Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 4. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1998.TAN. 6. kommentár Labour l'amur? F

él év alatt mindössze öl alkalommal vezeti majd az angol kormányfő, Tony Blair az EU-csúcsértekezleteket. Ez a rövidnek tűnő időszak mégis meghatározó lehet nemcsak az angol belpolitikában, de több európai állam csatlakozását illetően is. Az ünnepek miatt csak tegnap láthatott munkához a szigetországba „akkreditált" európai testület, vasárnap azonban jó előre „repülőstartot" ígért a brit külügyminiszter az uniós tagságért folyamodó kelet-európai országoknak. Szebbik arcát igyekszik mutatni az öreg kontinensnek Britannia, hiszen legközelebb jó hat év múlva kerülhet sor arra, hogy Európa szive ismét a szigetországban dobogjon. Az eufória mellett azonban máris megosztott az angol politika: a nemrégiben hatalomra került munkáspárt tory elődeinek most azí olvassa a fejére, hogy eddig Európával fenyegették a brit szigetvilágot. Nem is csoda, hogy Nagy-Britannia késve csatlakozott a közösséghez, s máig sok közös elhatározással szemben fenntartásai vannak a konzervatívoknak: a munkaügyi egyezménytől az euró bevezetéséig ugyanis viták kísérik az angol parlament munkáját. A labour és a thoryk politikai csatája, a konzervatívok súlyának ismételt növekedése azonban aligha lesz döntő kihatással a márciusban induló felvételi tárgyalássorozatra. A hat meghívott ország - közöttük hazánk is - több éves alkudozásra számíthat, a beígért repülőstart ellenére. A

Z angol pártvitákban a veterán konzervatívok máris biztosították a munkáspárti kormányfőt, hogy felsorakoznak mögötte a várható nehéz döntések meghozatalában. Az európai vezetőszerepről álmodozó szigetországi politikusok nem szeretnének még egyszer csütörtököt mondani. Elzárkózás helyett inkább jöjjön a labour l'amur! . A király a Spanyol téren NATO-bővítés • Washington (MTI) A három közép-európai ország NATO-csatlakozásának közeledtével az amerikai és a nyugati-európai kormányilletékesek igyekeznek megbirkózni a bővítési folyamat egyik legkényesebb vetületével: a volt szovjet tömbbeli országok hírszerző ügynökségeinek megbízhatóságával - írta hétfői számában a The New York Times, aláhúzva: alapvetően annak eldöntéséről van szó, vajon elég hitelt érdemlőek-e a titoktartásra azok a kémszervezetek, amelyek egészen nyolc évvel ezelóttig még Moszkvát szolgálták. A lap tudomása szerint a washingtoni kormányzat arra a következtetésre jutott, hogy a három volt VSZ-állam hírszerző szervezeteiben elégséges belső tisztogatás és a kommunista múlttól való eltávolódás ment végbe ahhoz, hogy kiérdemeljék a bizalmat. NATO- és amerikai forrásokat idézve közölte, hogy Washington ebből kiindulva elvetette azokat a javaslatokat, amelyek szorgalmazták, hogy külön szűrővizsgálatnak vessék alá a NATO-főhadiszállásokra kerülő cseh, lengyel és magyar tisztségviselőket. A riport utalt arra is, hogy 1990 óta a három ország hírszerzési vezetői sorra megfordultak az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) langleyi központjában, a CIA szakértői pedig átszervezési tanácsokkal látták el a közép-európai szolgálatokat. A Jane Perlez által jegyzett cikk azonban felhívta a figyelmet, hogy mind Washingtonban, mind Brüsszelben - sőt még Varsóban és Budapesten is - vannak olyanok, akik óvatosságra intenek, és úgy vélik, hogy a kép nem teljesen egyértelmű. Szerintük félő, hogy az Egyesült Államok túlságosan is előreszaladt abbeli igyekezetében, hogy egyenlő partnerként kezelje a három közép-európai államot. A The New York Times megemlítette, hogy stratégiai és katonai értelemben elsősorban a lengyel hírszerzés bír fontossággal Washington és Brüsszel számára. A lap szerint problémák leginkább a cseh kémszolgálattal kapcsolatban merültek fel az amerikai kormányzat szemében: ott ugyanis, Lengyelországtól és Magyarországtól eltérően, nem engedték meg, hogy a régi hírszerzők a helyükön maradjanak, hanem szinte teljesen lerombolták a szervezetet, és új, hírszerzői tapasztalattal nem rendelkező személyekkel töltötték fel az állományt. - Egy nyugati diplomata szavaival az eredmény az lett, hogy noha a cseh hírszerzés patyolatfehér, de hozzá nem értési gondokkal küszködik - jegyezte meg Jane Perlez, hozzáfűzve, hogy a NATO figyelmeztette Prágát: olyannyira le van maradva a hírszerzési gyakorlat terén, hogy az már tagságát veszélyeztetheti. Nyemcov, a népszerű -ll Lk 5 apu , 0 1 11 fi I 1 <8 8 1 \ *#« a m • Moszkva (MTI) Borisz Nyemcov első miniszterelnök-helyettes és Álla Pugacsova énekesnő volt 1997-ben a legnépszerűbb férfi, illetve nő Oroszországban. Borisz Nyemcovot az oroszok 23 százaléka nevezte meg a legnépszerűbb személyiségként, őt követi Jurij Luzskov, Moszkva polgármestere, akire a megkérdezetettek 14 százaléka szavazott. A Boszniába látogató János Károly spanyol király (tábornoki egyenruhában, jobbról a második) Mostar városában töltötte 60. születésnapját. A hercegovinál település Spanyol terén az uralkodó Javier Solana NATO-fótitkár (balról a második) és Eduardo Serra spanyol védelmi miniszter (jobbról) társaságában a spanyol SFOR-katonák egyik parancsnokával tárgyal. (MTI-Telefotó) Konzervatív fordulat • London (MTI) Az ellenzéki brit Konzervatív Párt legnagyobb tekintélyű veteránjainak példátlan, gyakorlatilag a kormányzó Munkáspárt programjával azonos EU- és főleg EMU-párti hitvallásával vette kezdetét hétfőn hivatalosan is a fél évre szóló brit EU-elnöki időszak, amelynek legfontosabb mérföldköve a kelet-európai jelentkezőknek megígért érdemi felvételi tárgyalások elkezdése mellett a valutaunió (EMU) alapító tagországainak kijelölése lesz. A rendkívüli tekintélyű konzervatív politikusok 12 fős csoportja, köztük Sir Edward Heath volt kormányfő, aki éppen 25 éve bevezette Nagy-Britanniát a közösségbe, két volt külügyminiszter, Lord Geoffrey Howe és Lord Carrington, valamint Kenneth Clarké, az utolsó tory kormány pénzügyminisztere és Michael Heseltine, ugyanezen kormány volt miniszterelnök-helyettese a legnagyobb brit liberális napilapban, a The Independentben közzétett levélben leszögezi: Nagy-Britannia 1973-ban, az EK-csatlakozással „a számára megfelelő helyre került... ahol hozzájárulhatott ahhoz, hogy a közösség gazdasági és politikai ereje a liberalizmus térhódítását szolgálhassa világszerte". A májusban zárult 18 évi konzervatív éra europolitikáját ostorozva a tory vezetők hangsúlyozták, hogy a brit tagság eddigi időszakában „Európa nem lehetőségként, hanem túlságosan is gyakran fenyegetésként jelent meg" a brit politikában. Nagy-Britannia kudarcot vallott annak az esélynek a kiaknázásában, amelyet a tagság kínált számára az Európán belüli vezető szerep betöltésére tették hozzá a levél aláírói. A vezető konzervatív politikusok az állásfoglalásban nyíltan kijelentik, hogy „a Nagy-Britannia mellett elkötelezett konzervatívok Tony Blair (munkáspárti