Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

CSÜTÖRTÖK, 1998. JAN. 22. INTERJÚ 9 • Törvény a génkezelt élőlényekről A kínai cigaretta és társai Dudits Dénes: A géntechnológiával valóságos tudásbomba robbant: most már igazán föltárulnak a növényi életet szabályozó folyamatok. (Fotó: Karnok Csaba) Magyarországon jelenleg nem termesztenek olyan növényt, amely idegen gént hordoz, de biztosra vehetó, hogy a génkezelt növények hamarosan megjelennek a hazai mezőgazdaság terményei között. A génsebészet valóságos tudásrobbanást jelentett a növénybiológiában, egyúttal felcsillantotta a reményt: az élelmezés megoldható lesz a túlnépesedett bolygón. Az optimizmus mellett az aggályok is feltámadtak: ezzel a technológiával átléphetők az evolúciós határok, alkalmazásukhoz tehát nélkülözhetetlen az ellenőrzés. Nálunk valószínűleg februárban lép életbe a transzgenikus (idegen gént hordozó) élő szervezetekről elkészült törvény. Ennek egyik kezdeményezője és előkészítője volt Dudits Dénes akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) főigazgatója, aki munkacsoportjával Magyarországon először állított elő transzgenikus növényt. • Önök 1986-ban a világon elsőként építettek be idegen gént - a lucernába; s azóta a repcébe, a dohányba, a burgonyába, a kukoricába... Vagyis folyamatosan állítanak elő transzgenikus növényeket. De miért? - Nyilvánvalóan azt kérdezi, szüksége van-e az embernek arra, hogy úgymond beavatkozzon a természetbe. A géntechnológia alkalmazásának kritikusai is gyakran érvelnek így. Valójában ez nem érv, hiszen mióta ember az ember, mást sem tesz, mint önnön fenntartása érdekében beavatkozik a természetbe. Akkor is, amikor a kiskertjében kapával kiirtja a gyomot... Komolyra fordítva: a génsebészet nemzetközi szinten a 70-es években kezdődött, baktériumokkal. Az SZBK-ban szinte ugyanabban a pillanatban, hiszen Venetianer Pál kutatócsoportja is a 70-es években kezdte a rekombinált DNSmunkákat. Az első nemzetközi növényes rekombináns konferencia 1979-ben volt, innen datálható a növényi génsebészet indulása. Koncz Csaba kollégámmal a kukorica hímsterilitás kutatásához kezdtünk alkalmazni géntechnológiai módszereket, 1981 -ben jelent meg az első közleményünk. A világon az első transzgenikus növényt - dohány volt 1983-ban közölték. Mi a lucerna génbevitelt három évvel később tettük közzé. Hogy miért kell idegen gén a növénybe? A FAO prognózisa szerint a következő 2030 évben meg kell duplázni a világon az élelmiszertermelést, ha azt akaijuk, hogy a bolygó akkora 11-12 milliárdos népességének legyen mit enni. A növénynemesítés eddig is nagyban hozzájárult a termésátlagok javításához, azonban a népesség élelmiszerellátását a jövőben várhatóan új, hatékonyabb termelési technológiák biztosítják. A géntechnológia tulajdonképpen a nemesítés hatékonyságának fokozását jelenti. Hiszen a nemesítő nem csinál mást, mint a keresztezés útján létrehozott hibrideket - amelyeknek összevissza kombinálódnak a génjeik - figyeli úgy 6-8 évig, s a felszíni tulajdonságaikból következtet az átkerült génre. A géntechnológiával az éppen szükséges egyetlen, jól meghatározható gént építhető be a növénybe. Mondjuk van egy jó fajta, de sajnos védekezésképtelen egy betegséggel szemben; megjavítható egy gén beépítésével és rezisztens, minden korábbi jó tulajdonságát is megtartó fajtát nyerünk. Ezt a növénynemesltő sokoldalúan értékeli - akár több éven át - a kisparcellás és a nagyüzemi kísérletekben, csak aztán jelenti be fajtaminősítésre. A folyamat teljes egészében ellenőrzött. • Miért van szükség mégis jogszabályra? - Mert a géntechnológiának nemcsak előnyei vannak, hanem veszélyei is lehetnek, amelyek szabályozással elkerülhetők. Minőségi különbség van ugyanis a közismert nemesítés és a géntechnológia alkalmazása között atekintetben, hogy a génbeépítéssel átléphetők az evolúciós határok. A bakteriális eredetű gének például nagyon sokféle betegséggel szembeni ellenállóképességet adhatnak a növénynek; a vegyszerekkel szembeni rezisztenciát is általában baktériumokból származó génekkel érik el. Ad abszurdum: állati eredetű gént is beépíthetek a növénybe. A szabályozásra, a kontrollra tehát szükség van attól a pillanattól, amikor termeszteni kezdenek idegen gént tartalmazó növényeket. 9 Nem vagyunk késésben? - Magyarországon nincs még a köztermelésben idegen gént tartalmazó növény. A törvényt egyébként a 90es évek elején kezdtük forszírozni, amikor az európai szabályozás megjelent. Nehezítette a dolgunkat, hogy a téma több minisztériumhoz is tartozik, fölművelés, egészségügy, környezetvédelem egyaránt érintett. Ezért első lépésben az OMFB keretén belül indítottuk az előkészítését, de a kormányváltás után ez a szervezet elbizonytalanodott koordinátori szerepében, a munka lelassult. Végül az FM jogi osztálya szövegezte a törvényt, amely mai formájában számomra egy kissé még bürokratikusnak is tetszik. Létrejön egy szakmai bizottság az Akadémia és a minisztériumok által kijelölt szakemberekből, valamint az érdekképviseletek embereiből, a géntechnológiai hatósági munkát pedig a minisztériumok megfelelő osztályai végzik. Minden egyes génkezelt, termesztésre szánt növényt külön kell engedélyeztetni, s engedély kell a tevékenységükhöz a géntechnológiát alkalmazó és kutatóintézményeknek, szervezeteknek is. A törvény életbelépésekor az SZBKnak is engedélyt kell beszerezni ahhoz, hogy folytathassuk jelenlegi kutatásainkat. Az átfutási idő úgy 80 nap, amely elég soknak tűnik. A másik aggályom, hogy a szakmai jelleg esetleg elhomályosul ebben a nagy létszámú bizottságban, pedig itt nem érzelmi alapon kell szavazni, hanem szakmai döntéseket szükséges hozni. • Az EU-szabályozás már majdnem egy évtizede létezik, Németországban és Ausztriában mégis nagyfokú a lakosság ellenállása a trangénikus élelmiszerekkel szemben. - Sokféle oka lehet a lakosság idegenkedésének. Tapasztalatom szerint az információhiány az egyik legfőbb. Vagy a fals információk, a félreértések. Az USA és Kanada földjein, százezer hektárokon termesztenek már évek óta transzgénikus élelmiszereket, takarmánynövényeket, de aggályos következményekről még nem hallottam. Az ellenzők 1*1/ • • / • biologiai ervei gyakran felületesek. Azt mondják például, hogy az idegen gént hordozó növények ökológiai veszélyt jelentenek a természetes populációra. Nos, Európában egyetlen növény sincs, amivel mondjuk a kukorica kereszteződhetne... A kukorica, a búza, a burgonya beépített génje egészen biztosan nem kerül ki onnan. A repcének, lucernának vannak rokonai a gyomok között, ezekbe átkerülhet persze a gén, tehát ezekben az esetekben más értékelést kell alkalmazni az engedélyezéskor. Nemrégiben egy nemzetközi konferencián a kínai küldött hallgatta egy darabig az európai aggodalmakat, majd a szivarzsebéből elővette a cigarettáját: „Uraim, parancsoljanak!" - kínálta körbe. „Mi kínaiak már szívhatunk génkezelt dohányból előállított cigarettát." Kínában szintén jelentős területeken termesztenek idegen gént hordozó növényeket, feltehetően az igény kényszeréből: a vírusrezisztens dohányt nem kell permetezni. A dohányzás szokásos ártalmai mellé pedig nem támadtak újak... • A jogszabály génkezelt élőlényekről szól, pedig tudomásom szerint transzgénikus állatokat egyelőre nem tenyésztenek sehol a világon. - Az állatkísérletek mindazonáltal mindig is a növényiek előtt jártak, ezeken sokkal nagyobb kutatási kapacitással és anyagi ráfordítással dolgoztak. Ennek egyszerűen az az oka, hogy humán kísérleteket nem lehet végezni, az emberi betegségek az állatokon modellezhetők. Dolly, a kiónozott birka is gyógyszerkísérletek „terméke", eredetileg a juhtejből való gyógyszer-előállltás volt a cél. Mihelyst transzgenikus állattartásról lesz szó, nyilvánvalóan részletes végrehajtási utasítások születnek a keret-jellegű törvényhez. • Pénz is van a növényi géntechnológiában ? - Azt szoktam mondani, az erkölcsi parancs nem az a csacsiság, hogy ne avatkozzunk a természet rendjébe az imént meg is indokoltam, miért. Az a valódi etikai kérdés, hogy éhenhalhatnak-e embermilliók? 4 növényi génbevitel viszonylag egyszerű és olcsó, a fejlődő országokban is elérhető realitás. Az nem megoldás, hogy Amerikában megtermelik a növényt és elviszik Kínába. Az még kevésbé, ami most történik, hogy beérik a termés Indiában, aztán az egészet elpusztítja a zsizsik, mert nincs ellenálló fajtájuk. De ha az ázsiai vagy afrikai kutató eltölt két évet mondjuk a mi intézetünkben, elsajátítja a technológiát, hazamegy és az ott honos haszonnövényeken alkalmazza - az megoldás. Ha Magyarországon most nem fordítanak elég figyelmet a géntechnológiai módszerek növénynemesítési alkalmazására, akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk a vetőmagiparban és a növénytermesztésben. Azt mondhatnám, pár év múlva egyszerűen kötelező lesz bizonyos gének beépítése a nemesítési tenyészanyagba, amit fajtaként kívánnak elismertetni. Egy rovar- vagy vírusrezisztencia nélküli kukoricafajta elismertetése szóba sem jöhet. A nemesítőknek tehát tudni kell a technológiát, szükségük van molekuláris laborra, ahol a génbevitelt elvégezhetik. Ezért dolgozunk évek óta velük együtt azon, hogy egy országos fejlesztési program induljon. A versenyben maradásunk a tét, hiszen a multinacionális nemesítő cégek, amelyek itt vannak az országban, máris készítik a papírjaikat: amint a törvény életbelép, kérik az engedélyt a génkezelt fajták előállítására. Az SZBK kutatóinak és a Gabonakutató Intézet munkatársainak együttműködése eddig is igen eredményes volt, a szegedi növénynemesítés sikeres, most is vannak közös pályázataink. Tudni kell, hogy a növények kialakított ellenállása nem tart örökké. A beépített gének „elhallgatnak" egyszer, a kórokozó alkalmazkodik és újra támad. Folyamatos a versenyfutás, a nemesítő munkája sohasem ér a végére. Amint a mezőgazdaság integráns része lesz az idegen gént tartalmazó növények termesztése mindenütt a világon, komoly anyagi következményekkel jár, hogy valaki a technológiai lemaradással küzd vagy ott van az élvonalban. Remélem, mi az utóbbiak közé tartozhatunk. Sulyok Erzsébet 80 70 _ 60_ 50 _ 40 _ 30 _ 20 _ 10_ JA 73 71 69 64 63 62 60 59 59 55 55 53 51 50 49 43 30 22 < .2 .s .9 £ % '8. % j? -8 J | S -g1 -ff " 5= N N N N I f I 1 ! I x c c -o ll. I £ & á ö 0)00)0 ooo á f f i j I | ° 1 I1 1 I I 1 5 „ | A biotechnológiai úton előállított rovarrezisztens burgonya vagy paradicsom megvételére Ausztriában és Németországban a legkisebb a vásárlók hajlandósága (Forrás: T. J. Hóban - 1997- Nature Biotechnology 15:232-234)