Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

SZOMBAT, 1998. FEBR. 21. STEFÁNIA-INTERJÚ 9 • Az eltűnt vidék nyomában A regionális tévézés esélyei Bubryák István: „Szükség van a kulturális örökség bemutatására is." (Fotó: Nagy László) Óvatos optimizmussal ítéli meg a reginális televíziók, köztük a szegedi stúdió helyzetét Bubryák István stúdióvezető. Ahhoz a közelmúltbeli helyzethez képest, amikor a vidéki műsorok szinte eltűntek a magyar közszolgálati tévék programjából, és senki sem tudta, mi lesz a sorsa a regionális szerkesztőségeknek, mostanra legalább azt sejtik, merre kell kifelé lábalni a válságból. Az elmúlt év szeptemberében szervezetileg visszaállt egy korábbi rend: újra ugyanazon főszerkesztőséghez kerültek a regionális adások, a határon túli magyarság, valamint a kisebbségek témáival foglalkozó műsorok. A főszerkesztőség nem Budapesten, hanem Pécsett van, élére Belénessy Csabát nevezték ki. Novemberben elindult az Együtt elmű műsor, amelyben most heti egy alkalommal a kisebbségi programok kapnak helyet; egy ismétlő műsorsáv helyére sikerült beverekedni a Magyar ház című, a határokon túliakkal foglalkozó pénteki magazint. Mindkét műsorba belekerülhetnek a vidéki szerkesztőségek munkái is. A Határtól határig címmel az egykor a hajnali órákban sugárzott hírműsort most felújították és áttették egy előnyösebb időpontra: jelenleg reggel 6 óra 45 perckor sugározzák és egy óra múlva megismétlik az MTV2 programjában. Ez kifejezetten a regionális televíziók hírműsora. • Mindezek apró változásoknak tűnnek; elég okot adnak a bizakodásra? - kérdeztem Bubryák Istvánt. - Hosszú évek óta most láttam először nyomtatásban egy elképzelést arról, mi az, amerre haladunk, mire kell törekednünk. Ez számomra bíztató jel. A tévé belső hírlevelében megjelent koncepció a két közszolgálati csatorna eltérő profiljának kialakítására mutat. Az l-es alapvetően információs csatorna, a 2-es pedig egyféle értékmegőrző szerepre vállalkozik. Ez utóbbiban látok a mi műsorainknak ismét több helyet és időt, olyan távlatot, amely folytatása lehet a korábbi munkánknak. Izgatottan és kíváncsian várjuk, hogy a regionalizmus gondolata vajon képes lesz-e a nálunk is legalább úgy érvényesülni, mint általában az európai országokban. # Csakhogy általában az európai országokban saját regionális frekvenciáikon adnak a helyi tévék, nálunk pedig szó sem esik erről. - Ez azért túlzás, hiszen a Magyar Televízió szakemberei tudják, hogy ez a jövő. A frekvencia kérdése az ORTT hatásköre. Feltehetően lesznek majd frekvenciapályázatok, csak arról nem hallani, hogy a regionális stúdiók a huszonkettedik éves közszolgálati gyakorlatuk, szakmai és technikai felkészültségük alapján elsőbbséget élveznek-e az újonnan alakult kereskedelmi szervezetekkel szemben. Gyanítom, hogy valamiféle álliberalizmus jegyében teljesen nyitott lesz a regionális frekvenciákért folyó verseny. • Mitől tart? Győzzön a jobbik! - Nem a versennyel van bajom, hanem a tévhit zavar, amely szerint a közszolgálatiság állami preferenciák nélkül versenyképes lehet. Nemrégiben elkészttettünk például egy műsort a külföldi turnéra vitt és most a színházban is játszott Varázsfuvoláról. Egy kereskedelmi tévé ezerszer is meggondolja, csináljon-e ilyesmit, mert hiszen ez nem olcsó. Nekünk viszont kötelességünk a művészeti értékek bemutatása is. A közszolgálat sok pénzbe kerül, ezt tudomásul kellene venni. Ha eldöntjük, hogy szükség van rá, akkor bizony előnyben kell részesíteni. A rádiófrekvenciák esetében létezik a közszolgálati regionális adók pozitív megkülönböztetése a kereskedelmiektől. Elvárható lenne ugyanez a tévéknél is. • Addig is, amíg kiderül, lesz-e regionális frekvencia, mivel bíztatják magukat a vidéki tévéstúdiókban? - Nem említettük eddig, hogy az MTV2-esen naponta este fél 7-kor jelentkezik a Magyarország ma című 25 perces magazin, ezt minden nap más-más témáról valamelyik körzeti tévé készíti. Hétfőn az érdekességek, kuriózumok kapnak benne helyet, kedden a dokumentum jellegű műsorok, a szerda a kultúráé, csütörtökön válogatunk a körzeti stúdiók aktuális riportjaiból, pénteken pedig a külföldről tájékoztatunk, az európai regionális szerkesztőségek legjobb programjaiból válogatunk. Továbbra is megy a heti öt hírműsor és a hétfői kulturális, valamint a szerdai közéleti magazin az MTVl-en. Amiben bízhatunk: igyekszünk a 2-es csatorna profiljába vágó, értékmegőrző szerepű, a helyi kulturális örökséget bemutató programokat készíteni, ezekkel új műsoridőkre pályázni - és nyerni. Pályázunk a drámai szerkesztőség műsorhelyeire is. Vagyis azon vagyunk, hogy legalább annyi fikciós programot készíthessünk megint, mint régebben. Személy szerint nagy híve vagyok a tényműfajoknak, sokra tartom a tárgyilagos hírt és az információt; de meg vagyok győződve róla, hogy szükség van a kulturális örökség és az új értékek bemutatására is. Szükség van az ismeretterjesztésre, a kultúra és a tudomány megmutatására. Ez a mi szerkesztőségünknek egyik erénye és erőssége volt sokáig, s most abban bfzom, hogy újra az lehet. • Miután vagy negyven embert el kellett bocsátani? - És sokakat elszippantottak az újonnan indult kereskedelmi tévék... Néha zavar, hogy a közszolgálati munkában képzetté vált emberek máshol kamatoztatják megszerzett szakmai tapasztalaikat, de egyszersmind büszke vagyok rá, hogy a szegedi stúdióban iskolázott szakemberekre igényt tartanak más szerkesztőségek. Még jobban arra vagyok büszke, hogy megfogyva is képesek vagyunk színvonalas műsorokat készíteni és Szegeden mindig találunk utánpótlást. S. E. Meg akarták fúrni a benzinvezetéket • Kétmilliárdos kibocsátásra készültek Kis szegedi kötvénytilalom • Cegléd (MTI) A Mol egyik termékvezetékének megfúrására készülő embereket leplezett le a ceglédi rendőrkapitányság és a Mol Rt. Cegléd és Csemő külterületén. Erős János százados, a ceglédi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának megbízott vezetője elmondta: tudomásukra jutott, hogy az említett területen, egy elhagyatott, üres tanyából földalatti alagutat fúrtak az onnan ötven méterre húzódó Mol termékvezetékhez. A helyszíni szemle során a gyanú megerősödött: két méter mélységben szakszerűen kiépített, biztonságos alagutat találtak. A termékvezetéknél az üreget a megfúrás érdekében kiszélesítették. A vezeték megfúrására azonban már nem került sor. Balder Márton, a Mol Rt. képviselője elmondta, hogy ez az első olyan eset, amikor a termékvezeték megfúrását meg tudták akadályozni. Az érintett termékvezeték egyébként a százhalombattai finomítóból a tiszaújvárosi finomítóba szállít gázolajat és benzint. Először 1992-ben fordult elő, hogy a Mol termékvezetékét illetéktelenek megcsapolták. A Mol több százmillió forintot fordít az így okozott károk helyreállítására, amelyben a legkisebb részt az eltulajdonított olaj vagy gázolaj jelenti. Sokkal nagyobb kiadás a talajba ömlő, a környezetet károsító gázolaj vagy benzin mentesítése. A Mol egyébként rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy föld alatt húzódó termékvezetékeit megvédje. Balder Márton elmondta, hogy a jövőben a járőrözés és a rendszeres helyszíni ellenőrzés mellett speciális technikai rendszert is működésbe állítanak a termékvezeték megóvására. Az Állami Pénz- és Tökepiaci Felügyelet a Magyar Tökepiac február 9ei számában tette közzé azon határozatát, mely szerint megtagadja a Bender-Log BefektetésiSzolgáltató és Kereskedelmi-Szolgáltató Rt. (Szeged Gutenberg u. 23.) kétmilliárd forintos kötvénykibocsátásának engedélyezését, azaz a Bender-Log A kötvények nyilvános forgalomba hozatalához készült tájékoztató közzétételét. A kibocsátó jogelődje az 1996. január közepén egymilliós alaptőkével létrehozott - két hét múlva gépjármű-üzemanyag kis- és nagykereskedelmére is engedélyt kérő és kapó - Asia '96 Kft., s ez alakult át 1997. december 4-én Bender-Log Rt.-vé, 20 milliós alaptőkével. A társaság aktuális saját tőkéje 18,5 millió forint, a folyamatos kötvénykibocsátás tervezett maximális értéke azonban kétmilliárd. Az 1996 évi CXII tv. értelmében kizárólag hitelintézet jogosult saját tőkéjét meghaladó mértékben „visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására". A Bender-Log nem hitelintézet és a tervezett értékpapír-kibocsátás a saját tőke mértékét sokszorosan meghaladja - szól az APTF elutasítása. A Bender-Log Részvénytársaságról először senki sem akar tudni a Gutenberg utca 23. szám alatt, amely egyébként a szépen prosperáló italforgalmazó SZÜD Kereskedelmi Kft. telephelye. Nekünk ez kínai - mondja az egyik hölgy, mire a szomszéd irodából átjön kolléganője, hogy az előző napon járt itt egy férfi, aki a Bender-Log leveléért jött. Társaságra utaló tábla sem a bejárati kapun, sem az udvari épületeken nem található. Kitartó próbálkozással azonban célt érhet az érdeklődő, s felfedezhet egy felirat nélküli ajtót, amely mögött fűtetlen előszobafélét, majd egy újabb, immár bezárt ajtót talál, ASIA '96 Kft. felirattal. Még különösebb az az ajtó mellé celluxszal felragasztott A4-es formátumú lap, mely azt hivatott közölni a belépővel, hogy külön táblával is jelzett Asia '96 Kft.-n kívül mely gazdasági társaságokkal kapcsolatban szerezhetők még információk a néhány négyzetméteres helyiségben. Ezek sorrendben: Benz-Oil Szeged Kft., B. és B. Bt., Homár-Oil Bt., Márko-Oil Kft., Olimpia 2000 Kft. Ottó Oil Bt., Roncs Kft. A telephely másik irodájában, már az Asia '96 Kft. után érdeklődve, egy hölgy először azt mondja, meghaltak, majd finomít, hogy megszűntek. Annyi kiderül, hogy körülbelül fél évig bérelték a helyiséget, de 1997 tavasza óta nem látta őket senki. Egy nappal később ugyanez a hölgy elismeri, hogy körülbelül hetente egyszer szoktak jelentkezni a postájukért, mi több, Bender-Log címzéssel érkező küldeményt is kézbesített már nekik. (A legújabb szegedi szegedi telefonkönyvben az Asia '96 száma a Gutenberg u. 23. alatt szerepel, ám a telefonszámot bediktálva a tudakozó már a telephely gazdáját, a SZÜD Kft.-t nevezi meg, mint előfizetőt.) Az Asia '96 Kft., azaz mára a jogutód Bender-Log Rt. élő aktája több kilót nyom a szegedi cégbíróságon, s szépen követhető belőle a vállalkozástörténet. Az utolsó anyagok közül az egyik az 1998. január 11-én Gutenberg u. 23. alatt tartott közgyűlés jegyzőkönyve szabályosan meghirdetve a Népszabadságban, december 10-én eszerint a négy egyenlő arányban tulajdonos Horváth Gábor elnök-vezérigazgató, Horváth Zsolt ittag, Ruzsinszki Szabolcs ittag és Entz Diana a felügyelőbizottság elnöke mellett a könyvvizsgáló vett részt rajta. (Közülük egyedül Horváth mondható régi „ázsiásnak", a többiek csak november közepe óta tulajdonosok.) Első napirendi pont az igali gyógytermál-ingatlan beruházási terveinek elfogadásáról, a második a kettő plusz kettő milliárdos feltételes alaptőke-emelésről, illetve a kötvénykibocsátásról, a harmadik az APTF-hez benyújtott tájékoztatóról szólt. Az igali polgármester, Jakab József a érdeklődésünkre elmondta, hogy a BenderLog képviselői kétszer jártak az önkormányzatnál, s erről emlékeztető is készült. Ruzsinszki Szabolcsékat a termálfürdő érdekelte, melynek többségi tulajdonosa a település. A fejlesztési igény ma már bőven meghaladja az egymilliárd forintot, Így komoly és tőkeerős befektetőket keresnek, vagy eladnák a fürdőt. Érdeklődők jönnek, potenciális vevők mennek, de a civilben ügyvéd polgármester úgy látja, amikor ténylegesen is elő kellene venni a pénzt, elmaradoznak a tárgyalópartnerek. Az elhagyatott Gutenberg utcai irodán túl valami kis árnyékot vet még az ügyre, hogy az igali polgármesternél hagyott Ruzsinszki-névjegyen olyan három budapesti telefonszám olvasható, melyre az automata közli: a hívott számon előfizető nem kapcsolható. A szegedi számot tárcsázva egy hölgy először a szomszédba költözött computeresekre gyanakszik, de bizonytalan, mert ők már fél éve elköltöztek. Kovács András • Unesco-tanulmány Jelentés a televíziós erőszakról • Utrecht (MTI) A televízió képernyőjén megjelenő erőszak a világ minden részén egyformán hat a gyerekekre — derült ki az Unesco által készített, csütörtökön közzétett tanulmányból. Az utrechti egyetem (Hollandia) irányításával végzett vizsgálat az eddigi legátfogóbb, amit ebben a témában készítettek: a világ 23 országában összesen ötezer tizenkét esztendős gyereket kérdeztek meg. A felmérésbe a legkülönbözőbb országokat, köztük Brazíliát, Tádzsikisztánt, Angolát, a Fülöp-szigeteket és Kanadát vonták be. Megkérdeztek városban, vidéken, háborús övezetben és a bűnözésben élen járó területen élő gyerekeket. Az eredmény: a televízió a világ minden pontján jelen van és mindenhol hasonlóan jelentős szerepet játszik a gyereket életében, akik átlagosan napi három órát töltenek a képernyő előtt. A vizsgálatból kiderült továbbá, hogy az erőszakot általában úgy tüntetik fel a képernyőn, mintha követendő példa lenne. A médiában sugárzott erőszak jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon az erőszak világméretű kultúrája. Kézigránátot dobtak • Belgrád (MTI) Három kézigránátot dobtak az egyik ismert belgrádi éjszakai klub, a „FratelisBus" épületére. A merényletben két személy súlyosan megsebesült, hat pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Az egyik gránát a tetőn, a másik a parkolóban, a harmadik pedig a klub ablaka alatt robbant, így az anyagi károk is jelentősek.