Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

2 STEFÁNIA - ÚJ GENERÁCIÓ SZOMBAT, 1998. FEBR. 14. kommentár Kurdok egymás között M iközben a világ vezető nagyhatalmai az iraki vál­ságra koncentrálnak, az AP hírügynökség olyan hírt közölt a Közel-Keletről, amelyre már minden jóér­zésű, magát civilizáltnak mondó ember várt. Egy nem létező ország két egymással vetélkedő politikai - ese­tenként fegyveres - szervezete megállapodott abban, hogy nézeteltéréseiket, problémáikat ezentúl nem a harctéren rendezik le, hanem a fehér asztal mellett oldják meg. A nem létező ország neve: Kurdisztán. Amely régen szerepelt már a világlapok címoldalain és a világhír­adók vezető anyagaként. Hozzáteszem, ha szerepelt is, akkor sem olyan köntösben, mint most. Az újságok ugyanis kurd menekülttáhorokról adtak képes ripor­tot, a televíziók pedig a kurdok egymás közötti véres összetűzéseiről, valamint a kurd-török, illetve a kurd-iraki fegyveres konfliktusokról tudósítottak. A körülbelül tízmilliós nyugat-iráni nyelvű etnikai cso­port tagjai nemcsak Iránban és Irakban élnek, de ott vannak Szíriában, Örményországban, sőt a Törökor­szággal szomszédos hegyvidékeken is. E sokat szenve­dett kis nép a fentebb felsorolt országok által határolt területet nevezi egyszerűen csak Kurdisztánnak. A kurdok történelméről annyit érdemes tudni, hogy ere­detileg nomád pásztornép volt, de az első világháborút követően a nemzeti határok megvonása megakadá­lyozta évszakonkénti vándorlásukat. Bár a hetven­nyolc esztendővel ezelőtti sévres-i egyezmény hozzájá­rult a kurd autonóm állam létrejöttéhez, az a mai na­pig sem valósult meg. A kurdok Törökországban poli­tikai elnyomás alatt éltek és élnek, Iránban pedig val­lásuk miatt üldözték és üldözik őket. A két pártra szakadt kurdok 1991 óta többször keve­redtek harcba egymással Ám most talán csökken majd az öldöklést kedv az irán- és az irakbarát kurdok között. A kurd békekötés mindenestre reménykeltő és példamutató abban a világban, ahol olyan élő konflik­tusok vannak, mint a török-görög vagy az albán-szerb viszály... • Kétszáztíz év után Tüzszünetet kötöttek • Kairó (MTI) A két egymással vetél­kedő észak-iraki kurd szer­vezet megállapodott, hogy továbbra is érvényben tartják a nyugati közvetítéssel ta­valy novemberben kötött tűzszünetet. A Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és a Kur­disztáni Demokratikus Párt (KDP) abban is megegyez­tek, hogy a béke érdekében feltétel nélkül szabadon bo­csátják összes foglyaikat. Ezek pontos számára vonat­kozóan nem állnak rendelke­zésre értesülések. A két szervezet közös közleményében, - melyet el­juttattak az AP kairói irodá­jához - kötelezte magát arra, hogy nézeteltéréseiket pár­beszéd útján oldják meg. Vállalták, hogy véget vetnek a propagandahadjáratnak egymás ellen, és kölcsönös bizalomépítő intézkedéseket hoznak a békefolyamat sike­re érdekében. Nem sokkal az 1991-es Öböl-háború befejeződése után a Nyugat támogatásával a fenti két szervezet vonta ellenőrzése alá a kurdlakta észak-iraki területeket, de azóta többször harcba keve­redtek egymással. Irán a PUK-ot támogatja, míg a KDP Bagdad szövetségese. • Közepes hatótávolságú rakéták Szamed, a Rendíthetetlen • Kairó (MTI) Az iraki külügyminiszter szerint Bagdad a közelmúlt­ban új közepes hatótávolsá­gú rakétafegyvert próbált ki - jelentette a Reuters a lon­doni kiadású Al-Hajat című arab nyelvű napilap pénteki számára hivatkozva. Az írás szerint Szaid asz­Szahaf ezt csütörtökön kai­rói tárgyalásai végén jelen­tette ki egyiptomi politiku­sokkal és újságírókkal be­szélgetve. Mint közölte: a 150 kilométeres hatótávolsá­gú rakéta, amelyet Szamed (Rendíthetetlen) névre ke­reszteltek el, kizárólag iraki fejlesztésű. Az Al-Hajat asz-Szaid egy másik megállapítását is közreadta: az iraki diplomá­cia vezetője kairói beszélge­tései során azt állította, hogy az amerikaiak az Öböl-hábo­rúban nem tudták lerombolni az összes iraki katonai léte­sítményt. Mint mondta, a ju­goszlávok, akik korábban fegyverbunkereket építettek Irakban, átadták az ameri­kaiaknak az építmények el­helyezését feltüntető térké­peket. Ám időközben Irak a jugoszlávok által létesített bunkerektől bizonyos távol­ságra újakat épített, így az amerikai bombák csupán a kiürített létesítményeket rombolták le - állította az iraki külügyminiszter. Ausztrália köztársaság lesz A köztársaságpártiak gratulálnak egymásnak az államformáról tartott szavazás után. Balról a harmadik Malcolm Turnbull, az Ausztrál Republikánus Mozgalom vezetője. (MTI Telefotó) • Canberra (MTI) Ausztráliában az alkotmá­nyozó gyűlés pénteken úgy határozott, hogy - megsza­kítva a 210 esztendős kap­csolatokat Nagy-Britanniá­val - 2001. január elsejétől köztársasági államformát ve­zetnek be az országban. 89 képviselő szavazott a köztár­saság mellett, 53 ellene, 11 küldött pedig tartózkodott. Ausztrália alkotmányos mo­narchia, a Brit Államközös­ség tagja. Az állampolgárok­nak a jövő évben népszava­záson kell véleményt nyilvá­nítaniuk arról, hogy meg akarják-e változtatni az ál­lamformát. Az alkotmányozó gyűlés még nem döntött arról, mi­lyen jogkörökkel rendelkez­zék a jövendő köztársaság elnöke; a küldöttek több ja­vaslat közül választhatnak. Az államfőre vonatkozó el­képzelést szintén a jövő évi népszavazás fogja megerősí­teni. John Howard miniszterel­nök meggyőződéses monar­chista, korábban úgy nyilat­kozott, hogy népszavazást csak akkor rendeznek, ha az alkotmányozó gyűlés vala­melyik javaslatot „világos többséggel" elfogadja. A re­publikánus képviselők kö­zött az elmúlt két hétben he­ves szócsaták folytak, főként arról, hogy a jövendő köztár­sasági elnököt a nép vagy a parlament válassza meg. • Firenze (MTI) A demokratikus olasz baloldal egységének megteremtése egyaránt a remény üzenetét jelen­ti Olaszországban, a ha­ladó erőknek és Euró­pának - hangoztatta Jacques Delors, az Euró­pai Szocialista Párt elnö­ke pénteken Firenzében az egységes párt létre­hozását elhatározó olasz baloldali szerveze­tek tanácskozásán. Delors szerint Európában bele kell kezdeni a „XXI. század nagy kalandjába": a gazdasági egység mellett meg kell teremteni a politi­kai közösséget. „Európa je­lenleg csak egységes gazda­sági tér" - mondta, hangsű­• Olaszország Egységes baloldal? lyozva, hogy a közös valuta, az euró és az Európai Unió két különböző dolog. „A pénz csak egy eszköz, míg az uniónak rendelkeznie kell olyan intézményi eszközök­kel, hogy képes legyen a gazdaság terén megvalósíta­ni a különböző országok egységes politikai céljait. Ezek között a célok között pedig első helyen kell szere­pelnie a munkanélküliség gondját megoldani akaró szándéknak" - mondta. A Baloldali Demokraták nevű párt létrehozásáról kez­dett vita résztvevői abban egyetértésre jutottak, hogy a világgazdaság globalizációja megfordíthatatlan folyamat, és a vitában az az általános cél is megfogalmazódott, hogy a baloldalnak e folya­mat irányítására kell töre­kednie. „A globalizáció élé­re kell állnunk, képesnek kell lennünk a jövőt elképzelni" - mondta Massimo D'Alema, a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS) vezetője, aki szerint az sem kétséges, hogy „eljött az egység ide­je". D'Alema többször is hangsúlyozta, hogy a múltat le kell zárni: az olasz balol­dal eddigi két nagy irányzata - a kommunisták és a szoci­alisták - „ugyanannak a történelmi vereségnek a két oldalát képviselik". Nem a múltbeli szakadásokat kell helyrehozni, nem újraalapí­tani, hanem újat alapítani kell - mondta. A baloldal új határainak kijelölése azonban nagyon nehéz feladat - fogalmazták meg azok a felszólalók, akik szerint az űj pártnak többnek kell lennie annál, hogy a PDS magába olvaszt néhány kisebb szervezetet. A hat­árok meghúzásával csak a Kommunista Újraalapítás (RC) pártnak nincs gondja. Az új párt nem a marxista baloldal, ők liberálisok, a marxisták pedig mi vagyunk - jelentette ki Fausto Berti­notti, az RC vezetője. Vízumkényszer • Kijev (MTI) Ukrajna hátrányos meg­különböztetésnek tekintené, ha Lengyelország vízum­kényszert vezetne be vele szemben - jelentette ki Vo­lodimir Horbulin, az ukrán nemzetbiztonsági- és védel­mi bizottság titkára Kijevben Czeslaw Bieleckinek, a len­gyel Szejm külügyi bizottsá­ga elnökének. Bielecki a Horbulinnal folytatott megbeszélések után nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy Lengyelország tervezi-e vízumkényszer bevezetését az ukrán-lengyel határon. A lengyel politikus mindössze annyit közölt, hogy a felek ezt a kérdést kulturált mó­don meg fogják oldani. A szejm bizottsági elnöke elmondta, hogy az EU-tag­ságra készülő Lengyelország kénytelen bizonyos nyugati előírásokat bevezetni, ame­lyek módosítják a két ország külügyminisztériuma, vám­szervei és határőrizeti intéz­ményei közötti kapcsolato­kat. Varsó mindenesetre arra törekszik, hogy a lengyel­ukrán határ lehetőség szerint szabad maradjon. Horvát engedmény • Zágráb (MTI) A nemzetközi nyomásnak engedve a horvát kormány csütörtökön visszavont egy vitatott rendeletet, amely könnyen tömeges szerb ki­vándorláshoz vezethetett vol­na a nemrég még szerb el­lenőrzés alatt lévő kelet-szla­vóniai területeken. A rendelet - amelyet a kormány január­ban fogadott el - lehetővé tette a horvát menekülteknek, hogy visszaköveteljék állami lakásukat, amelyben a hor­vát-szerb háború kitörése előtt éltek. Ez mintegy 5000 lakásra vonatkozott, s egyút­tal alternatfv megoldást kí­nált volna az ezekbe beköltö­zött szerbek számára arra az esetre, ha az eredeti bérlők visszatérnek. Az elmenekült horvátok lakásaiba szerbek ezrei költöztek be 1991-ben, amikor a térség az ő kezükre került. A kelet-szlavóniai te­rületek január 15-én tértek vissza horvát fennhatóság alá. A helyi szerbekkel való bánásmódot ellenőrző nem­zetközi megfigyelők tiltakoz­tak a rendelet ellen, s az EBESZ is úgy foglalt állást, hogy az intézkedés fokozta a félelmet a szerbek körében. • A khmer birodalom székhelye Egymilliós város romjaira épült? • Angkor-Vat (MTI) A világhírű Angkor-Vat kambodzsai templomegyüt­tes a legújabb kutatások sze­rint jóval régebbi épületek maradványaira épült. Elizabelh Moore brit ré­gész csütörtökön a kaliforniai Pasadenában kijelentette: légi felvételek bizonyítják, hogy a IX. és a XII. század közt épült Angkor-Wat előtt há­romszáz évvel már épületek sora állott azon a területen. Ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja a történészek eddig elfogadott tételeit. A templomegyüttes keletkezése előtt ugyanis már több város állott azon a helyen, és ezek össznagysága vetekedett a mai Los Angelesével. „Akár egymillió ember is élhetett ott" - közölte a brit archeo­lógus asszony. A felfedezés előzményéhez tartozik, hogy az amerikai űrhajózási hiva­tal, a NASA egyik repülőgé­pe különleges kamerával fo­tózta a kambodzsai dzsungel fáinak súrú lombkoronái alatt megbúvó épületmaradványo­kat. Emellett Angkor-Vat-tól északnyugatra még négy, vagy hat, a IX. század előtti időkben épült templom rom­jait is megtalálták. A egykori khmer birodalom hindu és buddhista székvárosának te­rületén kereken ezer temp­lom áll. Az elmúlt években a kambodzsai polgárháború megnehezítette a régészek munkáját. hírek Meciart jelölik államfőnek • Pozsony (MTI) A legerősebb szlovák kor­mánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) a saját elnökét, Vla­dimír Meciar kormányfőt je­löli köztársasági elnöknek. A jelenlegi államfő, Michal Kovác öt évre szóló megbí­zatása március 2-án jár le. Mivel az elnökválasztás ed­digi két fordulójában nem si­került új államfőt választani, erre már Kovác leköszönésé­ig nem is kerülhet sor, így az államfői teendőket - az al­kotmány értelmében - a kor­mány veszi át és várhatóan a kormányfőre, Vladimír Me­ciarra ruházza, aki március 3-ától gyakorolja majd az el­nöki jogköröket. Leégett a repülőtér • Rio de Janeiro (MTI) Leégett Rio de Janeiro egyik repülőterének fő fog­adóállomása. A belföldi for­galomra szakosodott létesít­ményt lezárták. A hatóságok szerint a pusztító tüzet való­színűleg rövidzárlat okozta. Halottak vagy sebesültek nincsenek. A lángok helyi idő szerint hajnali kettő kö­rül lobbantak föl, s hét óra múlva a tüzet még mindig nem sikerült megfékezni. A Santos Dumont repülőtér Brazília egyik legforgalma­sabb létesítménye volt, in­nen bonyolódott le az óriás­város közlekedése Sao Pauló­val és a belső vidékekkel. Amnesztia • Havanna (MTI) Kubában 318 politikai és köztörvényes foglyot bocsá­tottak szabadon illetve en­gednek el a napokban - je­lentették be ma a kubai ható­ságok a Granmában, a kubai kommunista párt lapjában. A Granma a kubai külügymi­nisztériumra hivatkozva kö­zölte, hogy „70 ellenforradal­már nem nyerheti vissza sza­badságát azon 270 politikai fogoly nevét tartalmazó listá­ról, akiknek a Vatikán kért kegyelmet, amikor február 22-én U. János Pál pápa négyszemközt tárgyalt Fidel Castróval Havannában. A több mint 270 fogoly nevét tartalmazó lista alapján „106 személyt már szabadon is bo­csátottak" - írta a Granma. Cseh botrány • Prága (MTI) Csehországban újabb bot­rány tört ki a vezető politikai pártok pénzügyi támogatása körül. A volt kormánykoalí­ció oszlopos tagja, a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) bejelentette, hogy 1995-ben és 1996-ban össze­sen mintegy hatmillió koro­nát kapott az akkoriban a cseh privatizációban igen ér­dekelt Philip Morris ameri­kai dohánygyártól, a Vítko­vicei Vasműtől és a PPF pri­vatizációs alaptól. Az ODA korábban azt állította, hogy a pénzt a brit fennhatóság alatt álló Virgin-szigeteken be­jegyzett TMC cégtől kapta, de a közvélemény hetek óta tartó nagy nyomására kény­telen volt felfedni a támoga­tók valódi kilétét. Jirí Ska­licky pártelnök bejelentette: az említett három cég nem adta beleegyezését ahhoz, hogy nevét az ODA támoga­tásával kapcsolatban nyilvá­nosságra hozzák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents