Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 16. BELFÖLD 3 Címkézhető iparűzési adé • Eger (MTI) A hevesi megyeszékhely önkormányzatának számításai szerint az idén mintegy 50 millió forint sorsáról dönthetnek azok az egri cégek, akik megcímkézik befizetett iparűzési adójuk 20 százalékát. Először tavaly volt lehetősége arra az Egerben működő vállalkozásoknak, hogy meghatározzák: mire költse a város annak a pénznek az egyötödét, amelyet iparűzési adó címén szed tőlük. Ennek köszönhetően az elmúlt évben 16 millió forint gyűlt össze különböző ágazati célokra: úgy mint útépítésre, a kultúrára, az egészségügyre, vagy az oktatás támogatására. Kevesebb vágóállat • Tatabánya (MTI) Noha az állatok takarmányozásában fontos szerepet betöltő kukorica ára tavaly csökkent, a vágósertések felvásárlási ára pedig nőtt, mégis fokozatosan fogy a sertések száma Komárom-Esztergom megyében. A tehén- és baromfiállományra ugyanez a tendencia a jellemző. A KSH megyei igazgatósága legújabb felmérései szerint a múlt év végén az 1996-os adatokhoz viszonyítva 25 ezerrel kevesebb, azaz 195 ezer 500 hízónak valót neveltek ebben az országrészben. Az anyakocák száma ugyancsak csökkent, de ennél kisebb aranyban. A hizlalási tevékenység egyre inkább az önellátásra korlátozódik, a tenyészállat-tartást és -utánpótlás nevelését csak kevesen kockáztatják meg. A megye szarvasmarha-állománya tavaly az év végén százzal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt, ami 19 ezer 400 darabot jelent. Holland hordógyár • Almásfüzitő (MTI) Többségi - 75 százalékos - holland tulajdonba került az almásfüzitői hordógyár. Az 1985-ben épített gyárat profiljának tisztítása végett adta el a világhírű Van Leer társaságnak a Mol Részvénytársaság. A holland cég valamennyi földrészen jelen van, s hatvannyolc hordógyártó üzemet működtet. Magyarországon első (zben szerzett tulajdonjogot. Az almásfüzitői hordógyár Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzeme a szakmában. Évente több százezer darab, 60-216 literes hordót gyárt, elsősorban az olaj- és az élelmiszeripar részére. Ütközés • Rábapatona (MTI) A Győrből Sopron felé közlekedő tehervonat 22. kocsijának ütközött egy Volkswagen kisteherautó vasárnapra virradóra Rábapatona térségében. A gépkocsi utasai: egy 19 és egy 20 éves győri lakos súlyos, a 26 éves gépkocsivezető könnyű sérülést szenvedett. A VW kisteherautót vezető V. Cs. a fényjelző tilos jelzése ellenére behajtott a vasúti átjáróba. A vonat tovább haladt, mert az ütközést a mozdonyvezető nem vette észre. A teherautó viszont kigyulladt és kiégett, miután a vasúti kocsinak csapódott. A kár 3,5 millió forint. £

gy február eleji telefonos közvélemény-kutatásban, amely a koalíciós pártokról szóló véleményeket firtatta, egyre másra előjön a kifejezés: Horn Gyula hatalomérvényesltésének korlátozása. A politika iránt érdeklődő megkérdezettek közül még azok is szükségesnek találják ezt, akik azt szeretnék, hogy megint az MSZP nyerje a választásokat. A múlt héten történt tragikus „határátlépés", a magyar sajtócézár és ismert közéleti szereplő, Fenyő János meggyilkolása után a miniszterelnök úr hű maradt önmagához. A politika iránt érdeklődők döbbenten figyelhették a sajtótájékoztatón, mennyire profi módon helyezi magát Horn Gyula az érintettek körén kívülre. Mintha ennek a kormánynak amelynek működése idején olyan állapotok lettek, hogy senki sem érezheti magát biztonságban - nem is 6 lenne a feje. Mintha a felelősség java nem a miniszterelnökre hárulna. Úgy jelentette, hogy ami itt van, az nem közbiztonság, mintha ezért mindenki felelős lenne, csak ő nem (és mintha a népek a közbizonytalanság tényét nélküle nem tudnák appercipiálni). A döbbenet azért is jogos, mert a jó hírnek számító makrogazdasági mutatók emlegetésekor egyáltalán nem felejtette el, hogy ezt az általa vezetett kormány érte el. De méginkább azért jogos, mert a miniszterelnök úr viselkedése egyféle fals tudatállapotot tükröz Mintha komolyan hinne abban, hogy neki mindig igaza van és ezt mindenki így is fogadja el. Mintha azt gondolná, hogy tényleg mindent mondhat. Fenyő János halála után a lapok közölték az üzleti biográfiáját. Ebből látni: szegény Fenyő okkal ringathatta magát abban a tudatban, hogy neki itt mindent szabad. A hatalom személyiségtorzító hatásáról legalább annyi információhoz jut a politika iránt érdeklődő magyar mostanában, mintha könyvtárnyi irodalmat böngészne át. Ezek fényében azt is érdekes nézni, hogy a belügyminiszter milyen sztoikus nyugalommal reagált az egyértelműen őt ért vádaskodásra. Szinte mentegette miniszterelnökét. Nem valószínű, hogy Horn Gyula úgy gondolta - hárította az újságírók egyértelmű célzásait arra, hogy a miniszterelnök a közbiztonság hiányát a belügyi tárcának rója fel. Nos, hogyne tudnák a népek, hogy az is politikai kulturáltság kérdése, ki mennyit tud nyelni. Kuncze Gábor alighanem megnyerné a nyeléstudományi versenyt. És az egész SZDSZ, tkjagyjából: nincs is más választásuk. Nemcsak az emlí1V tett legutóbbi telefonos, hanem az összes többi közvélemény-kutatás is azt mondja, amit az elmúlt héten a FideszMPP-be hajózott hajdani SZDSZ-elnök, Tölgyessy Péter. Hogy az MSZP oly mélyen és sokrétűen beágyazott itten, hogy föltétlen nyerő lesz a mostani választásokon is. A szocialisták első emberének akár a legvadabb, legelbizakodottabb, leginkább akarnok kijelentéseit is hidegvérrel fogadni - szavazókat hozhat az SZDSZ-nek. Hiszen ne feledjük, hogy a szocialisták választói közül is sokan koalíciót akarnak. Kérdés: kivel? Ilyen szempontból érdekes csak igazán a múlt héten elszánt lépést tett Tölgyessy Péternek néhány mondata. A rokonszenves nyíltsággal és önmagához messzemenő következetességgel megnyilvánult politikus jól követhető rendet vágott a sokak számára kuszának tetsző politikai palettán, amikor lépését indokolta. A szocialisták most legyőzhetetlenek, a liberális résbe törekedni akármelyik párt számára egyenlő a politikai öngyilkossággal, a konzervatív ellenzék túl sokszínű és zilált ahhoz, hogy labdába rúghasson. Mit tehet egy Tölgyessy? Az általa is okkal és sokat bírált Fideszbe azért megy, hogy segítsen kontrotlképes gyűjtőpárttá tenni azt. Korántsem látja a Fideszt potenciális győztesnek, de mindent meg akar tenni, hogy az MSZP-nek erőteljesebb kontrollja legyen. Ezen a ponton Tölgyessy sokak rokonszenvét elnyeré - ám jön a bukfenc a nyilatkozatkozatban. Realista vagyok, érzékelteti, tehát tudom, hogy egy választási kampányba nem lehet belemenni az erős ellenzék szerepére törekedve, mert a szavazók nem a lemaradóhoz, hanem a győzteshez szeretnek állni. A Fidesznek a kampányban a hatalomátvételt kell megcélozni. Torgyán nékül nem győzhet a jelenlegi ellenzék - teszi hozzá a realista nyilatkozó; de Torgyánnal kormányozni se lehet. Akkor kivel akar kormányozni a hatalomra törő Fidesz? - kérdik a népek, amint elhallgat a párt magát liberálisnak és konzervatívnak valló legújabb képviselőjelöltje. Talán nem lesz más választása és bemegy egy koalícióba a szocialistákkal? Tjja, nincs a világnak olyan ténye, amit egy politikus ne Ll tudna megmagyarázni. A kampányra körültekintően felkészülő, Tölgyessy szerint is az utóbbi időben nagyobb hibák nélkül dolgozó Fidesz-MPP vezetői sok rosszat mondhatnak a koalícióra váltakozott SZDSZ-ről. De majdnem biztos, hogy azért azt is pontosan tudják, mit mond a politika iránt érdeklődő „megkérdezett" a jelenlegi koalícióról. Azt mondja például, hogy a Horn-kormány nem tudott volna sokkal több eredményt fölmutatni az SZDSZ nélkül; hogy az SZDSZ-nek fontos szerepe volt abban, hogy a dolgok alapvetően jó irányba mentek, illetve nem történtek nagyobb hibák; azt mondja, hogy rossz lenne, ha Kuncze és Magyar Bálint nem lenne tagja a kormánynak, mert akkor Horn Gyula korlátlanul érvényesíthetné a hatalmát. Lehet, hogy a fiatalok máris intenzíven tanulják a politikai nyeléstudományt? Béka, az étlapon • Mayer István, a vízlépcsőről Föltöltik a dunakiliti tározót? Bős-Nagymaros ügyében ma ismét tárgyalóasztalhoz ül a magyar és szlovák küldöttség. Tegnap délután sikerült elérnünk a magyar delegáció eddig ritkán megszólaló szakértőjét, Mayer Istvánt, akit a kétoldalú egyeztetés jelenlegi állásáról, s a tárgyalás várható esélyeiről kérdeztünk. • Államtitkár-helyettes úr, mi szerepel a hétfői megbeszélés napirendjén? - Csak kevés időt töltünk majd tárgyalóasztal mellett. Rövid megbeszélés után bejárjuk Dunakiliti térségének magyarországi oldalát. Ezt azért láttuk szükségesnek. mert a korábbi tanácskozásokon úgy tűnt, a magyar és szlovák fél „eltérő helyismerettel" rendelkezik. Fontos tehát tisztázni a tényeket. O A dunakiliti tározó mikor láthatja el elegendő vízzel a Szigetközt? - A legutóbbi tárgyalások reményt keltőek. Megnyugtató esély mutatkozik arra, hogy a szlovákok föltöltik a dunakiliti tározót arra a szintre, amely már elegendő lesz a Szigetköz vízellásához is. • Várhatóan kell-e kártérítést fizetnünk Szlovákiának a vízlépcsőről szóló szerződés egyoldalú fölbontása miatt? - A tárgyalások hangvétele arra utal, hogy a magyar és szjovák fél hajlandó egymás javára kölcsönösen lemondani a kártérítésigényről. De a kártérítés nem azonos az elszámolással: pontosan föl kell mérni, Magyarország és Szlovákia mekkora értéket épített be eddig. Minthogy a tulajdonon fele-fele arányban osztozunk a szlovákokkal, legvalószínűbbnek az látszik, hogy nem pénzzel, hanem energiával fizetjük majd a ránk eső részt. Magyarul: egy ideig nem kapunk áramot az erőműből. Hogy meddig, azt csak az elszámolás végösszegének ismeretében lehet megmondani. • A Duna teljes magyarországi szakaszának hajózhatóságát (amely az Európai Unió igénye is) éppen a duzzasztással lehetne elérni. E szempontot sikerül érvényesíteni a tárgyalásokon? — Természetesen a magyar delegáció is erre törekszik. Amennyiben fölépül az új alsó duzzasztómű, akkor lehetséges helyszínként Pilismarót, vagy Nagymaros jöhet számításba. De fontos tudni, hogy a magyar fél „csomagban" tárgyal, azaz csak akkor vállalja az építést, ha valamennyi vitatott pontban sikerül megegyezni. • Mibe kerülne az országnak az új duzzasztó fölépítése? - Mintegy 300 milliárd forintos költséget jelentene. Ny. P. • „A magyar külpolitika nem hallgathatl" Polgárok és reformtatárok Polgári regisztráció: Orbán Viktor szerint az értelmiségnek hallatnia kellene hangját a polgári értékek nevében. (Fotó: Miskolczi Róbert) A magyar polgári politikai értékek jegyében rendezett emlékülést Bibó István szellemiségéről a Magyarok Világszövetsége Szegedi és Universitas Szervezete és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület. A nagy érdeklődéssel kísért találkozón előadást tartott Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke is. A politika és az erkölcs viszonyáról, valamint a magyar polgári értékek újraébresztéséről esett a legtöbb szó a Bibó István-emlékülésen. Az előadók különböző oldalról megközelítve, de egyként méltatták a Szegedről indult és a város egyetemén évekig tanító jogtudós személyes példáját, amely azt mutatta: a demokráciában az erkölcsi politika megvalósítható és nélkülözhetetlen. Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Polgári Együttműködés egyesület elnöke bevezetőjében Bibó erkölcsi realizmusát hangsúlyozva arra mutatott rá, hogy az etikai kormányzás kívánsága ma is időszerű. A polgári gondolkodó fia, ifj. Bibó István arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel szemben ma egyre nagyobb szerepet kap a technokrata „reálpolitikus", amely gondolkodásának restsége miatt és érdekeiből kiindulva azt vallja, hogy a politikában nincs helye az erkölcsnek. Hörcher Ferenc egyetemi tanár (ELTE) rámutatott, hogy Bibó István jogfilozófiájában az erkölcs nem a jogon kívüli, attól elválasztott szempontként szerepel. Bölcskei Gusztáv a bibói etikát elemezve figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy az erkölcs elvben elismert jelentőségét a valóságban gyakran tiszta jogi formákkal kívánják letudni. Kulin Ferenc irodalomtörténész a nemzetkritikus Bibó gondolkodásának forrásait keresve arra jutott, hogy - Bibó Istvánnal szólva - nem létezik a politikai környezettől tartósan elkülönülő lelkialkat. Szesztay András szociológus azt a Bibó-gondolatot állította a mai magyar polgárkép elé, miszerint a demokrácia a műgonddal alkotó ember győzelme a hódító és birtokló emberrel szemben. Az előadó szerint a műgonddal alkotó ember a magyar reformok letéteményese: a „reformtatárnak" nincs helye a polgárképben. Az emlékülésen Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke Bibó István lehetséges politikai üzeneteit vette sorra. Úgy vélte, a nyolcvanas években Bibó meghatározó volt a rendszer ellen harcmodort kereső ellenzéknek: azáltal, hogy a határolt, megegyezéses forradalom gondolatával alternatívát nyújtott a „reform vagy forradalom?" hamis kérdés vitájában. Bibó István életműve a politikaerkölcs viszonylatában is érvényeset mondott. „Sokunknak kínzó kérdés volt, vallotta Orbán Viktor, hogy miként lehet a becsület szempontjait összeegyeztetni a politikia haszonelvűségével." Bibó e tekintetben arra vezette rá, hogy a politikai célok nyílt kimondása nem hátrányos, ha a célokat a valóság őszinte felmérésére alapozták. A Fidesz elnöke aláhúzta, hogy a mai politikai helyzetben Bibó Istvánnak kivált időszerű az a gondolata, mely szerint a magyar külpolitikának legitim módon képviselnie kell a határon túli magyarok érdekeit. Az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke szerint Magyarországnak tudatosítania kell a Nyugattal, hogy az állam és a nemzet határai nem esnek egybe, s a nyugati országok II. világháború előtt szerzett kedvezőtlen tapasztalata nem lehet ok arra, hogy a magyar külpolitika hallgasson a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdéséről. Más területről szólva Orbán Viktor kifejtette: a bibói polgári kultúrateremtő értelemben ma Magyarországon nem játszik szerepet az értelmiségi elit. Vagy azért, mert eljátszotta történelmi esélyét azzal, hogy a rendszerváltás után pártpolitikai szolgálatába állt, vagy azért, mert a politikát megvetve a polgári célok érdekében sem hallatja hangját. A politikus szerint erre pedig ma nagy szükség volna, hiszen a demokrácia ornamentikáját adó intézmények mögött még nem áll ott a nemzetéért felelős polgárság, amely sokat tehetne azért, hogy az országot jelenlegi sodródásában megállítsa. Panek Sándor