Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1998.TAN. 6. kommentár Labour l'amur? F él év alatt mindössze öl alkalommal vezeti majd az angol kormányfő, Tony Blair az EU-csúcsértekez­leteket. Ez a rövidnek tűnő időszak mégis meghatározó lehet nemcsak az angol belpolitikában, de több európai állam csatlakozását illetően is. Az ünnepek miatt csak tegnap láthatott munkához a szigetországba „akkredi­tált" európai testület, vasárnap azonban jó előre „re­pülőstartot" ígért a brit külügyminiszter az uniós tag­ságért folyamodó kelet-európai országoknak. Szebbik arcát igyekszik mutatni az öreg kontinensnek Britan­nia, hiszen legközelebb jó hat év múlva kerülhet sor ar­ra, hogy Európa szive ismét a szigetországban dobog­jon. Az eufória mellett azonban máris megosztott az an­gol politika: a nemrégiben hatalomra került munkás­párt tory elődeinek most azí olvassa a fejére, hogy ed­dig Európával fenyegették a brit szigetvilágot. Nem is csoda, hogy Nagy-Britannia késve csatlakozott a közös­séghez, s máig sok közös elhatározással szemben fenn­tartásai vannak a konzervatívoknak: a munkaügyi egyezménytől az euró bevezetéséig ugyanis viták kísérik az angol parlament munkáját. A labour és a thoryk po­litikai csatája, a konzervatívok súlyának ismételt növe­kedése azonban aligha lesz döntő kihatással a március­ban induló felvételi tárgyalássorozatra. A hat meghívott ország - közöttük hazánk is - több éves alkudozásra számíthat, a beígért repülőstart ellenére. A Z angol pártvitákban a veterán konzervatívok már­is biztosították a munkáspárti kormányfőt, hogy felsorakoznak mögötte a várható nehéz döntések meg­hozatalában. Az európai vezetőszerepről álmodozó szi­getországi politikusok nem szeretnének még egyszer csütörtököt mondani. Elzárkózás helyett inkább jöjjön a labour l'amur! . A király a Spanyol téren NATO-bővítés • Washington (MTI) A három közép-euró­pai ország NATO-csatla­kozásának közeledtével az amerikai és a nyuga­ti-európai kormányilleté­kesek igyekeznek meg­birkózni a bővítési folya­mat egyik legkényesebb vetületével: a volt szov­jet tömbbeli országok hírszerző ügynökségei­nek megbízhatóságával - írta hétfői számában a The New York Times, aláhúzva: alapvetően annak eldöntéséről van szó, vajon elég hitelt ér­demlőek-e a titoktartás­ra azok a kémszerveze­tek, amelyek egészen nyolc évvel ezelóttig még Moszkvát szolgál­ták. A lap tudomása szerint a washingtoni kormányzat arra a következtetésre jutott, hogy a három volt VSZ-ál­lam hírszerző szervezeteiben elégséges belső tisztogatás és a kommunista múlttól való eltávolódás ment végbe ah­hoz, hogy kiérdemeljék a bi­zalmat. NATO- és amerikai forrásokat idézve közölte, hogy Washington ebből kiin­dulva elvetette azokat a ja­vaslatokat, amelyek szorgal­mazták, hogy külön szűrő­vizsgálatnak vessék alá a NATO-főhadiszállásokra ke­rülő cseh, lengyel és magyar tisztségviselőket. A riport utalt arra is, hogy 1990 óta a három ország hírszerzési ve­zetői sorra megfordultak az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) langleyi köz­pontjában, a CIA szakértői pedig átszervezési tanácsok­kal látták el a közép-európai szolgálatokat. A Jane Perlez által jegy­zett cikk azonban felhívta a figyelmet, hogy mind Wa­shingtonban, mind Brüsszel­ben - sőt még Varsóban és Budapesten is - vannak olyanok, akik óvatosságra intenek, és úgy vélik, hogy a kép nem teljesen egyértelmű. Szerintük félő, hogy az Egyesült Államok túlságosan is előreszaladt abbeli igyeke­zetében, hogy egyenlő part­nerként kezelje a három kö­zép-európai államot. A The New York Times megemlítette, hogy stratégiai és katonai értelemben első­sorban a lengyel hírszerzés bír fontossággal Washington és Brüsszel számára. A lap szerint problémák leginkább a cseh kémszolgálattal kap­csolatban merültek fel az amerikai kormányzat szemé­ben: ott ugyanis, Lengyelor­szágtól és Magyarországtól eltérően, nem engedték meg, hogy a régi hírszerzők a he­lyükön maradjanak, hanem szinte teljesen lerombolták a szervezetet, és új, hírszerzői tapasztalattal nem rendel­kező személyekkel töltötték fel az állományt. - Egy nyu­gati diplomata szavaival az eredmény az lett, hogy noha a cseh hírszerzés patyolatfe­hér, de hozzá nem értési gondokkal küszködik - je­gyezte meg Jane Perlez, hoz­záfűzve, hogy a NATO fi­gyelmeztette Prágát: oly­annyira le van maradva a hír­szerzési gyakorlat terén, hogy az már tagságát veszé­lyeztetheti. Nyemcov, a népszerű -ll Lk 5 apu , 0 1 11 fi I 1 <8 8 1 \ *#« a m • Moszkva (MTI) Borisz Nyemcov első mi­niszterelnök-helyettes és Ál­la Pugacsova énekesnő volt 1997-ben a legnépszerűbb férfi, illetve nő Oroszország­ban. Borisz Nyemcovot az oroszok 23 százaléka nevez­te meg a legnépszerűbb sze­mélyiségként, őt követi Jurij Luzskov, Moszkva polgár­mestere, akire a megkérde­zetettek 14 százaléka szava­zott. A Boszniába látogató János Károly spanyol király (tábornoki egyenruhában, jobbról a második) Mos­tar városában töltötte 60. születésnapját. A hercegovinál település Spanyol terén az uralkodó Javier Sola­na NATO-fótitkár (balról a második) és Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter (jobbról) társaságában a spanyol SFOR-katonák egyik parancsnokával tárgyal. (MTI-Telefotó) Konzervatív fordulat • London (MTI) Az ellenzéki brit Kon­zervatív Párt legna­gyobb tekintélyű vete­ránjainak példátlan, gyakorlatilag a kor­mányzó Munkáspárt programjával azonos EU- és főleg EMU-párti hitvallásával vette kez­detét hétfőn hivatalosan is a fél évre szóló brit EU-elnöki időszak, amelynek legfontosabb mérföldköve a kelet-eu­rópai jelentkezőknek megígért érdemi felvéte­li tárgyalások elkezdése mellett a valutaunió (EMU) alapító tagorszá­gainak kijelölése lesz. A rendkívüli tekintélyű konzervatív politikusok 12 fős csoportja, köztük Sir Ed­ward Heath volt kormányfő, aki éppen 25 éve bevezette Nagy-Britanniát a közösség­be, két volt külügyminiszter, Lord Geoffrey Howe és Lord Carrington, valamint Kenneth Clarké, az utolsó tory kormány pénzügymi­nisztere és Michael Heselti­ne, ugyanezen kormány volt miniszterelnök-helyettese a legnagyobb brit liberális na­pilapban, a The Indepen­dentben közzétett levélben leszögezi: Nagy-Britannia 1973-ban, az EK-csatlako­zással „a számára megfelelő helyre került... ahol hozzájá­rulhatott ahhoz, hogy a kö­zösség gazdasági és politikai ereje a liberalizmus térhódí­tását szolgálhassa világszer­te". A májusban zárult 18 évi konzervatív éra europolitiká­ját ostorozva a tory vezetők hangsúlyozták, hogy a brit tagság eddigi időszakában „Európa nem lehetőségként, hanem túlságosan is gyakran fenyegetésként jelent meg" a brit politikában. Nagy-Bri­tannia kudarcot vallott annak az esélynek a kiaknázásá­ban, amelyet a tagság kínált számára az Európán belüli vezető szerep betöltésére ­tették hozzá a levél aláírói. A vezető konzervatív politi­kusok az állásfoglalásban nyíltan kijelentik, hogy „a Nagy-Britannia mellett elkö­telezett konzervatívok Tony Blair (munkáspárti kor­mányfő) mögött sorakoznak fel a várható