Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-27 / 22. szám

KEDD, 1998. JAN. 27. BELFÖLD 3 • Főkonzulátus nyílik Szegeden „A legideálisabb megoldás" Június 30-ára teljesen megújul a főkonzulátus épülete. (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet Szépít a szebbik A

hírrel, miszerint a rendszerváltás vesztesei a nők, nagy újságot nem mondunk. Akkoriban nemcsak egy társadalmi berendezkedés omlott össze, hanem a „vívmányoknak" is búcsút inthettünk. A vívmány a nők szempontjából azt jelentette, hogy kivívták egyenjogúságukat, vagyis: ugyanannyit dolgozhattak, mint a férfiak. Cserébe azért adott is valamit a rendszer, például üzemi kosztot a férjnek (hogy szegény asszony ne főzzön minden áldott nap), olcsó, és akár egész napos ellátást a gyermeknek a különböző közösségekben, saját részére pedig szociális hálót a munkahelyeken, ha elvált hites urától. Úgy nyolc éve aztán minden megmozdult. Kicsúszott a biztos talaj a nők lába alól. A női szakmák nagy része megszűnt, amelyik maradt, rabszolgabérekért ad kenyeret. Egyedül az értelmiségi szakmákban lehet megmutatni, ki mennyit ér, de ahhoz háttér kell: a mozgékony nagyszülők és a bármikor beléptethető babyszitterek és bejárónők hada. Csoda-e, ha kevés nő dolgozik a közéletben? A helyzetet most szépíti - derül ki az MTI híradásából hogy a nők száma gyarapszik a hadseregben. Idén például 33-an végeznek a katonai főiskolán és veszik el a férfiak kenyerét. (Korábban, ugyebár, ez fordítva történt.) n izonyos kérdőívekből pedig az derül ki, hogy a nők AJ úgymond személyes motivációból választják ezt a rendet, fegyelmet megkövetelő hivatást. A személyes motiváció azonban tág fogalom, ki-ki másképp értelmezheti. Már látom is férfi kollégáim arcán elterebélyesedni a gúnyos vigyort, s szinte hallom, amint azt mondják: nem véletlen, hogy a nők a hadseregben képzelik el maguknak a kifutási lehetőséget és a fegyelemben látják a fantáziát... Valószínűleg a valódi hátteret, azt, hogy mi ösztönöz 2172 hölgyet az egyenruha viselésére, sosem fogjuk megtudni. Miközben lehet, hogy roppant egyszerű az ok: sokfélék, sokszínűek vagyunk. • Nők a honvédségnél Szoknyás" ## főtörzs A példamutató Kisné Kasza Irén • Szolnok (MTI) A Magyar Bölcsődék Egyesülete által alapított Akócsi Ágnes-díjat adták át hétfőn az érdekképviseleti szervezet székhelyén, Szolnokon. Az elismerést tavaly óta minden évben olyan személyeknek ítélik oda, akik a magyar bölcsődék ügyéért szervezési, gondozói, gazdasági területen példamutatóan dolgoztak, és a bölcsődék értékeinek gyarapításában kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Az országos rangú kitüntetést az egyesület ünnepi választmányi ülésén az idén négyen vehették át: a budapesti Czeglédi Ákosné, Forral Katalin és Stróbl Mária, valamint a szegedi Kisné Kasza Irén. Simon Ferenc szobrászművész által készített, Akócsi Ágnes portréját őrző bronzplakettet és oklevelet Koncz József elnök nyújtotta át a kitüntetetteknek. Copernicusprogram • Pécs (MTI) Az Európai Unió tudományos célú nemzetközi Copernicus programjához kapcsolódott kutatásaival a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Biofizikai Intézete is. A polimermolekulák hőváltozás okozta reakcióit vizsgáló európai kutatócsoport két német, egy-egy belga, bolgár, orosz, svéd és magyar intézet szakembereinek tudományos munkáját hangolja össze. A legújabb kalorimetriai módszerek alkalmazását kutató szakemberek hétfőn a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában tanácskoztak a munkamegosztásról, illetve az EU által biztosított pénzforrások felhasználásáról, majd a POTE Biofizikai Intézet tevékenységével ismerkedtek. A dudari bánya • Veszprém (MTI) Bauxitbányát nyitnak Dudaron; a külszíni fejtést már a jövő év elején megkezdik, a mélyművelésű bányában pedig várhatóan 2001-ben indul a termelés. A beruházás előreláthatóan 600-800 millió forintba kerül. Az új bánya megnyitását a sikeres alumíniumipari privatizáció tette lehetővé. A bánya, a timföldgyártás, a kohó és a feldolgozás meghatározó mértékben a Magyar Alumínium Rt. tulajdonosi köréhez tartozik, így összehangolhatok az érdekek, a fejlesztési tervek és irányok. DudarBakonyoszlop térségében az 1970-es évek elején találtak először bauxitot, a készleteket több mint két és fél ezer fúrással határolták be. Segítség a kárháznak • Keszthely (MTI) Kétfejes, három kiegészítő vizsgálófejjel ellátott SD-800 típusú, színes ultrahang készülékkel segítette ki a keszthelyi kórházat a Philips Magyarország Kft. A nélkülözhetetlen diagnosztikai berendezést hétfőn szerelték fel és helyezték üzembe, pótolva azt a teljesítménykiesést, amit még január 11-én a röntgenosztály három vizsgálófejének ellopása okozott. Ennek nyomán több mint száz beteg jobbára sürgősségi eseti vizsgálata maradt el. Emil Constantinescu román és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kedden nyitja meg Szegeden Románia magyarországi fökonzulátusát. A külképviselet végleges felújítását június 30-ára fejezi be az Épületkezelő és Fenntartó (ÉKF) Kft. Andrei Oancea tapasztalt diplomata. 1974 óta a román külügyminisztérium alkalmazottja. Kétszer töltött el huzamosabb idót a budapesti külképviseleten, de dolgozott Románia párizsi nagykövetségén is. Az elmúlt két évben a külügyminisztérium magyar ügyeinek osztályát vezette. „Karrierem legnehezebb, de legtöbb sikert nyújtó időszaka volt ez" - emlékezik a szegedi főkonzul. Ebben az időszakban a magyar-román kapcsolatok soha nem látott fejlődésen mentek keresztül. Andrei Oancea szegedi tevékenysége három részből A Csongrád Megyei Agrárkamara valamennyi őstermelő kamarai tagnak ingyen juttatja el a napokban megjelent kiadványát, az Őstermelők ABC-jét. Ez mindazokat az információkat tartalmazza, amelyek nélkül egy lépést sem tehet a megye mintegy 50 ezer őstermelője. A Csongrád Megyei Agrárkamaránál tegnap, hétfőn sajtótájékoztató keretében mutatták az Őstermelők ABC-je című kiadványt. Mint ahogy azt Futó Tamástól, az agrárkamara elnökétől megtudtuk, az őstermelők 250 ezer forintos árbevétel elérése után kötelezhetők szja fizetésére, ám adóbevallást akkor is kell készíteniük, ha a kritikus határ alatt zár a kassza. Annak az őstermelőnek, amelyik a küszöb, vagyis a 250 ezer forintos árbevétel alatt „teljesít", nem kell kamarai tagdíjat fizetnie amúgy különben 2 millióig 3000 forint a havi tagsági díj. (A tagdíj fele - 20 ezer forintig - levonható az adóból.) A megye 50 ezer ősteráll. Megfelelő színvonalon szeretné képviselni a tevékenységi köréhez tartozó hat megyében - Baranyában, Bács-Kiskunban, Csongrádban, Békésben, Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben - élő vagy bajba jutott román állampolgárok ügyét. Fejleszteni kívánja a határ menti magyar és román területek közötti együttműködést, kapcsolódva a Duna-Maros-Tisza eurorégióhoz. És természetesen nem kíván megfeledkezni a Szegeden élő román nemzetiségről sem, akik közül néhányukkal már igazi barátság szövődött. „A december eleje óta Szegeden élő főkonzul elfogadta meghívásunkat a karácsonyi és az újévi misére" - mondja Kimpián Péter, a szegedi román kisebbségi önkormányzat elnöke. Korábban támogatták őket Romániából, küldtek „ilyen-olyan dolgokat", melyek nem mindig voltak nélkülözhetetlenek. Most végre lehetőség van arra, hogy a korábbi felmelője nem árt, ha tudja: az igazolványok ugyan 1999-ig érvényesek, ám a betétlapot cserélni kell. Ennek érdekében vagy a kamaránál, vagy a gazdajegyzőknél meg kell jelenniük az érdekelteknek. (Csongrád megyében jól kiépített a gazdajegyzők hálózata - egy jegyzőhöz két település tartozik, szemben olyan térségekkel, ahol nem ritka a 16.) Aki tételesen számol el költségeivel, annak az adóbevallását február 15-éig kell benyújtania, aki az átalányadózást választotta, ráér március 20-áig. A sajtótájékoztatón a kamarai törvény változásaival kapcsolatban elhangzott: aki többfajta tevékenységet folytat, az egyszerre akár két-három kamarának is a tagja lehet. Az agrárkamara - együtt a kereskedelmi és ipari, valamint a kézműves kamarával - július l-jétől a vállalkozói engedélyek kiadására is jogosult. Ez azt jelenti, hogy etikátlan magatartás esetében az engedélyt vissza is vonhatja. A három kamara különben a szó szoros értelmében egy ablaknál szeretné fogadni az ügyfeleket. F. K. színes, protokolláris kapcsolatak helyett hasznos segítség érkezzen az anyaországból, Romániából. Az első feladat, hogy berendezzék azt a 250 négyzetméteres épületrészt a Tisza Lájos krt. 21. szám alatt, melyet a szegedi önkormányzat csütörtöki közgyűlésén ítéltek a szegedi román ortodox egyházközösségnek. Kimpián Péter szerint a „nagyvonalú gesztusnak" köze van a főkonzulátus keddi megnyitásához, Emil Constantinescu román és Göncz Árpád magyar államfő szegedi látogatásához. „Két-három hét folyamatos keresés és több, mint harminc épület megtekintése után választottuk ki a Kelemen utca 5. szám alatti ingatlant" - ecseteli az előzményeket Andrei Oancea, bár megjegyzi, hogy nem ez a legideálisabb megoldás: „Kissé csendesebb, szeparáltabb épületet szerettünk volna, de ennek a megoldásnak is nagyon örülünk." Szöllősi Béla, a szegedi • Budapest (MTI) A magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom a konvertibilis elszámolásra való áttérés óta dinamikusan növekedett: az 1991. évi 170 millió dollár 1997-re mintegy háromszorosára növekedett közölte hétfőn az IKIM sajtóosztálya. Az adatok alapján Románia importjában Magyarország a kilencedik, exportjában a 11. helyet foglalja el. Ugyanakkor Magyarország külkereskedelmi partnerei sorában Románia a kivitelben a 13., a behozatalban a 23. helyen áll. A kétoldalú forgalom döntő hányadát a feldolgozott termékek teszik ki, ezt követik a gépek és beönkormányzat vagyonkezelői irodájának csoportvezetője cáfolja azt a vádat, mely szerint közbeszerzési pályázatot kellett volna kifrni a felújításra. A főkonzulátus renoválását két ütemben végzi az önkormányzati tulajdonban lévó ÉKF Kft. Az elsó ütemet január 26-án, a második ütemet június 30-án fejezik be. Hétfőre készül el az ügyfélszolgálati rész, a főkonzul irodája és fogadószobája, míg nyárra a többi iroda, a gondnoki lakás és a vizesblokk. A beruházás költsége 12 millió forint. A román külügyminisztérium a korábbi bérlő, az Inlak Kft. által fizetett díjat utalja át az önkormányzat számlájára. „Hálával tartozom Szalay István polgármester úrnak és az általa vezetett hivatalnak azért, hogy nagyon rövid idő alatt varázsolták gyönyörűvé a főkonzulátus épületét" jegyzi meg búcsúzóul Andrei Oancea, az elsó szegedi főkonzul. Tóth-Szenesi Attila rendezések, majd az élelmiszerek. A magyar vállalatok intenzív befektetési tevékenységet fejtenek ki a román piacon, s ezzel Magyarország az elsó húsz külföldi befektető között tudhatja magát. Az eredményben jelentős a szerepe a beruházások kölcsönös védelméről és a kettős adózás elkerüléséről aláírt kormányközi egyezménynek. Az elmúlt év november végéig rendelkezésre álló adatok szerint 2112 magyar tőkerészesedésű vállalatot jegyeztek be Romániába, s a befektetések értéke 51 millió dollárt tett ki. A legnagyobb befektetők a Mol Rt., a Budapest Bank és a TVK. • Budapest (MTI) Hazánkban most első ízben értékelik a honvédségben dolgozó nők helyzetét - állapította meg Koós Anna, a Honvédelmi Minisztérium társadalmi és kulturális kapcsolatok főosztályának vezetője hétfőn Budapesten, a Nők a hadseregben címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) működő Leszerelési és Civil-Katonai Kapcsolatok Központja által szervezett fórumon Koós Anna kiemelte: a honvédségben dolgozó nők helyzetéban változást hqz az, hogy az idén végeznek azok a nők, szám szerint 33-an, akik négy évvel ezelőtt sikerrel felvételiztek a katonai főiskolákra. Ez teszi majd lehetővé, hogy az eddig férfiaknak fenntartott helyeken ezentúl nők is dolgozhassanak. Mint mondta: ebben az új helyzetben a főiskolákról kikerült hölgyeknek sok diplomáciai érzékre és kitartásra lesz szükségük. Több kutató állapította meg, hogy a rendszerváltás vesztesei a nők, súlyosan érinti őket a munkanélküliség és a szociálpolitikai háló megváltozása is. Erről Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt a konferencián. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy kevés nő dolgozik a közéletben, például a parlamentben 11 százalék, a polgármesterek között 10 százalék, az önkormányzati képviselők között pedig 20 százalékos a nők aránya. A nők szerepe a Magyar Honvédségben címmel Bolgár Judit mérnök-ezredes, a ZMNE Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék vezetője összegezte egy négy évvel ezelőtti kutatás tapasztalatait, s az azóta eltelt esztendők tanulságait. Elmondta: a 144 kérdőív alapján készített felmérésből az derült ki, hogy a katonanők többsége személyes motivációból választja ezt a hivatást, például szűkebb környezetében van katona. A katonatiszt nők egyharmada orvos, kétharmaduk közül a többség egyéb foglalkozási ágakat tölt be, olyanokat, amelyekben a nők a civil társadalomban is dolgoznak. Holló József Ferenc vezérőrnagy, Honvéd Vezérkar humán főcsoportfőnök, akinek számos tanulmánya jelent már meg a honvédségben dolgozó nők helyzetéről, a konferencia szünetében elmondta, hogy hazánkban a statisztikák szerint 2172 katonanőt foglalkoztatnak, 22 százalékuk tisztként dolgozik, 78 százalékuk pedig tiszthelyettes. A nemzetközi fórum kedden plenáris ülésekkel folytatódik. Dinya László az • Budapest (MTI) Az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért pályázatot hirdet a felsőoktatási intézmények részére műszerek és kiegészítő eszközök beszerzésére, valamint társadalomtudományi doktori disszertációk könyv alakú megjelentetésére - jelentette be Patkós András ügyvezető elnök az alapítvány hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Dinya László, az alapítvány elnöke, az MKM felsőoktatási helyettes államtitkára arról szólt, hogy Magyarországon a kutatások támogatása még messze elmarad a fejlett európai országok szintjétől. Őstermelők ábécéje A kilencedik helyről a huszonharmadikig