Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

KA BAR • PORT OF BAR SSfcbí kikötói szolgáltatások, turizmus > K >\ és Temesvár: testvérvárosok (5. oldal) . ^ Az Országgyöí^i Könyvtár ál,0TALAÍíffVtA?r-T910-BEN DELMAGYARORSZAG SZERDA, 1998. JAN. 28., 88/23. •••••••••••••••••• • Román főkonzulátust avattak Szegeden A híd második pillére ÁRA: 38 FT Clinton és a szexbotrány A First Lady megvédte férjét. (2. oldal) Budapest és a cigarettamaffia Újabb vasfüggöny a „keleti végeken"? (19. oldal) Disztévések Emil Constantinescu (középen) és Göncz Árpád a Kárász utcán, Szalay István pplgármester társaságában. (Fotó: Schmidt Andrea) Rendkívüli sajtóérdeklődés mellett, újságírók, tévések és fotóriporterek hadától körülvéve zajlott le tegnap Emil Constantinescu román és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök látogatása Szegeden. A két államfő jelenlétében a városháza dísztermében Szeged és Temesvár polgármestere aláírta a két város testvérvárosi szerződését, majd a Kossuth-Balcescu békemegállapodás emléktáblájának megkoszorúzása után Emil Constantinescu és Göncz Árpád részt vett a szegedi román főkonzulátus megnyitó ünnepségén. A Kelemen utcai román főkonzulátus avatásán Andrei Plesu román és Kovács László magyar külügyminiszter a két ország javuló kapcsolatait méltatta. Andrei Plesu szerint a kolozsvári után a szegedi képviselet megnyitásával immár két pilléren áll a Románia és Magyarország közötti híd. - Arra gondoltam - folytatta a román külügyminiszter -, hogy egy szalag átvágásánál jobb lenne, ha ezen a megnyitón összecsomóznánk a szalagot. Hiszen többször kiderült: sokkal könnyebb elvágni, mint összekötni a szálakat. Remélem, e látogatás idején más kapcsolatok is szövődtek, s sikerült Kovács külügyminiszter úr szívében egy személyes, baráti konzulátust nyitnom, mint ahogy magam is így tettem az ő részére. Örömömre szolgál Románia lobogóját látnom ezen az épületen, ugyanúgy, ahogyan Kolozsváron is örültem, amikor a magyar lobogó felkerült a főkonzulátusra. Ez utóbbinak - jegyezte meg Andrei Plesu, - egyesek annyira örültek Kolozsváron, hogy haza is vitték a magyar zászlót... Én azt javasolom, hogy a zászlókat inkább hagyjuk mindenki számára látható helyen. Válaszában Kovács László külügyminiszter úgy vélte, a szegedi képviselet megnyitása az alapszerződésben foglaltak valóra válásának egyik mérföldköve. A magyar külügyminiszter meggyőződése, hogy a főkonzulátus a hivatali feladatokon túl Szeged földrajzi helyzete révén a határ menti és a regionális kapcsolatok építését, valamint a magyarországi román közösség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését is elősegíti majd. S. P. S. (Cikkeink a 3. és az 5. oldalon.) Igazi, államfői találkozónak kijáró sajtóérdeklődés kísérte Emil Constantinescu román és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök szegedi programját. Az eseményre a magyar sajtó képviselői mellett nagy számban jelentek meg román tévések és újságírók. Az elnökök közlekedése érdekében a magyar köztársasági őrezred civilruhásainak szó szerint utat kellett vágniuk a kamerákat cipelő, vakut villogtató stábok között. A városházáról a Kelemen utcáig a menet valóságos felvonulássá vált a bámészkodók sorfala mellett. A sajtó okozta „gyűrődést" még a román kíséretben lévő miniszterek sem bírták végig, volt, aki már a Kárász utca előtt leszakadt, mások pedig, mint a két külügyminiszter, csökkenő reménykedéssel próbálták utolérni az elnököket. Emil Constantinescut azonban nem hagyta cserben humora: miután már a harmadik kamerást szedték le az őrezredesek a Kárász utca díszfáiról, az őt kalauzoló Szalay István polgármestertől megérdeklődte, hogy Szegeden tévéseket ültetnek-e fák helyett? A Kaluzál térre érve a román elnök a szegedi polgármestertől megtudta még, hol mondta híres beszédét Kossuth Lajos, Göncz Árpádtól pedig azt, hogy milyen volt tanárként egyetemi hallgatókkal üldögélni a Virág teraszán. Panok Sándor Szalonképtelenségek? Elfogták az iskolabetöröket • Munkatársunktól Január 22-ére virradóan vandál módon feldúlták és kifosztották a szegedi Fekete István Altalános Iskolát. A betörők kikapcsolták a riasztót, feltörték a zárat, berugdosták az ajtókat, s a tantermekből másfél millió forint értékű műszaki cikket (számítógépeket, videomagnókat, magnetofonokat és oktatástechnikai eszközöket) loptak el. A szegedi rendőrkapitányság nyomozói hétfőn őrizetbe vették V. I. 21 éves sándorfalvi fiatalembert. Továbbra is keresik azonban eddig még ismeretlen társait, ugyanis a rendőrök meggyőződése, hogy V. I. nem egyedül követte el a betörést. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy az ő autóját használták a bűncselekmény elkövetésekor. A lopott holmikból egyelőre semmi sem került elő. Újjászületik a KGB? • Moszkva (MTI) Az orosz határőrség és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervezett összeolvadása után a közeljövőben az egykori KGB újjászervezése várható, természetesen a szovjet állambiztonsági szervezet hírhedt - a politikai rendörségnek megfelelő - ötödik főosztálya kivételével - írta keddi számában az Izvesztyija, az orosz biztonsági szolgálatoktól származó információkra hivatkozva. A tekintélyes orosz lap szerint a határőrség és az FSZB tervezett egyesítésével visszaáll az az 1991-ig érvényben volt rendszer, amelyben a szovjet határőrség a KGB-hez tartozott. Az új orosz tárca neve minden valószínűség szerint Nemzetbiztonsági Minisztérium lesz, s a miniszter várhatóan az elhárítás vezetői közül kerül ki, míg első helyettese határőrtábornok lesz. Az Izvesztyija értesülése szerint az új miniszteri tárca várományosa Jevgenyij Szavosztyjanov, Jelcin elnök adminisztrációjának helyettes vezetője, aki korábban az elhárítás fővárosi részlegének igazgatója volt. Egyelőre nem hivatalos értesülések szerint az 1991ben feldarabolt KGB jelenleg is működő részlegei - a megszűnt politikai rendőrség kivételével — ismét visszatérnek a moszkvai Lubjanka téren álló hatalmas épületbe, amely egykoron a hírhedt állambiztonsági szolgálatnak adott otthont. így az FSZB és a határőrség mellett a minisztériumhoz fog tartozni majd a felderítés, a kormánykommunikációt biztosító FAPSZI, a szövetségi kormányőrség és az elnöki biztonsági szolgálat is. Az egyesítés hívei szerint így lényegesen kevesebb tábornokra lesz szükség, és az átfedések megszüntetésével jelentős költségeket is meg lehet majd takarítani. fKommentárunk a 2. oldalon.) Renault-szalon: hátra arc? Gondok a négykereküek körül. (Fotó: Karnok Csaba) • Munkatársunktól Elsőként nyitott autókereskedést Szegeden, 1991ben a Renaultokat forgalmazó Budesheim-Baunok Kft. Az elmúlt hat esztendőben ,jól ment a verkli", látszott ez azon is, hogy Szegedet szinte elárasztották a francia autók. Most azonban a Dorozsmai úti kerekedés homlokzatáról leszedték az emblémákat, s csupasz a szalon belseje is. Autósberkekben senkit sem ért váratlanul a fordulat, tavaly ősz óta beszédtéma a városban, hogy a Renault Hungária felbontja a szerződést a szegedi dealerrel. (Cikkünk a 9. oldalon.) BÁRI