Délmagyarország, 1998. február (88. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-03 / 28. szám

2 SZOLGÁLTATÁS KEDD, 1998. FEBR. 3. kommentár Repedező szarkofág rtvlizedekig csak a tankönyvek megsárgult lapjain EJ kerültünk kapcsolatba a pusztító atombombával: Hirosima és a Nagasaki jelkép lett, áe vajmi keveset monáott a közép-kelet-európai polgár számára. Fel sem fogtuk igazán, hogy a világ különféle szegleteiben annyi atomtöltetet halmozott már fel az emberi butaság, hogy többszörösen elpusztíthatnánk vele önmagunkat. Tizenkét esztendővel ezelőtt azután a sajnálatból és az értetlenségből egycsapásra félelem lett. A kézzelfoghatatlan és láthatatlan sugárzástól való rettegés hetekre belénk ivódott. Kerültük a menzán akkoriban sűrűn feltálalt primőr salátát - biztos, ami biztos. Ahogyan telt az idő, úgy halványult emlékké a katasztrófa, s megnyugodtunk. A csernobili betonszarkofággal együtt nemcsak a sugárzást, de félelmeinket is igyekeztünk eltemetni. Mostanság azonban egyre többet hallani arról, hogy repedezik a betontömb, s felszakad bennünk a nyugalom is. Kénytelenek vagyunk szembesülni azzal, hogy az atomsugár a maga sunyi módján még mindig gyilkolhat, pusztíthat. Ugyan ki tudná ma bizonyossággal megállapítani, hogy a betegen született csecsemők, vagy az életük delén gyógyíthatatlan kórba esők csernobili áldozatoke? Mint ahogyan az is kiszámíthatatlan, hogy földrajzilag meddig nyúltak az atomrobbanás láthatatlan csápjai. fíorús prognózist állít most elénk a sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság ukrán titkára. Szerinte a katasztrófa még csak ezután kezdődik. C

sernobil utóélete még figyelmeztet bennünket: az emberi nemtörődömség pont olyan pusztító katasztrófát tud okozni, mint egy háború. A repedező betonszarkofágról még sem akar igazán tudomást venni a világ. Pedig a szellem ismét szabadulni akar a réseken át. Malajzia és a Világbank • Románia Sz íveseit fogadják a magyar tökét • Bukarest (MTI) Nagyon is érdekeltek vagyunk abban, hogy Romániában nőjenek a magyar tökebefektetések, a magyar tökével szemben Romániában nincs semmiféle megkülönböztető elbánás mondta Sorin Dimitriu, a román Állami Vagyonalap (ÁVA) elnöke hétfői sajtóértekezletén Bukarestben. Előzőleg egyes román politikusok, sajtótermékek az utóbbi időben ismételten politikai összefüggésben, egyfajta veszélyként tálalták a romániai magyar tőkebefektetéseket. Sorin Dimitriu elmondta, hogy Magyarország mintegy 30 millió dolláros romániai befektetésével nincs még az első húsz romániai külföldi privatizációs beruházó között sem - ezek sorában DélKorea vezet, a második-harmadik helyen Németország és Franciaország áll. - Magyarország sajnos elég kevés tőkével van jelen - mondta Dimitriu. Az*\VA elnöke emlékeztetett arra, hogy mostanában többször tárgyalt Csiha Judit magyar privatizációs miniszterrel, az ÁVA küldöttsége is járt Magyarországon, és éppen a magyar befektetések ösztönzéséről tárgyalt. A magyar beruházások főleg az élelmiszeriparba irányulnak, de Románia szívesen venné, ha a gépiparba is jutna belőlük. Példaként említette, hogy tavaszi magyarországi tárgyalásain szorgalmazta: a magyar buszgyártók vegyenek részt a bukaresti autóbuszüzem privatizálásában, de magyar részről nem volt folytatás. Sorin Dimitriu a sajtóértekezleten beszámolt arról, hogy tavaly az ÁVA 1304 vállalatot magánosított részben vagy egészben, 516 millió dollárért. Az éves összesítés kétszáz vállalattal elmarad az év közben közölt számtól, ami azzal magyarázható, hogy sok szerződést felbontottak, mert a vevő nem fizetett vagy nem teljesített más fettételeket. Izrael megnégyszerezi? • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli lakásügyi minisztérium azt tervezi, hogy megnégyszerezi a Jeruzsálemtől és Betlehemtől délre húzódó zsidó településláncolat, a Gus Ecion lakosságát. Ezt a Háárec című napilap adta hfrül hétfői számában. A kidolgozás alatt álló terv szerint 2010ig 50 ezerre növelnék a zsidó lakosság számát Gus Ecion körzetében, aminek eredményeként a Betlehemtől délre fekvő Efrat telep 20 ezres várossá növekedne. James Wolfensohn, a Világbank elnöke Malajzia fővárosába, Kuala Lumpurba érkezett. Indonézia szomszédságában, a rupiazuhanás óta, nagyon érzékenyen reagálnak minden gazdasági hírre. A repülőtéren számtalan újságíró várta a világbankárt; a pénzvilág közben nagy érdeklődéssel várja a tárgyalások kimenetelét a malájföldi bankélet képviselőivel. (MTI Telefotó) Vita az 1964-es palesztin chartáról • Rámalláh (MTI) Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap ismét sürgette, hogy a Palesztin Nemzeti Tanács (palesztin parlament) hivatalosan semmisítse meg a Palesztin Nemzeti Charta Izrael által kifogásolt cikkeit. A palesztinoknak eleget kell tenniük korábban vállalt kötelezettségüknek, amely szerint törlik a chartából az Izrael megsemmisítésére felszólító részt - hangoztatta az izraeli kormányfő az amerikai zsidó közösség képviselőivel Jeruzsálemben lezajlott találkozóján. Az izraeli kormányfő reményét fejezte ki, hogy a PFSZ Végrehajtó Bizottságának szombaton Jasszer Arafat elnökletével Rámalláhban tartott ülése arra volt hivatott, hogy „előkészítse a palesztin közvéleményt a charta vitatott részeinek hivatalos törlését célzó folyamat végigvitelére". „Ha erről van sző, akkor ez a jó irányba tett lépés" - mondotta. A PFSZ vasárnap elutasította Izrael igényét a charta Izrael létezéshez való jogát kétségbe vonó cikkeinek ismételt törlésére. Palesztin tisztségviselők szerint a Palesztin Nemzeti Tanács 1996-ban már semmissé nyilvánította a kérdéses cikkeket. Szombaton a PFSZ Végrehajtó Tanácsa azt a levelet vitatta meg, amelyet Jasszer Arafat intézett Clinton amerikai elnökhöz és, amelyben úgymond elmagyarázta az amerikai kormányzatnak a chartán 1996ban már véghezvitt módosításokat. Palesztin tisztségviselők vasárnap elutasították Netanjahu felszólítását, hogy a charta módosítását még az izraeli csapatkivonások előtt hajtsák végre. „ Úgy gondoljuk, hogy a charta ügye lezárult" -jelentette ki a sajtó képviselői előtt Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter. Az izraeli-palesztin megállapodásban a palesztinok megígérték, hogy eltörlik az 1964-es charta vitatott részeit. Álláspontjuk szerint a palesztin parlament 1996 áprilisában tartott rendkívüli ülésén ennek eleget tett. Az előző izraeli kormány ezt elfogadta, Benjámin Netanjahu kormányzata viszont úgy tartja, hogy a palesztinok még nem vitték végig a dolgot. • Constantinescu interjúja Véget kell vetni a pártviszályoknak • Bukarest (MTI) Emil Constantinescu román államfő, aki vasárnap késő este érkezett haza a davosi világgazdasági fórumról, hétfőn az ellenzéki pártok küldöttségeivel tárgyalt a politikai válságról, de a „Wim van Velzen-incidens" nyomán, amely az EUCD elnökének televíziós sajtóértekezlete révén a hét végén újra kiélezte a koalíciós viszályt, várhatólag a kormánytényezőkkel is újra konzultálni fog. A hétfői sajtó vezető helyen ismertette azt a telefoninterjút, amelyet az államfő egy román magántévének adott vasárnap, keserűen elítélve a koalíciós pártok marakodását. Az elnök kijelentette, hogy émelyíti a vita, amely Románia érdekeit veszélyezteti. „Ha nem érti meg mindenki, hogy egyszer véget kell már vetni ennek a szerencsétlen viszálykodásnak, a legközvetlenebbül felelősek lesznek Románia érdekeinek feláldozásáért. Ami történik, megengedhetetlen, és arra lesz szükség, hogy a román nép mindannyiukat felelősségre vonja ". A repülőtéren hazaérkezésekor tett nyilatkozatában Constantinescu visszakozott, elmondta, hogy utólag úgy érzi, a pillanat feszültségének hatása alatt maga sem tartotta be a csütörtöki koalíciós megállapodásban a politikai nyilatkozatokra kimondott moratóriumot, és elhamarkodott megfogalmazásokat használt. 'Mint mondta, mostantól minél kevesebb politikai nyilatkozatra és minél több politikai tettre van szükség. Az államfő közölte, hogy a davosi találkozón Románia szempontjából az volt a kérdés, stabil ország-e vagy a bizonytalan helyzetű országok közé sodródik. Partnerei elsősorban a kormányválságról faggatták, és sikerült meggyőznie a pénzügyi köröket, a fontos politikai vezetőket, hogy nincs mélyebb politikai válság - ám ha a kormány nem kapja meg a parlamenti támogatást és a viták folytatódnak, Románia jelentős károkat lesz kénytelen elkönyvelni. Constantinescu sajnálatosnak nevezte a viták kiújulását, és ebben az összefüggésben jegyezte meg, hogy ő maga is elhamarkodottan nyilatkozott. • Az Osztrák Szabadságpárt szerint „Magyar invázió" várható • Bécs (MTI) Az Európai Unió bővítése nyomán Magyarországról migrációs hullám indul el Ausztria felé, amely főleg Burgenland munkaerőpiacára gyakorol elviselhetetlen nyomást - állította hétfői kismartoni (eisenstadti) sajtótájékoztatóján Kari Schweizer, a Jörg Haider vezette ellenzéki Osztrák Szabadságpárt parlamenti képviselője. Schweitzer arra a múlt évi tanulmányra hivatkozott, amelyet az Osztrák Tudományos Akadémia készített, s amelyben az áll: az EU-bővítés után 870 ezren akarnak majd az új tagországokból Nyugat-Európába menni dolgozni, s közülük is 150 ezren Ausztriába készülnek. A szabadságpárti képviselő szerint Ausztriának a bővítés után nagyon nehezen sikerül majd megvédenie munkaerőpiacát a külföldi munkaerőtől. Két megoldást ajánl: egyrészt nagyon határozott osztrák fellépést Brüsszelben a minél átfogóbb átmeneti rendelkezések érdekében, másrészt ausztriai adóreformot, amellyel csökkenteni lehet a bérköltségeket. Schweitzer szerint, ha ez utóbbi nem sikerül, akkor az ausztriai üzemek kénytelen lesznek engedni a nyomásnak, s olcsó munkaerőt alkalmazni. Az osztrák ellenzéki képviselő szerint nem hoz igazi megoldást az osztrák kormány és Kari Stix burgenlandi tartományi főnök utóbbi időben indított akciója sem, amellyel az EUtól különtámogatást akarnak kiharcolni a keleti bővítés által érintett ausztriai határtérségek számára. Schweitzer tudomása szerint ugyanis ezek a törekvések Brüsszelben süket fülekre találnak. A szabadságpárti képviselő megismételte: a legnagyobb veszélyt az osztrák munkaerőpiacra a magyar munkavállalók jelentenek majd, mert - szerinte - a Burgenlanddal szomszédos nyugat-magyarországi területek átlagon felüli migrációs potenciállal rendelkeznek. hírek Részeredmény a Bös-Nagymarosügyben • Pozsony (MTI) Részeredményeket hozott csupán a hágai döntés végrehajtásáról Pozsonyban immár hetedszer tárgyaló magyar-szlovák küldöttség tegnapi plenáris ülése. A közös nyilatkozat szerint a küldöttségvezetők, Nemcsók János és Peter Baco megállapították: a tegnapi forduló részeredményeinek kialakulása után „a teljes megállapodáshoz az szükséges, hogy az úgynevezett csomagterv minden elemére kiterjedő, kiegyensúlyozott egyezség jöjjön létre". A környezetvédelmi szakértői bizottság befejezte egy, közös szövegtervezet összeállítását célzó munkáját. „Gyűlnek a támogatók" • London (MTI) Hamarosan országok „egész sora" jelenti be, hogy támogatja az Egyesült Államok iraki politikáját - közölte hétfőn az amerikai ENSZ-nagykövet. Bili Richardson a londoni rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette: a davosi világgazdasági fórumon „számos" olyan ország képviselőivel találkozott, amelyek záros határidőn belül közlik, hogy felsorakoznak a bagdadi rezsimmel szemben alkalmazott amerikai politika mögött. A diplomata elismerte, hogy eddig csak Nagy-Britannia és Kuvait jelezte maradéktalan támogatását a katonai akció lehetőségével is számoló amerikai fellépés iránt, de hozzátette, hogy hamarosan „sokkal többen leszünk". Rijád: nem • Rijád (MTI) Madeleine Albright amerikai külügyminiszter nem járt sikerrel Rijádban, nem tudta rávenni Szaúd-Arábia vezetőit, hogy támogassák az Egyesült Államokat, ha katonai csapást mér Irakra. Az amerikai diplomácia vezetője Abdallah hin Abdel Aziz trónörökössel tárgyalt Rijádban. Az AFP magas rangú szaúdi tisztségviselőt idézve jelentette: nem változott a szaúdi álláspont. A sivatagi királyság kormánya továbbra sem helyesli a katonai megoldást. Megítélése szerint a diplomáciai nyomás eszközével kell rábírni Irakot, hogy teljesítse a rá vonatkozó ENSZ-határozatokat. Öcnlnn követelései • Ankara (MTI) Abdullah Öcalan, a szakadár Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője felajánlotta a török kormánynak, hogy beszünteti a fegyveres harcot, ha szervezete legális pártként képviseltetheti magát a török parlamentben. Öcalan közölte, hogy a PKK kész lemondani az önálló kurd állam vagy a török állammal létesítendő szövetségi állam létesítéséről is. Öcalan telefonon nyilatkozott a MED TV Európában működő kurd tévéállomásnak arról, hogy szeretne visszatérni Ankarába, ha biztosítékot kapna arra, hogy szavatolják személyes biztonságát és nem állítják bíróság elé.