Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

HÉTFŐ, 1998. JAN. 19. RIPORT 11 Mára az Arago került diktáló pozícióba Heliomed: utolsó felvonás Heliomed-nézet. A tőkebefektető tulajdonosként viselkedik, az apparátus nem. (Fotó: Nagy László) A Heliomed Rt. történe­te szorosan összefügg a patikaprivatizációval, s egyik nagy tanulsága, hogy Szeged talán többet veszített, amikor mind­össze húszmillió forint be­vételt produkált az összes patikából, mint amekkora összegről mostanában egyezkednek. Vagyis, hogy mennyit ad a több­ségi tulajdonos Arago a város kisebbségi, de vétó­jogot jelentő Heliomed részvénycsomagjáért. A döntések mindvégig meg­győző közgyűlési több­séggel születtek - igaz zárt ajtók mögött -, s így csak részben mentség, hogy a testület nem volt mindig tökéletesen infor­málva. További tanulság, hogy a hivatali apparátus és a közgyűlés felkészült­sége együttesen is kevés lehet egy igazi tulajdonos­ként viselkedő tőkebefek­tetővel szemben. És akkor még nem beszéltünk a politikáról, ami csak to­vább maszatolja ezt a gyógyszerellátási felelős­ségből kiinduló, mára csak tőkéről, megtérülés­ről szóló ügyet. A Heliomed Rt., azaz a volt megyei gyógyszertári központ történetét Nagy Sándor önkor­mányzati képviselő szerint ott kell kezdeni, amikor 1994 vé­gén eldőlt, hogy a patikákat a települési önkormányzatok kapják és a központot is „szét­osztják" közöttük. - A patikaprivatizációból mindösszesen 19,2 millió fo­rint bevétele származott Sze­ged városának. Ha ezt üzleti­leg akaijuk minősíteni, akkor elégtelen, hiszen a legjobb belvárosi patika már 1993-ban is 273 milliós forgalmat pro­dukált. Erős volt a szegedi gyógyszerészlobby, egy 1995 júniusi határozat szerint gya­korlatilag a vezetőknek adták oda a patikákat. A legdrágább patika négymillió, a legol­csóbb 300 ezer forintba került. Ez volt a bérleti jog privatizá­ciójának, valamint a patika berendezésének ára. • Az említett összegek megdöbbentőek. - Sajnos, a város is úgy gondolta, hogy nem üzleti megfontolások alapján kell dönteni. A közgyűlések jel­lemzően zárt körben tárgyal­ták a témát, mint ahogy ké­sőbb a Heliomeddel kapcsola­tosan is ez volt a gyakorlat. A döntések szinte minden eset­ben meggyőző többséggel születtek. Az volt az érzelmi töltésű ideológia, hogy ne ka­parintsa meg a patikákat ide­gen - csak a megtérülésben, hozamban gondolkodó - tőke. Pedig így is működhetett vol­na, a gyógyszer-kiskereskede­lemben ugyanis elég szigorú a szabályozás. • Időközben azonban Heliomed részvénytársa­ság lett a patikátlanított volt gyógyszertári központ. - Igen, 456 milliós saját és 300 milliós jegyzett tőkével 1996 január elejétől részvény­társaság a Heliomed, tulajdo­nosai a települési önkormány­zatok. Pontosabban, Hódme­zővásárhely valamivel több mint tízszázalékos részesedé­sét már az alapításkor megvá­sárolta Szeged városa, hogy többségi tulajdonos lehessen. Az ötvenmilliós vételár talán indokolható is volt, de egy ön­kormányzat ne tőzsdézzen. Az apparátus és a képviselő­testület nem alkalmas arra, hogy ilyen szervezetet mű­ködtessen. Egyébként, kissé elébe vágva a történéseknek, ma úgy látom, hogy normáli­san jövünk ki az egészből, de ez menet közben sokkal koc­kázatosabb játszmának lát­szott. Az mindenképpen poli­tikai - az egész ügyet végigkí­sérő - döntés volt, hogy Gramvölgyiné dr. Horváth Mária vezérigazgató helyébe nagyon gyorsan dr. Szőke László önkormányzati képvi­selő, gazdasági stratégiai ta­nácsnok lépett. 