Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

SZERDA, 1998. JAN. 28. KAPCSOLATOK 3 Bónyavagyont kínálnak • Berente (MTI) Eladásra kínálja az 1991 óta felszámolás alatt álló Borsodi Szénbányák Vállalat a berentei székhelyű Borsodi Energetikai (BE) Kft.-ben lévő 3,76 milliárd forintos üzletrészét. A BE többségi tulajdonosa - az energetikaipari privatizációt követően az amerikai AES Corporation. amely a Tiszai Erőmű Rt. megvételével jutott ehhez a vagyonhoz. A Borsodi Szénbányák felszámolója az üzletrész eladásából befolyt pénzből az egykor csaknem 20 ezer embert és több mint féltucat aknát üzemeltető cég hitelezőit kívánja részben kifizetni. Metszési szezon • Vámosmikola (MTI) Megkezdődött a metszési szezon az ország legnagyobb gyümölcsösében, az Eurotrast Consult Kft. vámosmikolai 350 hektáros alma és őszibarackosában. Mivel helyben kevés a kétkezi mezőgazdasági idénymunkás, ezért ózdi munkanélküliek is részt vesznek a munkában. Bár a környéken élő lakosok közül sokan napi egzisztenciális gondokkal küszködnek, mégis alig néhányan jelentkeznek erre a munkára. A gazdaság napi bruttó 1500 forintot fizet, de az ügyesebb kezűek ennél többet is kereshetnek. A Borsod megyei kohászvárosból negyvenhat korábban elbocsátott gyári munkást foglalkoztatnak, akik részére szállást is biztosítanak. Kilépnek a vízműből • Karácsond (MTI) A Heves megyei Karácsond község önkormányzata, február elsejétől önállóan kívánja üzemeltetni a település ivóvízhálózatát. A képviselőtestület azt követően döntött a Heves Megyei Vízmű Rt.-bői történő kiválás mellett, hogy a társaság bejelentette: a tavalyi 96 forinttal szemben az idén 138 forintért adja az ivóvíz köbméterét. A 3100 lakosú község az elmúlt években 40 millió forintot költött ivóvízhálózatának korszerűsítésére. Kukatisztító • Győr (MTI) Zárt rendszerű kukamosó autót állítanak munkába az idén Győrött, amely a használatban lévő valamennyi kukaedényt rendszeresen kimossa, s eközben a közegészségügyi és a környezetvédelmi szabályokat sem sérti meg. A társaság mintegy 40 millió forintot költ az osztrák berendezésre, amely egy műveletben kiüríti, kimossa és fertőtleníti a kukákat. Az új berendezés képes lesz a városban használt 16 ezer kuka tisztítására. Egy név Nagy viccet csinált a minap az RTL Klub esti híradója. Kirakták Tocsik Márta képét, és hozzá azt írták: Poloska. Pedig büntetőeljárás alatt álló személy a legritkábban változtat nevet. P. Sz. • Andrei Plesu, a filozófus Az első lépés a szomszédba vezet Társalgó külügyminiszterek: Kovács László és Andrei Plesu. (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi román főkonzulátus avatásán megjelent Adrei Plesu, Románia külügyminisztere is. A filozófusból lett politikus a 70-80-as években Constantin Noica filozófus köréhez tartozott, majd Noica nyugdíjba vonulása után a Nagyszeben melletti Paltinis faluban élt. Anderi Plesu gyakran felkereste Noica úgymond peripatetikus iskoláját, s ezekről a beszélgetésekről könyv is készült. A Paltinisi napló című könyv oldalain található Plesu vallomása: „Be kell vallanom, hogy nem foglalkoztatott a művek, a könyvek szillogizmusa. Engem az érdekelt, hogy az élet és a művek között találjak kapcsolatot, a kettő között legyen valamiféle kötés. Különben azt kockáztatod, hogy sikertelenné válik életed". 9 Miniszter úr, a fent idézett vallomás ma is érvényes? - Igen, mert azt hiszem, nem lehet párhuzamosan élni: mint szerző, s mint eleven élő ember. Olyan szerzőnek kell lenni, aki életével tiszteli meg azt, amit ír, és nem feledi azokat a dolgokat, amiket valamikor írt. Tehát nagyon fontos, hogy koherens műved legyen, de az is, hogy koherens életed is legyen. Ez nehéz dolog, de ha nem foglalkoztat az, hogy koherens életed legyen, akkor előbbutóbb belső kettősségben végzed, ami azonos az idegbajjal. Az a tény, hogy az utóbbi években megértettem, el kell köteleznem magamat, ennek a típusú gondolkodásnak a hatása. Nem tudok nyugodtan ülni a könyvtárban, mert úgy érzem, adósságaim vannak egy bizonyos típusú tevékenységi területen. 9 Mit gondol, Közép-Európa vagy Dél-Kelet-Európa szellemi profiljának mi a szerepe az egyesült Európában? E tekintetben a román gondolkodásban az előzmények igen ellentmondásosak. - Közép-Európában két, jól megkülönböztetető térség van. Ugyanúgy a Balkánon is. Mindkét régió rendkívül festői, sajátos varázsú, sok közös dologgal, de különbözőséggel is. Én azt hiszem, ezeknek a régióknak meg kell őrizniük és ki kell használniuk formai sajátosságaikat, ugyanakkor állandó párbeszédben kell állniuk egymással. Mindkét régió történelmi tapasztalati térség is, melyek iránt Nyugat-Európának érdeklődnie kell. Nyugat-Európa ugyanis védve volt bizonyos, az utóbbi fél évszázadban térségünkben lejátszódó szakadásoktól. Tehát volna mit átgondolnia. Az, hogy Európáról különböző véleménnyel vannak a román gondolkodók, az azt mutatja, hogy a különbözőségek, s a sokféleségek térsége nagyon is „európai". Azonban én nem hiszek a nemzetek nélküli Európában, mert az egy unalmas homogenitás lenne. 9 Románia földrajzilag többfelé nyitott. Ez, gondolom, hajlékony külpolitikát igényel. - A Föld egyre inkább összezsugorodik, s emiatt mindenkivel szomszédok vagyunk. Ezért állandóan alkalmasnak és szolgálatkésznek kell lennünk mindenféle együttműködésre, nem feledkezve meg arról az igazságról, hogy az első lépés mindig a tényleges szomszédba vezet. 9 A modernitás, ezen belül is a kapitalizmus fegyelmet követel a társadalomtól. Milyennek látja ezt a kérdést Románia mai körülményei között? - Az ésszerűség olyan eszköz, amiben bíznunk kell. Azonban nehogy azt higyjük, hogy tökéletesek vagyunk, egészében, racionálisan megalkotva. Nehogy az ésszerűségből fanatikus mítoszt csináljunk. Az irracionális bizalom a racionalizmusban katasztrófához vezetett. Az ember nem mértani lény. Nagyon összetett, és ezért annál csodálatra méltóbb, semhogy sémába egyszerűsítsük, a ráció hideg vizébe mártsuk; akkor ugyanis elveszti különösségét. A rációt fel kell használni, de nem kell idealizálni, mint legfőbb lényt. Vannak még égboltok a ráció fölött. Pászka Imre Romániának is érdeke a magyar siker Emil Constantinescu román és Göncz Árpád köztársasági elnök szegedi látogatása végén a József Attila Tudományegyetem aulájában találkozott az újságírókkal. A megfeszített program miatt rövidre sikerült találkozón az elnökök a várakozó újságíróseregnek csak viszonylag kevés kérdésére tudtak válaszolni. Lapunk kérdése ezek között volt. 9 Elnök úr, magyar részről többször nyilatkozták, hogy az országnak érdeke a sikeres román európai integráció. Vajon Romániának érdeke-e a magyar csatlakozás, és Bukarest mit vár majd a már felvett Magyarországtól? - Mindenekelőtt abban reménykedünk, hogy a magyar integráció sikerrel jár. Mi vagyunk a legérdekeltebbek abban, hogy Magyarország az első bővítési körben bekerüljön a NATO-ba. Ez ugyanis Románia számára, amely a második kör favoritja, még nagyobb esélyt biztosítana a felvételre. Ami pedig az európai uniós integrációt illeti, itt talán még érdekeltebbek vagyunk a magyar sikerben. Mindkét ország tagja az európai szabadkereskedelmi egyezményen alapuló CEFTA szervezetnek, amely bizonyos értelemben az uniós csatlakozás előszobája. E szervezetben már minden az unió szabványai szerint zajlik, s Romániának partnerre van szüksége, hogy fel tudja venni a kemény versenyt és megfeleljen a követelményeknek. Egy másik érv: ma reggel Gál Zoltán parlamenti elnökkel tárgyalva hoztam szóba az integrációban érintett parlamenti szakbizottságok között együttműködés lehetőségét, amely számunkra biztosítaná, hogy Románia hozzájusson a magyar jogharmonizációs és más uniós előkészítési tapasztalatokhoz. Ezzel otthon hosszas vitákat spórolhatnánk meg. Egy újonnan megkötött megállapodásunk pedig arra vonatkozik, hogy a két ország egyezteti áruforgalmi szabványait. Az egyezménytől, amelyet áprilisban írjuk majd alá, amikor a két ország gazdasági vegyes bizottságai összeülnek, a román-magyar kereskedelem növekedését váijuk. 9 Várhatók feszültségek a NATO-csatlakozás eltérő időpontja miatt? - A csatlakozás útján Romániának is, Magyarországnak is érdeke, hogy ne versenytársak, hanem partnerek legyenek. Mindketten érdekeltek vagyunk a másik sikerében, ezt mindkét részről meg is erősítettük. Ez jelentős politikai haladás. Visszaolvasva az egy évvel ezelőtti lapkommentárokat, sokuk azt jósolta, hogy ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, mint Romániát, az feszültségekhez vezet majd a két ország között. Egyesek egy újabb Boszniáról beszéltek. A valóság azonban az, hogy a két nemzet sokkal megfontoltabb volt, mint azt várták. A kapcsolatok ma a bizalom erősödése felé vezetnek. 9 Göncz Árpád elnök úr, ön többször kifejezte, hogy a két ország egymásra van utalva a csatlakozáskor. Mit gondol Constantinescu elnök úr szavairól? - Minden szavával egyetértek. Csak azzal egészíteném ki, hogy a jelenlegi román-magyar jó viszony a két ország csatlakozásának politikai esélyét is erősíti. Egyfelől azért, mert hitelesíti Románia euro-atlanti törekvéseit, másfelől pedig azért, mert Magyarország szomszédpolitikájára is igen kedvező fényt vet. Mindkettő fontos ahhoz, hogy a két ország elérje európai céljait. Ha ezt a folyamatot akár egyik, akár másik országban belpolitikai tényezők fékezik, akkor azok legyenek tudatában annak, hogy a múlt erői könnyen kiszabadulhatnak. Az a politika, amely belpolitikai célok érdekében felhasználja a „román" vagy a „magyar kártyát", akadályozólag hat az európai integrációs úton, és mindkét nemzet érdekét sérti. S. P. S. jegyzet A Megneállj utca zászlaja A

kkoriban nem érkezett magyar diák a kolozsvári egyetemre, hogy az első napokban máris el ne sétált volna a Brasovului (egykor Attila) utca felé. A sarkon a Májer nevű iparoskocsma düledezett, ahová kőművesek és építőmunkások, továbbá kőműveseknek és épitőmunkásoknak öltözött ügynökök jártak; ki beszélni, ki hallgatózni. A Májer nem pusztán pacaljáról volt híres, hanem azt is beszélték róla, hogy több embert vittek onnan kihallgatásra, mint a környék többi kocsmájából együttvéve. Merthogy a Brasovului út a kolozsvári magyar főkonzulátushoz vezetett. A nappal bizonyos óráit kivéve a Májer előtt járőr posztolt, éjszaka pedig nemcsak abban lehetett biztos az ember, hogy igazoltatják, hanem abban is, hogy a szemébe vakító elemlámpa fénye mögül a rendőrhang indoklás nélkül eltéríti egy másik utcába. A hóstátiak amúgy is Megneállj utcának nevezték a főkonzulátus útját, mivel az első poszton túljutó gyalogost a külképviselet előtt egy másik csapat fogadta, amely azzal foglalkozott, hogy gyorsabb továbbhaladásra ösztökélje az arra járót. Semmi megállás. Az épületen ott lobogott Kolozsvár egyetlen köztéri magyar zászlaja. Közép-Kelet-Európa magyarázatra váró történelmijelenségei közé tartozik, hogy ebből a zárt külképviseleti hivatalból mi módon lett zarándokhely. Egyfelől a rendőri megfigyelés lehetetlenné tette, hogy a népek merő kíváncsiságból benézzenek. Aztán pedig egy másik ország hivatalnokaihoz, kiknek egy része feltehetőleg épp oly megfigyelői munkát végzett, mint kocsmabeli kartársaik, mi köze lehetett annak a Májerben gunnyasztó kályhásnak, akit már be sem vittek, mert tudták, hogy a Himnuszt elénekelve egy időre lecsendesedik, s akkor ők is jobban járnak, mintha az utcán még azt is elfújná, hogy „Ki tudja, merre visz a végzet...". Ugyanakkor bizonyos értelmiségi körökben, ahol óvatosságból szokás volt kevésbé elemien kifejezni a hazaszeretetet, a főkonzulátus folyóirat- és könyvosztási akcióiról terjedtek legendák. Hogy igazak voltak-e, nem tudom, de én magam is őrzök egy második kötetet egy sokrészes magyar történelem-könyvsorozatból. Ma kimondani is különös, de én ennek a bizonyos második kötetnek a fedelére láttam először címként odaírva, hogy Magyarország története. A tilos olvasmányok e döbbenetes inkarnációját az akkori főkonzul baráti látogatásakor kaptam tizenéves fejjel. Igaz, aznap este a társaságnak borért szalajtva, útközben minden emeletre jutott egy cipőjén babráló, zsebében kotró, névtáblát böngésző ismeretlen a lépcsőházban, és minthogy ez a megfigyelési jelenet a banális akciófilmek sémáit sem volt képes meghaladni, sajátos ellentmondást éreztem a könyvön dobogó cím és e nevetséges körítés között. Ma itt sorakozik a polcomon mind a tizenkét kötet. És bár a párizsi olasz külképviseletnek a kolozsvárihoz hasonló épülete előtt a zöld-fehér-piros zászló alatt tavaly is megállított a reflex, azt hiszem, valami nem volt úgy jól. Ahol a hivatalnak kell felmagasztosulnia, ott métely lapul. Tízért én ezen az ünnepélyes napon a lehető legMZj kevésbé ünnepélyes konzulátust kívánok mindkét városba. Sőt, felettébb hétköznapiakat. Színnel, érzéssel és hittel a munka meg a gondolkodás legyen tele, ne a hivatal. A hivatal kopjon el a könyöklyukasztó megszokástól. Egye meg a rutin. Csip-csup ügyeket kívánok neki. Elvesztett útleveleket, vonatról lemaradt honfitársakat, iratok beszerzését, ilyesmit. És persze szabadon lengő zászlókat. ^JCÍUjlÁ [otACÍhf J Az Iposz közgyűlése • Budapest (MTI) A növekedést segítő gazdaságpolitika mellett foglalt állást kedden Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetségének programalkotó és tisztújító közgyűlése. Elmondta: a kisvállalkozók érdekképviseleti szervezeteként teljesítették 11994-ben vállalt négyéves programjukat. Nem sikerült azonban átütő eredményt elérniük a piackonform, vállalkozás- és gazdaságbarát pénzügyi-gazdasági és jogi szabályozás kialakításában. Csongrádi sgt. 27. Tál.: 491-022. Doroismai út 5. Tál.: 466-092 ' 'MODUL BAU ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL TETŐIG SZENTESI, MAKÓI TÉGLÁK január 31-ig 1 997-es áron kaphatók!