak a köz­ponti támogatásból, az összeg sorsáról szabadon döntenek. A Kecskeméten megala­kult bizottság elnöke ugyan gyulai, ám a 9 tag közül kettő­kettő Békés- és Bács-, öt pe­dig Csongrád megyei. Jó esély van arra, hogy szűkebb pátriánk is részesüljön azok­ból a forintokból, amelyeket az idegenforgalom fellendíté­azért, mert európai intézmé­nyekben kívánnak dolgozni, vagy azért, mert részt vesznek a magyar rendszer európai ad­aptálásában. Az ideális pályá­zó az, aki franciául beszél vagy szeretne megtanulni, és egy jövőbeli hasznosítás vé­gett európai tanulmányokat szeretne folytatni. • Nagykövet úr! Ön mos­tani tisztsége előtt a fran­cia külügyminisztérium­ban közép-kelet-európai kérdésekkel foglalkozott. Mit gondol, stabilabb lett­e a régió a rendszerválto­zások óta? - Négy évvel ezelőtt még azt gondoltam, hogy nem, mi­vel úgy látszott, a területi szétdarabolódás még nem fe­jeződött be. Azóta megválto­zott a véleményem, hiszen a régióban egyre erősebb az egyensúly és területi kérdések helyett megindult a határ menti együttműködés. A ma­gyar-román megbékélés ki­emelkedő sikere és a daytoni megállapodás hatása óta a tér­ség lényegesen stabilabb. Panok Sándor sére szántak. Van mire költe­ni, hiszen a gyógy-, a vízi és a falusi turizmus kihasználása gyerekcipőben tipeg. Egyelőre kérdés, hogy hol lesz a három megye regionális idegenforgalmi központja. Je­lentkezett Gyula, Csongrád és természetesen Szeged is. Nem mindegy, hogy az érintett vá­rosok mit kínálnak, mivel pá­lyáznak. Az lenne azért a sze­rencsés. ha a centrum mégis­csak Csongrád megyében len­ne. V. F. S. • Munkatársunktól Egyre több multinacioná­lis cég nyit bevásárlóköz­pontot vagy kezd építkezni Szegeden. - Mások kárán tanulhat a város, ha időben szabályoz­za a terjeszkedésüket ­hangzott el Póda Jenő or­szággyűlési képviselő pénte­ki sajtótájékoztatóján. ­Több nyugat-európai nagy­város és Budapest nem lé­pett időben, így néhol tart­hatatlan helyzet alakult ki. A magyar fővárosban például egy év alatt 10 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A multinacionális cégek ráadásul a zöld terüle­teken terjeszkednek, pedig egy 1996-os ENSZ ajánlás szerint is a volt ipartelepe­ken és környékükön célszerű felépíteni a bevásárlóköz­pontokat - véli a szegedi po­litikus, aki úgy gondolja, hogy a piaci versenybe be lehet avatkozni anélkül, hogy sérülne a vállalkozás szabadsága. Például egy új szabályozás szerint Auszt­riában 8 ezer négyzetméter­nél nagyobb bevásárlóköz­pontot nem lehet építeni. - Új kereskedelmi cent­rumban soha nem keletkezik annyi munkahely, mint amennyi ezzel megszűnik a kiskereskedelemben - kö­zölte az országgyűlési képvi­selő. - A multinacionális cé­gek korlátozása nem az Ipa­ri-, Kereskedelmi- és Ide­genforgalmi Minisztérium, hanem az önkormányzatok jogköre. Jó lenne, ha Szeged lépne ez ügyben, mert félő, hogy egy év múlva már késő lesz. NEM CSAK ÉJSZAKAI BAGLYOKNAK! 1998. aug. 31-ig az internetes helyi hívások díjából hétvégeken (szombat és vasárnap 8-22 h-ig) 50% KEDVEZMÉNYT ADUNK ÜGYFELEINKNEK. Bővebb tájékoztatásért tárcsázza az ingyenesen hívható 06-80-820-003-as zöld számot, vagy hívja a 084-et! DÉLTÁV Internet: http://www.deltav.hu & DÉix&Mtmm • Lendület és pénz az idegenforgalomnak Hol lesz a központ?

Next

/
Thumbnails
Contents