Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 1998. FEBR. 16. Szeged irányítása szétesett" Déli Apré-bál a Forrásban Hagyományteremtő, Valentin-napi Déli Apró-bált tartottak szombaton a Forrás Szállóban. Az esten mintegy 280-an voltak jelen, akiket St. Martin, a Zsomboys együttes, valamint az Aranypódium tehetséges fiataljai szórakoztatták. A rendezvény bevételének egy részét, hatvanezer forintot, a szervezők a Szegedi Gyermekekért Alapítvány számlájára utalták át. (Fotó: Nagy László) • Rókusi tragikomédia Bún és búnhődés Nincs béke a Szegeden, a Rókusi körút 35. szám alatt. így is jellemezhetnénk azt a perpatvart, amely már több mint egy éve tart, és súlyos következményekkel is járt. A történet szereplői egyik oldalon két fiatal és kutyáik, a másikon pedig azok a lakók, akiket bosszantanak az ebek, illetve a gazdáik. A konfliktusok sorozata 1996 őszén kezdődött. A Rókusi körút 35.-ben lakó Sárközi Erika és barátja, a szintén kutyatartó Vári Zoltán, ekkortájt került először összeütközésbe az egyik lakóval. Vári Zoltán elmondása szerint a rossz viszonyt egy félreértés indftotta, ezután pedig az a bizonyos lakó folyamatosan zaklatta őket. Napirenden voltak a szóváltások, amikor a két fiatal a kutyáját sétáltatta a ház előtti téren. Azután megtörtént az első feljelentés, amelyben Sárközi Erikát és egy másik társát több jogszabály megsértésével vádolták. A hatóságok a feljelentést követően megállapították, hogy valóban vétkezett a két fiatal, s első fokon 5-5 ezer forint pénzbüntetésre Ítélték őket. A fellebbezést elutasította a másodfokon eljáró megyei közigazgatási hivatal, többek között arra hivatkozva, hogy „a városban nagyon elszaporodtak a kutyatartási szabálysértések. Mindamellett a kutyatulajdonosok nem is veszik a szabályokat komolyan, és nem érzik cselekményük veszélyességét, és méltánytalannak tartják bírságolásukat." A fenti eset 1997. januárjában zárult le, a bírságot befizették. Ellenkező esetben 2525 napi elzárás várt volna rájuk, s ennek még lesz szerepe a későbbiekben. A következő dátum 1997. május 5-e, amikor már lövöldözésig fajult az elmérgesedett viszony. Az egyik érintett. Vári Zoltán így meséli a történteket: „Este találkoztam Erikával, a kutyákat sétáltattuk a ház előtt. Láttuk, hogy K. István néz minket az ablakból, mint ahogy máskor is. Egyszer csak valami végigömlött rajtunk. K. István hipóval öntött le minket, tönkretette a ruhánkat. Telefonáltunk a rendőrségre, ahol azt mondták, másnap jelentkezzünk a panaszirodán. Nem hagytuk annyiban a dolgot. Volt nálam egy flakon festék, akkor már négyen - még két sráccal - felmentünk, és lefújtuk az ajtót. A lakás tulajdonképpen nem is az övé volt, hanem egy másik férfié, akinél K. István albérletben lakott és lakik. Később hazajött a tulaj, s azt beszéltük l«?ht, hogy menjünk fel, kéljünk elnézést, s fizessük ki a kárt. Fél tizenegy körül kopogtunk, csengettünk, de senki sem nyitott ajtót, bár hallottuk, hogy bent beszélgetnek. Egyszer csak kinyílt az ajtó, s K. egy fegyverrel a kezében kilépett, lövöldözni kezdett. Mindenki menekült, amerre látott. Erika a liftbe ugrott, én leszaladtam a lépcsőn. Annyit hallottam, hogy „Dögölj meg, Sárközi!", aztán lövés, majd sikoltás. Visszarohantam, K. István lőtt volna még egyet Erikára, de kiürült a tár. Sárközi Erikát beszállították a kórházba, ahol eltávolították a koponyájából a lövedéket, majd saját felelősségére hazaengedték. A rendőrségi eljárás emberölés kísérlete miatt indult K. István ellen, azonban hamarosan átminősítették súlyos testi sértéssé, mert megállapították, hogy a bűncselekmény során használt, úgynevezett flóbertpisztoly - mely egyébként engedély nélkül tartható - nem alkalmas emberi élet kioltására. Nem sokkal később a nyomozást megszüntették, ugyanis a szakértői vizsgálat megállapította: K. István kóros elmeállapota miatt nem büntethető. Dr. Krajkó Zoltánt, a gyanúsított védőjét kértük arra, hogy ügyfele nevében reagáljon a történtekre. - Védencem folyamatosan konfliktusokba keveredett Sárközi Erikával és Vári Zoltánnal. Ez azonban nem K. István hibájából történt, hiszen őt érték állandóan súlyos inzultusok. Május 5-én is ezeknek köszönhetően került olyan pszichés állapotba, amikor betegsége miatt nem volt képes átlátni tettének következményeit. Mindez nem történt volna meg, ha békén hagyják. A K. István ellen indított eljárást tehát megszüntették. A határozat ellen tiltakozott Sárközi Erika és Vári Zoltán, ezt azonban az ügyészség megalapozatlannak tartotta, és elutasította. Indult viszont három másik eljárás - Sárközi Erika és Vári Zoltán ellen. Az összefestett ajtajú lakás tulajdonosa, illetve a környéken lakók tettek feljelentés, valamint a rongálás miatt ugyancsak indult egy büntetőeljárás. Utóbbi esetben a rendőrség, előbbiben pedig a polgármesteri hivatal az eljáró hatóság. A rendőrségi vizsgálat január elején lezárult, vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek. A lakók feljelentése esetében - ahol az egyik tanú K. István - szintén született döntés. Sárközi Erikát és Vári Zoltánt 10, illetve 6 ezer forinttal sújtotta a polgármesteri hivatal szabálysértési osztálya, s ezt a határozatot helyben hagyta a megyei közigazgatási hivatal. Idézünk a döntésből: „...nevezettek (ti. S. E. és V. Z.) 1997. május 5-én, de ezt megelőzően is éjszakába nyúlóan olyan magatartást tanúsítottak (hangoskodtak, kiabáltak stb.), hogy a ház lakóinak nyugalmát zavarták. Nevezettek németjuhász kutyájukat szájkosár és póráz nélkül vitték le a közterületre. Sárközi Erika kutyája a lépcsőházat és sokszor a liftet is összepiszkította, mert ott is szabadon eresztette. A lakók hiába szóltak nekik, a cselekménnyel nem hagytak fel." Sárközi Erika fellebbezésében többek között előadta, hogy K. István „vele szemben súlyos testi sértést követett el, ami miatt büntető eljárás folyik ellene, tehát vele szemben elfogult. A feljelentésen szereplő hatvan lakó aláírását nem fogadja el hitelesnek." Sárközi Erika azt is elmondta, hogy a kutyája senkit sem veszélyeztetett. A fellebviteli hatóság elutasította a fellebbezést, s többek között kimondta: a testi sértés ezen eljárás esetében közömbös. A tanúvallomások alapján pedig a hivatal megállapította, hogy „mindkét elkövető kutyája és hangoskodása zavarja a környéken lakók nyugalmát, viselkedésükkel, közösségellenes magatartásukkal mindenkit magukra haragítottak". A másik szabálysértési ügyben a lefestett ajtós lakás tulajdonosa a feljelentő. A polgármesteri hivatal megállapította a szóbeli becsületsértést. Ácsné dr. Gunda Judittól, a jegyzői iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy - különös módon - a becsületsértési ügyben fel sem merült a lövöldözés, holott a becsületsértés ebben az időpontban történt. Nyilvánvalóan megfontolást érdemelt volna, ha közlik az érintettek, hogy egy szintén jelen lévő, bár utólag beszámíthatatlanná nyilvánított személy fegyverrel hadonászik. A becsületsértési ügyben hat-hatezer forintos büntetés szabott ki a hatóság, s mivel ezt nem fellebbezték meg, jogerőre emelkedett. Miután a büntetést nem tudta befizetni egyik elkövető sem (nehéz anyagi körülmények között élő munkanélküliek, sőt: az eset óta Sárközi Erika pszichés állapota folyamatosan romlik), a pénzbüntetést 10-10 napos elzárásra változtatták át, vagyis február 17-én reggel nyolc órakor meg kell jelenniük a Szegedi Börtön és Fegyházban. Ami a történet lényegét illeti, s amit Sárközi Erika nem tud elfogadni: azután, hogy fejbe lőtték, neki kell bevonulni a börtönbe. Gunda Judit elmondta, hogy a büntetés megkezdéséig lehetőség van a polgármesteri hivatalhoz méltányossági kérelem benyújtására, melyről a jogi bizottság dönt. Sárközi Erika és Vári Zoltán a fentieken túl azért is aggódik, mert semmi garancia nincs arra, hogy az inzultusok ne folytatódjanak. (Mint fentebb olvashatták, az ügyvéd úrnak is ez a véleménye, csak éppen ellenkező előjellel.) Kérdésként vetődik fel, hogy egy kóros elmeállapotú személy esetében miért nem alkalmazzák a kényszergyógyítást, hiszen ilyen alapon bármikor büntetlenül lövöldözhet K. István. Nos, a kényszergyógyitást csak a bíróság rendelheti el, idáig azonban nem jutott az ügy, lévén nyomozati, azaz rendőrségi szakban megszüntették az eljárást. Jogi szakértőnk a következőképpen Ítélte meg a helyzetet: „A kényszergyógyítást abban az esetben rendelheti el a bíróság, ha a bűncselekmény erőszakos jellegű, fennáll a bűnismétlés veszélye, s ha a bíróság egy évnél súlyosabb szabadságvesztéssel sújtaná az elkövetőt. Nos, ebben az esetben az utóbbi feltétel nem igaz, súlyos testi sértés miatt nem szabnak ki ilyen mértékű szabadságvesztést. Egészen más lett volna a helyzet, ha emberölés kísérlete miatt folyt volna az eljárás, de szakértői vélemény alapján átminősítették az esetet." Sárközi Erika és Vári Zoltán arról számolt be, hogy nem hagyják annyiban a dolgot, nem nyugszanak bele abba, hogy minden kérvényüket elutasítják. Ráadásul, elmondásuk szerint, az utóbbi napokban újabb inzultusoknak voltak kitéve, vagyis a Rókusi körút 35. környékén a helyzet változatlan. Arató László A nap végén értékeljük az eltelt 24 órát, a választási ciklus zárásakor pedig számadásra kérjük-kényszeritjük a politikusokat. A kampány javában tart, hiszen tavasszal országgyűlési képviselőket választunk, s az a tapasztalat, hogy ez az eredmény befolyásolja az önkormányzati választást. Most dr. Molnár Zoltán képviselőt, a jogi és ügyrendi bizottság nemrégiben megválasztott elnökét, a Szabaddemokraták Szövetsége szegedi önkormányzati frakciója új vezetőjét kértük, vonjon mérleget. • Ön többféle látószögből figyeli Szegedet, hiszen mint egyéni képviselő egyrészt összehasonlíthatja más megyebeli városokkal, például szülővárosával, Szentessel az itteni dolgok alakulását, másrészt mint gazdasági joggal foglalkozó ügyvéd jól ismeri az ebből az irányból érkező véleményeket, harmadrészt felesége „alapítványi alapon" működtet egy sajátos intézményt, a Grand Cafe művészmozit. Milyennek látja dr. Molnár Szegedet? - Gyakran előfordul, hogy komoly befektetők nem, vagy késve kapnak választ leveleikre, azaz hónapokig nem tudja a várossal üzleti kapcsolatot kereső vállalkozó, hogy ajánlatát hogyan fogadják. Itt kezdődik a probléma. A másik gond: nincs információ arról, milyen befektetési lehetőségeket kínál a város. Aztán: tény, kevés új kulturális intézmény jön létre. A Grand Café megszületett, s ezt követően létéhez a szegedi önkormányzat is hozzájárul. De egy olyan város, mely büszke kulturális életére, annak a különböző kezdeményezéseket jobban kellene támogatnia. • A kormánykoalíció kisebbik tagja, az SZDSZ Szegeden nem vesz részt a város vezetésében. E kettős szerep hogyan befolyásolja az SZDSZ megítélését választói körökben? - A szegedi közgyűlésben az SZDSZ-é a konstruktív ellenzék szerepe. E sajátosságot sokan nem érzékelik, sőt egyesek szerint, az SZDSZ a legbefolyásosabb önkormányzati tényező. Ennek nagyon örülnénk, de sajnos kis létszámunkból és ellenzéki szerepkörünkből adódóan sem lehet így. Ellenben igazolva látjuk, hogy jól döntöttünk, mikor nem kötöttünk koalíciós megállapodást az MSZPvel. Közgyűlési szereplésünket az jellemzi, hogy pusztán azért nem szavazunk ellene egy javaslatnak, mert a másik oldalról jön, azaz a tartalmat vizsgáljuk. Ám azokban az ügyekben, melyeket aggályosnak tartottunk, Így például a Vektor-ügyben, erőteljesen hallattuk a hangunkat és igazunk volt. • Miért Ön lett az SZDSZ frakcióvezetője? - A frakció élén a váltást a munkamegosztás indokolta: az eddigi vezető, Nagy Sándor a párt ügyvivője is, azaz a választások közeledtével egyre több feladata lesz. 0 Milyennek minősíti a város vezetését? - A közgyűlésében is jól érzékelhető, hogy a város irányítása gyakorlatilag szétesett. Bizonyos szempontból az önkormányzat egy nagyvállalat, melyet irányítani, menedzselni kell. Szeged esetében a „cég" működtetéséhez szükséges munkatársi kapcsolat is hiányzik. • A jelenlegi „cégvezetést" leváltaná ellenzéke, az SZDSZ? - Igen. 0 Milyennek látja az SZDSZ szerepét a jelenlegi ciklus végéig? - Továbbra is konstruktív ellenzék maradunk. Mondjuk, s valljuk, hogy a gazdaságra kell koncentrálni. Szeged jelenlegi kormányzata nem ezen az úton jár, nem teszi vonzóvá a várost. Márpedig a jó gazdasági környezet meghatározza egy város életét, jövőjét. Emlékeztetőül csak annyit, hogy a 90-es évek elején egy német kutatóintézet kimutatta: KözépEurópában két város, Győr és Szeged rendelkezik a legjobb, a befektetési központokat jellemző adottságokkal. Kamatozó Kincstárjegy 1999/11. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1 9 9 9 7 1 1. 1 Jegyzési időszak: 1998. február 16-27. | Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,50*1 Jegyzési árfolyam: 1998. február 16-24. kőzótt 99,70% 1998. február 2S-27. kőzött 100,00% A jegyzési idószak során elérhető maximális hozam: EHM=18,42%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyéken a tamány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapir-számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül Is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐOIÉGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. HódnKóvi., ety Szeged. Ba|3 • Intet-Európa Bank Rt. Szeged • KÁH Bank Rt. Szeged • OTP Bank Rt Szeged, Szeged-Kistajndorozsma, Szentes, Csongrád. Hődmeasvásáthely, Mato. Kistelek. Mórahalom (tOO 000 Ft névertet alatti legyzást az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Fiók 6770 Szeged. Deák Ferenc u. 17 uá ^ A fttuBsííts ^ MAGYAR zÜrLAMPAI'ÍB ÁLLAMI GARANCIÁVAL