Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 8. BELFÖLD 3L röviden Ingyen bérlet • Nagykövetek - államfői fogadáson Rokonszenves Magyarország Az Országház vadásztermében Göncz Árpád köztársasági elnök Karl-Josef Rauber címzetes érsek, apostoli nuncius, vatikáni nagykövet társaságában. 1998-ra koccintottak. (MTI Telefotó) Peták búcsúbeszéde „Meghátrált Alkotmánybíróság" jegyzet „Indokolatlan" félelmek V

alószínűleg mindenki ismeri az elemzéseket és a jövőre vonatkozó prognózisokat a magyar társadalomban is tapasztalható jövedelmi egyenlőtlenségek további erősödéséről. Ez a trend világjelenség, az USA egyes államaiban a lakosság leggazdagabb ötöde húszszor több jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb ötöd, Nagy-Britanniában pedig másfél évtized alatt 10ről 24 százalékra emelkedett azok aránya, akik az átlagjövedelem felénél is kevesebbel rendelkeznek. A szociológusok szerint a magyarok - és általában a posztszocialista államok polgárai - a nyugatiaknál nehezebben tolerálják a mind nagyobb jövedelmi különbségek kialakulását, mert a szocializmus alatt komoly egyenlősítő attitűdök alakultak ki. Ma Magyarországon a lakosság leggazdagabb tizedének jövedelme egyelőre „csak" nyolcszorosa a legszegényebb tizedének, ami a francia jövedelemdifferenciálódási szintnek felel meg, ám ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, sokkal rosszabb helyet is kialakulhat. A kivédhetetlennek tűnő folyamatokat a szociális szféra erősítésével kellene ellensúlyozni. Úgy tűnik azonban, erre - néhány, választási propagandafogásnak is tekinthető kormányzati akció és több, az előző évekhez képest kedvezőbb gazdasági mutató ellenére - a közeljövőben nem lesz igazi lehetőség. A mai magyar társadalom realitásait sok politikusnál jobban ismerő kabaréközönség már a Népjóléti Minisztérium nevének hallatára kacagni kezd- A tárca minisztere most arról beszél, az eddigieknél nagyobb teret szán az egészségügyben a kiegészítő egészségpénztáraknak, amelyek szerepet játszhatnának a nem támogatott luxusigények finanszírozásában. De rögtön hozzáteszi: alaptalan és indokolatlan az a félelem, hogy a kötelező egészségbiztosítás a kiegészítő biztosítók megjelenésével szegénybiztosttóvá alacsonyodik. Yjiába a miniszteri nyugtatgatás, az öngondoskodás TI eszményéhez lassan hozzáedződő, a létfenntartásért vívott küzdelemben elcsigázott állampolgárok agyában ilyenkor mégis renitens gondolatok születnek. Ki garantálja ma, mi számít majd holnap luxusigénynek a magyar egészségügyben? Azt hiszem, sokan vagyunk, akik tapasztalataink birtokában az egészségbiztosítás kérdésében is - ha a pénztárcánk megengedné inkább a „Jobb félni, mint megijedni!" régi bölcsességét vallanánk. yíAS^' '2'u-^f Kiegészítő biztosíték az egészségügyben • Kaposvár (MTI) Ingyen kapnak bérletet a helyi autóbuszjáratokra a szociálisan rászorult kaposváriak a város önkormányzatától. A bérletek kiosztását szerdán megkezdték. 257 nyugdíjas egész évre, mlg 312 tanuló negyedévre szóló bérletet kap. Az önkormányzat az idén 4 millió forintot áldoz erre a célra a szociális alapból. Az ingyenes helyi közlekedés támogatása része annak a kezdeményezésnek, amely szerint az úgynevezett természetbeni juttatásokat részesíti előnyben az önkormányzat a pénzbeli támogatás helyett. A 65 év felettiek ingyenes utazását, mivel a helyi közlekedési társaság önkormányzati többségi tulajdonban van, ugyancsak támogatják, amelynek várható összege ebben az évben 16-17 millió