Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

HÉTFŐ, 1998. FEBR. 16. BELFÖLD 3 Címkézhető iparűzési adé • Eger (MTI) A hevesi megyeszékhely önkormányzatának számítá­sai szerint az idén mintegy 50 millió forint sorsáról dönthet­nek azok az egri cégek, akik megcímkézik befizetett ipar­űzési adójuk 20 százalékát. Először tavaly volt lehetősé­ge arra az Egerben működő vállalkozásoknak, hogy meg­határozzák: mire költse a vá­ros annak a pénznek az egy­ötödét, amelyet iparűzési adó címén szed tőlük. Ennek kö­szönhetően az elmúlt évben 16 millió forint gyűlt össze különböző ágazati célokra: úgy mint útépítésre, a kultú­rára, az egészségügyre, vagy az oktatás támogatására. Kevesebb vágóállat • Tatabánya (MTI) Noha az állatok takarmá­nyozásában fontos szerepet betöltő kukorica ára tavaly csökkent, a vágósertések fel­vásárlási ára pedig nőtt, még­is fokozatosan fogy a sertések száma Komárom-Esztergom megyében. A tehén- és ba­romfiállományra ugyanez a tendencia a jellemző. A KSH megyei igazgatósága leg­újabb felmérései szerint a múlt év végén az 1996-os adatokhoz viszonyítva 25 ezerrel kevesebb, azaz 195 ezer 500 hízónak valót nevel­tek ebben az országrészben. Az anyakocák száma ugyan­csak csökkent, de ennél ki­sebb aranyban. A hizlalási te­vékenység egyre inkább az önellátásra korlátozódik, a te­nyészállat-tartást és -utánpót­lás nevelését csak kevesen kockáztatják meg. A megye szarvasmarha-állománya ta­valy az év végén százzal volt kevesebb, mint egy évvel az­előtt, ami 19 ezer 400 darabot jelent. Holland hordógyár • Almásfüzitő (MTI) Többségi - 75 százalékos - holland tulajdonba került az almásfüzitői hordógyár. Az 1985-ben épített gyárat pro­filjának tisztítása végett adta el a világhírű Van Leer tár­saságnak a Mol Részvénytár­saság. A holland cég vala­mennyi földrészen jelen van, s hatvannyolc hordógyártó üzemet működtet. Magyaror­szágon első (zben szerzett tu­lajdonjogot. Az almásfüzitői hordógyár Közép-Kelet-Eu­rópa legnagyobb és legkor­szerűbb üzeme a szakmában. Évente több százezer darab, 60-216 literes hordót gyárt, elsősorban az olaj- és az élel­miszeripar részére. Ütközés • Rábapatona (MTI) A Győrből Sopron felé közlekedő tehervonat 22. ko­csijának ütközött egy Volks­wagen kisteherautó vasárnap­ra virradóra Rábapatona tér­ségében. A gépkocsi utasai: egy 19 és egy 20 éves győri lakos súlyos, a 26 éves gép­kocsivezető könnyű sérülést szenvedett. A VW kisteher­autót vezető V. Cs. a fényjel­ző tilos jelzése ellenére be­hajtott a vasúti átjáróba. A vonat tovább haladt, mert az ütközést a mozdonyvezető nem vette észre. A teherautó viszont kigyulladt és kiégett, miután a vasúti kocsinak csa­pódott. A kár 3,5 millió fo­rint. £ gy február eleji telefonos közvélemény-kutatásban, amely a koalíciós pártokról szóló véleményeket firtatta, egyre másra előjön a kifejezés: Horn Gyula hatalomérvé­nyesltésének korlátozása. A politika iránt érdeklődő meg­kérdezettek közül még azok is szükségesnek találják ezt, akik azt szeretnék, hogy megint az MSZP nyerje a választá­sokat. A múlt héten történt tragikus „határátlépés", a magyar sajtócézár és ismert közéleti szereplő, Fenyő János meggyil­kolása után a miniszterelnök úr hű maradt önmagához. A politika iránt érdeklődők döbbenten figyelhették a sajtótájé­koztatón, mennyire profi módon helyezi magát Horn Gyula az érintettek körén kívülre. Mintha ennek a kormánynak ­amelynek működése idején olyan állapotok lettek, hogy sen­ki sem érezheti magát biztonságban - nem is 6 lenne a feje. Mintha a felelősség java nem a miniszterelnökre hárulna. Úgy jelentette, hogy ami itt van, az nem közbiztonság, mint­ha ezért mindenki felelős lenne, csak ő nem (és mintha a népek a közbizonytalanság tényét nélküle nem tudnák ap­percipiálni). A döbbenet azért is jogos, mert a jó hírnek szá­mító makrogazdasági mutatók emlegetésekor egyáltalán nem felejtette el, hogy ezt az általa vezetett kormány érte el. De méginkább azért jogos, mert a miniszterelnök úr visel­kedése egyféle fals tudatállapotot tükröz Mintha komolyan hinne abban, hogy neki mindig igaza van és ezt mindenki így is fogadja el. Mintha azt gondolná, hogy tényleg min­dent mondhat. Fenyő János halála után a lapok közölték az üzleti biog­ráfiáját. Ebből látni: szegény Fenyő okkal ringathatta ma­gát abban a tudatban, hogy neki itt mindent szabad. A hata­lom személyiségtorzító hatásáról legalább annyi informáci­óhoz jut a politika iránt érdeklődő magyar mostanában, mintha könyvtárnyi irodalmat böngészne át. Ezek fényében azt is érdekes nézni, hogy a belügyminiszter milyen sztoikus nyugalommal reagált az egyértelműen őt ért vádaskodásra. Szinte mentegette miniszterelnökét. Nem valószínű, hogy Horn Gyula úgy gondolta - hárította az újságírók egyértel­mű célzásait arra, hogy a miniszterelnök a közbiztonság hi­ányát a belügyi tárcának rója fel. Nos, hogyne tudnák a né­pek, hogy az is politikai kulturáltság kérdése, ki mennyit tud nyelni. Kuncze Gábor alighanem megnyerné a nyelés­tudományi versenyt. És az egész SZDSZ, tkjagyjából: nincs is más választásuk. Nemcsak az emlí­1V tett legutóbbi telefonos, hanem az összes többi közvéle­mény-kutatás is azt mondja, amit az elmúlt héten a Fidesz­MPP-be hajózott hajdani SZDSZ-elnök, Tölgyessy Péter. Hogy az MSZP oly mélyen és sokrétűen beágyazott itten, hogy föltétlen nyerő lesz a mostani választásokon is. A szo­cialisták első emberének akár a legvadabb, legelbizakodot­tabb, leginkább akarnok kijelentéseit is hidegvérrel fogadni - szavazókat hozhat az SZDSZ-nek. Hiszen ne feledjük, hogy a szocialisták választói közül is sokan koalíciót akar­nak. Kérdés: kivel? Ilyen szempontból érdekes csak igazán a múlt héten elszánt lépést tett Tölgyessy Péternek néhány mondata. A rokonszenves nyíltsággal és önmagához messzemenő következetességgel megnyilvánult politikus jól követhető rendet vágott a sokak számára kuszának tetsző politikai palettán, amikor lépését indokolta. A szocialisták most legyőzhetetlenek, a liberális résbe törekedni akárme­lyik párt számára egyenlő a politikai öngyilkossággal, a konzervatív ellenzék túl sokszínű és zilált ahhoz, hogy lab­dába rúghasson. Mit tehet egy Tölgyessy? Az általa is okkal és sokat bírált Fideszbe azért megy, hogy segítsen kontrotl­képes gyűjtőpárttá tenni azt. Korántsem látja a Fideszt po­tenciális győztesnek, de mindent meg akar tenni, hogy az MSZP-nek erőteljesebb kontrollja legyen. Ezen a ponton Tölgyessy sokak rokonszenvét elnyeré - ám jön a bukfenc a nyilatkozatkozatban. Realista vagyok, érzékelteti, tehát tu­dom, hogy egy választási kampányba nem lehet belemenni az erős ellenzék szerepére törekedve, mert a szavazók nem a lemaradóhoz, hanem a győzteshez szeretnek állni. A Fi­desznek a kampányban a hatalomátvételt kell megcélozni. Torgyán nékül nem győzhet a jelenlegi ellenzék - teszi hoz­zá a realista nyilatkozó; de Torgyánnal kormányozni se le­het. Akkor kivel akar kormányozni a hatalomra törő Fi­desz? - kérdik a népek, amint elhallgat a párt magát liberá­lisnak és konzervatívnak valló legújabb képviselőjelöltje. Talán nem lesz más választása és bemegy egy koalícióba a szocialistákkal? Tjja, nincs a világnak olyan ténye, amit egy politikus ne Ll tudna megmagyarázni. A kampányra körültekintően felkészülő, Tölgyessy szerint is az utóbbi időben nagyobb hibák nélkül dolgozó Fidesz-MPP vezetői sok rosszat mondhatnak a koalícióra váltakozott SZDSZ-ről. De majd­nem biztos, hogy azért azt is pontosan tudják, mit mond a politika iránt érdeklődő „megkérdezett" a jelenlegi koalí­cióról. Azt mondja például, hogy a Horn-kormány nem tu­dott volna sokkal több eredményt fölmutatni az SZDSZ nél­kül; hogy az SZDSZ-nek fontos szerepe volt abban, hogy a dolgok alapvetően jó irányba mentek, illetve nem történtek nagyobb hibák; azt mondja, hogy rossz lenne, ha Kuncze és Magyar Bálint nem lenne tagja a kormánynak, mert akkor Horn Gyula korlátlanul érvényesíthetné a hatalmát. Lehet, hogy a fiatalok máris intenzíven tanulják a politi­kai nyeléstudományt? Béka, az étlapon • Mayer István, a vízlépcsőről Föltöltik a dunakiliti tározót? Bős-Nagymaros ügyében ma ismét tár­gyalóasztalhoz ül a ma­gyar és szlovák küldött­ség. Tegnap délután si­került elérnünk a ma­gyar delegáció eddig ritkán megszólaló szak­értőjét, Mayer Istvánt, akit a kétoldalú egyez­tetés jelenlegi állásáról, s a tárgyalás várható esélyeiről kérdeztünk. • Államtitkár-helyettes úr, mi szerepel a hétfői megbeszélés napirend­jén? - Csak kevés időt töltünk majd tárgyalóasztal mellett. Rövid megbeszélés után be­járjuk Dunakiliti térségének magyarországi oldalát. Ezt azért láttuk szükségesnek. mert a korábbi tanácskozá­sokon úgy tűnt, a magyar és szlovák fél „eltérő helyis­merettel" rendelkezik. Fon­tos tehát tisztázni a ténye­ket. O A dunakiliti tározó mikor láthatja el elegen­dő vízzel a Szigetközt? - A legutóbbi tárgyalá­sok reményt keltőek. Meg­nyugtató esély mutatkozik arra, hogy a szlovákok föl­töltik a dunakiliti tározót ar­ra a szintre, amely már ele­gendő lesz a Szigetköz vízellásához is. • Várhatóan kell-e kár­térítést fizetnünk Szlová­kiának a vízlépcsőről szóló szerződés egyolda­lú fölbontása miatt? - A tárgyalások hangvé­tele arra utal, hogy a ma­gyar és szjovák fél hajlandó egymás javára kölcsönösen lemondani a kártérítés­igényről. De a kártérítés nem azonos az elszámolás­sal: pontosan föl kell mérni, Magyarország és Szlovákia mekkora értéket épített be eddig. Minthogy a tulajdo­non fele-fele arányban osz­tozunk a szlovákokkal, leg­valószínűbbnek az látszik, hogy nem pénzzel, hanem energiával fizetjük majd a ránk eső részt. Magyarul: egy ideig nem kapunk ára­mot az erőműből. Hogy meddig, azt csak az el­számolás végösszegének is­meretében lehet megmon­dani. • A Duna teljes ma­gyarországi szakaszának hajózhatóságát (amely az Európai Unió igénye is) éppen a duzzasztással lehetne elérni. E szem­pontot sikerül érvényesí­teni a tárgyalásokon? — Természetesen a ma­gyar delegáció is erre törek­szik. Amennyiben fölépül az új alsó duzzasztómű, ak­kor lehetséges helyszínként Pilismarót, vagy Nagymaros jöhet számításba. De fontos tudni, hogy a magyar fél „csomagban" tárgyal, azaz csak akkor vállalja az épí­tést, ha valamennyi vitatott pontban sikerül megegyez­ni. • Mibe kerülne az or­szágnak az új duzzasztó fölépítése? - Mintegy 300 milliárd forintos költséget jelentene. Ny. P. • „A magyar külpolitika nem hallgathatl" Polgárok és reformtatárok Polgári regisztráció: Orbán Viktor szerint az értelmiségnek hallatnia kellene hangját a polgári értékek nevében. (Fotó: Miskolczi Róbert) A magyar polgári po­litikai értékek jegyében rendezett emlékülést Bibó István szellemisé­géről a Magyarok Vi­lágszövetsége Szegedi és Universitas Szerveze­te és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesü­let. A nagy érdeklődés­sel kísért találkozón előadást tartott Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságá­nak elnöke is. A politika és az erkölcs viszonyáról, valamint a ma­gyar polgári értékek újraéb­resztéséről esett a legtöbb szó a Bibó István-emlékülé­sen. Az előadók különböző oldalról megközelítve, de egyként méltatták a Szeged­ről indult és a város egyete­mén évekig tanító jogtudós személyes példáját, amely azt mutatta: a demokráciá­ban az erkölcsi politika megvalósítható és nélkülöz­hetetlen. Mádl Ferenc aka­démikus, a Magyar Polgári Együttműködés egyesület elnöke bevezetőjében Bibó erkölcsi realizmusát hang­súlyozva arra mutatott rá, hogy az etikai kormányzás kívánsága ma is időszerű. A polgári gondolkodó fia, ifj. Bibó István arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel szem­ben ma egyre nagyobb sze­repet kap a technokrata „re­álpolitikus", amely gondol­kodásának restsége miatt és érdekeiből kiindulva azt vallja, hogy a politikában nincs helye az erkölcsnek. Hörcher Ferenc egyetemi tanár (ELTE) rámutatott, hogy Bibó István jogfilozó­fiájában az erkölcs nem a jogon kívüli, attól elválasz­tott szempontként szerepel. Bölcskei Gusztáv a bibói etikát elemezve figyelmez­tetett arra a veszélyre, hogy az erkölcs elvben elismert jelentőségét a valóságban gyakran tiszta jogi formák­kal kívánják letudni. Kulin Ferenc irodalomtörténész a nemzetkritikus Bibó gon­dolkodásának forrásait ke­resve arra jutott, hogy - Bi­bó Istvánnal szólva - nem létezik a politikai környe­zettől tartósan elkülönülő lelkialkat. Szesztay András szociológus azt a Bibó-gon­dolatot állította a mai ma­gyar polgárkép elé, misze­rint a demokrácia a mű­gonddal alkotó ember győ­zelme a hódító és birtokló emberrel szemben. Az elő­adó szerint a műgonddal al­kotó ember a magyar refor­mok letéteményese: a „re­formtatárnak" nincs helye a polgárképben. Az emlékülésen Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt elnöke Bibó István lehetséges politikai üzeneteit vette sorra. Úgy vélte, a nyolcvanas években Bibó meghatározó volt a rendszer ellen harcmodort kereső ellenzéknek: azáltal, hogy a határolt, megegyezé­ses forradalom gondolatával alternatívát nyújtott a „re­form vagy forradalom?" ha­mis kérdés vitájában. Bibó István életműve a politika­erkölcs viszonylatában is ér­vényeset mondott. „Sokunk­nak kínzó kérdés volt, val­lotta Orbán Viktor, hogy miként lehet a becsület szempontjait összeegyeztet­ni a politikia haszonelvűsé­gével." Bibó e tekintetben arra vezette rá, hogy a poli­tikai célok nyílt kimondása nem hátrányos, ha a célokat a valóság őszinte felmérésé­re alapozták. A Fidesz elnö­ke aláhúzta, hogy a mai po­litikai helyzetben Bibó Ist­vánnak kivált időszerű az a gondolata, mely szerint a magyar külpolitikának legi­tim módon képviselnie kell a határon túli magyarok ér­dekeit. Az Országgyűlés Európai Integrációs Bizott­ságának elnöke szerint Ma­gyarországnak tudatosítania kell a Nyugattal, hogy az ál­lam és a nemzet határai nem esnek egybe, s a nyugati or­szágok II. világháború előtt szerzett kedvezőtlen tapasz­talata nem lehet ok arra, hogy a magyar külpolitika hallgasson a határon túli magyarok önrendelkezésé­nek kérdéséről. Más területről szólva Or­bán Viktor kifejtette: a bibói polgári kultúrateremtő érte­lemben ma Magyarországon nem játszik szerepet az ér­telmiségi elit. Vagy azért, mert eljátszotta történelmi esélyét azzal, hogy a rend­szerváltás után pártpolitikai szolgálatába állt, vagy azért, mert a politikát megvetve a polgári célok érdekében sem hallatja hangját. A poli­tikus szerint erre pedig ma nagy szükség volna, hiszen a demokrácia ornamentiká­ját adó intézmények mögött még nem áll ott a nemzeté­ért felelős polgárság, amely sokat tehetne azért, hogy az országot jelenlegi sodró­dásában megállítsa. Panek Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents