Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-21 / 17. szám

SZERDA, 1998. JAN. 21. BELFÖLD 3 • Béremelés a felsőoktatásban Jár, csak nem Kiss Papp László: „Egy elítélt többet ér egy mérnöknél?" (Fotó: Schmidt Andrea) jegyzet A brüsszeli sorrend A

kívülállónak nehéz eldönteni, hogy „normális" igény-e az a 750 millió forint, amiről a felsőoktatási szakszervezet elnöke beszél. Az érdekképviselet szerint ennyi kellene még - a költségvetésben tervezetten felül - az idén a felsőiskolákban oktatók és dolgozók bérére. A bonyolult (bér) alkufolyamatokba nehéz ugyan belelátni, de azt egyetlen józan polgár sem állíthatja komolyan, hogy a felsőoktatásban dolgozók túlfizetettek lennének. Úgy általában, legfeljebb ki-ki ismer olyanokat... Viszont ez nem bérkérdés. Hanem ahogy ma mondjuk - humánpolitika. A szakmai kvalitások mérésének megoldatlansága. Immár tapasztalatból tudjuk, hogy költségvetési intézményeknél ez mennyivel nehezebb, mint a versenyszférában! De vajon meddig halogatható? A világtendenciák „bemérésével" foglalkozók egyre állítják: arra haladunk, hogy az értékek rangsorában megállíthatatlanul tör előre a szakértelem, az információ, az „emberi tőke". A világ legfejlettebb részein a tendencia világosan érzékelhető, leginkább az Egyesült Államokban. De Amerika messze van, mondjuk. Am az Európai Unió itt van, kvázi benne vagyunk, úgy néz ki, nem szabad törődnünk immár a formalitásokkal, hanem minden lépésünket a tagország-lét-tudatnak kell meghatároznia. M

árpedig ha csak egyetelen pillantást vetünk a brüsszeli prioritásokra, teljesen nyilvánvaló: a programok és a pénzek a szakértelem, az informáltság megszerzését, a „humán tőke" gyarapítását részesítik előnyben. Ezeket azonban akkor lehel elnyerni, ha az illető ország is ad hozzá forrásokat. Vagyis a legnagyobb, nemzetközi támogatottságot élvező oktatási, szakképzési programok (és pénzek) úgy válnak elérhetővé az egyes országok számára, ha maguk is úgy alakítják át belső elosztási rendszereiket, hogy az oktatásnak elsőbbséget biztosítanak. Innen nézve egy jó felsőiskolai oktató - minden pénzt megér! //N^^ Csongrádi sgt. 27. Tel.: 491 -022. Dorozsmai út 5. Tel.: 466-092 "MOOULBAU ÉPÍTŐANYAGOK ALAPTÓL TETŐIG SZENTESI, MAKÓI TÉGLÁK január 31-ig 1 997-es áron kaphatók! Újjáépül a Deszkatemplom • Miskolc (MTI) Eredeti állapotában újjáépül az elmúlt év december 4-én felgyújtott és szinte porig égett miskolci Deszkatemplom. Az 1938-ban épült műemlék-templom már ez év végén fogadhatja Miskolc legnagyobb református-gyülekezetének tagjait. Ezt Kádár Péter, a Deszka-templom lelkésze jelentette be a presbitérium tagjaival, a tervezésben, újjáépítésben részt vevő szakemberekkel közösen. A gyülekezet az eredeti külső forma megtartása mellett döntött. A Deszka-templomért Alapítvány számlájára eddig adakozásokból 16 millió forint érkezett be. A különböző adományokkal és a biztosító 37 millió forintjával együtt több mint 110 millió forint gyűlt össze. Turisztikai tanácskozás • Debrecen (MTI) Az idegenforgalomért felelős helyettes államtitkár szerint a jelenlegi parlamenti ciklusban már nem lesz új turisztikai törvény. A jogszabály alapos előkészítés után a következő parlamentnek kívánja beterjeszteni a hivatalát január l-jétől betöltő Somogyi Zoltán. Az IKIM helyettes államtitkára ezt kedden mondta Debrecenben, az Aranybika Szállóban rendezett idegenforgalmi tanácskozáson. Elmondta azt is, hogy közös, a régiókat érintő fejlesztési programokon dolgoznak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, amely érinti a Debrecen-Hajdúszoboszló-Hortobágy idegenforgalmi háromszög fejlesztését is. Környezetbarát rekonstrukció • Nyírbogdány (MTI) Befejeződött a Mol Rt. nyírbogdányi telepének energetikai rekonstrukciója: az EU környezetvédelmi követelményeinek megfelelő ellátórendszert kedden helyezték üzembe. A szabolcsi Mol-telephely 12 termelőegységét energiával ellátó hálózatot a budapesti Kipcalor Energetikai Kft. korszerűsítette. A 150 millió forintos beruházás során fűtőanyagtakarékos és szennyező anyagokat legminimálisabb mennyiségben kibocsátó kazánokat építettek be. Modernizálták a vízkezelő berendezéseket is, így vegyszer felhasználása nélkül állítják elő a lágyított tápvizet. Közigazgatók • Zalaegerszeg (MTI) A zalai önkormányzatok minden ötvenedik döntését fellebbezték meg az elmúlt évben az állampolgárok, és az esetek több mint felében a javukra döntöttek - hangzott el kedden a megyei közigazgatási hivatal évértékelő sajtótájékoztatóján. A 258 önkormányzat közül 39 követett el mulasztásos törvénysértést azzal, hogy nem hívott össze közmeghallgatást. A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos ügyek száma több mint 1500-ra - másfélszeresére nőtt, és ezzel együtt jogértelmezési gondok is megjelentek. Kiss Papp László volt a vendége a JATE tegnapi érdekképviseleti ülésének. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke a magyar egyetemek és főiskolák anyagi helyzetéről, az idei béremelés mértékéről és forrásairól tartott tájékoztatót. Adatokkal kezdte beszámolóját Kiss Papp László, a József Attila Tudományegyetem tegnapi szakszervezeti ülésének vendége. Az FDSZ elnöke elmondta, hogy míg 1990-ben 70 ezer hallgatót 17 ezer 600 oktató tanított, addig a mostani tanév 200 ezer hallgatójára csak 16 ezer 800 oktató „jut". A feladatok tehát nem csökkentek, a költségvetési támogatás és a bérek viszont nem • Budapest (MTI) Noha még nem eldöntött, hogy a KDNP székháza eladásából vagy újabb hitelek felvételéből finanszírozza választási kampányát, a párt vezetői hosszabb ideje tárgyalnak az épület megvásárlása iránt érdeklődő cégekkel. A távirati iroda információját megerősítve Bartók Elmarad az egészségügyiek sztrájkja, mert az EDDSZ megalkudott a kormánnyal. Vannak, akik úgy értékelik ezt, a szakszervezet lefeküdt a kormánynak. Mi is arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek az alkuról az orvosok, nővérek, itt, Csongrád megyében. Sztrájk helyett kompromisszum született az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a kormány alkujában. A Magyar Orvosi Kamara támogatását élvező EDDSZ az egészségügyi dolgozók bérének 16 százalékos emelését, az ügyeleti díjak rendezését és az egészségügyi intézmények dologi kiadásainak növelését követelte. A sztrájk elmaradt, mert az EDDSZ elfogadta a kormány kompromisszumot ajánló javaslaemelkednek megfelelő mértékben a magyar felsőoktatásban. A béremelés ,jár, de nem jut". Hiába egyezett meg ugyanis az érdekképviselet és a kormányzat, hogy a 16 százalékos béremelésből 13,5 százalékot minden ágazatban a központi költségvetés fedez, hiába utalta át ezt a keretet a pénzügyi tárca az MKM-nek, a minisztérium normatív alapon osztotta el ezt az összeget, így a kevesebb hallgatóval rendelkező intézményeknek még 13 százalék sem jutott. Igaz, hogy a Széchenyi professzúra és más ösztöndíjak javítják az oktatói gárda bizonyos rétegének anyagi helyzetét, de nem oldják meg a létminimum közelében élő tanársegédek, adjunktusok és nem oktató dolgozók problémáját. Komoly gondot okoz Tivadar kampányfőnök elmondta: már vagy féltucat olyan ingatlant találtak, amely a mostaninál alkalmasabb lenne székháznak, azonban még egyetlen értát. Egy nappal az alkudozások lezárása után, hogyan ítélik meg a szakszervezet lépését az egészségügyiek? Erre kerestük a választ. Dr. Baradnay Gyula professzor, a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei elnöke hasznosnak tartja, hogy sikerült elkerülni a sztrájkot, de nem elégedett a szakszervezet és a kormány között született kompromisszummal, mert ezzel az egészségügyiek problémája nem oldódott meg. A Magyar Orvosi Kamara ezek után nem tekinti lezártnak az ügyet - mondja a megyei elnök -, most készítjük, véleményezzük azt a memorandumot, amelyben szikár tényekkel, számokkal támasztjuk alá az egészségügy válságát, s amelyben a kamara változatlanul követeli Kökény Mihály távozását a népjóléti miniszteri székből. az is, hogy az intézmények évek óta saját forrásból pótolják a törvényben előírt, ám központilag nem biztosított fizetésemelést. Mint Mészáros Rezső rektor elmondta, a kormányzat csak statisztikailag oldotta meg a bérkérdést, a gyakorlatban nem, hiszen továbbra is kutatási keretből fizetnek bért úgy, hogy a JATE-n a kutatási normatíva az idén majd' egymillió forinttal kevesebb, mint tavaly. Tekintettel arra, hogy a szakszervezet és a minisztérium tárgyalásai nem vezettek eredményre, az FDSZ felvette a kapcsolatot a rektori és a főigazgatói konferenciával. Megegyeztek abban, hogy február kilencedikéig minden intézmény elkészíti a felmérést arra vonatkozóan, hogy milyenek a deklődő sem kínált elfogadható árat a Nagy Jenő utcai épületért. A legkedvezőbb eddig érkezett ajánlat ugyanis alig éri el a ház értékének kétharmadát. Dr. Móczó István, a hódmezővásárhelyi kórház belgyógyászati osztályának vezetője: - Az egészségügyi sztrájkot nem helyeslem, hiszen ezzel is a beteg lakosságot sújtanánk. Ezért örülök, hogy nem került sor munkabeszüntetésre, ugyanakkor azt vallom: valamilyen módon, egységes fellépéssel ki kell kényszeríteni, hogy a magyar egészségügy végre kikerüljön a válságból. Nemhogy a 16 százalékos béremelés, hanem ennél több is kevés ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók ne a legrosszabbul fizetett közalkalmazotti réteghez tartozzanak. A támogatás rendezésével véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a kórházak az alulfinanszírozottság okán - állandóan a szakadék szélén táncoljanak. Tóth Csilla, a szegedi kórház ápolási igazgatója: - A nővérek itt, a kórházban nem tényleges bérviszonyok, milyen források állnak rendelkezésre a fizetésemeléshez. A munkáltatókat képviselő konferenciák és a munkavállalók érdekvédelmi szervezete tegnapelőtt közös levélben fordult Magyar Bálinthoz. Ebben kérték, hogy a felmérés eredményeinek ismeretében üljenek le tárgyalni. - A magyar felsőoktatás többletigénye mintegy 750 millió forint. Vajon a kétszázezer hallgató oktatásáért felelős ágazat nem érdemel meg ennyit? - tette fel a szónoki kérdést Kiss Papp László. Az FDSZ elnöke azt is elmondta, komoly értékválság van ott, ahol egy mérnök normatívájához 339 ezer forinttal, míg egy elítéltéhez 800 ezer forinttal járul hozzá a költségvetés. Keczer Gabriella A távirati iroda más forrásból úgy értesült, az említett szakértői jelentés félmilliárd forintra teszi az ingatlan értékét. Az érdeklődők között pedig előkelő helyen szerepel a Fotex, amelynek székháza éppen a kereszténydemokraták országos központjának szomszédságában áll. foglalkoztak sem a sztrájk gondolatával, sem a szakszervezet alkudozásával, hiszen évek óta tudják, a holtpontról nincs elmozdulás. Én úgy gondolom, nem alkudozni kell, sztrájkkal fenyegetőzni évente, hanem egyszer s mindenkorra rendezni az egészségügyiek bérét, ami az ápolónők esetében átlagosan havi bruttó 35 ezer forint. Dr. Kovács Ágnes, a szentesi kórház orvosigazgatója: - Sohasem voltam sztrájkpárti, tehát örülök, hogy nem került sor erre. A most megszületett kompromisszumot azonban nem tudom elfogadni. Tökéletes zűrzavart okoz, nem pedig egy tiszta, jól áttekinthető megoldást kínál. Kompromisszum helyett megoldást várunk, világos képletet, végleges rendezést a bérek és a kórházak működési költségeit illetően egyaránt. K. K. • EU és NATO Követek • Budapest (MTI) Az Országgyűlés kész képviselőket küldeni a NATO-országok parlamentjeibe, hogy hazánk törekvéseinek ismertetésével hozzájáruljon a szervezet kibővítésének minél gyorsabb és zökkenőmentesebb ratifikációjához. Erről Szent-Iványi István, a Külügyi Bizottság • Budapest (MTI) Az Igazságügyi Minisztériumban - az Alkotmánybíróság képviselőinek részvételével - szerdán megkezdődik az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának előkészítése - jelentette be Horn Gyula miniszterelnök a taláros testület tagjaival folytatott megbeszélését követő keddi sajtótájékoztatón. Sólyom László, az AB elnöke elmondta: azt szeretnék, ha még ebben a ciklusban megtörténne az Alkotmánybíróságról szóló jogszabály módosítása úgy, hogy a bírák megbízatása kilenc helyett tizenkét évre szóljon. Ez a javaslat élvezi mennek elnöke beszélt kedden az euroatlanti integrációval foglalkozó tanácskozáson az Országházban. A találkozón a NATO- és az EU-tagállamok budapesti nagykövetségeinek képviselői, valamint az Országgyűlés Külügyi- és Honvédelmi Bizottságainak vezetői vettek részt. Horn Gyula támogatását is. Mint ismeretes, a kormányfő által kezdeményezett párbeszéd aktualitását az adta, hogy az idén öt alkotmánybírónak jár le a mandátuma. A miniszterelnök leszögezte: a kormány abban érdekelt, hogy az Alkotmánybíróság működésének folyamatosságát minden lehetséges eszközzel biztosítsa. Horn Gyula vállalta, hogy a következő kormányülés elé terjeszti azokat az elgondolásokat, amelyek ezt a célt szolgálják. - Ha szükséges, és a kormány döntésre jut csütörtökön, akkor akár hatpárti egyeztetést is tartanánk ebben az ügyben - tette hozzá. • Nem elégedettek az egészségügyiek Sztrájk helyett kompromisszum Horn Gyula és az alkotmánybírák • A KDNP székházat adna Maid a Fotex...?