Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

HÉTFŐ, 1998. JAN. 5. SZEGED 5 • Happy Az ügynök halálából Bukfenccel debütált Szegeden I Szalay István évnyitója a Kávéházban Önkormányzati sikerév - kudarcokkal Szalay István a Délmagyarországra támaszkodott. (Fotó: Karnok Csaba) Biztosan sokan emlé­keznek arra a hangula­tos gálaestre, amelyen 1996 májusában a mos­tani színházi csapat be­mutatkozott, s amelynek egyik műsorszámaként - a közönség nagy meg­döbbenésére - egy fia­talember bukfencezett le a díszlépcső tetejéről a színpad a közepére. A mutatvány oly élethüre sikerült, és a friss diplo­más színművész olyan megszeppent képet vá­gott hozzá, hogy a nézők nem akarták el­hinni, az is a produkció gondosan begyakorolt része volt. Az emlékezetes entrée után Mészáros Tamás szá­mára mozgalmas pályakez­dés következett Szegeden. Szinte minden produkcióban játszott. Különösen nagy si­kere volt Mixiként a Mágnás Miskában. Hamar megsze­rette a publikum, ezt bizo­nyította, hogy az elmúlt évad végén neki ítélték az egyik közönségdíjat. Legutóbb Happy, a kisebbik fiú szere­pében láthattuk Az ügynök halálában. # A szerepek segítségé­vel színészként már meg­ismerték, de önmagáról mit árulna el bemutatko­zásképpen? - Pestlőrincen nőttem fel, gyerekkoromban sokáig nem mertem bevallani, hogy szí­nész akarok lenni. Nyolc évig versenyszerűen birkóz­tam, amit egy sérülés miatt abbahagytam. Közben a Ma­gyar Rádió Gyermekkórusá­nak iskolájába kerültem, ahol a hegedűtanárom három éves heroikus küzdelmet folytatott velem. Akkoriban a vers- és prózamondó ver­senyeket sem szerettem. Bár komolyan készültem a felvé­telire, esélytelennek tartot­tam magam, ezért teljesen váratlanul ért, hogy rögtön felvettek a színművészeti főiskolára. Kerényi Imre lett az osztályfőnököm, kínke­servesen diplomát is szerez­tem. Utólag bevallom: nem szerettem odajárni. • Hogyan került pálya­kezdőként Szegedre? - Az egyik főiskolai vizs­gára a Sztárcsinálók című musicalt mutatta be az osztá­lyunk, amit itt is játszottunk, és több szegedi kolléga is lá­tott benne. Zsótér Sándor és Telihay Péter is ismertek a főiskoláról, és mondták Szi­kora Jánosnak, szeretnének velem dolgozni. Más színhá­zak is hívtak, de azt gondol­tam, Szegedet kell választa­nom, mert itt jó társulat for­málódik. • Nem járt rosszul, hi­szen folyamatosan ját­szik, szinte minden pro­dukcióban akadt valami­lyen feladata. - A Mágnás Miska Mixi­jét nagyon szeretem, élve­zem, hogy teljesen feloldód­hatok. A Sasfiók volt életem első nagy főszerepe. Sajnos túl tapasztalatlan voltam hozzá, és nem volt elegendő számomra a próbaidőszak, így nem készültem el a sze­reppel. De rengeteget tanul­tam a rendezőtől, Zsótér Sándortól, amit most Az ügynök halála kapcsán is hasznosítani tudtam. Ke­mény próbaidőszakunk volt, de megérte! A produkció minden szereplője érzi: tör­tént valami. 9 Két olyan darabban is játszott - A Sasfiókban és nyáron a zsinagógában színre vitt III. Richárd megkoronázásában ­ahol a rendező komoly fi­zikai teljesítményt is kö­vetelt a színészektől... - Ilyenkor a birkózó múl­tamnak is hasznát veszem, meg annak is, hogy a főisko­la előtt Dölle Zsolt panto­mimművésztől rengeteg olyan dolgot tanultam, amit a főiskolán nem mondanak el. Nagyon szeretem Zsótér „tornázós, ugrálós, izgága" előadásait. A Sasfiók alatt sokan sajnáltak, milyen ne­héz dolgom lehet a rengeteg bonyolut mozgás miatt. Nemrégiben megnéztem vi­deón az előadást, kívülről időnként valóban nagyon koreografikusnak hat. Be­lülről úgy éreztem, azokat az abnormális lelki és idegi áll­apotokat, amelyeket a darab megkövetel, sokkal köny­nyebb előhozni magamból például fejjel lefelé lógva. Fizikailag nem fáradtam el az előadások alatt, inkább idegileg volt nagyon megter­helő a szerepem. • Mennyire lakta be a várost? - Egyelőre nem sokat ér­zékelek Szegedből, hiszen rengeteget dolgozom. Szinte csak a Kelemen utcai szí­nészfláz és a két színház kö­zötti „Bermuda-háromszög­ben" élek. Egyelőre elsősor­ban az köt le, hogy jól meg­tanuljam mindazt, ami ebből a szakmából megtanulható. Szeretnék önmagam megis­merésében is előbbre jutni, és szeretném csak addig csi­nálni ezt a pályát, amíg örö­met okoz. Hollósi Zsolt Összességében sike­resnek ítélte Szalay Ist­ván polgármester Sze­ged 1997-es évét, ami­kor a Közéleti Kávéház­ban beszámolt az önkor­mányzat múlt esztende­jéről. Szólt arról, nem mindig az önkormányza­tot kell szidni. Ka rossz dolog történik, de segít­ségül terjedelemes felso­rolást közölt a város eredményeiről, bár ezek közül több csak később fog testet ölteni. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Royal Szálló kü­löntermébe még pótszékeket is be kellett vinni, Így mint­egy 80 lakos előtt tartotta meg dr. Szalay István polgár­mester „évnyitó" értékelését, a Közéleti Kávéház vendége­ként. A polgármester a Dél­magyarországot hívta segít­ségül, amikor az elmúlt év történéseit összegezte. A vá­ros első embere ugyanis la­punk két oldalas, az 1997-es szegedi eseményeit felsoroló összeállítása alapján mondot­ta el, milyen sikerek és ku­darcok jellemezték a város életét. Szalay István hozzá­tette: „nem minden rossz do­logért az önkormányzat a fe­lelős". Aggasztó a közbiztonság A házigazda Tráser László által engedélyezett 15 percet mintegy háromnegyed órára bővítve Szalay István jó és rossz eredmények szempont­jából értékelte a város múlt évét, de sietve kifejtette, van­nak olyan területek, amelye­ken még nem zárták le a munkát, illetve még nem lát­szik a várt siker. A keserű szájíz okozói: a Csongrád Megyei Gyógyszertári Köz­pont privatizációja, az erre hivatott Heliomed Rt. működtetése nem váltotta be az elképzeléseket, s ennek okát Szalay pogármester a befektetői szándék megválto­zásában látta. A jelenleg cseppet sem előnyös helyze­ten tárgyalások útján talán még lehet változtatni ­hangzott el a nem túl meg­győző vélemény. A várost aránytalanul súj­totta a kórházi ágyszámleépí­tés, de nehéz szívvel vette tu­domásul Szeged vezetése azt is, hogy a Tisza Füszért Rt. és a Szegedi Paprika Rt. ellen megindult a felszámolási el­járás. S bár a legutolsó tava­lyi közgyűlésen a szegedi ön­kormányzat közfelkiáltással elfogadta dr. Szőke Péter rendőrkapitány beszámolóját, a közbiztonság miatt erősen aggódik a polgármester. Bru­tális emberölések, robbantá­sos merénylet, postarablások, fiatalkorúak erőszakos bűncselekményei okoznak ál­matlan éjszakákat, ugyanak­kor a rendőri jelenlétet és éberséget látványosan de­monstrálta, amikor az egyik szegedi diszkóban 250 rendőr hajtott végre eredmé­nyes razziát, vagy amikor az arab-roma konfliktust utcai harcok nélkül oldotta meg a rendőrség. Előre nem látható szúnyogok Igazi kudarcnak nevezte Szalay István, hogy a lakbér­rendeletet nem sikerült a la­kossággal elfogadtatni, s nem váltott ki osztatlan örömöt a helyi iparűzési adó, illetve a tömegközlekedési díjak eme­lése sem. Ebbe a körbe tarto­zik a szúnyoginvázió proble­matikája, de ez ellen a város tehetetlen volt, hiszen előre senki sem tudta, hogy ekkor és ilyen tömegben árasztják el Szegedet vérszívók. A sikerlista az előbbi fel­sorolásnál lényegesen terje­delmesebb volt. Eredmény­nek nevezte a polgármester, hogy az iskolaösszevonások­ból lényegében jól jött ki az önkormányzat. A város áldo­zatvállalását dicséri, hogy az általa juttatott létesítmények­ben rendőroktatás folyik, s az ifjú egyenruhások egy része már esküt is tett. Ugyancsak a bölcs döntéshozókat igazol­ta, hogy a Makkosházi kör­úton megépült a Penny Mar­két. Nemcsak az önkormány­zatnak kifizetett 140 millió forint indokolta ezt a kijelen­tést, hanem az is, hogy az építkezés ellen leginkább til­takozó, szomszédos Zöld Ábécé forgalma megnőtt. Elégedetten jelentette ki Sza­lay István, hogy végre rend van a dorozsmai nagybanin, s a kiléptető-beengedő rend­szernek köszönhetően csök­kent a zsúfoltság, kevesebb a konfliktus. A Telpark rend­szer a Belváros parkolási gondjait oldotta meg, emel­lett 80 millió forint bevételt jelentett az amúgy szük­ségből önkormányzati mosto­hagyerekként kezelt SZKT számára. A reptéren új fény­technika készült; már járnak a 900 millió forintos beruhá­zás keretében megvásárolt új Tátra villamosok; rendeződik a Franciahögy helyzete, s idén ősszel megnyitják rajta a Tesco-áruházat; Szegedre te­lepül a román konzulátus; a város polgársága megismer­kedhetett az új általános ren­dezési tervvel; s 405 millió költéggel a régi híd rekonst­rukciója is befejeződött ­ezek azok a momentumok, amelyek a városvezetést büszkeséggel töltik el. Ezen túlmenően Szalay István számára őszinte örö­möt okozott a város fennállá­sa 750. évfordulójának méltó megünneplése, a 10 éves Szegedi Kortárs Balett, IV. Béla domborműve és az or­szágzászló-emlékhely a vá­rosháza előtt, a Kulturális Pi­ac, az országos színháztalál­kozó, a Família Kft. szegedi vendégsége, a Szegedi Nem­zetközi Vásár, a szabadtéri játékok, a kézműves vásár, a Stefánia Party, a sör- és a borfesztivál, a Kálvária stáci­ók átadása, valamint a szín­ház éves tevékenysége - ez utóbbi a gazdasági problé­mák nélkül értendő. Az SZKT megelőlegezi Mindezek után a közönsé­gé volt a szó, de Tráser Lász­ló kérte a megjelenteket, hogy ne az indulatok ural­kodjanak. Az első szó jogán a házigazda kérdezett a 65 éven felüliek ingyenes utazá­sáról. Mint ismert, a Tisza Volán járatain ez elfogadott tény, a villamosok és trolik esetében pedig a közgyűlés dönt csütörtökön, addig azonban az SZKT megelőle­gezi az ingyenességet. Szalay István részletesen elemezte, hogy ez milyen költségekkel jár, s egyelőre nem tudni, az állam milyen formában kom­penzál, ez a közeljövő kérdé­se. Ugyancsak a házigazda tette fel a kérdés: miért indul a polgármester országgyűlési képviselő-jelöltként a válasz­tásokon, a két, egész ember kívánó munka összeegyeztet­hető-e? Szalay István azt fe­lelte, hogy a Parlamentből a Szegedhez hasonló nagyvá­rosok érdekeit jobban lehet képviselni, s úgy véli, tűzkö­zelből több előnyt tudna ki­harcolni a városnak. Szemétügyek A továbbiakban az egyik szegedi polgár ijesztő törté­netet mesét el arról, amikor szóvá tette a Délmagyaror­szágban, hogy a Csongrádi sugárút mellett lévő bérhá­zakba bevezették a büdös, sárga, leülepedő termálvizet, akkor őt megfenyegették, s közölték vele: nem jó érzés, amikor pisztolycső van az ember szájában. Szalay Ist­vánt elszomorították a hallot­tak, s kifejtette: az ilyenkor szokásos eljárás, hogy a terü­let képviselője interpellál, de erre még nem került sor. A vízdíjakkal kapcsolatban a polgármester elmondta: a je­lenlegi tarthatatlan helyzet az előző önkormányzat rossz, a városra nézve előnytelen szerződéskötéséből fakad, a mostani városvezetés jogá­szok bevonásával igyekszik a szerződésből „kimenekülni". Felmerült a Vektorral kö­tött szeződés ügye is: többen elégedetlenek voltak, Szalay István meggyőződése szerint azonban jó üzletet kötöttek. Felrótták a polgármesternek, hogy Szeged központi ala­pokhoz benyújtott 12 pályá­zatát formai okok miatt eluta­sították, ezzel összesen 1,5 milliárt forinttól esett el a vá­ros. Szalay István úgy véde­kezett, hogy kétmilliárd fo­rint meg „bejött", de arra az 1,5 milliárdra is jobb esélye­ink lettek volna, ha nem működnek ilyen gyengén a lobbistáink. Egyebek mellett sok szó esett a szemétdíjak­ról. Szalay polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az illegális szemétlera­kó helyek „feltöltőit" nem szűri ki a társadalom becsüle­tes része, addig nem várható javulás. Ezt a fajta szemete­lést Szalay István éppen olyan gazemberségnek ne­vezte, mint a köztörvényes bűncselekményeket. Áratö László Tehén a pácban Négy algyői gazda ellen önbíráskodás miatt indítot­tak eljárást, mert egy tehenet erőszakkal magukkal vittek. M. János algyői tanyáján szombaton este tíz óra körül négy férfi jelent meg. A há­zigazdát azzal köszöntötték, hogy azonnal fizesse ki adósságát, különben pórul jár. M. János nem fizetett, a négy támadó pedig egy te­hénnel távozott a tanyáról. Reggel fél ötkor tett feljelen­tést M. János, s a rendőri nyomozás gyors eredményt hozott. A reggeli órákban előállították a bűncselek­ménnyel alaposan gyanúsít­ható algyői lakosokat: a 40 éves T. Józsefet, a 62 éves P. Istvánt, az ugyancsak 62 éves L. Józsefet és a társaság legifjabb tagját, a 38 éves if­jabb L. Józsefet. A házkuta­tás során az elkobzott tehe­net is lefoglalták. A. L. Andrejcsik István estje • DM-információ Ma este 6 órakor a Virág cukrászda barnaszalonjában, a Közéleti Kávéház szerve­zésében, Andrejcsik István operaénekes portéestjére várják az érdeklődőket. Új­évkezdő hangulatban, az énekes művészi személyisé­gét is követve, zenei illuszt­rációkkal veszi sorra pálya­futását az esztergomi indu­lástól a Zeneakadémián át az 198l-es Szegedre érkezésig, és az azóta eltelt évek ese­ményeit. Felcsedülnek majd azok az áriák, amelyeket a művész nagyon kedvel, de eddig még nem hallhattuk előadásában. Zongorán köz­reműködik, és időnként köz­beszól, Maczelka Noémia főiskolai adjunktus. • A Csillagban is Börtön­műsorok • Budapest (MTI) Vízkereszt napjától, negyven napon át, minden nap más-más büntetés-vég­rehajtási intézetben mutatja be „Szeretet" című műsorát Dinnyés József. Az ismert zeneszerző, gi­táros-énekes előadóművész január 6-án kezdődő turné­ján magyar költők - köztük Buda Ferenc, Ratkó József, Reményik Sándor - megze­nésített verseivel és Dávid király zsoltáraival tolmá­csolja a fogvatartottaknak az Evangélium üzenetét. Dinnyés József a Magyar Testvéri Börtöntársaság egyetlen művész tagjaként évek óta vállal fellépést a fővárosi és a vidéki bünte­tés-végrehajtási intézetek­ben, de a hazai börtön­missziós szolgálat történe­tében ilyen hosszú műsor­sorozatra eddig még nem volt példa - tájékoztatta az MTI-t szombaton a Ma­gyar Testvéri Börtöntár­saság. Fogadóóra • Munkatársunktól Szörényi Endre alezredes. Kistelek rendőrkapitánya fogadóórát tart a lakosság részére január 6-án, kedden délután 3 és 5 óra között a Kisteleki Rendőrkapitányság (Kistelek, Rákóczi u. 17.) épületében.

Next

/
Thumbnails
Contents