forint. Milliók kedvezményre • Salgótarján (MTI) A Nógrád Volán Rt. számára évi 90 millió forint árbevételkiesést jelent a 65 éven felüliek ingyenes utaztatása. Az évi 1 milliárd 800 millió forint forgalma után mindössze 2,5 millió forintos nyereséget elkönyvelő társaság aligha gazdáikodhatja ki hasznából az újabb terhet. A kompenzációt bizonyosra véve alkalmazzák a kedvezményt. Az utaztatási cégekre ugyanis általában nem jellemző a bőséges gazdálkodási tartalék, amely ez esetben fedezetül szolgálhatna. A Nógrád megyei autóbusztársaság is mindössze évi 150 millió forintot szánhat felújításra, fejlesztésre. Kárpit határok nélkül • Budapest (MTI) Az a harminc gobelinművész akaratából született, de végül negyvenhat alkotó munkájával elkészült különleges alkotás, amelyet végül is Kárpit határok nélkül névre kereszteltek, ott lesz látható a Magyar Kárpitművészek Egyesületének pénteken megnyíló „újévköszöntő" tárlatán az Országos Műemléki Hivatalban. A több mint tíz négyzetméteres alkotást első ízben a millecentenáriumi esztendőben mutatták be. A Yözös mű ötletét és alapját Hell Miksa jezsuita szerzetes által 1772ben rajzolt „Kárpát-medence és vidéke a Honfoglalás idején" című térképié képezte. Két hónapig ingyen parkolhatnak • Gyöngyös (MTI) Az év első két hónapjában ingyen parkolhatnak a gyöngyösiek és a mátraaljai városba látogató turisták. Ez idő alatt a Városgondozási Rt. felújítja a parkolóhelyek jelzéseit, kicserélik a megrongált táblákat és megújítják a kifakult burkolati jeleket. A két hónapos díjszünet nem csupán a belvárosra, hanem a település egész területére vonatkozik, a parkolóőröket szabadságra küldik. A szintén Gyöngyöshöz tartozó Mátrafüreden viszont a téli hónapokban is fizetni kell a parkolók használatáért. • Budapest (MTI) Magyarországot még nem övezte ekkora rokonszenv a világban, mint most - jelentette ki Göncz Árpád köztársasági elnök a Budapestre akkreditált nagyköveteknek adott - szerdai - újévi fogadásán. Az államfő leszögezte: bármi lesz a májusi választások végeredménye, nem változik alapvetően a magyar külpolitika. A köztár• Budapest (MTI) „Az Országgyűlés, a politikai pártok 1998-ban költségvetésfüggővé tették a Magyar Televíziót" - jelentette ki Peták István szerdán, a televízió dolgozói számára zártláncú adásban közvetített beszédében. Az MTV Rt. kedden felmentett elnöke közölte: „az Országgyűlés, a politikai pártok elkövették a legsúlyosabb politikai beavatkozást (a részvénytársaság autonómiájába) akkor, amikor a sugárzási díjtámogatást 75 százalékra, a készülékhasználati díjból az rt. A Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot ezekben a napokban megrohanták a nyugdijasok. Sokan ugyanis úgy tudják, a méltányossági alapon kérhető nyugdíjemelések elbírálását befolyásolja, ki mikor adja be a papírjait. Dudás Józsefné igazgató ezúton szeretné megnyugtatni az idős embereket: a kérelmek elbírálása egész évben folyamatosan történik. A társadalombiztosítási törvény értelmében kivételes méltányossági alapon meg lehet emelni a nyugellátások mértékét. Az az idős ember, aki méltányossági alapon kap nyugdíjemelést, a rendes éves emelésen kívül jut hozzá egy havi rendszeres összeghez, amelyet élete végéig folyósítanak számára. A döntésre a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság főigazgatója jogosult, ő azonban az elbísasági elnök sikeresnek nevezte 1997-et Magyarország és a - szavai szerint szigorúan realista - magyar külpolitika szempontjából, kiemelve az euroatlanti integráció folyamatában történt előrelépést és a szomszédságpolitikát. Szólt arról is, hogy két és fél éves erőfeszítés után előrelépés látszik a gazdaságban is. Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete az részesedését 40 százalékra csökkentették". Peták bejelentette, hogy az rt. várhatóan másfélmilliárd forint pozitívummal zárja a tavalyi évet. Megítélése szerint azonban az ez évi szabályozások miatt az intézmény áprilisra-májusra nehéz pénzügyi helyzetbe kerül. Horváth Lóránt alelnök, az rt. ideiglenesen megbízott ügyvivője beszédében ígéretet tett arra, hogy szakmai szempontok alapján, felelősséggel vezeti majd az intézményt az elkövetkezendő átmeneti időszakban. rálást a megyei igazgatókra bízta. A Nyugdíjbiztosítási Alap idei költségvetésében 600 millió forintot különítettek el erre a célra - tájékoztatta a Délmagyarországot Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója -, 20 százalékkal többet, mint tavaly. A megyében az idei keret 264 ezer 600 forint havonta (tavaly 237 ezer forintot osztottak szét). Mint megtudtuk, 1997-ben átlagosan havi 800 forintot tudtak adni a rászorulóknak - idén a legkisebb emelés összegének is el kell érnie az 1000 forintot. Éppen ezért arra lehet számítani, hogy hiába emelkedett a keretösszeg 1998-ban, mégsem kaphatnak többen nyugdíjemelést. Az igazgatósághoz különben 1997 folyamán 7 ezer kérelem érkezett, amelyeknek az 56 százalékát teljesítették. A méltányossági sorrend kialakításakor számít a nyugdíj összege. Az reményMTT-nek elmondta: optimista a magyar-román kapcsolatok idei alakulását illetően. Kiemelte Emil Constantinescu román elnök január végi budapesti látogatását, a külügyminiszteri találkozó lehetséges időpontjáról azonban mivel a bukaresti diplomácia új irányítója még csak néhány napja van hivatalában nem tudott nyilatkozni. Eva Mitrová szlovák nagykövet • Budapest (MTI) Az Alkotmánybíróság meghátrált a Horn-kormány, végeredményben pedig a NATO előtt a közelmúltban - adott hangot véleményének Csurka István elnök szerdán, budapesti sajtótájékoztatón. Mint kiderült, Csurka azért jutott erre a megállapításra, mert az Alkotmánybíróság elutasította, hogy tárgyalja a MIÉP-nek azt a beadványát, amelyben a párt kedhet a kedvező döntésben, akinek a nyugellátása a legkisebb özvegyi nyugdíj kétszeresét nem haladja meg (ez 1998-ban 27 ezer 400 forint). Ha valaki kiskorú gyermeket tart el, vagy ő gondoskodik rokkant személyről, azaz ketten élnek egy nyugdíjból, a legkisebb özvegyi nyugdíj két és félszeresével szórónak: vagyis 34 ezer forintot vesznek alapul. Természetesen az életkor is döntő, a 70 éven felüliek is előbbre kerülnek a listán. Úgyszintén méltányolják, ha valakinek a költségvetését lakásfenntartási, avagy az egészségi állapotával összefüggő kiadások terhelik meg súlyosan. S mindenképpen előnyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik hosszú - 30-35 éves - szolgálati idővel rendelkeznek. Nem kaphatnak méltányossági alapon nyugdíjemelést azok, akiknek az ellátását nem a nyugdíjalapból finanszírozzák (például rendszeres szociális járadékoelsősorban azt szeretné, ha felgyorsulna a két ország tárcaközi megállapodásainak aláírása, például az oktatás, a közlekedés, vagy a honvédelem területén. Bőssel kapcsolatban lassú, de folyamatos tárgyalásokat vár Eva Mitrová. Elmondása szerint néhány nap múlva kiderülhet, hogy mikor találkozik a magyar és a szlovák külügyminiszter. kérte: a testület mondja ki a november 16-ai népszavazás eredménytelenségét. Az MTI kérdésére válaszolva a politikus elmondta: pártjának helyi szervezetei gyakorlatilag befejezték egyéni képviselőjelöltjeik kiválasztását. Szólt arról is, hogy a MIÉP a közeli napokban állapodik meg a Kisgazda Szövetséggel a választási együttműködés részleteiről. sok), az előnyugdíjasok, akik kereső foglalkozást űznek, valamint azok, akik egyszer már részesültek ilyen nyugdíjemelésben. A megyei igazgatóknak arra is van lehetőségük, hogy egyszeri szociális segélyeket adjanak az idős embereknek. Az erre fordítható keret a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében 50 százalékkal nőtt - 1998-ban 300 millió forintra egészítették ki. Csongrád megyében 716 ezer forintot lehet szétosztani. A pénz akkor adható, ha a nyugdíjasnak váratlan kiadásai keletkeznek, gyógyászati segédeszközt kell vásárolnia, elemi kár éri, avagy családtag eltemettetéséről gondoskodik. Tavaly 3 ezer kérelemből 60 százalékot teljesített a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. A kérelmek beadáshoz csak egy kérdőívre, valamint az utolsó havi nyugdíjszelvényre van szükség. Fekete Klára • Budapest (MTI) Az eddiginél nagyobb teret szán a magyar egészségügyben a kiegészítő egészségbiztosítási pénztáraknak a Népjóléti Minisztérium - nyilatkozta az MTI-nek Kökény Mihály népjóléti miniszter. Különösen az olyan szolgáltatások esetében kellene nagyobb szerepet játszaniuk, amelyeket nem finanszíroz a kötelező egészségbiztosítás. Ezek közé tartozik például néhány fogászati kezelés vagy a szanatórium. A miniszter a tárca álláspontját tolmácsolva lehetségesnek mondta, hogy nagy szerepük lehetne átfogó szűrővizsgálatok, vagy a betegek esetleges kórházi luxusigényeinek finanszírozásában is. Elterjedésüket a minisztérium adókedvezmények kidolgozásával is akarja segíteni. „Alaptalan és indokolatlan az a félelem, hogy a társadalombiztosítás a kiegészítő biztosítók megjelenésével szegénybiztosítóvá alacsonyodik" - hangoztatta Kökény. Az alapvető egészségügyi szolgáltatások tekintetében a kötelező egészségbiztosítás szerepe továbbra sem kérdőjelezhető meg, a járulék fejében igénybe vehető ellátások köre lényegesen nem szűkíthető tovább - tette hozzá. A népjóléti tárcánál mondta - dolgoznak azon is, hogy a háziorvosok után a 'T szakorvosok vállalkozóvá válását is lehetővé tegyék, illetve elősegítsék. „Természetesen kulcskérdés, hogy tudunk-e mindehhez megfelelő jogi és pénzügyi hátteret biztosítani, hiszen például egy kardiológusnak sokkal több felszerelésre, műszerre van szüksége, mint egy családorvosnak. Úgy gondolom azpnban, hogy a magyar bankrendszer érdekeltté tehető megfelelő hitelkonstrukciók kidolgozásában " - mondta a miniszter. Kökény érvelése szerint a jövőben részben vállalkozókéit dolgozó kórházi orvosok jobban ösztönözhetők majd arra, hogy a betegeket lehetőség szerint járó betegként, és ne a drága kórházi ágyakon kezeljék. A doktorok munkájának teljesítményelven nyugvó elbírálása, az intézmények teljesítményarányos finanszírozása ily módon egy, a mainál hatékonyabb érdekeltségi rendszerrel is kiegészülne - mondta. A gyógyszerek ártámogatásában szintén változtatást terveznek. Eszerint 1999-től egyre inkább hatóanyagokat, és nem készítményeket támogatna az egészségbiztosító. A támogatás a tervek szerint fix összegű lenne, ezt adott hatóanyag-csoportban a legolcsóbb és leghatékonyabb ké- , szftményhez igazítanák. • Nyugdíjemelés - méltányossági alapon Havi ezer forint a minimum