kormányfő) mögött sorakoznak fel a várható nehéz döntések meghozatalában". Ezek közül is a legnehezebb lesz az arról szóló döntés, hogy Nagy-Britannia belépjen-e a gazdasági és pénzügyi unióba (EMU), vagyis a közös pénzrendszerbe - írták a tory vezetők, akik szerint fontos, hogy a valutaunió sikerrel járjon, s Nagy-Britanniának már most el kell kezdenie a felkészülést a csatlakozásra. Mindez betű szerint egyezik a májusban hatalomra került Labour programjával, s homlokegyenest ellenkezik a John Major volt tory kormányfő leköszönésével megválasztott fiatal, súlytalan pártvezér, William Hague politikájával. Hétfői londoni elemzések szerint Hague-nek esélye sincs a levelet aláíró tory nagyágyúk elhallgattatására, s a csoport fellépése alapvető fordulat kezdetét jelezheti a brit belpolitikában, s főleg a konzervatív pártban. Carlos budapesti „barátja n • Bécs (MTI) „Magyarországon én voltam Carlos egyetlen barátja" - jelentette ki a Profil osztrák független hetilapban hétfőn megjelent beszámoló szerint Eduardo Flores 37 éves magyar férfi, akit a cikk szerzői volt magyar elhárító tisztként írnak le. A cikk szerint a nemrég Párizsban életfogytiglani börtönre ítélt hírhedt terrorista, polgári nevén Illich Ramirez Sanchez 1982. március 29-én a Toulouse és Párizs között közlekedő vonat elleni merényletben magyar katonai raktárakból származó robbanóanyagot használt. Ez a merénylet öt halálos áldozatot és 28 sebesültet követelt, s eredetileg Jacques Chirac jelenlegi francia elnök, akkori párizsi polgármester ellen irányult, aki viszont csak azért nem volt ezen a vonaton, mert váratlanul korábban utazott vissza Párizsba. Az osztrák lap munkatársai budapesti belvárosi lakásában keresték fel Rózsa György „magyar kommunista, festő, művészettörténész és rádiós szerkesztő és egy spanyol tanárnő fiát". A magyar-spanyol férfi a következőképpen írja le első találkozását Carlosszal: „1980 nyarának végén egy magas, fehér vászonruhát viselő férfi lépett oda hozzám a (ferihegyi) repülőtér piros vámterületén, és oroszul szólított meg. Én megkérdeztem, hogy beszélhetünk-e angolul, mire ő spanyolul azt mondta: „Tudom, hogy Ön tud spanyolul. Ön ismer engem?" Erre én azt válaszoltam: „Nem". Mire ő: „Carlos Illich Ramirez vagyok. Tudja, hogy ki az?" Én azt válaszoltam, hogy természetesen tudom. Carlosnak egyébként dél-jemeni diplomata útlevele volt Mohammed Ali Aedaroos névre. Megkérdezte tőlem, hogy félek-e tőle, mire én azt mondtam: „Nem, miért?". Ezután kezet fogtunk. Amikor a világ akkor már legkeresettebb terroristája a nyolcvanas évek elején Kelet-Berlinből Budapestre tette ff1 át legfőbb támaszpontját, a magyar titkosszolgálat vezetői kijelentették Flores akkori elhárító tisztnövendéknek, hogy latin-amerikai származása miatt ő az egyetlen, aki Carlos közelébe tud férkőzni. Eduardo szerint azt is megmondták neki: a magyarok nem örülnek Carlos megjelenésének. „Úgy gondolom, hogy magyar oldalon én voltam Carlos egyetlen barátja" — olvasható a Profilban. Eduardo családja 1975ben a chilei Pinochet-rezsim elől menekült Magyarországra, ahol a fiú négy évig járt a katonai akadémiára, ahol elhárító tisznek képezték ki, majd fél évig a moszkvai KGB-akadémiát látogatta. A határőrségnél szolgált éppen, amikor a felettese, egy ezredes kitalálta, hogy magyar Richárd Sorget (Sztálin japáni kéme) kellene csinálni belőle, s ez megfelelt Flores elképzeléseinek is. Flores nem sokkal az első találkozó után elkísérhette Carlost a Margit-szigeti osztrák kaszinóba, ahol a terrorista minden szívfájdalom nélkül, „arab üzletemberként" ruletten elveszített 35 ezer dollárt. A Profilnak Flores elmesélte azt is: egy másik alkalommal Carlos a visegrádi várba hívta meg vacsorázni. A terrorista Lada Niva terepjáróján mentek, amelyben a fiatal elhárítótiszt felfedezett egy töltött pisztolyt. Carlos nyugodtan odaadta a fegyvert Floresnek, mert - mint utólag elmondta — biztos volt abban, hogy a magyar férfi nem lövi le. Szerinte ugyanis azonos oldalon álltak. Ugyanakkor az ezután következő több, mint három órás vita során kiderült, hogy ez nincs teljesen így. Igaz ugyan, hogy kezdetben mindketten vonzódtak a kelet-európai kommunizmushoz, de akkorra már mindketten elutasították azt. Carlos viszont azt mondta: „Öcsém, nem kell szeretnünk a kommunizmust, hanem csak egyszerűen kihasználjuk. Gondolj Machiavellire: a forradalomban minden eszköz megengedett" - mondta Carlos az osztrák lap szerint a tisztnek. hírek Adamkus gyözött • Vilnius (MTI) Hajszálnyi különbséggel ugyan, de a 71 éves amerikai litván Valdis Adamkus nyerte a litvániai elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját. A balti köztársaságnak a függetlenség visszanyerése óta második államfőjét a leadott szavazatok 49,4 százalékával választották meg, míg ellenfele, Arturas Paulauskas 49,29 százalékot kapott. A békeerök 2000. után • Szarajevó (MTI) Alija Izetbegovics boszniai elnök szerint csak 2000 után távozhatnak Boszniából a nemzetközi békefenntartó erők. A Vijesti című lapnak adott nyilatkozatában a muszlim politikus hangsúlyozta: a békeerők jelenlétére azért van szükség mert a palei szerb vezetés politikája miatt nagyon lassan halad a daytoni békeegyezmény végrehajtása, s mert a szerbek továbbra is akadályozzák a közös boszniai intézmények működtetését." Német követelések • Bonn (MTI) A német belügyminiszter felszólította Olaszországot, Törökországot és Görögországot, hogy tegyen határozott lépéseket „az egész Nyugat-Európát és különösen Németországot fenyegető kurd menekültáradat feltartóztatására". Manfréd Kanther bonni nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a kurd kérdést a helyszínen politikai eszközökkel kell megoldani, de addig is mindenképpen meg kell akadályozni a kurdok tömeges illegális bevándorlását Nyugat-Európába. „Németország a boszniai háború idején menekültek hatalmas tömegeit fogadta be, de ez mégegyszer nem történhet meg" szögezte le a miniszter. Felbomlott ellenzék • Tokió (MTI) A legerősebb japán ellenzéki párt vezető politikusai hétfőn hivatalosan is bejelentették a Sinsinto (Új Határ Párt) felbomlását, és ezzel újabb fordulat vette kezdetét az évek óta tartó japán pártpolitikai átrendeződési folyamatban. Az eddig is megosztott japán ellenzék a 173 képviselőt tömörítő Sinsinto hat törpe pártra való szakadásával tovább gyengült. Az új formációk 10-50 képviselőt foglalnak magukban. Üzbég-tádzsik csúcstalálkozó • Taskent, Dusanbe (MTI) Számos együttműködési megállapodást írt alá a Taskentben tartott egynapos csúcstalálkozóján Iszlám Karimov üzbég és Emomali Rahmonov tádzsik államfő. A dokumentumok az egészségügy, a kultúra, a humanitárius segítségnyújtás, a tudomány, a technológia és a tájékoztatás területén folytatott együttműködés fejlesztését célozzák, s külön kormányközi megállapodás született a két ország egymással szemben fennálló tartozásainak rendezéséről.