Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

KEDD, 1998. JAN. 20. SZEGED 5 • Környezetvédelmi támogatás 414 millió l A lakókat miért nem kérdezték? Panasz a termálvízre „Szagos" víz ide, vagy oda, fürödni muszáj... (Fotó: Karnok Csaba) A tavalyi év végén több száz szervezet és magánszemély kért anyagi támogatást kör­nyezetvédelmi fejleszté­sekre. A Központi Kör­nyezetvédelmi Alapbál országszerte 250 pályá­zó kapott pénzt, össze­sen 8,85 milliárd forintot osztottak szét. Csongrád megyében tíz szervezet környezetvédelmi mun­káját segítette az állam, összesen 414 millió fo­rinttal. A levegő tisztaságának a védelmére két szegedi pályá­zó, egy magánszemély és egy részvénytársaság kapott támogatást. Jakus Béla kör­nyezetkímélő Euro-2-es elő­írást teljesítő, csendes nehéz­tehergépkocsik beszerzésé­hez 7,5 milliót vehetett fel az alapból. Az összeget a későbbiekben vissza kell té­rítenie. A Tisza Volán Rt. 13,5 milliót kapott szintén Euro-2-es motorral felszerelt autóbuszok beszerzéséhez. A vállalatnak a támogatás felét kell majd visszafizetnie. Zaj- és rezgésterhelés el­leni védelem kategóriájában a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. a Temető utcai kazánház javítására 8 millióval, a Haj­lat utcai kazánház teljes re­konstrukciójára pedig 10,77 millióval részesült az alap­ból. Az elsőnél 5,334 milliót, a másodiknál 7,18 milliót kell visszafizetnie a káefté­nek. A szegedi Isma Rt. tízmil­lió forintot kapott a használt ágytolltisztító üzem techno­lógiai szennyvizének tisztítá­sára és elhelyezésére. A fel­színi és felszín alatti vizek védelmére kiírt pályázaton • Munkatársunktál A Tömörkény István gim­názium diákjainak munkáiból kiállítás nyílik a Kőrösy Jó­zsef Közgazdasági és Külke­• Munkatársunktól A munka- és tűzvédelmi felszereléseket gyártó és forgalmazó TI LONA SEC Bt. munkaügyi és munkavé­delmi bemutatót és kiállítást rendez január 23-án, dé­lelőtt 9 órai kezdettel Sze­geden, a Csongrád Megyei Kézműves Kamara tanács­termében. Ennek keretében dr. Vep­rik Árpád munkaügyi fel­elnyert teljes összeget vissza kell térítenie a cégnek. A szegedi önkormányzat száz­millió forintot vehetett fel a Maty-éri evezőspálya szenny­vízelvezetésére, ebből visz­szatérltendő 75 millió, vala­mint 120 milliót a Holt-Ma­ros rehabilitációjára. Ebből az összegből semmit sem kell visszafizetnie az önkor­mányzatnak. A hulladékok káros hatá­sainak csökkentésére a szen­tesi önkormányzat 90 millió forintot vehetett fel az alap­ból. A regionális kommuná­lis hulladéklerakóhely kiépí­tésére nyert pénz felét kell a szentesieknek a későbbiek­ben visszatéríteniük. Műemléki értékek és épí­tett környezet védelmének kategóriájában két Csongrád megyei város önkormányza­ta kapott apanázst. A szegedi ortodox zsinagóga műemléki helyreállítására 11,6 milliót, a hódmezővásárhelyi Fekete Sas Szálloda díszterme fő­homlokzatának, valamint a teljes tetőszerkezet és héjazat felújítására 43 milliót vehet­tek fel az önkormányzatok. A vásárhelyieknek nem kell visszatéríteniük a pénzt, de a szegedieknek az összeg felét igen. Országosan 8,856 milliárd forintot osztottak szét a Köz­ponti Környezetvédelmi Alapból, ebből összesen 2,159 milliárdot kell a pályá­zóknak visszatéríteniük. Csongrád megyei önkor­mányzatok, cégek és magán­személyek összesen 414,37 millió forint támogatást kap­tak, ebből 162,546 milliót kell visszafizetniük. Szeged­re a megyének szánt összeg­ből 281,63 millió került. Kormos Tamás reskedelmi Szakközépiskolá­ban ma, 10.30-kor. A tárlatot Kalmár Márton, a Tömör­kény István gimnázium igaz­gatóhelyettese nyitja meg. ügyelő az érdeklődőket a munkaügyi ellenőrzések Csongrád megyei tapaszta­latairól, valamint a munka­ügyet érintő jogszabályvál­tozásokról tájékoztatja. Ko­rom Péter munkabizottsági és munkaügyi felügyelő a munkavédelmi törvény és végrehajtási rendelet hatásá­ról, valamint a munkavédel­mi ellenőrzések főbb ta­pasztalatairól beszél. A városüzemeltetési bizottság tegnapi ülésén az Északi városrész me­leg vizes csapjaiból folyó termálvíz ügye is szere­pelt. A viz színére, sza­gára, síkosságára már többen panaszkodtak. Egy fogyasztó a bizott­ságnak is elmondta ki­fogásait, amelyek közül a legfőbb: a Szetáv a la­kók megkérdezése nél­kül módosította a meleg vizes szolgáltatást. A szegedi közgyűlés váro­süzemeltetési és környezet­védelmi bizottsága tegnap A német kormány és egy New York-i szék­helyű zsidó szervezet megállapodást kötött a holocaust kelet-európai túlélőinek fizetendő né­met kártérítésről. A ter­vek szerint a jogosultak, így 150 szegedi, egykori fogoly 250 márka nyug­díjkiegészítésben része­sül havonta. A nem posztkommunista orszá­gok túlélőinek továbbra is 500 márkát folyósíta­nak. A német kárpótlás az öt­venes évekre nyúlik vissza. Akkor Nyugat-Németország parlamentje a vasfüggöny mögötti holocaust-túlélőknek és gettólakóknak. így a ma­gyaroknak is megszavazott egy összeget. A szállóige szerint ebből a pénzből az akkori kormányunk Merce­deseket vásárolt az állami hi­vatalnokok számára - meséli dr. Gráf Imre, a Szegedi Zsi­dó Hitközség ügyvezető el­nöke. Közben a kapitalista személyesen is meghallgatta Kosztándi Melindát, aki az Északi városrész melegvíz­szolgáltatására panaszkodott. Mint mondta, kisebbik gyer­meke (aki közösségbe még nem jár) a termálvíz beveze­tése óta bőrkiütésektől szen­ved. Minthogy a gyermek életkörülményeiben a fürdő­vízen kívül más nem válto­zott, édesanyja arra gyanak­szik, hogy a kellemetlen sza­gú, sárgás színű, és a meg­szokottnál sokkal síkosabb, lágyabb termálvíz a baj oko­zója. A hölgy azt is kifogá­solta, hogy a Szetáv a fo­gyasztók megkérdezése nél­országokban élő túlélőknek havi 500 márkát folyósítot­tak. A hetvenes években egy­szeri, 13 ezer 500 forintot kaptak a szocialista országok volt lágerlakói Bonnból. A németek a rendszervál­tozás után sem voltak hajlan­dók fizetni. A bonni kormány és a New York-i székhelyű zsidó alapítvány, a Jewish Claims Conference több hó­napos tárgyalássororozat után csak néhány hete egyezett meg egymással a holocaust kelet-európai zsidó túlélőinek fizetendő kártérítésről. Né­metország 1999 január és 2002 között évente 50 millió márkát utal át a zsidó szerve­zet egyik alapítványának, ahonnan 18 ezer embernek, köztük ötezer magyarnak fe­jenként és havonta mintegy 250 márka nyugdíjkiegészí­tést folyósítanak. A megál­lapodás több kérdésre nem ad kül változtatta meg a meleg­vizes szolgáltatást. Terhes Boldizsár, a városüzemelteté­si bizottság elnöke meghall­gatta Sárkány László Szetáv­igazgató álláspontját is. A Szetáv a termálkutat működ­tető Aquaplus Kft-től vásá­rolja a föld mélyéből fölho­zott meleg vizet, s így je­lentős gázenergiát takarít meg. „A termálvíz ivóvíz minőségű, ezt a népegészség­ügyi szolgálat rendszeresen ellenőrzi" - mondta az igaz­gató. Jelenleg az Északi vá­rosrész 1800 lakásában fo­lyik termálvíz a csapból. Dr. Fodré Zsófia megyei választ: kik és milyen alapon döntenek majd a kártérítés folyósításáról? Kizáró ok-e, ha valaki korábban egyszeri, jelentéktelen összegű kárpót­lásban részesült? A jogosultság feltétele hat hónap koncentrációs tábor­ban vagy másfél év gettóban eltöltött idő. Ez utóbbi köve­telménynek Magyarországon senki sem felelhet meg, mi­vel ennyi ideig sehol nem működött gettó. Gráf Imre szerint a még élő kb. 150 szegedi túlélő több, mint fél évet töltött a koncentrációs táborokban, így számíthatnak a nyugdíjkiegészítésre. A szegedi zsidó hitközség ügyvezető elnöke is jogosult erre az összegre. 