Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 16. HANGSÚLY 11 Mélyrepülés a betonban jk miközben - a választások előtt - a miniszterelnök IVE fogadalmat tett, hogy szakértői csoport bevonásával talál megoldást azok gondjaira, akik nem tudják, esetleg nem akarják fizetni a régen felvett lakáshiteleket, a fiatalok többsége még az első otthonához sem tud hozzájutni. Lakást venni, házat építeni sosem volt egyszerű. Akkor sem, amikor olcsó hitelekkel támogatta az állam, most sem, amikor a piaci mélyrepülés következtében az ingatlanárakat „megette" az infláció. Csak hát a kezdőknek még a panel is drága, hiába kérnek érte alig többet, mint egy jobb használt autó ára. A betonban lakók sem tudnak kiszabadulni a kalitkából, mert képtelenek kifizetni egy új lakásért a 80-90 ezer forintos négyzetméterenkénti árat. így nem is csoda, hogy alig épülnek otthonok, a lakásmobilitás gyakorlatilag megállt. Némi fény csillant meg az alagút végén, amikor tavaly a lakástakarékok megindultak. De a minimálbérrel bejelentett, vagy éppen be sem jelentett fiatalnak ugyan ki adna kölcsönt? Nekik marad a havi húszezres albérlet, és a lakáshiány akkor, amikor Szegeden három-négy ezerrel több otthont tart ma nyilván a statisztika, mint ahány háztartás van. Az ingatlanforgalomba való beszállás is egyre inkább kevesek kiváltsága. Azt, akit lakásgond feszít, cseppet sem vigasztalja, hogy egyelőre nem jó befektetés ingatlant vásárolni. Sokan ugyanis lakni szeretnének a lakásban. Rafai Gábor • A sorompó is milliókat jelent Az ingatlan nem érték? Panelváros. Megindul a visszaáramlás? (Fotó: Nagy László) Ki végezze a piszkos műnkét? Egyre többször halljuk, az 1990 előtt felvett, kedvezményes állami lakáshiteleket sokan nem tudják visszafizetni. Az ügyben nem régiben újabb javaslatot tett le az állampolgári biztos. Szerinte üdvözítő megoldás lenne, ha az önkormányzatok - a lakásgazdálkodási alapból - egyszerűen megvásárolnák a nemfizetők ingatlanjait, majd bérbe adnák a bentlakóknak. A probléma persze mindjárt ott kezdődik, hogy az OTP-nek fizetendő törlesztőrészlet sem sokkal alacsonyabb az egyre emelkedő lakbéreknél. Szegeden néhány száz notórius nemfizetőt tartanak nyilván. Az OTP szerint akad olyan ügyfél is, aki évek óta a pénzintézet tájára sem nézett, tgy nem lehet vele egyezséget kötni. Szeged alpolgármestere, Básthy Gábor is ismeri a problémát, bár a megoldási javaslattal nem ért egyet. - A kedvezményes kamatozású hiteleket az állam változtatta meg, most viszont a piszkos munkát az önkormányzatoknak kellene elvégezni? Az állampolgári biztos akkor is felszólalt, Január 1 -tói 10 százalékkal csökkent, így már csak 30 százalékos az állami támogatás a lakástakarékpénztárak által nyújtott hiteleken. Ennek ellenére ebben az évben is szerzett már új ügyfeleket a két szegedi területi székhelyű lakástakarék. A júniusi indulás óta több mint ötezer Csongrád megyei szerződést kötött az OTP Lakástakarékpénztár. Magyarországon 121 ezren vették igénybe a hitelintézet szolgáltatását, közülük mintegy 700-an mondták fel a megállapodást. Három hóamikor nem akarták az önkormányzatok olcsón eladni az állami lakásokat. Akkor most hol van az igazság? G Hogyan áll most Szegeden a lakásgazdálkodási alap? - Az eladott önkormányzati lakásokból 2 milliárd forint folyt be, ez tartjuk nyilván elkülönítve. Ennél többre lenne szükségünk a leromlott állami lakások felújítására. Erre és új lakások építésére használható fel ugyanis ez az összeg. G Mit tehet az önkormányzat azokkal, akiknek van már lakásuk, de fizetik a részleteket? - Úgy gondolom, ezt megoldani nem igazán a mi feladatunk. Pécsen készült egy felmérés, hatezer nemfizető közül több mint a fele tudna törleszteni, de nem is akar. Szerintem Szegeden is hasonlóak az arányok. • Mégis, mi lehet a megoldás? - Keményebben kellene érvényesíteni a végrehajtási törvényt, ugyanakkor viszonylag nagy biztonsággal megállapítható, hogy szociálisan ki szorul segítségre. Ezeknek az embereknek a gondját állami, önkormányzati és banki összefogással kellene végre megoldani. R. G. nap után lehet felvenni gyorshitelt. Ezzel a lehetőséggel a megyében körülbelül 800-an éltek. Az igazi dömpinget tavaszra várják, hiszen ilyenkor felbolydul a lakáspiac, valamint a felújításokkal is sokan megvárják a jó időt. Január 1-től már csak 30 százalékos az állami támogatás, mégis születtek új szerződések. Ez nem véletlen, hiszen a lakástakarék befektetésnek sem rossz véli Magyart Márta, az OTP megyei igazgatóságának munkatársa. Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyében 9 ezer 300 ügyféllel rendelkezik a Lakáskassza. Mindössze 302 új lakás épült tavaly Szegeden. Ez alig több mint a fele az 1996-ban átadott új otthonoknak: így nemcsak a lakásépítés, de az ingatlanpiac is igazi mélyrepülésbe kezdett. A nagy, és persze drága lakások szinte eladhatatlanokká váltak. A közüzemi díjak ugrásszerű növekedésével mindenki igyekszik összehúzni a nadrágszíjat. Miközben Szegeden 71 ezer 720 ingatlan van szemben a 68 ezer 893 háztartással, azt is gondolhatnánk, nincs lakáshiány a városban. De nem így van... - Gyakorlatilag évekkel ezelőtt megszűnt a tömeges lakásépítés, igaz nagyobb népesség bevándorlás sincs Szegedre, sőt a város lélekszáma folyamatosan csökken - állítja a statisztikus, Klonkai László. - Az emberek leginkább a minőségi cserére koncentrálnak, nem is csoda ha a helyi építőipar teljesítménye tavaly 20 százalékkal csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem vár lakásra senki Szegeden. Az önkormányzat azonban hat évvel ezelőtt épített utoljára lakást, akkor 45 új otthont utalhattak ki a szociálisan rászorulók között. Azóta csak az időközben megüresedett bérlakásokkal tudnak gazdálkodni, ami a sorbaállók számához képest minimális. Az embereknek rá kellett döbbeniük arra, ma már senki sem gondoskodik róluk, lakásproblémáikat maguknak kell megoldaniuk. De hogyan? Helytől, kortól és négyzetmétertől függően rendkívül széles skálán mozog az ingatlanok ára. Egy bizonyos csak: ma már a lakást senki sem tekinti befektetésnek, így azután meglehetősen nyomott ingatlanárak alakultak ki Szegeden. A nagyobb, száz négyzetméter fölötti lakásoktól a legtöbben szabadulni szeretnének. A magas üzemeltetési költségek miatt azonban nehéz vevőt találni az ilyen ingatlanokra. Ha a lakás többszintes, szinte eladhatatlan. így fordulhat elő az, hogy egy százötven négyzetméteres, négyszintes belvárosi épületért, garázzsal, kerttel még a nyolc millió forintot sem kéri el az eladó - igaz, Így is hosszú hónapok óta hirdeti lakását. Az egykor státuszt jelentő újszegedi ingatlanok ára is alaposan lefelé araszolt az utóbbi időben. Ma a panelváros pereméhez ragasztott új társasházi lakásokért lehet a legtöbbet kapni. Itt jó a közlekedés, sok a bolt és megfelelő a közbiztonság. Érdekes, hogy lassú visszaáramlás kezdődött meg a panelekbe is. - Az 1-2 szobás panellakások továbbra is forgalomképesek, főleg az ötszintesekben - állítja a Rókusi körúton működő dr. Sándor Zsuzsanna ingatlaniroda tulajdonosa. - A lépcsőház állapota viszont sokat számít, ahol koszos a környezet, ott egy-két százezerrel olcsóbb a lakás, de az is sűrűn előfordul, hogy visszafordul a vevő a bejárattól. Az ingatlaniroda tapasztalatai szerint a kisebb lakások keresettek, a magas rezsiköltségek miatt. Az elmúlt években száz számra épített tetőtéri lakások mára eladhatatlanná váltak, a vevők a társasházak első-második emeletéig hajlandók felmenni. A panel viszont azért kapós, mert irreális árkülönbség alakult ki a társasházi és a „betonlakások" között, amit a többség nem hajlandó megfizetni. - Érdekes, hogy évekkel ezelőtt sokan kiköltöztek Sándorfalvára, Zsombora és a közeli községekbe. Ma megindult a visszaáramlás, de ezeket a házakat nem könnyű eladni. Dorozsmán például a sorompó milliókat von le egy épület árából. A nyomott ingatlanárak alapvetően a kereslethiány miatt alakultak ki dr. Tímár László, az Alles Bt. tulajdonosa szerint. - Ma már az ingatlan nem érték. Tíz évvel ezelőtt képesek voltak papíron elválni az emberek, hogy két lakásuk lehessen, most meg nem tudnak megszabadulni tőle. Az ok? Elsősorban az állami támogatás hiánya. A szociálpolitikai kedvezmény zsugorításával a lakásmobilitás is bebetonozódott: a panelekből nem mozdulnak, így a fiatalok sem juthatnak megfizethető lakáshoz. - Nagyon látszik, hogy ki árulja és ki akarja eladni a lakását, házát. A valós piaci árak most alacsonyan vannak. Persze mindig akadnak, akik sokkal többet igyekeznek kémi ennél, de az a néhány vevő, akinek még pénze van, nagyon ismeri árakat. Általános igazság, hogy a többség most nem mozdul, kivár. A szegedi ingatlankínálat több hónapja szinte változatlan. Az eladhatatlannak tűnő lakások között csak néha bukkan fel egy-egy piacképesebb ajánlat. Pénz híján azonban itt sem mennek ölre a vevők egymással. R. G. • A kormány tervezi Szociális bank • Munkatársunktól A Miniszterelnöki Hivatalból származó értesülések szerint szociális bank létrehozását tervezi a kormány. Ez a garancialap visszavásárolhatná a közmű- vagy hiteltartozást fizetni nem tudó adósok otthonait, akik (gy állami bérlakásban élhetnek tovább. Ezt a konstrukciót egészítené ki a tervek szerint a differenciáltabb központi szociális normatíva, melynek részletei még nincsenek kidolgozva. A szociális bankban részt kellene vállalnia a különböző közművállalatoknak, valamint a régi lakáshitelt nyújtó OTP-nek és a takarékszövetkezeteknek. A pénzintézet létrehozását pártolná a legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége is. Magasan a magasépítés • DM-információ Az építőipar termelése tavaly 9,8 százalékkal haladta meg az előző évit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közleményéből. Az adatok azt mutatják, hogy a termelés növekedésében elsősorban az állami és az önkormányzati nagyberuházások - autópályák építése, fővárosi közúti munkálatok, valamint a ferihegyi új terminál létesítése - játszott döntő szerepet. Továbbra is jelentős hányadot képviselnek a kommunális és környezetvédelmi beruházások, valamint a távközlési fejlesztések. A beruházók biztos befektetésnek tartják az üzletek és bevásárlóközpontok építését, és tovább épül az iparipark-hálózat is. A lakásépítés azonban tavaly nem növekedett az előző évihez képest. A múlt évi termelés 32 százalékát adó magasépítő iparban 14,2 százalékos növekedést regisztrált a statisztika. A termelés 28 százalékát képviselő mélyépftő ipar teljesítménye 5,9 százalékkal haladta meg az előző évit. A 35 százalékot adó építési szakipar és szerelőipar növekedése éves szinten 9,6 százalékot tett ki. Az épületfenntartási és korszerűsítési munkálatok az építőipar produktumának 5 százalékát biztosították, ami 6,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Az építőiparban tevékenykedő vállalkozások száma tavaly 7,5 százalékkal nőtt, a legtöbb cég tizenegynél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott. A három-száznál több dolgozót alkalmazó szervezetek az építőipari termelés kevesebb mint egyötödét állították elő, 8 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A tavaly kötött szerződések 1,8 százalékkal bizonyultak többnek a megelőző évinél. Ez a többlet a magasépítő-ipar, valamint az építési szak- és szerelőipar szerződéskötéseiből származik. Az épületfenntartás és korszerűsítés terén 7,5 százalékkal kevesebb új szerződést kötöttek tavaly, mint 1997ben. Százalékok Lakásépítési „hullámvasút" Szegeden 1000 800, 600, 400. 200, 604 úi lakások szama 1990 1Q9I 1992 1993 1994 1995 1996 1997