Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-07 / 5. szám

6 UNIVERSITAS SZERDA, 1998. JAN. 7. • Vélemények a felsőoktatás helyzetéről A gazdálkodás kényszere A JATE-n az elmúlt évben is igen magas volt a felvételre jelentkezők száma. (Fotó: Miskolczi Róbert) ee • Öntevékeny csoportok a JATE-n (9.) A barlangkutatók Lehetséges világok • DM-információ Megjelent a Helikon című folyóirat tematikus száma a lehetséges világok poétikájáról. A Magyar Tu­dományos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézete által gondozott szemle 1997. évi negyedik száma a JATE Bölcsészettudományi Karán folyó doktorképzés eredmé­nye. Dr. Bernáth Árpád egye­temi tanár kurzusának részt­vevői fordították a közölt szövegeket, szemlézték és ismertették a vonatkozó sza­kirodalmat. A munkából Hárs Endre tanársegéd ve­zetésével az angol szakos doktoranduszok és bölcsész hallgatók is kivették a ré­szüket. 50 milliós támogatás • Munkatársunktól A JATE Biotechnológiai Tanszéke az Európai Unió TEMPUS pályázatán 250 ezer ECU-t nyert el. A több mint 50 millió forint értékű támogatást a „Környezeti biotechnológia" témakör­ben, angol nyelvű PhD-kép­zés beindítására kapta a tan­szék. Az elnyert pénzzel a biotechnológiai oktatás, ku­tatás és fejlesztés olyan in­tegrációját lehet megvalósí­tani Szegeden az egyelőre izoláltan működő intézmé­nyek között, ami ritkaság­számba megy nemcsak Ma­gyarországon, de Közép­Európában is. A kezdemé­nyezés tőkét kovácsol a Szegedi Biológiai Központ világszínvonalú molekuláris biológiai kutatása, a felfelé íveló Bay Zoltán Alapítvány Biotechnológiai Intézete és a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar biotechnoló­giai fejlesztő tevékenysége, valamint a JATE színvona­las oktatási munkája közötti szoros kapcsolat kiépí­téséből. Az angol nyelvű biológus képzésre érkező hallgatók Szegednek és az Universitasnak közvetlen bevételt jelentenek, közvet­ve pedig elviszik az egye­tem és a város hírét a nagy­világba. A diplomák honosítása • DM-információ 1998. január l-jével lé­pett hatályba a külföldi felsőoktatási intézményben szerzett fokozatok, okleve­lek és diplomák elismeré­séről és honosításáról szóló kormányrendelet módosí­tása, amelyet az Európai Unióhoz való felzárkózás, a jogharmonizációs szükség­let és az elmúlt időszak ha­zai és nemzetközi elismerési gyakorlatának változásai in­dokoltak. Hatálya kiterjed a külföl­dön szerzett vagy Magyar­országon működő intézmé­nyek által kiadott külföldi oklevelekre, amelyek fel­sőfokú végzettséget, fel­sőfokú szakképzettséget vagy mindkettőt tanúsítják. A változtatás lehetővé teszi az akkreditált felsőfokú szakképzettségek elismeré­sét, továbbá az EU irányel­veinek megfelelően azokat a speciális vagy szabályozott szakképzettségeket, amelye­ket nem iskolarendszerű képzésnek megfelelő szer­vezeti keretek között szerez­tek meg. Ax elmúlt év végén arra kértük a szegedi felsőoktatási intézmé­nyek vezetőit, hogy rö­viden értékeljék írásban az 1997-es esztendőt a magyar felsőoktatás, il­letve saját intézményük szempontjából, valamint fejtsék ki, mit várnak 1998-tól. Ebből adunk most közre egy csokor­ravalót. Az intézményvezetők vá­laszaiból egyértelműen kide­rül, hogy az egyetemek és főiskolák elmúlt évi műkö­dését nagyban befolyásolta az, hogy eleget tegyenek a pénzügyi gazdálkodás fel­adatainak. Ám a válaszokból az is kiderül, hogy a nehéz gazdasági körülmények köz­epette is értek el szép sikere­ket. JATE A magyar felsőoktatást a minősége és a teljesítménye a legjobb hazai ágazatok közé emeli, ehhez képest nagyon tanulságos és sok vonatkozásban ellentmon­dásos évet zárt a JATE - ír­ta Mészáros Rezső rektor. Miközben a társadalom el­várásai növekedtek, mind a szakkínálatot, mind a hall­gatói létszám emelését, mind a diplomák minőségét illetően, a működés pénz­ügyi feltételei rendkívül egyenetlenek. Egyrészt je­lentős új források táplálták a felsőoktatást — Széchenyi professzori ösztöndíj, kü­lönféle normatív finanszíro­zási pályázatok -, másrészt a napi működés pénzügyi alapjai bizonytalanok vol­tak. Alapvetően azért, mert az intlációt az elmúlt évben sem követte kompenzáció. Úgy tűnik általános gyakor­lattá válik, hogy a központi bérjellegű intézkedések egyre nagyobb részét kell úgymond „kigazdálkodni", vagyis belső korlátozások­kal és a bevételek erőltetett növelésével megteremteni a pénzügyi egyensúlyt. Ez a finanszírozási filozófia na­gyon nehézzé teszi a műkö­dést. A „kigazdálkodási" kényszer pedig csaknem le­hetetlenné teszi az intézmé­nyen belüli - egyébként szükséges és alig halasztha­tó - szerkezetátalakításokat. Osztom azoknak a vélemé­nyét, akik azt tartják, hogy a felsőoktatás, egyáltalán az oktatás túlságosan hamar lett „piaci kategória". A JA­TE ezen nehéz körülmények közepette is sikeres évet zárt. A legfontosabb mi­nőségi mutatók alapján to­vábbra is a magyar egyete­mek élvonalában vagyunk. Kedvező jelek mutatkoznak az egyetem és a gazdaság közeledésében. Gyarapodott nemzetközi kapcsolatrend­szerünk, részt veszünk a Duna-Maros-Tisza interre­gionális együttműködés fej­lesztésében, valamint a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamarával kö­zösen az Európai Rektori Konferencia és az Európai Közösség „Párbeszéd az egyetemek és partnereik kö­zött: különböző európai ré­giók összehasonlítása" elne­vezésű projektjében. Társa­dalmi elfogadottságunkat jelzi, hogy 1997-ben is igen magas volt a felvételre je­lentkezők száma. Oktatóink kiemelkedő tudományos tel­jesítményét jelzi, hogy kö­zülük tizet az Akadémia le­velező tagjává jelöltek. Ak­tívan részt vettünk a szépen fejlődő szegedi felsőoktatási integrációs folyamatban. Remélem, hogy ez a lendü­let 1998-ban is folytatódik. Remélem, hogy továbbra is életképesek maradunk ­pénzügyileg is. Remélem, hogy képesek leszünk meg­találni a megfelelő megol­dásokat a hamarosan mega­lakuló Szegedi Felsőoktatá­si Szövetség keretei között is. Remélem, hogy a város és a régió folytatni tudja fejlődési folyamatát, és mi ennek részei és részesei le­hetünk. Konzervatórium Az 1997-es évre nyo­masztóan hatott az átgondo­latlanul, vélhetően kellő előkészítés nélkül bevezetett új finanszírozási rendszer, amely egy sor, a zenei felsőoktatásra jellemző spe­cifikumot hagyott figyelmen kívül - írta értékelésében Weninger Richárd igazgató, így válhatott az elmúlt év­ben mélyen alulfinanszíro­zottá a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Sze­gedi Konzervatóriuma is. Az új finanszírozási rendelet megalkotásakor nem került egyedi elbírálásra a zeneok­tatásra jellemző egyéni okta­tás, csakúgy mint a kis lét­számú kamaraegyüttesek. Nem kapott kellő támogatást az a milliós egyedi értékű, állandó karbantartásra szoru­ló hangszerállomány, amely a zeneoktatás elengedhetet­len kelléke. A konzervatóri­um esetében teljesen finan­szírozatlan maradt a száz ta­nulót meghaladó főiskolai előkészítő, amely a középfo­kú zenei képzést hivatott el­látni. Ugyanakkor a költség­vetés tervezésekor olyan be­vételi kötelezettséget állapí­tottak meg, ami abszurdnak mondható és eleve teljesíthe­tetlen. A gondok ellenére mégis voltak eredményeink: hallgatóink kiemelkedő si­kerrel szerepeltek a hazai és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken; zenekaraink és énekkaraink szerepe megha­tározó Szeged és régiója hangversenyéletében. Ám a jelenlegi körülményeink kö­zött - elöregedő hangszerek, rogyadozó kottaállványok, kopottas tantermek, felújí­tásra szoruló épületek - az előrelépés csak illúzió. Az elkövetkező évektől egy ok­tatás- és kultűrbarát társadal­mi közeg megteremtődését várom. Bízom a Szegedi Felsőoktatási Szövetség lét­rejöttében. Hiszem, hogy elsősorban a szellemi és kul­turális értékeink kötnek majd bennünket tartósan Európához. JGYTF Az 1997-es esztendő a JGYTF Főiskolai Tanácsát is mindenekelőtt a gazdálkodás feladataival terhelte meg ­tudatta velünk Békési Imre főigazgató. A tudományos­művészeti oktatás elméleti és gyakorlati feladatrendszere közvetlenül az egyes tanszé­kekre, oktatókra és gyakorló­iskolákra hárult. Szerencsére ők az intézmény hagyomá­nya és személyes lelkiismer­tük hatására továbbra is úgy foglalkoztak tanítványaikkal, mintha nem sújtotta volna fokozatos elvonás 1995 óta a magyar felsőoktatást. Nem könnyítette meg a tanár­képzó főiskolák életét az a koncepcionális bizonytalan­ság, amely két, egymásnak ellentmondó követelmény­ben jelent meg. Akkreditálá­suk során egyrészt a tudomá­nyegyetem követelmény­rendszerével mérték őket, vagyis egyes szakjaik elfoga­dását a főállású oktatóik tu­dományos minősítettségével mérték. A JGYTF legtöbb szakja megfelelt e magas kö­vetelményszintnek. Az 1998­ban bevezetésre kerülő Nem­zeti Alaptanterv viszont nem hagyományos szakokban, hanem ún. műveltségterüle­tekben körvonalazza a kö­zoktatás oktatási-képzési te­rületeit. A műveltségterüle­tekben a tudományos minő­sítéshez szükséges szaktudo­mányi elaprózottság viszont inkább akadály, mint előny. A tanárképző főiskolák je­lenlegi felkészültségükben és szervezettségükben alkalma­sak mind a konvencionális szakok, mind pedig a NAT műveltségterületei szerinti munkára. Ezért a JGYTF 1998-tól elsősorban egyér­telmű koncepciót vár, amely a közoktatás bizonytalansá­gaival együtt a közoktatásra felkészítő tanárképzés bi­zonytalanságait is megszün­teti. 1998. januárjában várha­tóan feláll a Szegedi Felső­oktatási Szövetség, amely a számára kijelölt két év alatt áttekinti és kialakítja regio­nális stratégiáját. Ebben alig­ha lesz független a magyar felsőoktatás országos ten­denciáitól, de egy vonatko­zásban kellően elhatározott: nem akar, s ha csak gazdál­kodási-pénzügyi hatalmak nem kényszerítik, nem fog meglévő értéket feladni vagy elrontani. Az összeállítást készítette: Szabé C. Szilárd Az ország szinte összes karsztvidékére szervezett már túrát a József Attila Tudomá­nyegyetem barlangkuta­tó csoportja. Tevékeny­ségük fő területe a Me­csek, ahol mára feltár­ták az általuk felfede­zett barlang egy részét. De nemcsak a mélyben, a felszínen is folytatnak méréseket, vizsgálato­kat. A barlangkutató csoport 1994-ben jött létre. Megala­kításának ötlete a József At­tila Tudományegyetem né­hány földrajz szakos hallga­tójában merült fel egy me­cseki terepgyakorlat során. A diákok munka közben fel­figyeltek arra, hogy az egyik víznyelőben eltűnő víz két és fél kilométerrel távolabb bukkant ismét a felszínre. Ebből arra következtettek, hogy a mélyben legalább öt­hat kilométer hosszú bar­langrendszer húzódik. Ez a felismerés kíváncsivá tette őket, és egy másik alkalom­mal hat egyetemista leeresz­kedett a mélybe. A kutatás közben rá kellett jönniük, hogy ahhoz több emberre és pénzre van szükség. Ezért elhatározták, hogy barlang­kutató csoportot alakítanak. A csoport tevékenységé­nek fő területe most is a Me­csek. A kutatás eredménye­képpen a megtalált barlang­ból mára mintegy százötven méter hosszú szakaszt sike­rült feltárni. A Mecseken kí­vül máshová is szerveznek barlangtúrákat, a tagokkal igyekeznek megismertetni hazánk valamennyi barlang­ját. Szinte az összes je­lentősebb karsztvidéken jár­tak már, így voltak Aggtelek környékén, a Bükkben, a Pi­lisben, a Budai- és a Keszt­helyi-hegységben. Ezeknek a túráknak azonban nem a kutatás, hanem a barlangok csodálatos képződményei­ben való gyönyörködés a célja. A csoport tagjai elsősorban földrajz szakos egyetemisták, de más szakon tanulók is részt vesznek a munkában, sőt az egyetemen kívülről jött érdeklődőket is szívesen fogadnak. A lét­szám félévente változik har­minc és ötven fő között. Az utánpótlást a másodéves földrajz szakosok jelentik, • Munkatársunktól Az elmúlt év végén mó­dosították a felsőoktatási in­tézmények felvételi eljárásá­ról szóló kormányrendeletet. A módosítás legfontosabb vonásai közé tartozik, hogy egyértelmű minőségi kritéri­umokat fogalmaz meg a felsőoktatásba felvehetőkkel szemben. Nem vehető fel például felsőoktatási intézménybe az, aki a felvételi eljárás so­rán nem ér el legalább 60 százalékos szintet. A módo­sítás nyomán a felsőoktatási intézményeket a felvételi el­járásuk során pontosabb és korrektebb eljárásra, így a felvételi keretszámok pontos betartására kötelezik. A kor­mányrendeletben az is szere­pel, hogy az azonos szakon, tagozaton, képzési formában az államilag finanszírozott akik terepgyakorlatként vá­laszthatják a kutatócsoport­tal végzett munkát. A csoport nemcsak szoro­san véve barlangkutatással foglalkozik, hanem mérése­ket végeznek a felszínen is. A bezárt mecseki uránbánya körül radioaktivitást mérnek, azt vizsgálják, hogy a bányá­ból a levegőt kifújó légakna milyen hatással volt környe­zetére. Karsztmorfológiai térképeket is készítenek, és megmérik a folyók vízhoza­mát. Az eredményeket aztán TDK-munkákhoz és szak­dolgozatokhoz használják fel. Barta Károly, a csoport vezetője szerint a barlangku­tatók felszereléséhez három dolog elengedhetetlen: egy ruha, amely bírja a kúszást, sisak és lámpa. A felszere­lést mindenki magának veszi meg, hiszen azt úgyis csak ő használja. Barta Károly sze­rint a kellékek közül a legna­gyobb gondot a lámpa okoz­za, mert igen sokba kerül az elem, és egy elem hozzá­vetőleg tizenhat órán át használható. A csoport ­hogy könnyítsen a helyzetén - elemgyártó cégeket próbál meggyőzni arról, hogy tá­mogassák őket. Ennek ered­ményeképpen ősszel 120 la­poselemet kaptak, amely ta­lán egy fél évre is elég lesz. A csoportot a szponzorokon kívül a JATE Kulturális Iro­dája és Hallgatói Önkor­mányzata támogatja. A barlangkutatóknak nemcsak a felszerelés kerül pénzbe, de a-munka során is merülnek fel költségek. Be kellett szerezniük egy létrát ahhoz, hogy a tizenöt méter mély aknába gyorsan és biz­tonságosan le tudjanak ereszkedni. Továbbá körbe­falazták a barlang bejáratát, hogy nagyobb árvíz esetén se öntse el a patak. Ezen kí­vül pénz kell a zuhanyzók­hoz is, amelyeket a táborhe­lyen építenek. Barta Károly szerint a barlangkutatót az a csodálatos érzés motiválja, hogy egy addig ismeretlen barlangot fedezhet fel, elő­ször mehet be oda és csodál­kozhat rá a cseppkövekre. Igaz ugyan, hogy a kutatás nagyobb odafigyelést igé­nyel, de - hangsúlyozza - ha betartják az előírásokat, a veszélyek nagy része kike­rülhető. Hegedűs Szabolcs és a költségtérítéses képzés­re jelentkezőkkel szemben azonos követelményeket kell támasztani. A minőség védelmét szol­gálja az is, hogy a költségté­rítéses képzés ponthatára legfeljebb 10 százalékkal le­het alacsonyabb, mint az ál­lamilag finanszírozott kép­zés ponthatára. A módosítás­ban az is szerepel, hogy a felsőoktatási intézmények csak különleges teljesítmé­nyért, képességért vagy készségért adhatnak a felvé­teli eljárás során többletpon­tot, 1999. január l-jétől pe­dig tilos többletpontot adni az általuk szervezett felvételi előkészítő tanfolyamon elért teljesítményért. Ez a tilalom vonatkozik arra is, hogy az ilyen előkészítők alapján fel­vételi mentesség sem adha­tó. • Felvételi változások A minőség védelmében

Next

/
Thumbnails
Contents