Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-27 / 49. szám

6 KITEKINTŐ PÉNTEK, 1998. FEBR. 27. • Ha elfárad\ megszoptatjuk Volt egyszer egy kisvasút A „kisvasúttörténeti" kiállítás megnyitóján. (Fotó: Gyenes Kálmán) Régészek a sztráda alatt • Munkatársunktól Hihetnénk, hogy a régészek a saját sírjukat ássák, de ez nem igy igaz. A múltat kutató szakemberek a jövönek ásnak, azoknak, akik tudni szeretnék, hogy mi történt éppenséggel ezer évvel ezelőtt. Az épülő autópálya, amely már Kecskemétig hozza az utasokat, kínálja magát régészeknek: addig nézzétek meg, hogy mi van alattam, míg nem késő. Mert ha már lebetonoznak. nehezen nyúlhattok alám, s semmi öröm nem mutatkozik az ilyen munkában. Ezért a szegedi múzeum munkatársai még időben fölmérik a terepet, vagyis: megvizsgálják a sztráda nyomvonalát, hol, mikor, ki tehetett valami nagyot a múltban. Tegnap, csütörtökön, éppen a Csengele és a Kistelek közé eső útszakaszt vették górcső alá, s beszélték meg az ottaniakkal, hogy merre, hány méter. Vagyis, kinek a földjén, mikor, mennyit ásnak, hogy a történelem és a mai állapotok összhangba kerüljenek. Hozzáértők segítették a szakembereket. Fölmérik a leendő utat. Nem először teszik ezt. hiszen a régészek már Pesttől követik az alföldi autópálya alját, lyukakat fúrnak, földszeleteket vizsgálnak, teszik a dolgukat már jó ideje. Most értek a megyei szakaszhoz, s amint hallottuk a munkában részt vevő más szakmabélitől, például Csendes Ferenc földhivatali mérnöktől, hamarosan hozzákezdenek a táj átdolgozásához, vagyis megássák a saját sírjaikat, de nem a mostani temetés, hanem a múltbéli dolgok feltárása miatt. Felszínre hozzák majd azt, amire egyáltalán nem gondolhattunk. A reménykedő ember Móra Ferenc ásatásai óta hiszi, hogy éppen az ő földjében lelik meg a régóta keresett aranykoporsót. Attila király legendás sírját. Ha nem akkor se lesz semmi harag. A régészek nem törnek-zúznak, inkább mentenek. Mentik a múltat. A többi a földmérőkre, geodétákra vár, hiszen ahol a sztráda áthalad, ott bizony kára lesz a gazdáknak. • Zsombó Népfőiskola • Munkatársunktól Fönnállása tizenhatodik esztendejének utolsó foglalkozását tartja pénteken este Zsombón a Wesselényi népfőiskola. Sok-sok értékes előadás után az orvosokat és betegeket egyaránt érintő új egészségügyi törvényről beszélget hallgatóival dr. Bodosi Mihály idegsebész professzor, nem jogászi nyelven. HIRDETÉSÉT ITT IS FELADHATJA: MÓRAHALOM, Felszabadulás u. 30. 62/381-251 Kedd-csütörtök 9-12 óra KISTELEK, Árpád u. 7. Kisteleki Hírmondó szerkesztősége Hivatalosan 48 évet élt a szegedi madzagvasútnak becézett kisvasút 1927-ben indult, és 1975-ben ment utoljára de ha azt vesszük, hogy az első tervek már 1902-ben készen voltak, és most, a század legvégén még beszélünk róla, sót esetleges újraindítása ismét fölmerült, akkor kimondhatjuk, hogy teljes századunkat átszövi. A hét elején Mórahalmon annyian vettek részt a kiállítás megnyitóján, hogy a valamikori teljes szerelvényt megtöltöttek volna az érdeklődök. Utána az iskolásokkal beszélgettek róla a rendezők, este pedig a fölnóttekkel. Ennyire a szivéhez nőtt századunk emberének. Tömörkény is. Móra is megírta a maga tárcáját, Vasút akar lenni címmel, és a búcsúztatásba is bekapcsolódott a későbbiek színe-java. Párthatározat születelt a „gazdaságtalan vonalak" megszüntetéséről, és ezt szinte automatikusan minisztertanácsi határozat követte, és máig vitatják, gazdaságtalan volt-e valójában, vagy gazdasági félreértelmezés áldozata lett. Akkora összeget emlegettek annakidején, ami az elavult pálya és szerelvények fölújítására kellett volna, amennyi pénz már akkor se volt. Csakhogy: • Munkatársunktól Azt mondják a vének, hogy a télre mindig tavasz j<5. Februárt követi a március, iriárciust az április és így tovább... A magunkfajta szegényemberek arra is szokták mondani (hogy a télre tavasz jő), ha bizodalmuk támad valami iránt. Ha az elveszettnek hitt dologból újjáéled. A csengeleiek bizton hiheteik, hogy a sok vihart átélt HUSCOOP - ott a valamikori Egyetértés Tsz irodája helyén - most már tavaszt él meg. A zord tél után - amikoris bezárták és szétrombolták a vágóhidat ismét a hentesmunkák adnak elfoglaltságot az arravalóknak. Vonulnak a viharfelhők a „vállalkozás egéről". azért rúgott ennyire az összeg, mert évtizedekig szinte semmit nem költöttek rá. Gazdaságilag váltottak tehát alá, és törvényszerűen ki kellett siklania, noha a rajta utazók között még olyan álom is ringott az utolsó hónapokban is, hogy nagyvasúttá növi ki magát, és a mérgesi szárny például Halasig megy majd. Amikor először ültem föl rá, játékszernek éreztem magam is, csak tarifája volt olyan, mint az igazinak. Engi József gyűjteménye a kiállítás, van benne egy vicc is: nézi-nézi a nagyvasút masinisztája a kis pöfögőt, és leszól: Aztán, kolléga úr, ha elfárad az a kis mozdony, hozzák föl, majd megszoptatjuk. Szállított embereket, hozta-vitte a föld javát és táplálékát, erdők fáját, homok borát, és lelkét kiadva erőlködött Tito láncoskutyává válása után a betonbunkerek nyersanyagának kiszállításában. Máig meggyőződésünk, ez a politika vette ki belőle igazán a rugót, utána soha nem tudott már magához térni. Mondom, sokáig nyűglődtek a megszüntetéssel, de egy valami villámgyorsan ment: a pálya fölszedése. Az utolsó járatot követő héten már szíves invitálásban volt részünk: szocialista brigádok kommunista szombat keretében szedik föl a síneket, föltétlenül írjunk róluk. Nem mentünk. Hangos háborúság lett belőle, lapunk mindvégig megmaradására voksolt, hogyan lelkesedhettünk volna bontásáért. Talán először szálltunk nyíltan szembe a központi akarattal. Találkoztunk a mostani megnyitón egy emberrel, akinek ujjait a fölszedett sín rövidítette meg: egyszerűen lecsípett belőlük. Jó ismerős, viccelhettünk is szegénnyel: Isten nem ver bottal. Aznap láttuk az egyik faluban, nagyüzemi tehenészet karámját kisvasúti sínekből csinálták. Hallottuk most azt is, elkéstek ezzel a találkozóval. Akkor kellett volna megszervezni, amikor meg akarták szüntetni. Mintha nem tudná az illető, menyire más szelek jártak akkor. Tanulságos végigbogarászni a tablókat. Különvonatokat szerveztek már az első esztendőben Várostanyára, a mostani Ásotthalomra. Hajszálpontos lista a csuszafőzőkről, a pörköltadagolókról, a sörkihordókról, megjelplve, ki főzi, és ki szolgálja föl a feketekávét. Nyolcvan egyetemi hallgatónak kért egy korabeli „átirat" helyet és félárú jegyet. Amikor megszüntették, erre a turisztikai lehetőségre apelláltak legtöbben. Botrányos jelenetekről adott hírt a Délmagyarország 1936. augusztus 6-án. Annyian akartak bejönni az alsóvárosi búcsúba, már Várostanyán tömve lett az éjfélkor induló szerelvény, és a későbbi megállókban is tömeg várta. Egy másik tabló arról szól, szintén lapunkat idézve, hogy hónapok óta jár a kisvasút, de még mindig hetekbe telik, amfg a postai küldeményeket megkapják a címzettek. A MAVnak ugyan egyezsége volt az ingyenes szállítására, de a kisvasút, önálló társaság lévén, ezt nem fogadta el. Karácsony előtt kicsike hírben jelent meg, megegyezett a két fél. Újságkivágat a megszüntetés utáni időkből: eltörölték a buszokon a kisvasúti kedvezményeket. Ezt úgy kell értenünk, hogy „beetetésként" olcsóbb jegyet ígértek azoknak, akik korábban kisvasúton közlekedtek, aztán ezt is abbahagyták. Cserében nem hoztak el minden embert, mert nem tudott minden megállóhoz bejutni a busz, nem fért föl a föld java, hosszú-hosszú évekig tömve jártak a buszok, mint annakidején a búcsúba induló szerelvény, és ezen az állapoton legtöbbet a hirtelen beütött munkanélküliség „segített". Engi József megnyitójában arról az ellentmondásról is szólt, hogy egyes vélemények szerint a harmincas években Európa leggazdaságosabb vasútja ez volt, más vélemény viszont az árvíz utáni második csapásnak tartotta. Mennyivel egyszerűbb most! Nincsen. Mintha megint lenni akarna? Horváth Dezső Az én Sötétedik. Jól esik sétálni a februári koranyárban, a csendben, amit csak a kulúrházból kiáramló tömeg tör meg. Ajtócsapkodás, motorbógetés, kezitcsókolom anyuka, gyerekzsivaj. Van időm, az utolsó busszal is hazamehetek, így elindulok a mozi felé. Asotthalmon van a megye egykori nyolcvan kismozijának egyike, amelyből mára alig egy tucat maradt. A működtetők szerint ezek nagy része is veszteséges. A legtöbb mozi az alacsony nézőszám miatt szűnt meg. Ennek oka lehet Szeged közelsége is, ahol két-háromszor drágább ugyan a jegy, de egy hónappal előbb kerülnek a vászonra a filmek, mint a környező településeken. Itt, Ásotthalmon hetente kétszer van vetítés, hat órakor. Pár perccel múlt hat, meggyorsítom a lépteimet, nem akarok morgások és bocsánatkérések közepette a sötétben a helyemre botorkálni. Béke Filmszínház. Az egykor szebb napokat is látott neonbetűk sötéten kémlelik az utcát. Az épületben csend, a pénztárhelység üres. A több mint kétszáz fős nézőtéren nem kell senkitói elnézést kérve a sötétben a helyemre mennem. Nincs sötét, se film, se néző. Nyilván tévedtem, ma nincs vetítés. - Kit keres? kérdi egy hirtelen mögöttem termett asszony, akiről kiderül, 6 a pénztáros. - A filmre jött? Hát, ha lesz hat fő, lesz vetítés. Előfordul, hogy nincs ki a létszám, volt, hogy meg akartam nézni egy filmet, de nem jött el senki. - Megtudom, hogy lánykorában mindig sokan voltak, meg azt is, hogy ma nem jönnek, biztos a videó miatt. Hogy ma mit vetítenek, nem tudja, inkább szó nélkül átadja a műsorlapot. Fedőneve: Donnie Brasco. Akciófilm, aminek a nézettsége általában alacsony, az üzemeltetők szerint valóban a videotékák kínálata miatt. Egy másik településen, • DM iformáció A dóci polgármesteri hivatalban a falu soros ügyeiről tanácskoztak. Többek között szó volt a községi szemét és a szennyvíz gondjainak megoldásáról, a mezőgazdasági támogatámozim Röszkén, épp ezért a mozi megszűnte után alakult filmklub nem is foglalkozott akciófilmekkel, művészfilmeket mutatott be. Ez iránt is kevés volt az érdeklődő, így a klub átállt a „tömegkultúrfilmekre". A nézők száma azonban nem nőtt, így a klub két hónap után befejezte működését. Előjön a gépész is. Egy fő? - kérdi és rágyújt. - Ázért a nagyobb filmekre összejön 40-50 néző. A Titanicra is biztos. Az iskolai vetítések még teltházasak is. - Amíg hárman beszélgetünk két lány lép a bejárathoz, valamin tanakodnak. Bejönnek, nem jönnek? Feszülten figyelünk. Végül a tinik meggondolják magukat és lelépnek. Az előtérben egy asztal, pár szék, egy langyos radiátor, a falon minden ok nélkül egy fotó Halász Juditról. A képről megtudom, hogy azért van kint, mert régről megmaradt, és a falon amúgy is volt egy szög. - Kitehettük volna magunkat is, csak akkor nem jönnek be - jegyzi meg fanyarul a gépész. Igaz, ezúttal így se - Na, szóval egy fő? Megyek, bezárom a boltot. - Elnyomja a csikket és eltűnik az ajtó mögött. - Az önkormányzat akarta, hogy újra legyen nálunk mozi - mondja a pénztáros, miközben a kijárathoz kísér -, eddig nem volt szó róla, hogy megszüntetnék, bár nem tudni, változik-e a helyzet ősszel. A művelődési ház vezetőjétől később megtudom, hogy az évi száz vetítésből mindössze négy-öt marad el az alacsony nézőszám miatt. Reméli, hogy az önkormányzat továbbra is fenn kívánja tartani a filmszínházat, mert a „képviselőtestület kultúrát támogató szándéka nagyobb, mint az anyagi veszteség". A mozi bejáratától pár lépésre álló kiskocsmában zajlik az élet. Ott vannak hatan, a gépek és a torkok szorgosan nyelik a mozijegyek árát. A buszmegállóba érek, leülök a padra. Aggódva nézek körbe, aztán megnyugszom. Jönni fog a busz. Kilencen vagyunk. Nyilas Gargaly sok odaítélésének módjáról, a gyermekvédelemről, a védőnői feladatokról valamint az iskolai szervezeti és működési szabályzatról. (A gazdajegyző beszámolójára később még visszatérünk.) Télre mindig tavasz |ö. Viharfelhők a volt csengelei vágóhíd felett. (Fotó: Gyenes Kálmán) NEM KELL SZEGEDRE UTAZNIA, HIRDETÉSÉT FELADHATJA A TAKARÉKSZÖVETKEZETI IRODÁKBAN IS: KISTELEK ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Kistelek, Kossuth u. 9. Tel.: 62/259-011. KIRENDELTSÉGEI: Baks, Fö At 88. Tel.: 62/269-397. Balástya, Felszabadulás u. 10. Tel : 62/278-330. Csengele, Felszabadulás út 12. Tel.: 62/286-031. Ópusztaszer. Komócsin l. u. 24. Tel.: 62/275-188. Pusztaszer. Köztársaság tér l/A. Tel.: 62/276-S42. ÜLLÉS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Üllés, Fogarasl u. I. Tel.: 62/282-181. KIRENDELTSÉGEI: Bordány, Felszabadulás u. IS/A. Tel.: 62/288-231. Forráskút, Ú| u. I. Tel.: 62/287-156. ÖttAmös, Rúzsai u. 1. Tel.: 62/298-623. Pusztamérges, Tolbuhln u. 10/A. Tel.: 62/286-785. Rúzsa, Fó u. 2. Tel.: 62/285-154. SZATYMAZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 25-27. Tel.: 62/283-153. KIRENDELTSÉGEI: Sándorfalva, Alkotmány körút Zl/A. Tel.: 62/251-254. Zsombó. Felszabadulás u. 104. Tel : 62/255-504. Dóci döntések