Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

SZOMBAT, 1998. JAN. 31. SPORT 15 Áfakapus / a, kérem, a demokráciák korában még egy Király is áfaköteles. Igaz ugyan, hogy a szóban forgó Ki­rály véletlenül sem trónról parancsolgat alattvalóinak. Sokkal inkább kapus beosztásban dolgozott Szombat­helyen, mostanság pedig Berlinben, a Hertha BSC labdarúgócsapatánál vitézkedik. S mivel nem ingyért, hanem kemény 36 millió forintot érő márkáért kelt el, a Vas megyei APEH szigorú illetékese úgy döntött: a szolgáltatásnak minősülő Király Gábor után bizony ki kell fizetni a 36 milliócska 25 százalékos áfáját. Ami nem két fillér, ugyebár... Ennek a szoros elszámolású rendnek pedig csak örülhet az ország. Igaz ugyan, hogy korábban soha nem volt példa még a kapus áfásítására, de az mégis­csak szivet melengető, milyen szorgalommal kapartat össze minden fillért az állam, kincstárának gyarapítá­sára. Az állam, amelyik egyébként megérti a magyar labdarúgás gondjait, s e megértéstől vezérelve már ed­dig is majdnem annyit költött évente a legnépszerűbb sportra, mint egy székéből kipottyantott miniszteriális, vagy köztelevíziós főhivatalnok végkielégítésére. Hogy van, aki azt állítja: ez a bizonyos állam a soha nem látott magyar focicsőd idején, ha nem is pénzzel, de legalább elnéző türelemmel segíthetné a rongyos szegénységben vergődő klubokat? Bizony, találtatnak ily elrugaszkodók is. Mint ahogy olyan APEH - pél­dául Csongrád megyében is... -, ahol megértéssel szemlélik, s nem áfalasszóval fojtogatják az adósság­terhek alatt fuldokló sportot. rve lám, hol Vasban (áfa...), hol Borsodban (kisö­Lf pört diósgyőri jegyárbevétel...) a gyengeségnek nyoma sincs. Hogy egyes, milliárdokat eltüntető, csal­fa bankvezérek esetében százezer forintokban mérték csupán a pénzbüntetést? Előfordult. De ez már nem a vasi, meg a borsodi APEH hatásköre, ugyebár... Meg az is igaz, hogy a sikkasztok közül senkit sem igazoltak a Bundesligába... Bátyi Zoltán A Dunaújváros visszakozott Hogy Kiss Károly kezét az idén is sokszor a magasba emelhessék, nagyon kellene az iráni edzőtáborozáshoz támogató. (Fotó: Gyenes Kálmán) A bírók bálja Hangulatos összejöve­telen búcsúztatták az el­múlt esztendőt és kö­szöntötték az újat a Csongrád megyei labda­rúgó-játékvezetők. Először Bubori Károly el­nök értékelte a bírók lavalyi leljesítményél, a csapatok hozzáállását, majd összeg­zésként jónak minősítette a '97-es év munkáját. A bálon vendégként jelen volt Győri László, az MLSZ JT oktatási bizottságának vezetője, vala­mint a Békés megyei Hra­bovszky András és a Jász­Nagykun-Szolnok megyei Farkas György mint helyi JB-elnökök. A értékelés után az okleveleket és a tárgyju­talmakat osztották ki. A 15 éves ténykedésért Nagy Sán­dor; a 20 évesért Csóti Mi­hály, Köböl Sándor, Kubato­vics Lajos, Tóth II. Sándor; a 25 évesért Bubori Károly, Kiss János, Pál Sándor, Pördi József, Somogyi Ist­O Munkatársunktól Kedden lezárult a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztségére pályázók hivata­los jelentkezése. A határ­időig nyolcan küldték be pá­lyázatukat. A nyolc jelölt a követ­kező: Gál András, a Hunga­ro-Kábel elnök-vezérigazga­tója, dr. Genzwein Ferenc, a monori Ecker Likőrgyár ve­zérigazgatója, Hauk László müncheni számítástechnikai O Munkatársunktól Vasárnap 11 órakor szur­koló busz indul Makóról, a Hollósy Kornélia utcai „sá­torcsarnok" elől a Szegeden rendezendő Teremkézilab­da-kupa küzdelmeire. Itt a Makó Deák-Keri ván, Zsembery István; a 30 évesért Aczél Tibor, Szeke­res Ferenc; a 40 évesért Me­gyeri István, Mihály Jenő; és az 50 éve vizsgázott Salánki István vehetett át elismerő díjakat. A játékvezetői bizottság­ban végzett társadalmi mun­kájáért ajándékot kapott Bo­ros Sándor, Gera Imre, Kérdő Bálint, Zsótér Géza, dr. Jármai Tibor, Köböl Sándor, Ludvig András, Teg­zes Miklós, Bartucz Ferenc és Samu László. Az ellenőri jelentés alapján az 1997-es év legjobb megyei I. osztá­lyú játékvezetőjének Kner­czer Gábort választották. A hivatalos rész után kö­vetkezett a vacsora, majd a kötetlen és hajnalig tartó tánc. A rendezvény támoga­tói voltak: a Jó étvágyat Kft., a Prímagáz Rí., a Trendex szalon, Madácsi János és Gera Imre vállalkozó. Bekor Béla mérnök, dr. Izsó Ignác ügy­véd, Kovács Attila, a Sorok­sári TE elnöke, vállalkozó, Páva Zoltán országgyűlési képviselő, Takács László, az Aramis Plus ügyvezelő igaz­gatója, a Dombóvári FC el­nöke, dr. Török Ferenc ügy­véd. Az MLSZ elnökségébe 32-en pályáznak, köztük Dlusztus Imre, a Csongrád Megyei Labdarúgó Szövet­ség megbízott elnöke is. DSE NB Il-es listavezető női csapata is érdekelt: az ifisták 12 óra 30 perckor ját­szanak az SZDKSE hasonló korú gárdájával, míg a felnőttek egy óra múlva lép­nek parkettre, szintén az SZDKSE ellen. birkózás A Szegedi Birkózó Egyletnél még javában folynak a felkészülések az idei nagy hazai és nemzetközi erőpróbák­ra. Közben a kulisszák mögött is történtek ese­mények: a Dunaújváros el akart csábítani két Ti­sza-parti versenyzőt. Azonban az üzletből szerencsére nem lett semmi. A japánok téli olimpi­áján még úgy búcsúztak a résztvevők: találko­zunk négy év múlva az Egyesült Államokban, Denverben. A Colorado állambeli várost és hegyvidéket, a Rocky Mountains-t a környe­zetvédők által kikény­szerített népszavazás „megvédte" a világjáté­koktól. A NOB szorult helyzetében másodszor is Innsbruck városának adta a megrendezés jo­gát. Ausztriában nem kellett erdőket irtani és egyéb átépí­tésekbe kezdeni, csak bőví­teni kellett a tizenhét évvel azelőtti létesítményeket. Ez­zel a NOB és az osztrákok között dúló harc a Schranz­ügy miatt véget ért. Annál is inkább, mert az új elnök Lord Killanin sokkal rugal­masabb volt, mint elődje. Amikor Fred Sinowatz kul­tuszminiszter megnyitotta a játékokat, a mikrofon elhall­gatott, mire megjegyezte: „Ez egy elég kezdetleges olimpia." Nem lett az, hál' istenek, a többi már ment si­mán. Volt rutinjuk a „sógo­roknak". Akadt egy „titkos" fegy­verük az osztrákoknak: az úgynevezett „lyuk-sí". Az orránál kivágott síléc szen­zációt keltett az olimpia előtt, mert a szélcsatornában végzett mérések szerint jóval gyorsabb, mint eddig bármi. Az újságok öles betűkkel megírták: Franz Klammer ezzel a „csodasível" biztosan győzni fog. Valóban arany­érmes lett az osztrákok frontembere, de még a régi talpain futott. Sőt, ragaszko­dott a kopott síruhájához is, amelyről így nyilatkozott: „Az olimpiára a sárga öltö­zékemet választottam, ame­lyik még magán hordozta a Val d'Isére-i bukásom nyo­A miértre Kiss Tibor meg­bízott elnök adta meg a vá­laszt. ó Erre a hétre jelezték a dunaferresek, hogy visz­szatérnek Kiss Károly és Majoros István átigazolá­sára. Betartották az ígére­tüket? - Pontosan abban az időpontban jelentkeztek, amit korábban megjelöltek. Azon­ban visszaléptek az ajánla­tukkal, mert mint mondták, a klubelnök nem járult hozzá a szakosztály ilyen irányú mait. Boldog vagyok, hogy nyertem. A külső nyomás és az esélyesség tudata teljesen kikészített." A zászlókkal felszerelt hatvanezer néző lélegzetelállító csöndben fi­gyelte, amikor a pálya leg­kritikusabb szakaszán, az úgynevezett „ökörcsapáson" átsiklott Klammer. A sok­szoros exbajnok, Toni Sailer mint rádiókommentátor be­leüvöltötte az éterbe: „Franznak vége! Csak a har­madik legjobb részidót futot­ta". Azután megtörtént a csoda: a kritikus szakaszon túljutva Klammerből csak egy sárga csíkot látni és ra­kétaként csapódik a célba. Megmenti Ausztria becsüle­tét... Három nap múlva az axa­mi Lizumon a női lesikláson is „telt ház" volt. Osztrák győzelmet várt egész Auszt­ria. Brigitte Totschnig az esélyes, ő futja a legjobb időt, amíg a nyugatnémet Rosi Mittermaier nem rajtol. A fúriaként startoló Rosi „álomsiklással", csúcsidővel ért a célba. „Rózsás nevetés­sel" fogadta a gratulációkat, miközben Brigitte arcán fénylő könnycseppek csu­rognak. Ausztria „fekete napra" panaszkodott, de amikor Rosi második aranyér­mét is megszerezte, bele­törődtek, hogy ez az olimpia „The Rosi Games". Az öre­geken és a betegeken kívül mindenki kiment az óriás­műlesiklás döntőjére, hogy Rosi harmadik győzelmének is szemtanúja legyen. Vissz­hangzott a „Rosi! Rosi! Ro­si!" kiáltás, most azonban az egyes rajtszámú kanadai Kathy Kreiner csúszott le leggyorsabban az aranyért. Amikor Rosi Mittermaiert megrohanták az újságírók, megerősítéséhez - mondta a szegedi sportvezető. • Ezek szerint a két ver­senyző itt maradt... - így van. Majoros István és Deák B. Mihály a váloga­tottal Törökországban van. Ankarában a jövő hét végén egy nemzetközi versennyel zárják az edzőtábort. Február 9-én pedig Kiss Tamás utazik - szponzori támogatással - a hazai legjobbakkal Iránba. Sajnos ugyanez eddig nem jött össze Kiss Károlynak. Ha valaki ki tudná fizetni a 200 hogy nem szomorú-e, amiért ezúttal veszített, sugárzó mosollyal ezt mondta: „Én nem veszítettem, én ezüstér­met nyertem." Ezért is ara­nyat érdemelne... A házigazdák továbbra is győzelemre áhítozva szur­kolták végig a versenyeket, különösen a síugrást. Az utolsó pillanatban elutasítot­ták az osztrák sflécújításokat (sístabilizátor, habbal be­vont, áramvonalas lécek), így csak a régi szerelésekben és a házigazdák csak az új tehetségekben bízhattak. Volt is egy kedvencük, a ti­zenhét éves Anton Innauer, aki óriásiakat ugrott, de a középsáncon csak hetedik lett. A csalódott nézők kifü­tyülték az arany- és ezüstér­mes NDK síversenyzőket. Az osztrák-keletnémet pár­harc folytatódott a nagysán­con. Itt fordítottan alakult a sorrend: az első és a máso­dik helyen osztrákok végez­tek, az NDK-nak csak a bronzérem jutott. Toni Inna­uer tényleg nagyot ugrott (102 métert!), de két biztos 97 méteres ugrással a szin­tén osztrák Kari Schnabl szerezte meg a bajnoki cí­met. A bobversenyekről üres kézzel távoztak az osztrá­kok, de itt mindenki csaló­dott, kivéve az NDK-beli at­létákat. Igen, a keletnémetek tudományos precizitással el­készített bobjukba beültették a volt atlétáikat. A három szánkószámot ők nyerttk. Pedig volt konkurencia bőven. Mindenki újított va­lamit, vagy a szánkón vagy a ruházaton. Szinte földön kí­vüli lényeknek rémlettek a versenyzők gumiöltönyeik­ben csúcsos, körte alakú si­sakjaikban. ezer forintos hozzájárulást, nagyon szívesen fogadnánk. 0 Mikor van az első igazi megmérettetést lehetőség? - A jövő szombaton Mar­caliban lépnek szőnyegre a szabadfogásúak. Kiss Károly, Kiss Tamás, Rédai Géza, s a szegedi orvosegyetemre járó iráni szerzeményünk. Egy héttel később pedig a kötött­fogásúak kezdik meg ver­senyzésüket: a Szilvásy-em­lékverseny szintén válogató lesz. Süli Jöxsel A jégkorongtornáról hiá­nyoztak a kanadaiak és a svédek, így csak a szov­jet-csehszlovák mérkőzésen volt izgalom. A szovjetek fél perc alatt két gólt lőttek, és ismét bajnokok. A harmadik helyet komputerrel döntötték el a finnek és a nyugatnéme­tek között. Bronzérmes lett az NSZK, mivel ők - a gép szerint - mérkőzésekként 1,666 gólt ütöttek, a finnek csak 1,125-öt. Műkorcsolyázásban: egy szaltó és más semmi!? A hátraszaltót az amerikai Terry Kubicka ugrotta, de úgy megijedtek tőle a ponto­zóbírók, hogy hetedik helyre rangsorolták. A nőknél vi­szont nincs „ugrálás". A hu­szonegy versenyzőből össze­sen négyen vállalkoztak trip­lára, és ismét a kötelezőkben szerzett előny hozta meg a győzelmet az amerikai Do­rothy Hamillnak. A kanadai Toller Crautson kimagasló­an a legjobb és a legművé­szibb volt a férfiak mező­nyében, de a kötelező von­alak húzását utálta és csak harmadik lett. A jégtánc első alkalom­mal szerepelt az olimpiai programban. Tizennyolc pá­ros ropta. Fölmelegedett a jég, különösen olyan zenék alatt, mint Johann Strauss vagy a West Side Story. A szovjet Pahomova-Gorskov páros kűrje szinte a moszk­vai Bolsoj Balett hangulatát varázsolta az Innsbruck sta­dionba. Számunkra is jól jött az új sportág. Mivel Vajda László műkorcsolyázónkat elkapta az Ausztriában akkor dúló influenzajárvány, így egyetlen indulónk maradt, a Regőczy Krisztina-Sallay András páros. Kitettek ma­gukért, az értékes ötödik he­lyen végeztek. Ezzel Ma­gyarország is bekerült a pontszerző országok közé. Takács Ferenc Kupameccs • Munkatársunktól Ma a szegedi műjégpályán 14 órától az OB l-es Tisza Volán Szeged jégkorongcsa­pata az Extraligában szereplő Dunaferr együttesét fogadja Magyar Kupa-mérkőzésen. A nagynevű ellenféllel szemben a Kalocsa-tanítványok min­dent megpróbálnak a tisztes helytállás érdekében. Debrecen ellen • Munkatársunktól Ma az újszegedi Sport­csarnokban 11.30-kor a Sze­ged KE női kosárlabdacsapa­ta a Debrecen együttesét fo­gadja bajnoki mérkőzésen. Domokos Mihály és Láng Imre főként a fiatalokat sze­retné játszatni az utolsó he­lyen álló „cívisvárosiak" el­len. Sportbál • Munkatársunktól Molnár Ferenc főszervező a szegedi Ifjúsági Házba in­vitálja a megye sportolóit február 7-én, 19 órától. A sportbál sztárvendégei lesz­nek: Csongrádi Kata, Viki­dál Gyula, Varga Miklós és Kiki. A jó hangulatról a Se­nior együttes gondoskodik, míg a Roosevelt téri halász­csárda hétfogásos meleg svédasztaláról csemegézhet­nek a vendégek a bálon. Je­gyek elővételben kaphatók: a szövetség székházában (Victor Hugó utca 1., tel.: 313-940), az Oskola utcai U. H. Sportboltban és az Ék­szergödör ékszerüzletben (tel.: 422-886), 3500 forin­tért. A szervezők a 10 fő fe­lett belépőt vásárlóknak ked­vezményt biztosítanak, eb­ben az esetben a báli részvé­tel 2500 forint. Alapítványi támogatás • Munkatársunktól A „Balogh Imre" Alapít­vány (a diákkosárlabdázá­sért) ezúton is köszönetét fe­jezi ki mindazoknak, akik 1997-ben az szja 1 százalé­kával támogatták tevékeny­ségét, a vásárhelyi kosárlab­dacsapatot. Az ezévi felaján­lásokat a következő adó­számra tehetik meg azok, akik a jövőben is fantáziát látnak a „Balogh Imre" Ala­pítvány támogatásában: 19084554-1-06. De levélben megkereshetik az érdeklő­dők az alapítvány ügyveze­tőjét. dr. Elek Andrást a kö­vetkező címen: 6800 Hód­mezővásárhely, Lenkei u. 2. Tekemeccsek • Munkatársunktól A szegedi női tekeranga­dón (szombat, 10 óra, Juhász Gyula Művelődési Ház: Pet­rolszerviz-KÉSZ Szeged SC) kívül a férfi gárda, a Snowfox is hazai környezet­ben lép pályára. Szombaton, 10 órakor a Postás-csarnok­ban fogadják a Tisza-partiak Pápa csapatát. Tempó-kupa • Munkatársunktól A taxitársaságok részére kiírt Tempó-kupa kispályás labdarúgótorna végeredmé­nye: 1. Tempó, 2. Rádió, 3. Tele 4, 4. Gábriel, 5. Volán. Különdíjasok, legjobb ka­pus: Détári Vilmos, gólki­rály: Csizmadia László, leg­technikásabb játékos: Feny­vesi László. MLSZ­elnökjelöltek Szurkolói busz 12. Innsbruck (1976. február 4-16.) Téli olimpiák

Next

/
Thumbnails
Contents