9 Amikor Szeged megvet­te a vásárhelyi részt, azzal érvelt, ez készpénzben is gyorsan megtérülhet. - Igen, mert a cég százmil­lió forint feletti nyereséget prognosztizált, s ennek fele el­vileg Szegedet illette volna. Később kiderült, hogy az eredmény kisebb lett, s a köz­gyűlés is úgy döntött, nem ve­szi ki a pénzt, mert a Heliomed helyzete ezt nem teszi lehetővé. És akkor ez már valóban logikus lépés volt, hiszen kényszerpályára került a többségi tulajdonos önkormányzat. Ügyetlen kistelepülések 9 Mikor jelent meg a szí­nen az Arago Rt ? - 1996 végén két ajánlatot kapott a város, a Fuziopharma 90 százalékos árfolyamon vá­sárolta volna meg a többségi részesedést, azaz közel 140 millió forintos bevételhez ju­tott volna a város. A másik ajánlat az - akkorra már kiste­lepülésektől felvásárolt rész­vényeknek köszönhetően tíz százalék feletti részesedéssel rendelkező - Arago Rt.-é volt, a társaság 150 milliós tőke­emelést ajánlott. Érvelt, s iga­za volt abban, hogy a Helio­med alultőkésített, s így nem tud talpon maradni a piacon. Az érvek hatottak, az Arago a tőkeemeléssel többségi tulaj­donossá vált, bár egyidejűleg szindikátusi szerződés szüle­tett, hogy a fontosabb dönté­sekhez 75 százalék plusz egy szavazat kell, így Szegednek maradt beleszólása a He­liomed ügyeibe. Abban, hogy az Arago diktáló pozícióba került az alaptőke-emeléssel - a kistelepülések konzorciu­mának ügyetlensége mellett -, nagy szerepe volt Bás­thy Gábor alpolgármesternek is. 9 A Heliomed és az Arago elkezdett növekedni - Utólag úgy tűnik, a Heliomed csak azért kellett neki, hogy szakmai befektető­ként indulhasson a különböző megyei gyógyszertári közpon­tok privatizációs pályázatán. Amikor a Heliomed megvásá­rolta a Vas megyei Pharmaco Rt. 33 százalékát, 89 százalé­kos árfolyamon, akkor körül­belül 150 milliót fizetett. Csaknem pontosan annyit, amennyivel az Arago tőkét emelt a Heliomedben. A Zalagyógyszer megszerzésé­hez is felhasználták a szegedi központú társaságot, de ott tényleg csak stróman volt a Heliomed. Persze, ha ezt előre lehet látni, talán nem így dönt a közgyűlés. Azóta további megyékkel erősödött az Arago a gyógyszer-nagyke­reskedelemben, s nyáron jött a következő, kényszerpálya mi­att ugyancsak logikus elkép­zelés, hogy célszerű az érde­keltségeket összevonni. 9 Az összevonáshoz Sze­ged, azaz a Heliomed ál­dása is kelL - Elméletileg igen, de nél­külünk is megcsinálhatják. Persze nem ilyen súlyos a helyzet, tárgyalunk. Az össze­vonás után ebben a az 1,7 mil­liárd forint alaptőkéjű, 3,1 milliárd saját tőkéjű részvény­társaságban Szeged részese­dése tíz százalékra csökkenne, azaz semmiféle érdemi bele­szólása nem maradna. Az Aragónak ezt az ajánlatát a közgyűlés első körben elutasí­totta és kiküldött egy négyta­gú ad-hoc bizottságot. Ennek tagja a jegyző, az alpolgár­mester, Szilvássy úr és én. A bizottság szeptemberben tett egy eladási ajánlatot az Aragónak, amire nem kaptunk érdemi választ, illetve sokkal később, Básthy Gábor egy in­terpellációra válaszolva kö­zölte a közgyűléssel, az Arago az ajánlatot elutasította. 9 Tud új fejleményeket? - A holtpontról december­ben lendült ki a Heliomed ügye, amikor a bizottság talál­kozott az Arago vezérigazga­tójával, Leisztinger Tamással. Előzetesen abban állapodtunk meg, hogy belemegyünk a cégegyesítésbe, ha az Arago vállalja, hogy ha a tőzsdére kerülés után a részvényárfo­lyam nem ér el egy minimu­mot, akkor azon az áron az Arago megvásárolja Szeged részesedését. Ugyanezen a ki­alkudott minimálárfolyamon adhatja el a város a papírokat az Aragónak, ha az egyesült cég papírjai nem kerülnek a tőzsdére. A napokban várjuk a választ, s mint már említet­tem, a reméltnél jobban is ki­jöhetünk ebből a hosszú me­netelésből. Vásárhelyi ötvenmillió Básthy Gábor alpolgár­mester szerint Heliomed­ügyben a kényszerpálya akkor kezdődött, amikor önkor­mányzati tulajdonba adták a gyógyszertári központot. Öt­vennyolc település nem lehet jó tulajdonos. 9 Ezért akart Szeged a vá­sárhelyi tizenegy százalék­kal egyértelmű többséget? - Ez akkor logikusnak tűnt, s hogy ért-e ötvenmilliót a 35 milliós névértékű részvény­csomag, azon hosszan lehetne vitatkozni. Ha két százalék kell a többséghez, akkor az is nagyon drága. A második kényszert a szegedi közgyűlés megfontolatlan politikai dön­tése jelentette, amikor aján­dékba adta a szegedi patiká­kat, megfosztva ezzel a ké­sőbbi Heliomedet biztos pia­cától. A hivatal vezetése és az önkormányzati testület nem tudott ellenállni az érzelmi hú­rokat is pengető gyógysze­részlobbynak, nem mert fel­vállalni egy gazdaságilag ra­cionális döntést. Kis túlzással, annyit sem kapatunk az ösz­szes patikáért, mint a néhány legnagyobb gyógyszertár éves profitja. 9 Kezdetben úgy látszott, hogy gyorsan megtérül a vásárhelyi ötvenmillió. - Ez már a harmadik kény­szer volt, hiszen a nyereség nem készpénzben, hanem áru­készletben jelentkezett. Ha azt akkor mégis kiveszi Szeged, most nincs mit beszélni a Heliomedről, hiszen a tőke­erős gyógyszer-nagykereske­dők rászabadultak a megyei piacra. Azokra a patikákra, amelyek már semmilyen szempontból nem függtek a volt gyógyszertári központtól. A Heliomed piaci részesedése egyre csökkent, s két választás maradt. Vagy eladjuk a több­ségi részesedést, vagy tőkét emel egy befektető. 9 Miért döntöttek a tőke­emelés mellett? - Akkoriban csak 70-90 százalékos árfolyamon tud­tunk volna részvényeinket el­adni, s az is látszott, hogy négy-öt nagy gyógyszer­kereskedelmi cégnél többet egyszerűen nem bír el a ma­gyar piac. A Fuziopharma vé­teli ajánlatában nem igazán bíztunk, s az is igaz, hogy ak­kor egy kicsit már előre me­nekültünk. 9 A kistelepülések kon­zorciuma, 36 százalékkal megakadályozhatta volna az Arago tőkeemelést. - Szerintem igazából nem is akarták megakadályozni, csak jó alkupozícióban vollak vétójogukkal és ezzel emel­hették a végül amúgy is Aragónak szánt részvények árfolyamát. Az más dolog, hogy óriási hibát követtek el, amikor nem helyezték időben letétbe részvényeiket, így nem szavazhattak a tőkeemelésről döntő közgyűlésen, mely után vétójoguk sem maradt. És amikor erre ráébredtek, el­kezdtek ellátási felelősségről, meg Szeged és a kistelepülé­sek ellentétéről beszélni, ami­kor már a pénzről, tőkeerőről szólt a magyar gyógyszer­nagykereskedelem. 