Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-26 / 48. szám
UNIVERSITAS • Munkatársunktól Egerben egy 400-600 főt befogadó, legalább négycsillagos szállodával összekötött kongresszusi központ építését tervezik. Ezzel kapcsolatosan már tavaly nyáron aláírtak egy szándéknyilatkozatot a különböző szervezetek, mi több, az előkészületek szervezésére és koKilencvenhárom óta tervezzük, hogy a nemzetkőzi vásárt egyesítjük majd egy kongresszusi központtal - mondta a város főépítésze lapunknak adott interjújában. Most eljött a pillanat. Nóvák István egy helyszínt tart erre igazán alkalmasnak: a Kálvária sugárút és a harmadik körút sarkán lévő beépítetlen területet. 0 Az önkormányzat területfejlesztési koncepciójában, városépítési stratégiájában szerepelt-e egy konferenciaközpont létesítése? - Egy kongresszusi központ építése már régóta szerepel a város terveiben. • Egészen pontosan mióta? - 1993 óta tervezzük, hogy a nemzetközi vásárt egyesítjük majd egy kongresszusi központtal. Úgy érzem, a dolog mostanra érett be. Én hiszek a multifunkciós központ létrejöttében. Ennek szervezésére egyébként alakult egy bizottság is, amely többször tárgyalta már az ügyet. • Egy ilyen jellegű befektetés több év után térül meg. Egyetért-e azzal, hogy a konferenciaközpont rentábilis működtetése csak akkor biztosítható, ha az több lábon áll? - Igen. A multifunkció rendkívül fontos, hiszen a Budapesti Kongresszusi Központ működtetése sem gazdaságos. Abban a pillanatban viszont, ha több funkciójúvá válik az intézmény, s oda szakvásárokat, kulturális, sport és szabadidős programokat is szerveznek, már biztosítható a rentábilitás. • Az első megbeszélések során felmerült, hogy az Universitasszal közösen, az Ady téren kellene megordinálására már együttműködési megállapodást is kötött a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az egri polgármesteri hivatallal, a megyei önkormányzattal, a megyei agrárkamarával, a vállalkozásfejlesztési alapítvánnyal és a Középmagyarországi Befektetési Kft.-vei. építeni a konferenciaközpontot. Am az ötletet elvetették. Más terület után kellett nézni. Melyek a szóba jöhető helyszínek? - Több helyszínt is megvizsgált a gazdasági és idegenforgalmi szakemberekből álló bizottság. Egyelőre úgy néz ki, hogy a legalkalmasabb a Kálvária sugárút és a harmadik körút sarkán lévő beépítetlen terület, az úgynevezett Sancer-tavak és környéke. Ez a rész mindig alulhasznosított terület volt. Abban a pillanatban, amikor az autópálya megépül - mert ez azért fontos szempont egy konferenciaközpontnál -, a terület rendkívül kedvező pozícióba kerül. Egyrészt azért, mert az autópályáról a bajai út lesz az egyik bevezető út, másrészt azért, mert a városközponthoz is közel van. A különböző üzleti elképzelésekre nem térnék ki, de azt elmondhatom, hogy a bruttó 19 ezer négyzetméteres terület, amelyből 7-8 ezer négyzetméter kerülne beépítésre, minden tekintetben alkalmas lehet a konferenciaközpont elhelyezésére. A vizsgálódás során egy másik helyszín is szóba került. Az újhtd újszegedi lábánál lévő beépítetlen terület sem rossz hely, hiszen két szálloda is van a környéken, viszont oda nem biztos, hogy ki lehet telepíteni a nemzetközi vásárt. A helykijelölést illetően a napokban dönt majd a bizottság, ami után közgyűlés elé lehet vinni az ügyet. 0 Az előzetes kalkulációk szerint mennyibe kerül majd a többfunkciós központ megépítése? - Ha 100 ezer forintos bruttó négyzetméter árral számolok, akkor körülbelül másfél-két milliárd forintba. De egyelőre nem szeretnék számokat mondani... Sz. C. Sz. A nemzetközi elvárásoknak is megfelelő, 1500-2000 főt befogadó, többfunkciós épületkomplexum kiépítésén gondolkodnak a szegedi gazdasági és idegenforgalmi szakemberek, valamint a város vezetői. Bár a helykijelölés még nem történt meg, információnk szerint hamarosan arra is sor kerül. A szóba jöhető helyszínek: a Sancer-tavak körüli, valamint az újhíd újszegedi lábánál lévő beépítetlen területek. Ma, a számítástechnika után, a turizmus a legdinamikusabban fejlődő üzletág a világon. A Turisztikai Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a turisták számát tekintve hazánk az előkelő kilencedik helyen szerepel az országok rangsorában a tavaly hozzánk érkezett 19,5 millió vendéggel. A szakemberek úgy vélik, hogy a turizmus Magyarországon is a nemzeti felemelkedés, a gazdasági, társadalmi fejlődés és a környezetfejlesztés fontos gyorsító tényezője lehet. A minap Budapesten megrendezett országos idegenforgalmi tanácskozáson elhangzott, hogy idén a Forma-l-es autóversenyen kívül, alapvetően három témára összpontosít Magyarország: kulturális programokat szervez, erősíti a gyógyturizmust, és bővíteni kívánja a kongresszusi turisztikai rendezvények számát. Az elmúlt év végén a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) hírét vette, hogy az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) 1998 elején pályázatot hirdet a konferenciaturizmus fogadókapacitásának bővítésére, fejlesztésére. Szegeden évente körülbelül 7080 kongresszust tartanak az egyetemek, kutatóintézetek és nagyvállalatok - tudtuk meg Farkas Andrástól, az Aktív Tours vezetőjétől. A konferenciák, tanácskozások szervezésének feltételei azonban nem a legjobbak Szegeden, maximum 3-500 fós rendezvények szervezésére alkalmasak a befogadó objektumok. Megfelelő létesítmény hiányában a szakember szerint óriási kockázatot vállal magára az, aki 500 fő feletti konferenciát rendez Szegeden. A kongresszusszervezők, ismerve a körülményeket, nem is igen hoznak nagyobb konferenciát a városba. Pedig a felfutó ágban lévő rendezvényszervezés turisztikai szempontból is jelentős, hiszen a konferenciavendég átlagosan két-háromszor többet költ ittléte alatt, mint a „mezei" turista. Ez a bevétel mindenhol megjelenik: jól járnak a vállalkozók, a rendezvényszervezők és a város is. Arról a haszonról nem is beszélve, hogy később az ilyen vendég gyakran családjával együtt tér vissza a városba, vagy esetleg úti célul ajánlja azt ismerőseinek. Az IKIM pályázat híre sokakat lázba hozott. Bár a gazdasági és idegenforgalmi szakemberek akkor még nem tudták, milyen lesz a támogatás formája és mértéke, abban egyetértettek: a város továbbfejlődése szempontjából elengedhetetlen egy, a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő konferenciaközpont létesítése. Az első megbeszélések egyikén felmerült, hogy azt az Universitasszal közösen kellene megépíteni. Az egyetemek és kutatóintézetek képviselőivel történt egyeztetés során azonban kiderült, hogy a Világbank által finanszírozott több mint ötmilliárd forintos Ady téri beruházás a felsőoktatási integrációt, azon belül is a Szegedi Egyetem legszorosabb oktatásiművelődési érdekeit szolgálja, s az ingatlankomplexum amelyben a könyvtár mellett helyet kap egy 1000 és két 100 fős előadóterem is - nem áll mások rendelkezésre bármilyen időpontban. Mindez azt jelentette, hogy más helyszín után kellett kutatni... Nemzetközi trend, hogy ma már a konferenciaközpontok egy blokkban működnek a kiállító- és vásárcentrumokkal. Katona András, a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. igazgatója szerint egy többfunkciós épületkomplexum - a város kedvező földrajzi fekvése és nemzetközi szintű és htrű kutatóbázisa miatt - biztos sikerre van