Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1998. JART29. kommentár Botrány F an ugyan, aki tagadja, de akkor is: legszebb öröm a káröröm. Nincs kellemesebb olvasmány annál, mini amikor közeli és távoli országokban kormányvál­ság tombol, netán korrupcióval gyanúsítanak fontos beosztásban lévő embereket. Clintont nem kell félteni, ám szemlátomást rezgett alatta a léc az elmúlt napokban olyan ügyekért, ame­lyekért itthon ma még szemet hunyunk. A fegyelmezett japánok pedig úgy tűnik, kifejezetten imádják a botrá­nyokat. Hiszen nem az első tört ki a napokban, és nem is az utolsó. Most a változatosság kedvéért a japán pénzügyminiszter nyújtotta be lemondását, miután a tárca két tisztségviselőjéről kiderült, négy banktól bő­kezű vendéglátást és egyebeket fogadtak el. Cserébe pedig közölték a várható ellenőrzések időpontját (mintha csak Magyarországon lennénk). Ami azon­ban nálunk egyáltalán nem fordulhatna elő: a minisz­ter és a bankok bocsánatot kértek a japán néptől a tör­téntekért. Állítólag sok botrány tört már ki Japánban, de a pénzügyminisztérium mindezidáig megőrizte ártatlan­ságát. A tárca felelőse le is vonta a konzekvenciákat ­lemondott. És lőn csoda, a bejelentést nyugalom kö­vette. Mintha csak szándékosan robbantották volna ki az ügyel megfelelő emberek. M egfigyelők szerint ugyanis még a tőzsde is fellé­legzett - árfolyamemelkedéssel kezdett -, holott ez mostanság abban a térségben ritkaságszámba menő jelenség. Azt is mondják, Micudzuka Hirosi volt pénz­ügyminiszter távozásával könnyebben lehet véghezvin­ni a tervezett reformokat. A kormány új, gazdaság­élénkítő csomagot készül benyújtani, tervezik az adók csökkentését, az ingatlanok felértékelését, a saját rész­vények visszavásárlásának lehetőségét, a közmunkap­rogramok növelésének programját. Idm, mire jó egy kis botrány ? • Bulgária Visszakérik a kimenekített vagyont • Szófia (MTI) A kommunista tisztségvi­selők által a rezsim 1989-es bukása előtt kicsempészett állami pénzek visszaadását kérte Ausztriától Nadezsda Mihajlova bolgár külügymi­niszter, amikor szerdán Szó­fiában a szervezett bűnözés elleni harcról írt alá megál­lapodást osztrák kollégájá­val, Wolfgang Schüssellel. A bolgár nemzeti bank által a parlamentnek szerdán be­nyújtott lista szerint 3000 adós által 1987 óta felvett több mint 10 ezer hitelt ­mai árfolyamon számítva több mint 1,5 milliárd dollárt kitevő összegben - azóta sem fizettek vissza. Ezek a hitelek 1996-ban 14 bankot jutattak csődbe. Bolgár véle­mények szerint az egykori kommunista vezetők főként Ausztriába utaltak át a párt­ós államkasszából jelentős összegeket. A főként nyugati bankok által nyújtott kölcsö­nökből származó pénzek fel­tehetően Bulgária 8,8 milli­árd dolláros külföldi adóssá­gállományának jelentős ré­szét képezik. Aranyvita • Róma (MTI) Alapos felháborodást okozott Rómában az Eu­rópai Unió statisztikai hi­vatalának döntése, az, hogy a közös valuta fel­tételeinek teljesítése szempontjából érvényte­lennek minősítette az olasz költségvetés hiá­nyát csökkentő aranyt­ranzakciót. Romano Prodi miniszter­elnök „az igazságtalanságot súroló tendenciózus ítélet­nek" nevezte az Eurostat ál­lásfoglalását, Carlo Azeglio Ciampi kincstárügyi minisz­ter pedig diplomatikusan úgy fogalmazott: „az