1944. de­cember l-jén vitték el marha­vagonban a már majdnem teljesen körülkerített Buda­pestről. A Berlin melletti Sachsenhausénbe került, ahol tisztifőorvos leszögezte, hogy a vizsgálat a városi ÁNTSZ hatásköre. Mind­amellett megnyugtatta az édesanyát, hogy tájékozódott az ügyben, s az eddigi víz­minta-vizsgálatok szerint a termálvíz megfelel az előírt szabványoknak. Dr. Berekné dr. Petri Ildikó szerint a bőrallergia oka igen sokféle lehet - pontos választ csak alapos vizsgálat adhat. A bi­zottság végül azzal bízta meg a vagyonkezelő irodát, hogy vizsgálja meg a termálvíz minőségét igazoló tisztiorvo­si dokumentumokat. Ny. P. a Heinkel repülőgépgyárban dolgozott. Ez az üzem volt a külső láger. A tábort, melyet Auschwitz „ősének" tekinte­nek, már Hitler hatalomra ju­tása után megnyitották. Itt képezték ki az SS-legénye­ket, akik később a különböző lágerekbe kerültek. Eleinte homoszexuálisokat, banditá­kat, szociáldemokratákat és kommunistákat hoztak ide, majd a háború kitörése után orosz hadifoglyokat (ebben a táborban lőtték le Sztálin fiát is) és zsidókat. Gráf Imre 1945 szeptemberében került haza. Családtagjai már nem voltak ilyen „szerencsések". Egyik unokatestvérén kfvül mindenki odaveszett Ausch­witzban. A szegedi hitközsé­gi elnök - a legtöbb túlélővel ellentétben - nem akarja el­temetni az emlékeit. A szörnyűségek kutatása szen­vedélyévé vált. „Nem tudok szabadulni az átélt borzal­maktól" - törli meg könnyes szemét a 71 éves Gráf Imre. Tóth-Szenesi Attila Tömörkény-tárlat Munkavédelmi bemutató • Kétszázötven márka? Kárpótlás Bonnból • Az eltűnt fogoly nyomában Milák Pál különös kalandja Tegnapi lapunkban hírt adtunk arról, hogy az egyik szegedi kór­házból megszökött egy gyógykezelés alatt álló elítélt. A 32 éves Milák Pál nem sokáig szívta magába a szabad le­vegőt: hat óra múlva megtalálták a rendörök, bár a szökevény beval­lása szerint feladta vol­na magát. Milák Pált az elmúlt he­tekben több súlyos veszteség érte. A 32 éves, derecskei il­letőségű férfi a Mars tér 13. szám alatt, vagyis a Szegedi Börtön és Fegyházban lakik, s már egy évet letöltött a lo­pás miatt kiszabott két és fél éves fegyházbüntetéséből. A múlt héten öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben, s ha nem nyújtanak neki azon­nali segítséget, valószínűleg elvérzett volna. így került Milák Pál a II­es kórház ideg-elme osztá­lyára, ugyanis továbbra is hangoztatta, hogy nem akar tovább élni, s amint le­hetősége lesz, újból megkí­sérli az öngyilkosságot. A kórházban vasárnap este a rá vigyázó bv-s őr kíséretében vacsorázni indult. Megkérte az őrt, hogy lazítson a bilin­csen, mert úgy könnyebben el tudja fogyasztani a vacso­rát. Ezután a vécére kérezke­dett, ahonnan már nem jött vissza. Előbb a mellékhelyi­ség bukóablakát feszítette ki, azután kimászott az udvarra, majd a kazánházban addig ügyeskedett, amíg ki nem bújt a bilincséből. Átmászott a kerítésen és eltűnt. Azonnal hatalmas erőkkel kezdődött a kutatás, a bünte­tésvégrehajtási dolgozókat a rendőrök is segítették, s elsősorban az állomások környékét ellenőrizték. Mi­lák Pál pedig eközben a vá­rosban bolyongott. Talált egy pulóvert, s azt magára vette, mert fázott. Leült egy parkban egy padra, s mint később mondotta: gondolko­zott. Aztán az jutott eszébe, hogy haza kellene menni Derecskére, az élettársa sír­ját felkeresni, de elvetette az ötletet, ugyanis nem volt egy fillérje sem, meg aztán biz­tos lebukna útközben. így őrlődött, majd arra az elhatá­rozásra jutott, hogy inkább visszamegy a börtönbe. Igen ám, de helyismeret híján nem talált oda, pedig egy ta­xistól meg is kérdezte, tes­sék mondani, hol a Csillag. A nagy erőkkel zajló ke­resés pedig érdekes mellék­vágányon folytatódott: egy kalauz bejelentette, hogy a félegyházi vonaton az imént kezelte egy, a keresett férfi­hez hasonló illetőnek Szaty­mazig váltott jegyét. A beje­lentésre azonnal küldtek egy járőrautót, amely fel is tar­tóztatta Kisteleknél a vona­tot, s ekkor derült ki, hogy az információ rossz volt. Milák Pálra végül éjjel fél három körül, a Partiscum körúton akadtak rá a rend­őrök. A szökevény saját be­vallása szerint már maga is elkeseredetten kereste a rendőrséget, de hát Szeged Derecskéhez képest világvá­ros, Milák Pál pedig elkeve­redett. Sőt, a rendőröknek azt is elmondta, hogy igazá­ból ezt az egész szökést megbánta, s nagyon sajnálja, hogy a börtönőrt miatta le fogják tolni. Bár az is tény, hogy a visszaeső Milák Pál rovásán már szerepel szökés egy hajdúsági fegyintézetből. Arató László Megalakult a SZIÉT Ó Munkatársunktól Megalakult a Szegedi Gyermek és Ifjúsági Érdek­egyeztető Tanács (SZIÉT) korosztályi oldala. A szerve­zet képviseli a szegedi gye­rekek és fiatalok érdekeit he­lyi, országos, valamint nem­zetközi szinten. A SZIÉT tagjai: a Baloldali Ifjúsági Társulás helyi szervezete, a Szegedi Diákok és Pedagó­gusok Szövetsége, a Szegedi Diákparlament általános is­kolai csoportja és a Szegedi Ifjúsági Unió. A tanács mun­kájában megfigyelőként részt vesz a Szegedi Televí­ziós Ifjúsági Érdekvédelmi Egyesület. A SZIÉT várja más egyesületek és szerve­zetek csatlakozását is. Mimóza-ünnep ó Munkatársunktól A hagyományokhoz hí­ven ebben az évben is meg­rendezik a szegedi mimóza­ünnepet. A jeles esemény montenegrói eredetű: a Ko­tori-öbölben január köze­pétől február közepéig tart a mimózafesztivál, mazsoret­tekkel, mimózaszUrettel, ut­cabálokkal. Szegedre évek óta az Adria Tours Utazási Iroda hozza el a mediterrán hangulatot. Az idei program szombaton, január 24-én in­dul déli 12 órakor, amikor montenegrói mazsorettek vonulnak fel a Kárász utcán. A csinos lányok produkció­jához a Kisteleki Gimnázi­um id. Vándor Rudolf Fúvó­szenekara szolgáltatja a tal­palávalót, Czirok Zoltán ve­zetésével. Aki teheti, nézze meg a hangulatos felvonu­lást, hiszen a lányok mimó­zavirággal adják át a szegedi polgároknak hazájuk üdvöz­letét. A Mimóza-ünnep kö­vetkező programja az esti Mimóza-bál, az ifjúsági ház­ban. Idősek pótszilvesztere ó Munkatársunktól A Szeged Humán Szol­gáltató Központ Vám téri Idősek Klubjában (Szeged, Vám tér 5.) holnap pótszil­vesztert rendeznek. A sze­rény mulatság délután 2 óra­kor kezdődik, s várhatóan este hétig tart. A jó hangu­latról Várkonyi Gyula ze­nész gondoskodik: muzsika­szóra jobban esik a falato­zás, vacsora után pedig tánc­ra is perdülhetnek a párok. A pótszilveszterhez a tombola is hozzátartozik: az apró, de értékes adjándékok (selyem­kendő, csokoládé, kitűző, stb.) mellett a fődíj egy üveg pezsgő. A vidám délutánra a Vám tériek meghívták a Dá­ni János utcai idősek klubjá­nak tagjait is, így összesen mintegy hatvan-hetven ven­dég megjelenésére számíta­nak. Persze a Vám téri klub­ban azokat az idős embere­ket is szívesen látják, akik először térnek be hozzájuk. Autómánia ó Munkatársunktól Ma este fél hétkor ismét jelentkezik az Autómánia cfmű magazin a Telin tévé­ben. Az év első adásában be­mutatják a Porsche Szeged Inter Autó Kft.-t. Kovács Mihály rendőrőrnagy beszél a KRESZ január l-jétől élet­be lépett változásairól. Is­mertetik az Elektroház áru­ház új akcióit.

Next

/
Thumbnails
Contents