Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

Az Országgyűlési Könyvtár Kék fényre IrópífWadóellenőr (4. oldal) O Bezárják-e a Szegedi Kábelgyárat? Minden péntek szabadnap Harmadik hete már csak csütörtökön dél­után 2 óráig dolgoznak a Kistelekhez tartozó Szegedi Kábelgyárban az emberek. Kevés a megrendelés. Nem cso­da, hogy a dolgozók elsó gondolata az: be­zárják a gyárat. Ám el­terjedt egy olyan plety­ka is, miszerint a jelen­legi egyből két kft. ala­kul és többen azt is tud­ni vélik, ki venné meg a szegedit. A Siemens osztrák leány­vállalata, az OEKW 1993 végén vásárolta meg a Ma­gyar Kábel Művek Rt. rész­vényeinek többségét. Erre az időszakra a mai dolgozók úgy emlékeznek, hogy egyik nap a régi szegedi vezetői gárda tagjai még igazgatók­ként mentek föl Pestre, de már nyugdíjasként tértek vissza. Attól kezdve min­denki érezte a bizonytalansá­got, holott a kábelgyár 500 dolgozója 2,5 milliárd forint értékű vezetéket és kábelt gyártott. Ezt követően a technikai fejlesztések következtében ­csökkenő létszám mellett ­évente egy-egy milliárddal növekedett az árbevétel. Az 1995-ös 4,5 milliárdot az 1993-as létszám kétharma­dával produkálta a szegedi gyár (ma az árbevétel még mindig 4 milliárd fölötti, mintegy 300 millió forintos nyereséggel). Bevezették a túlórázást is, annyi volt a megrendelés, a dolgozók mégis aggódtak. Majd 1996. október 16-án Laczkó Mi­hály vezérigazgató mun­A kábelgyár központi épülete. Másfél éve árulják. (Fotó: Schmidt Andrea) kásgyűlésen jelentette be a „bécsi döntést": racionalizá­lás címszóval október l-jétől visszamenőleg a szegedi gyárat összevonják a kistele­kivel, s „tisztítják" a profilt, a jövőben csak telefonkábelt gyártanak. A két gyár „per­szonáluniója" több mint 70 ember állásába került. Közös igazgatónak a kis­teleki vezetőt, Kánitz Zoltánt nevezték ki. A korábbi sze­gedi igazgató, Zoltánfi Zol­tán pedig ahhoz a Dunaká­bel Kft.-hez került vissza termelési vezetőnek, amely­nek születésénél is ott bábás­kodott, ráadásul a világ egyik legmodernebb réztele­fonkábel-gyáraként a szege­di üzem konkurenciája. A jövő azért nem meg­nyugtató - „biztatta" akkori­ban a szegedieket Laczkó Mihály -, mert a hazai tele­fonkábel iránti kereslet vá­ratlanul esett vissza. A Ma­táv 1996-ban 3,5 millió érki­lométerre szóló igényt köz­vetített először, amiből alig 1,2 milliót vásárolt meg. Szegeden 400 millió forint értékben ruháztak be erre a tervezett megrendelére, de mire az utolsó gép megérke­zett, azt már ki sem csoma­golták. A napnál is világo­sabb, hogy a mostani 250 fős dolgozói gárdát, vala­mint a további 250 beszállí­tót teljesen kiszolgáltatták a Matáv-utód Déltáv megren­deléseinek. Közben telt-múlt az idő. Harmadik hete azonban hetenként már csak négy na­pig termel a szegedi kábel­gyár, miközben az emberek megkapják a teljes fizetésü­ket. Nem csoda, hogy újra felröppentek a hírek a gyár bezárásáról, avagy eladásá­ról (ez utóbbi a jobbik variá­ció lenne). Próbáltunk köze­lebbi információkat megtud­ni Kánitz Zoltán igazgatótól, ám ó - mint mondotta - nem nyilatkozhat, csak a „Vors­tand". Az MKM Rt. vezér­igazgatóját, Laczkó Mihályt sem sikerült tegnap elér­nünk. Fekete Klára Forma-1: megállapodtak A jegyárak kétezer és 59 ezer forint között ingadoznak majd. (3. oldal) Megújulhat az alkotóház Segítenek az ohiói gárdisták és a magyar polgárvédelmisták is. (4. oldal) Nem ül börtönben A svéd üzletember telefonon jelentkezett... (5. oldal) „Nem függünk a valutaalaptól1 • Budapest (MTI) Magyarország ma vissza­fizeti még fennálló tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak - jelentette be hétfőn a parla­mentben napirend előtti fel­szólalásában Horn Gyula mi­niszterelnök. Hangsúlyozta: Magyarországnak először nem lesz tartozása az IMF-fel szemben az 1982. évi csatla­kozás óta. Kifejtette: ezzel deklaráltan is lezárult a rend­szerváltás utáni gazdasági visszaesés, illetve kiigazítás korszaka és megszűnt hazánk függősége a valutaalaptól. Horn Gyula emellett cáfolta, hogy az intézmény előírásai ellentétesek lennének Ma­gyarország nemzeti érdekei­vel. Hatmillió