nehéz döntések meghozatalában". Ezek kö­zül is a legnehezebb lesz az arról szóló döntés, hogy Nagy-Britannia belépjen-e a gazdasági és pénzügyi unió­ba (EMU), vagyis a közös pénzrendszerbe - írták a tory vezetők, akik szerint fontos, hogy a valutaunió sikerrel járjon, s Nagy-Britanniának már most el kell kezdenie a felkészülést a csatlakozásra. Mindez betű szerint egye­zik a májusban hatalomra került Labour programjával, s homlokegyenest ellenkezik a John Major volt tory kor­mányfő leköszönésével megválasztott fiatal, súlyta­lan pártvezér, William Ha­gue politikájával. Hétfői lon­doni elemzések szerint Ha­gue-nek esélye sincs a leve­let aláíró tory nagyágyúk el­hallgattatására, s a csoport fellépése alapvető fordulat kezdetét jelezheti a brit bel­politikában, s főleg a kon­zervatív pártban. Carlos budapesti „barátja n • Bécs (MTI) „Magyarországon én voltam Carlos egyetlen barátja" - jelentette ki a Profil osztrák független hetilapban hétfőn megje­lent beszámoló szerint Eduardo Flores 37 éves magyar férfi, akit a cikk szerzői volt magyar el­hárító tisztként írnak le. A cikk szerint a nemrég Párizsban életfogytiglani bör­tönre ítélt hírhedt terrorista, polgári nevén Illich Ramirez Sanchez 1982. március 29-én a Toulouse és Párizs között közlekedő vonat elleni me­rényletben magyar katonai raktárakból származó robba­nóanyagot használt. Ez a me­rénylet öt halálos áldozatot és 28 sebesültet követelt, s ere­detileg Jacques Chirac jelen­legi francia elnök, akkori pá­rizsi polgármester ellen irá­nyult, aki viszont csak azért nem volt ezen a vonaton, mert váratlanul korábban uta­zott vissza Párizsba. Az osztrák lap munkatár­sai budapesti belvárosi laká­sában keresték fel Rózsa György „magyar kommunis­ta, festő, művészettörténész és rádiós szerkesztő és egy spanyol tanárnő fiát". A ma­gyar-spanyol férfi a követ­kezőképpen írja le első talál­kozását Carlosszal: „1980 nyarának végén egy magas, fehér vászonruhát viselő férfi lépett oda hozzám a (ferihe­gyi) repülőtér piros vámterü­letén, és oroszul szólított meg. Én megkérdeztem, hogy beszélhetünk-e angolul, mire ő spanyolul azt mondta: „Tudom, hogy Ön tud spa­nyolul. Ön ismer engem?" Erre én azt válaszoltam: „Nem". Mire ő: „Carlos Il­lich Ramirez vagyok. Tudja, hogy ki az?" Én azt válaszol­tam, hogy természetesen tu­dom. Carlosnak egyébként dél-jemeni diplomata útleve­le volt Mohammed Ali Ae­daroos névre. Megkérdezte tőlem, hogy félek-e tőle, mi­re én azt mondtam: „Nem, miért?". Ezután kezet fog­tunk. Amikor a világ akkor már legkeresettebb terroristája a nyolcvanas évek elején Ke­let-Berlinből Budapestre tette ff1 át legfőbb támaszpontját, a magyar titkosszolgálat ve­zetői kijelentették Flores ak­kori elhárító tisztnövendék­nek, hogy latin-amerikai származása miatt ő az egyet­len, aki Carlos közelébe tud férkőzni. Eduardo szerint azt is megmondták neki: a ma­gyarok nem örülnek Carlos megjelenésének. „Úgy gon­dolom, hogy magyar oldalon én voltam Carlos egyetlen barátja" — olvasható a Profil­ban. Eduardo családja 1975­ben a chilei Pinochet-rezsim elől menekült Magyarország­ra, ahol a fiú négy évig járt a katonai akadémiára, ahol el­hárító tisznek képezték ki, majd fél évig a moszkvai KGB-akadémiát látogatta. A határőrségnél szolgált éppen, amikor a felettese, egy ezre­des kitalálta, hogy magyar Richárd Sorget (Sztálin japá­ni kéme) kellene csinálni belőle, s ez megfelelt Flores elképzeléseinek is. Flores nem sokkal az első találkozó után elkísérhette Carlost a Margit-szigeti oszt­rák kaszinóba, ahol a terro­rista minden szívfájdalom nélkül, „arab üzletember­ként" ruletten elveszített 35 ezer dollárt. A Profilnak Flo­res elmesélte azt is: egy má­sik alkalommal Carlos a vi­segrádi várba hívta meg va­csorázni. A terrorista Lada Niva terepjáróján mentek, amelyben a fiatal elhárítótiszt felfedezett egy töltött pisz­tolyt. Carlos nyugodtan oda­adta a fegyvert Floresnek, mert - mint utólag elmondta — biztos volt abban, hogy a magyar férfi nem lövi le. Szerinte ugyanis azonos ol­dalon álltak. Ugyanakkor az ezután következő több, mint három órás vita során kide­rült, hogy ez nincs teljesen így. Igaz ugyan, hogy kezdet­ben mindketten vonzódtak a kelet-európai kommunizmus­hoz, de akkorra már mindket­ten elutasították azt. Carlos viszont azt mondta: „Öcsém, nem kell szeretnünk a kom­munizmust, hanem csak egy­szerűen kihasználjuk. Gon­dolj Machiavellire: a forrada­lomban minden eszköz meg­engedett" - mondta Carlos az osztrák lap szerint a tiszt­nek. hírek Adamkus gyözött • Vilnius (MTI) Hajszálnyi különbséggel ugyan, de a 71 éves amerikai litván Valdis Adamkus nyer­te a litvániai elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját. A balti köztársas­ágnak a függetlenség vissza­nyerése óta második ál­lamfőjét a leadott szavazatok 49,4 százalékával választot­ták meg, míg ellenfele, Artu­ras Paulauskas 49,29 száza­lékot kapott. A békeerök 2000. után • Szarajevó (MTI) Alija Izetbegovics bosz­niai elnök szerint csak 2000 után távozhatnak Boszniából a nemzetközi békefenntartó erők. A Vijesti című lapnak adott nyilatkozatában a muszlim politikus hangsú­lyozta: a békeerők jelenlétére azért van szükség mert a pa­lei szerb vezetés politikája miatt nagyon lassan halad a daytoni békeegyezmény vég­rehajtása, s mert a szerbek to­vábbra is akadályozzák a kö­zös boszniai intézmények működtetését." Német követelések • Bonn (MTI) A német belügyminiszter felszólította Olaszországot, Törökországot és Görögor­szágot, hogy tegyen határo­zott lépéseket „az egész Nyugat-Európát és különö­sen Németországot fenye­gető kurd menekültáradat feltartóztatására". Manfréd Kanther bonni nyilatkozatá­ban úgy vélekedett, hogy a kurd kérdést a helyszínen politikai eszközökkel kell megoldani, de addig is min­denképpen meg kell akadá­lyozni a kurdok tömeges il­legális bevándorlását Nyu­gat-Európába. „Németország a boszniai háború idején me­nekültek hatalmas tömegeit fogadta be, de ez mégegy­szer nem történhet meg" ­szögezte le a miniszter. Felbomlott ellenzék • Tokió (MTI) A legerősebb japán ellen­zéki párt vezető politikusai hétfőn hivatalosan is bejelen­tették a Sinsinto (Új Határ Párt) felbomlását, és ezzel újabb fordulat vette kezdetét az évek óta tartó japán párt­politikai átrendeződési folya­matban. Az eddig is megosz­tott japán ellenzék a 173 képviselőt tömörítő Sinsinto hat törpe pártra való szaka­dásával tovább gyengült. Az új formációk 10-50 képvi­selőt foglalnak magukban. Üzbég-tádzsik csúcstalálkozó • Taskent, Dusanbe (MTI) Számos együttműködési megállapodást írt alá a Tas­kentben tartott egynapos csúcstalálkozóján Iszlám Karimov üzbég és Emomali Rahmonov tádzsik államfő. A dokumentumok az egész­ségügy, a kultúra, a humani­tárius segítségnyújtás, a tu­domány, a technológia és a tájékoztatás területén folyta­tott együttműködés fejleszté­sét célozzák, s külön kor­mányközi megállapodás szü­letett a két ország egymással szemben fennálló tartozásai­nak rendezéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents