Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-21 / 44. szám
6 SZOLGÁLTATÁS SZOMBAT, 1998. FEBR. 21. Az Indóház téri hajléktalanszálló földszintjén múködó orvosi rendelő kizárólag az otthont, családot és munkahelyet vesztett, utcára került emberek ellátására hivatott. Két orvosnő naponta kétszer 4 órában fogadja a pácienseket, akik nemcsak Szegedről, hanem távolabbi városokból is el-elvetődnek az állomás melletti, jól felszerelt rendelőbe. A hajléktalanszálló orvosi rendelőjének várójában heten ülnek. Nehéz eldönteni, melyikük vár vizsgálatra, s ki az, aki csak itt múlatja az időt. Próbálok kérdezősködni: Ki miért jött a doktornőhöz? A válaszokból úgy tűnik, mindenki csak orvosságot akar felíratni. A külső jelek persze árulkodnak arról, nemcsak piruláért várakoznak. Az Indóház téri rendelő egyik orvosa, dr. Szentandrási Edit viszont beszél természetesen a páciensek nevének említése nélkül - az itt megfordulók körében tipikus betegségekről. - Az alkoholbetegség következményei sokuknál diagnosztizálhatók - kezdi a felsorolást a doktornő -, szellemi leépüléssel, máj- és mozgásszervi problémákkal gyakran találkozunk. A tisztálkodás hiánya miatt nem ritkák a bőrproblémák, fedeztünk már fel itt tbc-gyanús pácienst. A pontos és biztos diagnózisért továbbküldjük a tüdőgondozóba, s ha a gyanú bizonyossággá válik, akkor az illetőt azonnal beutalják Deszkre, a tüdőkórházba. A betegség típusának megfelelően a szegedi klinikák, a kórház, a gondozók fogadják az innen beutaltakat. másik „normál" rendelőnél sokkal különb. - Az orvosi rendelő nem sokkal az átmeneti szálló átadása után nyílt meg, pályázaton nyert 3 millió forintból alakítottuk ki - mondja egy emelettel feljebbi irodájában Szabó Katalin, a szálló vezetője -, aki azzal is büszkélkedik, hogy 1996-os átadásakor a szegedi volt az országban a 4. vidéki, hajléktalanok gondozására szolgáló orvosi rendelő. A megyei egészségbiztosítási pénztár fedezi a működtetés költségeit, nevezetesen a két orvos bérét, a gyógyszerköltséget. Azoknak ugyanis, akiknek semmiféle jövedelmük nincs, egy-egy alkalommal ingyen adnak gyógyszert, akik valamilyen jövedelemmel rendelkeznek, saját pénzükön váltják ki a receptre felírt pirulákat. A doktornők azon is fáradoznak, hogy „végigvezényeljék" mindazoknak a rokkantosttási procedúráját, akik a leszázalékolásra valóban jogosultak. Márpedig itt nem egy és nem két ember van lerobbant testi-lelki állapotban. Az utcai hajléktalanok egészségéről, pontosabban betegségéről tudnak a terepen dolgozó szociális munkások, s ide irányítják a pácienseket. Aztán nyomon követik őket, ellenőrzik továbbmennek-e azokba a kórházakba, gondozókba, ahová orvosuk beutalója szól. Megnyugtató is lenne tudni, hogy törődnek az egyre nagyobb számú hajléktalan egészségével, de legalábbis betegségük karbantartásával Szegeden. Csakhát a többség ügynevezett rejtőzködő hajléktalan, ők sem szállót, sem gondoskodást, sem orvost nem igényelnek. K. K. • Sok az alkoholbeteg Orvosi Sikerélményről érdeklődvén, a doktornő meglepetésemre tud egy-egy esetet mondani. - Van alkoholistánk, aki a kórházi elvonókúra után, már közel egy éve tartja magát, nem iszik. Hogy ez végérvényes vagy csak átmeneti ideig tart, nem lehet megjósolni, de legalább van egy szervezetklmélő időszaka. Szünetet tartunk, mert a betegeket nem lehet sokáig várakoztatni, még itt sem, ahol idő van tengernyi. A soron következő régi páciens csak gyógyszert akar felíratni. Mint később kiderül róla, ő is megjárta már az elvonót, bírta is fél évig csepp szesz nélkül, aztán visszazökkent a régi kerékvágásba. Most sem volt szeszmentes a lehelete. - Úgy tűnik menthetetlen - szögezi le az orvosnő már a szállóra sem engedik be, mert újra iszik. A nagyobb baj, hogy igen rossz állapotban van. Az orvosi titoktartás okán a doktornő többet nem mondhat, de a laikus számára is jól látható jelei vannak - az ötvennek kinéző valójában negyven alatti - fiatalember testén a betegségnek. A felpuffadt has, a sárgába hajló arcszín, a réveteg tekintet, a bizonytalan mozgás mind a kemény és hosszú időn át tartó alkoholizálás következményei. - Van, aki egyszer jelenik meg nálunk és aztán soha többé nem látjuk, a többség visszajáró páciens, akik rendelő - hajléktalanoknak A hajléktalanvizsgálóban minden eszköz megtalálható, ami ma egy átlagos háziorvosi rendelőben kell. (Fotó: Miskolczi Róbert) sokszor lelki segítségért, a panaszkodás lehetőségéért fordulnak hozzánk - mondja az orvosnő. Az Indóház téren működő orvosi rendelőt nemcsak azok vehetik igénybe, akik az átmeneti szállón vagy az ezzel szomszédos éjjeli menedékhelyen laknak - tudom meg Szentandrási doktornőtől -, hanem az „utcai" hajléktalanok is, éljenek az ország bármely városában. Persze nem jellemző, hogy Békéscsabáról vagy Szentesről ideutazik egy hajlék nélküli azért, hogy gyógyírt kapjon betegségére, netán receptet Írasson fel magának, de volt már rá példa, hogy Budapestről - szerencsét próbálni - Szegedre érkező hajléktalan terhes fiatalasszony kért segítséget, és megfordult már itt makói „vándor" is. A szegedi hajléktalanrendelő semmiben sem különbözik a város bármely más háziorvosi rendelőjétől, külleme és felszerelése egyiktőzsde • Újabb Darvasi-darab Debrecenben Színi beszéd egy szörnyű históriáról Szalay Mariann és Mundruczó Kornél. (Fotó: Máthé András) Csendes üzletmenet A padlás tele volt. Azaz a debreceni Csokonai Színház Horváth Árpádról elnevezett emeleti stúdiótermében az öszszes rendelkezésre álló széket elfoglalták a nézők. A sorozat a vége felé közeledik, talán tavasszal lesz még néhány előadása a Bolond Helgának, Darvasi László tavaly novemberben bemutatott darabjának. A szegedi prózaíró java termését pécsi kiadó adta ki (kivétel a tárcanovellák, amelyek a Délmagyarország kiadásában jelentek meg), eddigi három színdarabjának a debreceni színházban volt az ősbemutatója. A Vizsgálat a rózsák ügyében 1993-ban, a Szív Ernő estéje két évvel később került színpadra, s most megy a Bolond Helga. A kortárs magyar dráma fájó hiányát zengő színházi emberek kórusából kimaradt Dobók Lívia, a Debrecenben dolgozó Jászai-dfjas dramaturg, aki strás helyett a Darvasi-darabok sztnrevitében vállalt kulcsszerepet. A Bolond Helgát Czeizel Gábor rendezte meg a parányi stúdióban, ahol erősen korlátozottan vethetők be a színházi hatás szakmai eszközei. A darab alapanyaga A müttenheimi szörny különös históriája ctmű novella. Vagy a mai magyar, pontosabban a szegedi valóság. A novella- és a sztndarabbeli borzalmas gyilkosság amely a bajorföldi Müttenheimben történt, amikor is egy szeles nyári éjszakán Henrik Falkmayer péket, Judit nevű feleségét valamint tízesztendős gyermeküket lemészárolták az otthonukban - ugyanis minden olvasóban és nézőben a szegedi cukrászcsalád tragédiáját idézi fel. A címszereplő, Koch Helga, a kiirtott család bolond vagy bolondos szolgálója. Ő és az összes többi szereplő, Miittenheim polgárai és elöljárói mást sem tesznek, mint mondják és mondják a történtekkel kapcsolatos saját verzióikat, szavakkal leírják az általuk ismert körülményeket, a darab mégsem a gyilkosságról vagy a tettes megkereséséről szól. Vagyis korántsem krimi. Azt lehetne talán mondani, hogy ez a valóságból vett történet vagy a valóságnak ez a szavakkal rekunstruált szelete éppenhogy a valóság megragadhatutlanságáról, kifejezhetetlenségéről szól. Aki Darvasi prózáját isrfleri, annak a darab láttán Ugo Borgognoni betegsége jut eszébe, a Borgognoni-féle szomorúság. Az a nyomorúságos állapot, amelyben az idős és hírneves bolognai sebész hiába is próbált feljegyzéseket készíteni. „Nem a toll ellenkezett, hanem a mondatokat vezető értetem futott minduntalan a hiábavalóság ingoványába." Annak ellenére, hogy a színdarabban a gaztett összes körülménye és minden öszszefüggés felfedódik, semmi sem válik világossá csak a homány, semmi sem bizonyosodik be csak a bizonytalanság. Egy szcenikailag megdolgozottabb és sztnészileg erősebb előadásban, mint ez a mostani debreceni, minden valószínűség szerint az a hatás kél, hogy beborít bennünket - szereplőket és nézőket - ez a homály és bizonytalanság. Minél többet beszélünk a világosságért és a bizonyosságért, annál inkább fölfogjuk a fölfoghatatlanságot. S mivel emberek vagyunk, tovább hümmögünk, vállat vonogatunk, orrot túrunk, fogat piszkálunk, követ rugdosunk. Mint a darab szereplői, akik mind bűnösök. És áldozatok. Ki ki? Nem lehet tudni. A helyzet: hátborzongatóan életszerű. Nem lehet könnyű, de alighanem érdemes megtalálni a darabhoz megfelelő színházi kifejezéseket, ami Debrecenben csak részben sikerült. Kiváló karakterteljesítményt mutatott Fleis, a mazsolázó hentesmester szerepében Tóth Zoltán. Tetszett a címszerepben Szalay Mariann és az elöljárót játszó Jantyik Csaba, akinek erős-szép, visszafogott eszközökkel sikerült megérzékeltetni, milyen elképesztően sokrétű lehet emberi viselkedés és belső élet széttartása, különbözése. A látszat és a valóság. Figyelemkeltő Mundruczó Kornél alakítása az idegen férfi szerepében: először mintha direktben rájátszana a valóságban megtörtént szegedi gyilkosság gyanúsítottjának újságok által sokat szellőztetett börtönbeli magatartására - utóbb ezt elfelejteti velünk. Bár Czeizel Gábor rendező érzékenysége föltétlenül kitetszik az előadásból, némely jelenet biztosabb kézzel húzott, erőteljesebb kontúrokért kiált. Zavarba ejtő a meggyilkolt család minden bizonnyal misztikusnak szánt vándoroltatása a szűk előadótéren és szfnészvezetési bizonytalanságok is adódnak. Elhibázottnak tetszik a darab kosztümössége: színészek és nézők egyaránt fesztelenebbek lehetnének egyszerűen - mai ruhákban. Utóirat: csak reménykedhetünk, hogy nem kell mindig hat órákat autózni, ha Darvasi-darabot akarunk nézni. Látunk majd ilyent a szegedi színház műsorán. Itt lenne a helye meg az ideje. Sulyok Erzsébet • Budapest (MTI) A Budapesti Értéktőzsde indexe 10.55 ponttal zárt magasabban pénteken, a BUX-index utolsó értéke 7941.19 pont. A határidős piacra is a gyenge emelkedés volt jellemző, tgy 5-5 ponttal zárt magasabban a legközelebbi és az idei decemberi BUXlejárat. Az 1999 decemberi BUX termin 50 ponttal emelkedve, 11 ezer 750 ponton zárt. A részvénypiacon az értékpapírok vegyesen fejezték be a kereskedést. A Mol 5 forinttal magasabban, 5245 forinton zárt. A vegyipari papírok gyengébben szerepeltek, 100 forinttal, 6895 forintra esett a BorsodChem és 195 forinttal tovább gyengülve, 9605 forinton zárt a Graboplast. A TVK 3495 forinton fejezte be a napot. A bankpapíroknál az OTP 170 forintot erősödött, 8600 forinton zárt. Az InterEurópa Bank részvényeinek ára nem módosult. I I I I Olajbányász j téri : 2.i 1 600 m-es ingatlan • (volt SEAT Szalon, Szerviz)