influenzás Olaszországban • Milánó (MTI) Olaszországban körülbe­lül hatmillió embert döntött ágyhoz a köznyelvben „mi­lánói" jelzővel illetett influ­enza. „Az influenza éppen elérte legnagyobb elterjedt­ségét, és ez az állapot eltart néhány hétig" - közölte Donato Greco, a járványü­gyi osztály tisztségviselője. A betegségben mostanra a lakosság 10 százaléka fertő­ződött meg. Isabella Dona­telli, az Egészségügyi Világ­szervezet olaszországi kép­viselője szerint „a statiszti­kák azt mutatják, hogy az idei influenzafertőzöttek 99 százalékát az A-H3N2 vírus támadta meg". A vírust január elején Mi­lánóban sikerült kimutatni. Az influenzának ez a fajtája magas lázzal, köhögéssel, esetenként hányással jár. ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN ^ DELMAGYARORSZAG KEDD, 1998. FEBR. 17., 88/40. Olajügylet, félmilliárdos adócsalással • Gyár (MTI) Több mint 462 millió forinttal megrövidítették a költségvetést azok az olajimportőr és fiktív cé­gek, amelyek ügyében most fejezte be a nyomo­zást a Györ-Moson-Sop­ron Megyei Rendór-föka­pitányság. A szövevényes csalásnak négy bajai gyanúsítottja van. A több mint 8000 oldalas ak­tahegyet vádemelési javaslat­tal átadják a győri ügyészség­nek - közölte hétfői sajtótájé­koztatóján Farkas Gábor őrnagy, vizsgálati osztályve­zető. Elmondta, hogy 1993 és 1995 között a Hanoit Kft., majd később a Wollner és társa Bt. - mindkét társaság­nak magyar részről ugyana­zok voltak a szereplói ­összesen több mint 20 millió kilogramm benzint és olajat vásárolt Ausztriából. Az árut az importőrök hamis számla ellenében adták tovább nem létező - tehát adót sem fizető - cégeknek. Tőlük különféle kereskedőkhöz került, majd Győr-Moson-Sopron megyei tsz-ekhez, benzinkutakhoz, szállító cégekhez jutott el az olaj. Mint kiderült, a felhasz­nálók jóhiszeműen vásárolták a terméket, nem tudtak a hát­térben lévő ügyeskedésekről. A nyomozás elhúzódásá­ban közrejátszott, hogy a kül­földi szálak miatt Romániá­hoz, Németországhoz és Ausztriához jogsegélykére­lemmel fordult a rendőrség. Mindhárom ország hivatalos szerveitől komoly segítséget kaptak az ügy tisztázásához ­mondta az őrnagy. A gyanú­sítottak: H. József, T. Oszkár, V. Miklós, M. Tibor jelenleg szabadlábon vannak. Gyor­san gyarapodó vagyonukat átmentették - családtagjaikra Íratták -, a rendőrség mind­össze 30 millió forintos érté­ket tudott lefoglalni. • Gázkompenzáció Minimum háromezer • Budapest (MTI) Az Energia Alapítvány a hét végén döntött a gázkom­penzáció összegéről - nyi­latkozta Kari Imre energeti­kai kormánymegbízott, az alapítvány kuratóriumának elnöke hétfőn. A jóváírás minimum háromezer forint, de akik rendszeres önkor­mányzati támogatásban is részesülnek, ők 3000-7500 forint közötti egyszeri jóváí­rást kaptak az alapítványtól. A kuratórium 398 ezer 316 igénylő támogatását tartotta jogosnak, és 35 ezret elutasí­tott a rászorultság hiányának igazolása miatt. A gázkom­penzációra I milliárd 250 millió forint állt rendelke­zésre. Kari Imre elmondta, hogy az alapítvány döntéséről ked­den adják át a szolgáltatók­nak a dokumentumot, ame­lyek ennek alapján folyama­tosan fiják jóvá a gázszámlán a kompenzációt. • Tegnap 19 Celsius-fokot mértek Szegeden Tavasz a télben • Munkatársunktól Mára már valószínűleg csak ábrándos nosztalgiával tekinthetünk vissza az elmúlt „tavaszi" napokra. Ha az elő­rejelzések nem csaltak, akkor máris 5-7 Celsius-fokkal hűvösebbre fordult az idő. A február télköntösébe bújt, ál­ruhás tavasz tehát elröppent, s egy ideig vissza sem tér. Dénes László, az Országos Meteorológiai Intézet szegedi állomásának munkatársa ér­deklődésünkre elmondta, hogy múlt szerda óta élvez­hettük az április, vagy szep­tember derekán szokásos me­leget. A legmagasabb hőmér­sékletet éppen tegnap, azaz hétfőn mutatta a hőmérő: dél­után háromnegyed háromkor 18,8 Celsius-fokig kúszott föl a higanyszál. A képen látható lenge lá­nyok és urak áprilisig való­színűleg kénytelenek lesznek kevesebbet mutatni tavaszias formájukból... Lenge lányok és urak a februári napsütésben. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents