Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-26 / 21. szám

HÉTFŐ, 1998. JAN. 26. UNIVERSITAS 11 Oroszlánfogás M

ostanság egymás után rendeznek nyílt napokat a felsőoktatási intézmények, hogy azon tájékoztassák a továbbtanulni szándékozókat az intézményükben folyó képzésről, az ösztön- és tandijakról, valamint a kollégiumi helyzetről. Az egyetemek és főiskolák közül ma már egyre több nemcsak általános tájékoztatót tart, de tanszékeit is emberközelbe hozza azáltal, hogy ott is informálódhatnak a jövendő felsőiskolások. Mindez szükséges és helyén való dolog. Tudják meg az érdeklődők, hová jelentkeznek és mire számíthatnak. A tanárképző főiskolán a minap első alkalommal rendeztek általános, az intézmény minden tanszékére kiterjedő nyílt napot. Amely annyira nyíltra sikeredett, hogy azt a szabad ég alatt tartották meg. A szervezők ugyanis maguk sem hitték, hogy a kezdés előtt negyed órával nemhogy a díszteremben, de már a folyosókon sem lehet elférni a tömegtől. Az érdeklődők pedig jöttek, egyre jöttek. Akkor és ott egy gyors döntéssel főiskolai hangulatot teremthettek volna a szervezők, ha beültetik a továbbtanulni szándékozókat a főépületben lévő két nagy előadóterembe és a díszterembe. S itt az ülésen van a hangsúly. Mert ugye, ha valakit vendégségbe hívunk, általában hellyel kínáljuk. Nem tették. így az udvari tájékoztatón állva körmöltek az emberek. Arról már nem is szólok, hogy igazán kaphatott volna a belépéskor minden érdeklődő egy szórólap-félét, amelyen a főiskola főbb paramétereit tüntetik fel (Úgy tudom, van saját nyomdája az intézménynek.) A szervezők mentségére legyen mondva, első alkalommal rendeztek általános, az intézmény minden tanszékére kiterjedő nyílt napot. Apropó, tanszékek! Hogy hogyan találták meg azok képviselőit a tömegben, magam sem tudom. Talán az oroszlánfogás módszerével.. Szabó C. Szilárd • Levél a miniszternek Bérfelmérésre van szükség • A szórólapterjesztéstől a zsákolásig Diákmunka télen-nyáron Diákok a Kossuth Nyomdában. (Fotó: Schmidt Andrea) • Munkatársunktól A múlt héten Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen járt Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Az érdekképviselet vezetője tájékoztatta az egyetem dolgozóit, hogy a szakszervezetek a rektori és a főigazgatói konferenciával közösen az alábbi levelet írták Magyar Bálint művelődési miniszternek a felsőoktatási béremelések rendezésének ügyében. A levelet aláírta a Magyar Rektori Konferencia, a Művészeti Egyetemek rektori Széke, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke, valamint a felsőoktatásban érdekelt szakszervezetek vezetői. A közös fellépésre azért volt szükség, mert a minden felsőoktatási intézménynek megígért 13,5 százalékos bérfejlesztés fedezetét egyes intézmények - a normatív elvű elosztás miatt - nem kapták meg. így nem lehet pontosan tudni, az egyetemeken és főiskolákon milyen a valós bérhelyzet, van-e fedezete a béremelésnek. Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Müvé• DM-információ Január 29-én, csütörtökön nyílt napot rendeznek a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán. Az érdeklődők fél 11től a JATE TTK Rerrich Béla téri épületének földszinti Kiss Árpád tantermében dr. Papp Katalin és dr. Fülöp Zoltán dékánhelyettesektől. Kovács Istvánná tanulmányi osztályvezetőtől, Varga Katalin kollégiumi nevelőtanárszeti Egyetemek Rektori Széke, valamint a felsőoktatásban érdekelt szakszervezetek az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége január 15-i együttes ülésükön áttekintették az 1998. évi felsőoktatási közalkalmazotti bérfejlesztés forrásai biztosításának jelenlegi helyzetét és az alábbi állásfoglalást alakították ki. A munkáltatói és munkavállalói szervezetek igénylik, hogy kerüljön sor teljes körit bérfelmérésre annak érdedében, hogy a felsőoktatási intézmények 1998. évi személyi juttatási keretének központi forrásai elegendőek-e a Kjt. előmeneteli és illetményrendszerének eléréséhez• Ezért a intézmények febrár 9-ig saját hatáskörben ezt a felmérést elvégzik. Álláspontunk szerint e tények és adatok ismeretében kerülhet sor az ágazati érdekegyeztetés következő fordulójára. Erre a FÉT ülésre a munkáltatói és munkavállalói szervezetek február 9-i hetet javasolják. Kérjük Miniszter Urat, hogy e rendkívül súlyos probléma kezelése és a tanév biztonságos befejezése érdekében a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács soron következő ülésén személyes részvételével is segítse elő a kérdés megoldását. tói és Botlik Anikó hallgatói önkormányzati elnöktől kapnak tájékoztatót a továbbtanulási lehetőségekről, a kapható ösztöndíjakról, a tandíjkötelezettségekről és a kollégiumi helyzetről. Ismertetik a felvételi követelményeket, az adható kedvezményeket is. A központi tájékoztató után tanszéklátogatásokra kerül sor. Megfelelő számú érdeklődő esetén a központi tájékoztatót megismétlik. As-e az egyetemista kertet szorult anyagi helyzetében, vagy rangon alulinak tartja ezt a munkát a jövő értelmisége? Egyáltalán, milyen lehetőségei vannak a felsöiskolás diáknak, ha dolgozni szeretne tanulmányai ideje alatt? Ezt a témát jártuk körbe. Annál is inkább, mert Szegeden jelenleg közel 14 ezer nappali tagozatos felsöiskolás tanul. A város legnagyobb, diákmunkát szervező cége, a Vitéz utcában székelő MelóDiák Diákszövetkezeti Csoport 1991 óta látja el munkával a Szegeden tanuló hallgatókat. Az egyetemisták és tanárok által a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen 1983-ban létrehozott Meló-Diáknak ma már csaknem negyven irodája található az országban. A szegediek tavaly több mint 1700 diáknak - köztük középiskolásoknak - adtak munkát - tudom meg Vida Jánostól, a Meló-Diák helyi szervezetének elnökétől. Aki közli, hogy országos szinten jelenleg körülbelül húszezer tagot számlál a Meló-Diák. Az 1700 Szegeden tanuló diák 1997-ben harmincmillió forintot keresett. A Vitéz utcaiak az elmúlt évben 339 kisebb-nagyobb céggel álltak kapcsolatban, illetve kötöttek szerződést. A MelóDiák évről évre egyre több munkát tud biztosítani a diákoknak. 1996-hoz képest a tavalyi évben 50 százalékos volt a növekedés. Persze ezek között akadtak idény jellegű munkák is, mint például a kukorica címerezés. Vida János elmondja: a Meló-Diáknál az vállalhat munkát, aki érvényes tagságival rendelkezik. Átlagban húszezer forint Ennek feltétele: betöltött 16. életév, érvényes diákigazolvány, iskolalátogatási igazolás (félévismétlőknél dékáni igazolás), adóazonosító- és bankszámlaszám, valamint 1000 forintos tagsági díj. Utóbbit a tagsági viszony megszűntével visszakapja az illető. Az ezer forintos tagsági díjra egyébként azért van szükség, mert a törvény által előírt alapítói vagyont a tagok letétbe helyezett 1000 forint vagyoni hozzájárulásai képezik. A tagság egyébként nem jár munkavégzési kötelezettséggel - hívja fel a figyelmemet Vida János. Megtudom: a diákok az aktuális munkalehetőségek közül szabadon választhatnak. Ha viszont elvállalják a számukra megfelelő melót, akkor azt teljesíteniük kell, mégpedig úgy, hogy ne hozzanak szégyent a Meló-Diákra. Mivel diákokról van szó, előfordult már olyan, hogy valaki az éjszakai bulizás után nem jelent meg reggel pontosan a munkahelyén. Hogy ennek elejét vegyék, a Meló-Diáknál kitaláltak egy garanciarendszert, amely szerint a munkavállaló jövedelmének csak 30 százalékát kapja munkabérként, 70 százalákát pedig prémiumként. Azaz: ha elvégzi a munkát, ami ellen minőségi kifogás sem érkezik, akkor felveheti a jutalmat is, máskülönben... - Itt egy dolgot kell figyelembe venni. Attól kezdve, hogy a diák elvállalja a munkát, s megkötjük vele a szerződést, a gazdaság szereplőjévé válik, s a cégek - amelyek velünk dolgoztatnak - már kőkeményen megkövetelik tőle azt, amit a többi alkalmazottól. Ez a fizetésekben is tükröződik, hiszen a diák általában ugyanannyit keres, mint a cég állandó alkalmazottja. S hogy mennyi az annyi? Nos, a Meló-Diáknál 130 és 1200 forint közötti órabért fizetnek. A könnyebb fizikai, illetve adminisztrációs irodai munkáért kevesebb, míg a nagyobb erőt és szellemi kapacitást igénylő munkákért (kamionrakodás, zsákolás, tolmácsolás, hostesskedés) magasabb összeg jár. Persze vannak jutalékos (biztosításkötés, hirdetésszervezés) és teljesítménybéres (szórólapterjesztés, újságkihordás) munkák is. Vida János elmondja, hogy náluk egy diák egy évben átlagban húszezer forintot keres. De akadt már olyan is, aki jutalékos munkával százezer forintot szedett össze egy hónap alatt. Az elnök szerint a Szegeden maradó félévismétlők, illetve évhalasztók minden további nélkül el tudják tartani magukat, ha komolyan veszik a munkát. Véleménye szerint egy „visszatapsolt" diák akár 40-50 ezer forintot is össze tud szedni egy hónapban. A Meló-Diák szegedi irodájában jelenleg több mint ezer tagot tartanak nyilván. S hogy mennyire stabil gazdasági alapokon áll a diákszövetkezeti csoport, jelzi, hogy tavaly közel 700 ezer forint helyi adót fizettek a városnak. Működésüket mégsem segítik... Tanulás mellett édes a munka A másik nagy diákmunka-szervező cég a Vörösmarty utcában lévő MindDiák Iskolai Szövetkezet. A Mind-Diákot 1990 januárjában azzal a céllal alapították meg Budapesten közgazdász hallgatók és műszaki egyetemisták, hogy munkalehetőséget biztosítsanak nappali tagozatos felsőiskolások, valamint 17. életévüket betöltött középiskolások számára. Az eltelt hét esztendő alatt kialakultak a Mind-Diák régióközpontjai, s ma már tizenöt vidéki nagyvárosban kínálnak munkát. - Szegeden 1993ban nyitottuk meg kapuinkat - mondja a helyi divízióvezető, Haga Irén. Majd közli: ha kisebb településeken igényelnek munkát, akkor oda is tudnak diákokat közvetíteni. A szegedi iroda amely jelenleg mintegy 600 tagot számlál - szeretné kiépíteni rendszerét a kisebb vidéki városokban is, így például Nagykőrösön, Kiskunhalason, Gyulán, Szentesen és Csongrádon. A MindDiáknál hasonló módon zajlik a tagfelvétel, mint a Meló-Diáknál, csak egy évvel magasabb a korhatár. De hasonlóság mutatkozik a munkalehetőségekben és a jövedelmekben is. Itt is, csakúgy mint a Meló-Diáknál, mindenféle munkát kínálnak: a segéd- és hostessmunkától kezdve a szórólapterjesztésen és a számítógépes adatrögzítésen, illetve adatfeldolgozáson át az adminisztrációs irodai tevékenységig és fordításig. Tolmácsból például hatvanhat egyetemistát jegyeznek a tagok között. A fizetésekben sincs nagy eltérés, hiszen 130 és 700 forint közötti órabért adnak. A Mind-Diáknál csakúgy mint a Meló-Diáknál - mindössze két alkalommal lehet megszüntetni a tagasági viszonyt. Ezzel a ki-belépegetéseket akarják megakadályozni a diákszövetkezetekben. A szegedi divízió jelenleg több mint 70 kisebb-nagyobb dél-alföldi céggel áll napi kapcsolatban. Haga Irén elmondja, hogy leginkább a 19-25 év közöttiek keresnek munkát, s általában azok a munkák kapósak, amelyek könnyen végezhetők a tanulás mellett is (szórólapterjesztés, adminisztrációs irodai tevékenység, számítógépes adatfeldolgozás). Zsebből zsebbe A Meló-Diák és a MindDiák vezetőitől megtudom: nincsenek rossz viszonyban. Haga Irén elmondja, hogy az ismeretlenségből küzdötték fel magukat, hiszen a nyitás után másfél-két évig a MelóDiák árnyékában működtek. 1995 óta azonban már egyre ismertebbek a diákok előtt. Vida János közli, hogy a konkurens Mind-Diák indulásakor voltak kisebb súrlódások a két diákszövetkezet között, de ez már a múlté. S hogy az írásom elején feltett kérdésre is megfeleljünk, miszerint ás-e kertet az egyetemista, a válasz: igen. Csak feketén. Vida János egy nemrégiben készült felmérésre hivatkozva elmondja: az egyetemisták közül még ma is kétszer annyian vállalnak úgy munkát (gyermekmegőrzés, korrepetálás, óraadás, kertásás stb.), hogy a fizetés zsebből zsebbe történik. Sz. C. Sz. Alapítvány a felsőoktatásért • DM-információ Az „Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért" által felkínált lehetőségekről és az alapítvány terveiről tart sajtótájékoztatót a támogatóknak Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára ma 13 órakor, Budapesten a Professzorok Házának konferenciatermében. Az alapítványt a minisztérium költségvetési forrásból, 300 millió forint alaptőkével hozta létre 1990-ben. Eddig a felsőoktatás másfélezer projektjéhez adott támogatást és a jövőben új szponzorok bevonásával szeretné megvalósítani a köz- és magánerőfeszltések összekapcsolását. Korszerű laboratórium • DM-információ Új műszerekkel felszerelt laboratóriumot adnak át a hallgatóknak a József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Élettani Tanszékén. A laboratóriumot ünnepségen avatják fel január 28-án 14 órakor a tanszék Középfasor 52. szám alatti épületének negyedik emeletén. A beruházást az elmúlt év során pályázatokon nyert támogatások segítségével hajtották végre a laboratóriumban. Ennek eredményeképpen a hallgatók februártól nemzetközi összehasonlításban is a legkorszerűbbek egyikének számító berendezéseken végzik kísérleteiket. Az egy-egy hallgatópár által használt műszeregyüttes értéke meghaladja az 1,2 millió forintot. Habilitációs előadás • DM-információ Habilitációs tantárgyi előadást tart dr. Balázs Mihály, a József Attila Tudományegyetem Régi Magyar Irodalom Tanszékének tanszékvezető docense „Pázmány Péter korai prózája és a protestáns műfaji hagyomány" címmel. Az előadás február 10-én 10 órakor lesz a JATE Bölcsészettudományi Karán, az Auditórium Maximumban. Magyar Naplópályázat • Munkatársunktól Pályázatot írt ki a Magyar Napló szerkesztősége „A magyar társadalom önképe az ezredfordulón" címmel. A pályázat célja a mai magyar társadalom átvilágítása. A pályázatnak nincsenek műfaji és terjedelmi kötöttségei. A jeligés pályázatokat a Magyar Napló szerkesztőségének cfmére kell küldeni (1062 Budapest, Bajza u. 18. vagy 1406 Budapest. Pf. 15.). A határidő folyamatos. A beérkezett pályamunkákat a bírálóbizottság negyedévente értékeli, és három, egyenként ötvenezer forintos díjat ad ki. Az első kört a március 31-ig beérkezett pályaművek jelentik. A december 31-ig beküldött összes pályaművet a bírálóbizottság együttesen értékeli és éves díjakat ad. Az első díj 150 ezer, a második 120 ezer, a harmadik 100 ezer forint. Nyílt nap lesz a TTK-n