Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. FEBR. 19. UNIVERSITAS III. • A felsőoktatásért és kultúráért Egy alapítvány • •• ír • lovoje • Gurul a hólabda: dr. Szalay Istvánhoz Be szeretném fejezni, amit elkezdtem" ## Dr. Szalay István: A matematikus „mindent" tud a „semmiről". (Fotó: Nagy László) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1990 novemberében 300 millió forint alaptökével hozta létre az „Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért" elnevezésű alapítványt. Az irányítók most újabb támogatási formák bevezetését tervezik. Az alapítvány főbb célkitűzései között szerepel a felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, támogatása, az egyetemek és főiskolák működési feltételeinek javítása és az oktatás-kutatás technikai színvonalának emelése. Az alapítvány tevékenységének szakmai irányítását és vagyonának kezelését az MKM által létrehozott héttagú kuratórium végzi. Az alapítvány, amely alapítása óta semmiféle további anyagi támogatást nem kapott, alaptőkéje kamataiból gazdálkodva összesen 609 millió forint támogatást nyújtott céljai megvalósítására. Az elmúlt években - a felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói részére - meghirdetett tematikus pályázatain 554,2 millió forinttal 1589 oktatásfejlesztési és kutatási témát támogatott. A kuratórium által 1994-ben - tudományos fokozattal rendelkező, ígéretes tehetségű fiatal oktatók-kutatók számára - létesített Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat 52 fiatal kutató nyerte el, akik havi 4050 ezer forint ösztöndíj mellett 200-500 ezer forint összesen 15,6 millió forint kezdő kutatási támogatásban részesültek, amelyhez az OTKA 12,9 millió forinttal járult hozzá. A kuratórium a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj presztízsének fenntartása mellett a hazai és külföldi tudományos műhelyekben nevelkedett magyar nemetiségű kutatók legjobbjainak a hazai felsőoktatás számára történő megnyerése érdekében szeretne a támogató nevével fémjelzett, úgynevezett nevesített ösztöndíjakat adományozni. Az alapítvány további tervei között szerepel a PhD fokozat széles társadalmi elismertetését, a kutatóképzést eredményesen befejezők elhelyezkedését segítő iskolateremtő professzori ösztöndíjak bevezetése. A díjat az arra pályázó oktató-kutató tartósan eredményes tehetséggondozási, doktorandusz-vezetési és a fokozatot elnyert fiatal kutatók további karrierjét segítő tevé• DM-információ Az „Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért" célkitűzéseit csak jelentős kiegészítő támogatással valósíthatja meg. Az alapítványt irányító minisztérium ezért számít a szponzorok több évre vállalt hozzájárulására a pályázati célok megvalósítása érdekében. A tárca a következő területeken látja lehetségesnek a cégek szerepvállalását: a felajánlót megörökítő személyi ösztöndíjak adományozása; iskolateremtő professzori ösztöndíjak alapítása; a fiatal oktatók-kutatók eredeti kenységének elismeréseként nyerheti el. A pályázók szakmai tevékenységének értékelésében a tanítványok sikerességének megítélése szempontjából külön hangsúlyt kaphat a magas presztízsű állások elnyerése. Az exkluzív iskolateremtő ösztöndíj 3-4 évre szólhatna és javasolt összege a Széchenyi professzori ösztöndíj mindenkori összegét 15-20 százalékkal haladhatná meg. A kuratórium a díjat a banki-vállalkozási szféra támogatásával kívánja létrehozni, amelynek odaítélésében fokozatosan növekvő szerepet kíván szánni a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjasok Társaságának. Az eredeti kutatási tervek szponzorálása céljából létrehozott pályázatot a PhD fokozat elnyerése utáni első öt évben nyújthatnák be a fiatal (legfeljebb 40 éves) oktatókkutatók olyan 3-4 millió forintos, 1-2 éves projektekre, amelyek megvalósításához hazai és/vagy nemzetközi vállalati, vállalkozási, egyéb alapítványi támogatás társul. A pályázati támogatás a fiatal kutató dokumentáltan eredeti, a szakértői vélemény szerint nagyhatásúnak ígérkező terveihez indukál támogatásmagot, amelyhez a pályázónak kell megszereznie a kért összeggel legalább azonos nagyságú egyéb forrást. Az oktatás és kutatás nagyértékű eszközeinek kiegészítő fejlesztéseire létrehozott pályázat keretében az oktatási és kutatási eszközök, berendezések korszerűsítését és kihasználtságuk hatékonyságának fokozását elősegítő kiegészítő alkatrészek, szoftverek beszerzésének és fejlesztésének támogatására kerülhet sor. A pályázaton elnyerhető támogatások értékének növelésére kiváló lehetőséget nyújtana, ha a nagyértékű kutatási eszközöket, szolgáltatásokat szállító vállalatok, vállalkozások - speciális árcsökkenéssel, akár konkrét termék referenciapéldányának pályázati úton történő odaítélésével - részfinanszírozást vállalnának. Az akkreditált társadalomtudományi programokkal rendelkező Doktori Iskolák ajánlása alapján előteijesztett doktori disszertációkat a „Doktori Mestermunkák" sorozatban, könyvként tervezik megjelentetni. A jó minőségű kiállítást - a kisebb példányszám ellenére - olcsón biztosító nyomdatechnikai eljárásra az együttműködő könyvkiadók tesznek javaslatot. K. G. kutatási terveinek ponzorálása; a fiatal tudós generáció által létrehozott tudományos kutatási eredmények, a kiváló PhD disszertációk környvként való megjelenítése; az oktatáshoz és a kutatáshoz nélkülözhetetlen, vagy új típusú eszközök, berendezések beszerzésének társfinaszírozása. Az Alapítványhoz csatlakozók támogató kezdeményezései révén lehetővé válna, hogy az Alapítvány eddigi működését bővítve hatékonyabban segítse elő a magyar felsőoktatás fejlődését. Békési Imre professzor utódjának és elődjének gurította a hólabdát. Szalay István ugyanis elöször követte Békési Imrét a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vezetői székében, majd - politikai pályára lépve visszaadta neki a vezetői pákát. • Polgármester úr, minek készüli gyerekkorában? - Általános iskola óta a történelem és a számtan volt a kedvencem, és középiskolás koromtól tanárnak készültem. Gimnáziumban volt alkalmam a tapasztalatszerzésre is, egyszer betegsége miatt én helyettesítettem matematikatanáromat. Most is emlékszem, a téma a gömb térfogata volt. Az egyetemi jelentkezésnél azután válaszút elé kerültem, nem tudtam, a történelmet vagy a matematikát jelöljem meg. De mivel a történelem mellé választható tárgyak, az irodalom és a nyelvek nem tartoztak az erősségeim közé, maradt a matematika-fizika tanár szak. Saját pályaválasztási kényszerem miatt is fontosnak tartottam később, dékánhelyettes koromban, hogy lazítsunk a szakválasztás rendszerén, hogy a hallgatók szabadabban párosíthassák stúdiumaikat. Szakterületem a matematikai analízis lett, a differenciál- és integrálszámítás, ezen belül is a Fourier-sorok. A függvénytan négy féléves terület az egyetemi oktatásban, most is ezt tanítom heti négy órában. • Egy sikeres matematikust, elismert főigazgatót mi késztet arra, hogy polgármester legyen? - A matematika szép, tiszta, harmonikus, de elvont világ. Mindig úgy éreztem, a történelem a maga konkrétságával, mindennapokhoz való kötődésével jól kiegészíti a számok tudományát. A matematikus „mindent" tud a „semmiről", míg a történész a „mindenről" tífd „valamit". A politizálásra feltehetően az ösztönzött, ami már gyerekkoromban vonzott a történelmi tárgyú regényekhez. Szerettem volna megismerni a mindennapi történéseket, és szerettem volna részt venni azokban. Szerettem volna formálni a valóságot. Mindig voltak bennem efféle ambíciók, korábban is vállaltam társadalmi feladatokat, vezetői szerepet. Az iskolában faliújságot szerkesztettem, az egyetemen politikai kört szerveztem. Később dékánhelyettes lettem, majd főigazgató. A tudományos pályafutásom szempontjából biztosan veszteséget jelent a polgármesterség, hiszen az utolsó publikációm 1995-ben jelent meg. De az mindig kérdéses, a kutatási eredmények jók lesznek-e valamire. Meglehetősen viszonylagos annak az értéke, ha az ember életében egyszer felfedez egy új matematikai összefüggést, ami lázba hozza azt az ötven embert a világon, aki rajta kívül még ért ahhoz a szűk területhez. Nem véletlen, hogy mindig jobban szerettem az oktatást a kutatásnál. Úgy éreztem, hasznosabb vagyok, ha tanárokat nevelek. G Annak idején hogyan fogadták a szegedi felsőoktatásban a hírt, hogy indul a polgármesterségért? - Voltak, akik rokonszenveztek azzal, hogy egy fölsőiskolai ember belevágjon ebbe a feladatba. A főiskolán másképp ítélték meg a dolgot. Sajnos nem sikerült nyugodt állapotokat hagynom magam mögött. A rendszerváltás utáni meglehetősen kritikus időszakban vettem át a főigazgatói feladatokat. Három célom volt, ezekből egyet sikerült megvalósítanom, a másikat majdnem a befejezésig vittem, a harmadikat viszont nem tudtam megnyugtatóan rendezni. Az első feladatot, a hallgatói létszám növelését sikeresen megoldottam. A második feladat a Szent Ferenc utcai épület átadása volt a Karolináknak. Ez azért okozott gondot, mert az egyharmadát jelentette a főiskolai kubatúrának. Elkerülve a szélsőséges megoldásokat, sikerült megegyezni a Karolinákkal, hogy három kétéves periódusban, fokozatosan adjuk át az épületet. A Bem utcai Kossuth laktanyában sikerült helyet találni a főiskola tanszékeinek, így bár a kiköltözés távozásomkor, sőt, még ma sem fejeződött be - e tekintetben is nyugodt a lelkiismeretem. A harmadik feladatot viszont, amit főigazgatóként felvállaltam nem sikerült megoldanom: nem találtam meg annak a módját, hogyan kellene a főiskolának integrálódnia a szegedi universitasba. Ez a kérdés még ma sem kiforrott. Természetesen jónak tartom a felsőoktatási integrációt, de nem mindegy, mi lesz a helye, a feladata ebben a tanárképzésnek. Alapvetően ragaszkodni kellene ahhoz, hogy aki Szegeden tanár akar lenni, mindenképpen vegyen részt a főiskola képzésében. Ezt a szerepet a főiskolának fel kellene vállalni, az egyetemnek pedig el kellene fogadni. Jó lenne, ha külön tanszékek képeznék a pedagógustudományra a tanár szakos hallgatókat a jelenlegi szakmódszertan helyett. Ennek lehetséges rendszerére több elképzelés is született, és kétségkívül máris vannak eredményei az integrációból adódó közeledésnek. Az egyetemen már elfogadnak bizonyos főiskolai stúdiumokat a hallgatóktól, lehetséges az áthallgatás. De a végső megoldást még nem találtuk meg. Ezért érezték úgy a főiskolai kollégák, hogy nem lett volna szabad otthagynom az intézményt „félidőben". • A főiskolai szektorban sokan úgy érzik, hogy mostohagyermekei a magyar felsőoktatásnak. Vagyis hátrányban vannak az egyetemekkel szemben. Az integráció pedig felszínre hozza ezeket a feszültségeket. - Tekintettel arra, hogy a főiskolákon az oktatásé az elsődleges szerep, míg az egyetemeken a kutatás is hangsúlyos, a főiskolák valóban hátrányban vannak. Az oktatói teljesítményt ugyanis nem lehet úgy mérni, mint a tudományos eredményeket. A szabadalmak, a publikációk száma, az idézettségi mutató vagy a konferenciai szereplés mind a kutatási eredményeket tükrözik. A jegyzetírás viszont, ami elengedhetetlen az oktatáshoz, semmiféle rangnak nem örvend, nem számít teljesítménynek. Nem látom be, miért ne érne egy jól megírt jegyzet annyit, mint egy tudományos közlemény egy nemzetközi folyóiratban. A főiskolai és egyetemi szektor jelenleg inkább tart egymás értékeitől, mintsem kölcsönösen elismerné azokat. • Ugyanez lehet igaz a város és a fölsőiskolák viszonyára is ... - Kétségtelen, hogy a város még nem találta meg annak módját, hogyan vonhatná be az egyetemek és főiskolák oktatóit Szeged mindennapi életébe. Nem történt meg az egymás iránti igények kölcsönös felmérése sem. Nem lehet tudni, mit vár a város a felsőoktatástól és mit az universitas Szegedtől. Kivéve azt, hogy az egyetem az egzisztenciális problémák megoldását várja, erre viszont nem, vagy csak korlátozott mértékben van mód. Nehezíti az egymásra találást, hogy Szegeden döntően alapkutatás folyik, így nehéz közvetlen megrendeléseket adni a szürkeállománynak. 9 A négyéves ciklus vége felé hogyan érzi, főigazgatóként volt sikeresebb vagy polgármesterként? - Főigazgatóként jobban a helyemen voltam, jobban tudtam, mit akarok csinálni, hogyan és kinek a segítségével. A mostani elvárásoknak nehezebb megfelelni. Az eredményeknek kevesen örülnek, a hiányosságok miatt viszont többen kritizálnak. Általában az elégedetlenek a hangosak, márpedig egy városban mindig vannak elégedetlenek. 9 Ha ez így van, miért indul ismét? - Nem szeretem a dolgokat félbehagyni, és a városnak sem jó, ha négyévenként új ember kerül a polgármesteri székbe. Én csak két év után kezdtem igazán látni, mit kell tenni, most be szeretném fejezni, amit elkezdtem. 9 Kinek gurítja tovább a hólabdát? - Szeri Istvánnak, a Volán Rt. vezérigazgatójának, a megyei iparkamara elnökének. # Kocxor Gabriella Új diákigazolvány • Budapest (MTI) Mind formájában, mind funkciójában megújult diákigazolványa lesz a tanulóknak a következő tanévtől - közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) síjlfSirodája. A közlemény szerint az igazolványnak két fajtája lesz. Az egyik a közoktatás alsóbb szintjén használatos igazolvány, a másik a felsőoktatás hallgatóinak készült, chippel ellátott, többfunkciós kártya lesz. A bankkártya méretével azonos igazolvány végleges formájára az Állami Nyomdában négy változat készült. Február 16-tól valamennyi megjelenik az MKM (www.m km.hu) és a Sulinet (www.su linet.hu) honlapján, és maguk a diákok szavazhatnak az általuk legjobbnak vélt diákigazolványra. Akik nem férnek hozzá az Internethez, azok postán az MKM Sajtóiroda, 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. címre küldhetik el véleményüket. A szavazás február 20-án 10 órakor zárul. Nyilvános vita • DM-információ A József Attila Tudományegyetemen oktató dr. Tóth Sándor ,A latin humanitás poétikája" című doktori értekezéséről nyilvános vitát rendeznek holnap 14 órakor a Szegedi Akadémiai Bizottság székházának első emeleti előadótermében. Az értekezés opponensei dr. Bíró Ferenc és dr. Szörényi László egyetemi tanárok lesznek. Doktorokat avatnak • Munkatársunktól Doktoravató ünnepi ülést tart a József Attila Tudományegyetem Tanácsa február 27-én 14 órakor az egyetem aulájában. Az ülésen doktorrá avatják a PhD fokozatot szerzett, valamint a PhD fokozatot átminősítéssel szerzett hallgatókat. Ösztöndíjjal Németországba • DM-információ A németországi BadenWürttemberg Tartomány Tudományos Ügyek'és Kutatások Minisztériuma ösztöndíjpályázatot írt ki az 1998/99-es téli szemeszterre. A pályázat feltételei szerint összesen hat nappali tagozatos hallgató hat hónapos részképzésben vehet részt ez év október 1 -jétől. Az ösztöndíj havi összege kilencszáz német márka, amelyből fizetni kell a kollégiumi elhelyezést és a menzai étkezést. A pályázónak meg kell jelölnie, hogy melyik egyetemen szeretne tanulni. A jelentkezéseket április 15-éig kell leadni a dékáni hivatalokban. Táncház • DM-információ Táncházat rendeznek a Dugonics tér 12. szám alatti Szent Imre Klubban ma 20 órától. A házigazda a József Attila Tudományegyetem Solymossy Sándor néptáncegyüttese lesz. A vendég a Fabatka együttes. A néptáncok iránt érdeklődők száz forint ellenében vehetnek részt a rendezvényen. Cégek nélkül nem megy