ítéletet tudo­másul vészük, de nem értünk vele egyet". Az aranyügylet várható elutasítása nem érte meglepetésként az olasz kor­mányt, az olasz vezetők éles hangú reagálásai ezért inkább a jövőre vonatkozó figyel­meztetésnek tekinthetők: Ró­ma nem szeretné a közös eu­rópai valuta közelgő vizsgá­ján azt a vádat hallani, hogy „trükkökkel" próbálkozott. A szerdai olasz lapok szerint az olasz kormány készen áll ar­ra, hogy ha ilyen vádak mégis elhangzanának. neki is lesz mondandója a többiek gya­korlatáról. Az olasz devizahi­vatal 1997 jáliusában „ela­dott" 450 tonna aranyat az olasz nemzeti banknak. Az arany évekkel korábban ke­rült a devizahivatalhoz egy Németországtól felvett köl­csön fedezeteként. A két tranzakció között eltelt idő­ben az arany piaci ára jelen­tősen emelkedett: a devizahi­vatal most az árfolyamnyere­ség után 3,68 billió líra adót fizetett a kincstárnak, s ezzel a bevétellel csökkentették a tavalyi költségvetési hiányt. Az Eurostat szerint a művelet ugyan nem törvényellenes, de az érvényes könyvviteli szabályok szerint olyan, pusztán pénzügyi tranzakció­nak tekintendő, amelynek nincs hatása a költségvetés hiányára. • A német és az orosz védelmi miniszter - Irakról Politikai megoldás szükséges Igor Szergejev és Volker Rühe a fegyverek árnyékában. A díszszázad tisztelgett. (MTI Telefotó) • Bonn (MTI) Az orosz és a német védelmi miniszter tegnap Bonnban, tárgyalásuk után tartott sajtóértekez­letükön egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy az iraki válsággal kapcso­latban továbbra is politi­kai megoldásra kell tö­rekedni. Igor Szergejev óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy újabb katonai csapást méijen Irakra. Az orosz védel­mi tárca vezetője szerint egy sor lehetőség van még a fe­szültség enyhítésére és a vál­ság politikai rendezésére. Az iraki helyzet jelenleg a világ legveszélyesebb válsággóca ­fogalmazott Szergejev. Szavai szerint „nagyon nagy a fegy­veres konfliktus kirobbanásá­nak veszélye", ezért mindent el kell követni ennek megaka­dályozására. Emlékeztetett rá, hogy több más ország, így Franciaország is ugyanígy vé­lekedik. A német védelmi mi­niszter szerint is mindenkép­pen politikai megoldásra kell törekedni, de szerinte nem zárható ki a katonai erő al­kalmazása sem. Az orosz mi­niszter egy kérdés kapcsán megerősítette a NATO keleti bővítésével kapcsolatos orosz fenntartásokat. Mint mondta, német kollégájával egyetértet­tek abban, hogy Európa biz­tonságát délről fenyegeti ve­szély. „így különösen nem értjük, hogy a NATO miért Kelet felé terjeszkedik " - fo­galmazott Szergejev. A sajtó­tájékoztatón Rühe kifejtette, hogy lényegesen javítani sze­retnék az elmúlt években visszaesett kétoldalú katonai együttműködést. A német hadsereg kiképzési és tovább­képzési lehetőségek biztosítá­sával, valamint tanácsadói te­vékenységgel kész segíteni az orosz hadsereg reformját. Szó van közös fegyerkezési prog­ramokról is, amelyek közül az első az Antonov-70 tfpusú szállítórepülőgép lehetne, amelynek közös gyártása iránt több más ország is érdeklő­dik. Bűnözés, illegális bevándorlás • Brüsszel (MTI) Késleltetheti a kelet-euró­pai országok Európai Unióba való felvételét, ha nem sike­rül hatékonyabban gátolniuk határaikon a illegális beván­dorlást és a bűnözés átterje­dését - figyelmeztetett az EU igazságyügyi biztosa. Anita Gradin kifejtette: az EU minden tőle telhető segít­séget megad a tíz érintett or­szágnak, hogy ez ne legyen felvételük akadálya, de rém­isztő feladattal állnak szem­ben. Lengyelország, Magyar­ország, Csehország, Szlové­nia, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Bulgária és Románia (valamint Cip­rus) felvételével ugyanis az EU keleti határai jelentősen „megnyúlnak". Az Európai Bizottságot aggasztja, hogy ezen országokat az illegális bevándorlók „várószobának" használják majd, és onnan próbálnak az EU többi tagor­szágába jutni. A felvételre váró országok tisztában van­nak ugyan határaik hatéko­nyabb őrzésének fontosságá­val, ám mégis nagyobb fi­gyelmet fordítanak az EU ke­reskedelmi és gazdasági sza­bályainak átvételére. Tiltakozó palesztinok • Gáza (MTI) A palesztin Autonómiata­nács békés tüntetések meg­tartására szólította fel a pa­lesztin lakosságot az izraeli telepítéspolitika, föld- és házkisajátftások ellen a Jor­dán folyó nyugati partvidé­kén, Kelet-Jeruzsálemben és a Gáza-övezetben. Ezt kö­zölte Jaszir Abd ar-Rabbo palesztin kulturális és tájé­koztatási miniszter a keddi gázai kabinetülés után. Rabbo „tömeges mozgó­sításra" hívta fel a paleszti­nokat, anélkül, hogy ponto­san kifejtette volna, mit ért ezen. A miniszter egyúttal megerősítette kormánya el­utasító álláspontját Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő részleges ciszjordániai csa­patkivonásra tett javaslatát illetően. „90 százalékos ki­vonulást akarunk a Jordán nyugati partvidékén, nem pedig 11,12 vagy 13 száza­lékost, amint Netanjahu ja­vasolja" - mondta. Rabbo is­mételten sürgette egy arab csúcstalálkozó megrendezé­sét, amely - fogalmazott a miniszter - elítélné az izraeli kormány obstrukciós politi­káját. • A Clinton-ügy Az elnök elleni vádemelés esélyei • Washington (MTI) Nem tartja lehetetlen­nek Bili Clinton amerikai elnök ellen a kong­resszusi vádemelést, az úgynevezett impeach­mentet az állítólagos szexbotrányok miatt Henry Hyde republiká­nus honatya, a képvise­lőház jogi bizottságának elnöke. A kongresszus hivatalo­san vádat emelhet az elnök, az alelnök, valamint magas rangú állami tisztségviselők ellen, mint amilyenek példá­ul a szövetségi bírák. Elnök elmozdítása végett kong­resszusi vádemelésre eddig egyetlen egyszer került sor az Egyesült Államokban, s az sem volt eredményes. A hivatalos vádemelési el­járást a kongresszus alsóhá­zában, a képviselőházban kell elindítani. Amennyiben a képviselőház vádat emel, úgy a döntést a szenátusnak kell kétharmados többséggel meghoznia. Clinton elnök Demokrata Pártja ugyan a kongresszus mindkét házá­ban kisebbségben van, de a republikánusok nem rendel­keznek kétharmados több­séggel. Legutóbb a hetvenes években lebegett az impe­achment Damoklész-kardja amerikai elnök, mégpedig Richárd Nixon feje fölött a Watergate-ügyből kifolyó­lag. Nixon nem várta meg a hivatalos vádemelést és 1974. augusztus 9-én önként lemondott. Amerikai elnök ellen ed­dig csak egy alkalommal, a XIX. században indult hiva­talos vádemelési eljárás. Az illető a demokrata párti And­rew Johnson volt és a vád­emelésre az adott okot, hogy a szenátus előzetes tájékozta­tása nélkül - amit a törvényi előírás megkövetelt - me­nesztette Edwin M. Stanton hadügyminisztert. Ebből és más okokból kifolyólag emelt vádat a képviselőház, s az 1868. május 26-ai szená­tusi szavazáson egyetlen sza­vazat hiányzott ahhoz, hogy az impeachment megkapja a kétharmados többséget. Johnson így mandátumának lejártáig betölthette az elnöki tisztséget. Az Egyesült Államok el­nöke „árulás, megvesztege­Kinek az érdeke? • Groznij (MTI) A külföldi állampolgárok csecsenföldi elrablása mö­gött külföldi hírszerzők áll­nak - jelentette ki Mohamed Mahomadov, a csecsenföldi főügyész helyettese. Maho­madov, aki egyúttal a tú­szok kiszabadítására létre­hozott különleges egység parancsnoka elmondotta: a rendfenntartó erők megál­lapítása szerint kapcsolat épült ki a bűnöző csoportok és külföldi hírszerzők kö­zött. Mahomadov kijelenté­sét tényekkel ugyan nem tá­masztotta alá, de szerinte a 45 túsz, köztük a tíz külföl­di állampolgár többségét az emberrablók Csecsenföld határain túlra, Dagesztánba és Észak-Oszétiába vitték. Fontolóra veszik • Havanna (MTI) Ricardo Alarcón, a kubai parlament elnöke Havanná­ban fogadta Jesse Helms amerikai szenátor három munkatársát. A kubai rend­szer egyik legengesztelhe­tetlenebb ellenfelének tar­tott Helms tanácsadói a 35 éve fenntartott amerikai em­bargó enyhítéséről tárgyal­tak a kubai vezetővel. Alar­cón elmondta, hogy az ame­rikai kormányzat Kubával kapcsolatos magatartását „nyilvánvalóan jelentős mértékben befolyásolta" 11. János Pál pápa múlt heti kubai látogatása. Az ameri­kai külügyminisztérium hét­főn bejelentette, hogy fonto­lóra vették a Kubát sújtó el­adási tilalom módosítását, hogy több élelmiszert és gyógyszert juttathassanak a szigetországba. Közel állnak • Párizs (MTI) Egymáshoz közel állnak álláspontjaink. Franciaor­szág és Oroszország is azt vallja az iraki válság ügyé­ben, hogy mindent meg kell tenni a helyzet stabilizálása érdekében, s azért, hogy Bagdad teljesítse a reá vo­natkozó ENSZ BT határoza­tokat - jelentette ki Jevge­nyij Primakov orosz külügy­miniszter szerdán Párizsban, miután Jacques Chirac ál­lamfővel, Védrine külügy­miniszterrel, valamint a francia törvényhozás alsó­és felsőháza elnökeivel tár­gyalt. tés vagy más súlyos bűncse­lekmények elkövetése ese­tén" hivatalos vádemelés út­ján elmozdítható hivatalából. Ebben az esetben mandátu­mának lejártáig az alelnök lép a helyére. A kongresszusi vádemelés csak az elnöki tisztségből történő elmozdításra vonat­kozik. Ezt követően az illető a törvény előtt felel az ellene emelt vádakra. Nixon eseté­ben erre az utódja, Gerald Ford elnök által adott am­nesztia miatt nem került sor. Hivatalos vádemelési (im­peachment) eljárás ritka az Egyesült Államok történeté­ben. Szövetségi bírák eseté­ben azonban többször is sor került rá, de a szükséges többség hiányában nem moz­dították el valamennyiüket. Szemveftés Clinton elnököt leg­újabban azzal próbál­ják sarokba szorítani, hogy egyik alkalma­zottjával összeszűrte a levet. Nekem már ak­kor is nagy kő esne le a szívemről, felsóhajta­nék, és azt mondanám, ez a változás szele, ha egyszer olyan minisz­terelnökünk lenne, aki­re a több százezer köz­alkalmazottból leg­alább egy szemet vetne. Tőlem akár férfi is lehet, úgyis küszöbön az általános felmelege­dés. P. Sx.

Next

/
Thumbnails
Contents