ítélve. Katona úgy véli, hogy a multifunkciós intézmény kérdése nagyban összefügg azzal, hogy Szeged a dél-alföldi régió, illetve a politikailag már deklarált Duna-Maros-Tisza eurorégió üzleti, gazdasági centrumává akar-e válni. Katona szerint a régiók középpontjáért folytatott versenyt nem az dönti el, hogy jelenleg hol állnak gazdaságilag a küzdelemben résztvevő városok, hanem az, hogy milyen ütemű és irányú lesz a fejlődésük. Egy EU-tanulmány bármennyire is a legkedvezőbb befektetési területként jelölte ki Magyarországon Szegedet, mind ez idáig a nagy multinacionális cégek elkerülték a várost. A vásárigazgató elmondta: ma a nemzetközi nagytőke összkomfortos harctereken vívja marketingcsatáit, s a multik csak oda hajlandóak menni, ahol igényeiknek megfelelő infrastruktúrát találnak. Éppen ezért nem a tegnapnak vagy a mának, csak a jövőnek lehet építeni. A város nem visel el még egy „majdnem intézményt", abból van elég, gondoljunk csak a sportcsarnokra, az uszodára vagy a buszpályaudvarra. Szeri István, a CSMKIK elnöke arról tájékoztatott, hogy a kereskedelmi kamara hajlandó lenne 100 millió forintot áldozni a multifunkciós komplexum megépítésére, amelyben helyet kaphatnának a kereskedelmi kamara irodái, s oda lehetne telepíteni a Középkelet európai Üzleti Információs Központot is. Az elnök szerint ma már nem elég lózungokat mondani, lépni kell az ügyben, mert az a város, amelyik nem ezt teszi, menthetetlenül lemarad, ugyanis lesznek mások, akik erre a célra össze tudják gyűjteni a különböző forrásokat. S azt jó tudni, hogy a piac nem túl nagy, konferenciaközponti szerepkörről viszont több vidéki város is álmodik. Az időközben kiírt pályázat nagy csalódást okozott azzal, hogy csak a tervezési költségek ötven százalékát lehet megkapni vissza nem térítendő támogatásként. A megvalósításhoz kamattámogatást nyújtanak, amenynyiben az igénybevett hitel kamata a támogatás időszaka alatt nem haladja meg a jegybanki alapkamat +3 százalék mértéket. A kamattámogatás időtartama legfeljebb 4 év, mértéke átlagosan 60 százalék. A támogatás a futamidőn belül változhat, az első két évben elérheti a banki kamat 60-100 százalékát is. Katona András mindezt úgy kommentálta, hogy a hegyek vajúdásából, mint már annyiszor, most is kisegér született. A gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, Básthy Gábor pedig egész egyszerűen komolytalannak nevezte a pályázatot, s mint mondta: ilyen formában a város nem tudja felvállalni a központ építésének finanszírozását. A megvalósítás csak abban az esetben lehetséges, ha a vállalkozói tőke is beszáll. Básthy szerint ezek után el kell gondolkodni azon, hogy van-e létjogosultsága egy grandiózus multifunkciós központnak, vagy megteszi egy kisebb, 5800 fős, a befektető számára is vonzóbb konferenciaközpont. A szakemberek állítják: a multifunkciós komplexumot nem a város pénzéből kell megépíteni. Az önkormányzatnak a koordinálásban, a források és befektetők felkutatásában és mozgósításában, valamint a pályázatok elkészítésében és menedzselésében kell komoly szerepet magára vállalnia. A kivitelezés várható költségére senki sem tudott konkrét számot mondani. A központról álmodók becslése szerint az összeg másfélés ötmilliárd forint közé tehető. Szabó C. Szilárd Doktori értekezés • Munkatársunktól Sipos Gábor „Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668-1713(1736)" cfmű PhD-értekezésének nyilvános vitáját holnap 11 órakor tartják a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanácstermében. Az értekezés opponensei dr. R. Várkonyi Ágnes egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora és dr. Monok István, az irodalomtudomány kandidátusa. A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet. Avatás pontosabban • DM-információ A múlt heti mellékletünkben pontatlanul jelent meg a József Attila Tudományegyetem doktoravató rendezvényének dátuma. A PhD fokozatot átminősítéssel szerzett doktorokat február 27-én 14 órakor, a PhD fokozatot szerzett doktorokat február 28-án 13 órakor avatják az intézmény tanácsának ünnepi ülésén az egyetem aulájában. Bölcsészkari pályázat • Munkatársunktól Pályázatot írt ki a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata a kiemelkedő tudományos tevékenységet folytató hallgatók számára. A pályázatra azok a nappali tagozatos tanulók jelentkezhetnek, akiknek a JATE BTK az anyaintézménye, minden szakjukon van legalább egy lezárt félévük, továbbá az utolsó félévük tanulmányi átlageredménye legalább egy szakon eléri az ösztöndfjképesség határát. A pályázónak tanulmányai mellett tudományos tevékenységet is kell folytatnia, lehet például demonstrátor, OTDK helyezett. A pályázathoz csatolni kell az előző félévről az index fénymásolatot és a tudományos tevékenységről szóló igazolást. A pályázatot március 9-én 15 óráig lehet leadni a Hallgatói Irodán. Szonátaest • DM-információ Zádory Édua Amarilla és Georg Beckmann szonátaestje ma 19 órakor kezdődik a JATE aulájában. A műsoron Schubert D-dúr, Mozart F-dúr, Brahms A-dúr és Beethoven G-dúr szonátája szerepel. Zádory Édua Amarilla, aki hegedű tanulmányait Kiskunhalason, majd Szegeden folytatta, jelenleg a bécsi zeneakadémia növendéke. Egész Európában koncertezik, tavaly Ausztriában, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és hazánkban is fellépett. Georg Beckmann zongora tanulmányait Kölnben végezte, a diploma megszerzése után Bécsbe hívták és azóta is a Hochschule für Musik und Darstellende Kunst korrepetitora. 1992-ben elnyerte Észak-Németország művészeti ösztöndíját, amelyet öt éven keresztül megkapott. Füst, láng, ilyesmik A közelmúltban parlamenti nyílt napon a területfejlesztésről vitatkoztak a politikusok és a kutatók. Arról a témáról, amely szoros összefüggésben áll az idegenforgalommal. Egyebek mellett elhangzott, hogy a területfejlesztés még nem illeszkedik szervesen a gazdaságfejlesztés rendszerébe, ugyanis az erre a célra szánt közvetlen támogatások ma a gazdaságfejlesztésre fordítható költségvetési pénzek tíz százalékát sem érik el. Mindezt hűen tükrözi az a pályázat is, amelyet a konferenciaturizmus bővítésére írt ki nemrégiben az idegenforgalmi minisztérium, amire annyira vártak a szegediek, s aminek nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Mert a pályázat mindenre jó, csak arra nem, hogy támogatásából a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő konferenciaközpontot lehessen építeni. Ebből legfeljebb már meglévő kongresszusi központok rendezvénytechnikai berendezéseit lehet fejleszteni. Tférdem én: ilyen esetben mit tehet az a város, ese/V tünkben Szeged, amely régióközponti szerepkörről álmodozik? Két dolgot. Elfelejti álmait vagy őrült szervezésbe kezd, mert tudja, hogy tőle száz kilométerre, egy másik városban e téren mindenre képesek. Arra is, hogy világra szóló, hírős központot húzzanak fel máról holnapra, ahová bőséges programkínálattal úgy csalják majd az idegent, légyen az tudós, üzletember vagy csak egyszerű bugaci kíváncsiskodó, ahogy nem szégyellik. Ezt szem előtt kell tartanunk. • A konferenciaközpont már több mint álom Aki kimarad, lemarad Eger startra kész • Miben hisz a főépítész? Az ideális hely: a Sancer-tavak A Szegedre érkező konferenciavendégnek bőséges kulturális programkínálatot is nyújtani kell. (Fotó: Schmidt Andrea)