9 Azért később okozott meglepetéseket Arago is a szegedi önkormányzatnak. - Az tény, a stratégiai el­képzelésekről nem teljes kö­rűen tájékoztattak bennünket. Utólag már látszik, hogy be akartak kerülni a gyógyszer­nagykereskedelembe és ehhez a Heliomed volt az első lép­cső. A tőkeemelés 150 millió­ja pedig nem a szegedi fej­lesztést, hanem a Zalagyógy­szer megvásárlását szolgálta. Később további megyékben szerzett az Arago többségi ré­szesedést, s minden bizonnyal ott lesz a végül talpon maradó 4-5 gyógyszer-nagykereskedő között. 9 Milyen súlyú ma az Arago ezen a területen? - A cégcsoport 18-19 mil­liárd forint forgalmat és 360­400 milliós nyereséget produ­kált 1997-ben. Csak a Heliomed veszteséges, és ami nagyon fontos, csak a Heliomednek nincs patikája. Az Arago-csoportnak ma több mint száz gyógyszertára van, azaz a nagykerhez a piacuk is adott, hiszen nem minden me­gyében ajándékozták el a pati­kákat. A gyógyszerhez kap­csolódó érdekeltségekből az Arago létrehozza a West­pharma Rt.-t, ami összefogja az egészet. Az összevonás Heliomed nélkül folyik, s még ebben az évben a tőzsdére szeretnék vinni a papírokat. 9 A Westpharmában tíz százalék jutna a Helio­mednek, de a város inkább el akarja adni részesedé­sét. Ez így pontos? - Tény, hogy a közgyűlés nem látott garanciát arra, hogy tíz százalék mellett érvénye­sítse tulajdonosi érdekeit. Amikor az ügyben kijelölt ad­hoc bizottság a tulajdoni rész­től eltérő arányú szavazati jo­got - vétót jelentő 25 százalé­kot - kért, ezt az Arago eluta­sította. Az azonnali vételt sem vállalta, ha a város úgy dönte­ne, hogy eladná részvényeit. 9 Azon én is csodálkoz­tam volna, ha a mai pozí­cióban ezeket a feltételeket elfogadta volna az Arago. Bekeményíthet a Helio­medben ma még vétójog­gal bíró Szeged? - Tehetné, de akkor a Heliomed nélkül állna fel a Westpharma. És akkor egy darabig a Heliomed nem len­ne nyereséges. De nem lesz kenyértörés, már várjuk Leisztinger úr ajánlatát. Ha a bizottság mellett a közgyűlés is bajlik a megegyezésre, még jól végződhet a kissé valóban bonyolultra sikerült Helio­med-történet. Nagyobb tét volt a patikáknál Akik értenek hozzá, azt mondják, Szeged sokkal töb­bet veszített a patikaprivatizá­ción, mint amiről most a Heliomed részvényeinek ügyében „alkudoznak". Buda­pesten egy 220 milliós éves forgalmú patika 100 millióért kelt el, igaz, tulajdonként, de Győrben 90 milliós patika bérleti jogát vette meg nemré­giben az Arago 40 millió fo­rintért. Szegednek húsz patika fele ennyit sem fizetett össze­sen a patikaprivatizációban, miközben jó néhány ennél na­gyobb, többszörös forgalmú is akadt köztük. Leisztinger Ta­más, az Arago Befektetési Rl elnök-vezérigazgatója nem óhajtja kommentálni ezt a megközelítést. 9 Mit ért volna Szeged többségi tulajdona, amikor megjelentek a színen? - Kilencven százalék kö­rül, de nagyban függött volna a feltételektől, vagyis attól, mit köt ki a város, hiszen azért valamiféle felelőssége is van a gyógyszerellátásban. 9 Igaz a hír, hogy Szentes részvényeivel tették be a lábukat az ajtórésbe, azaz a Heliomedbe? - Az első tíz százalékban biztosan benne volt, de itt az időrendnek nincs akkora je­lentősége. Talán ez a kör járt legjobban. 9 Mi a véleménye a kiste­lepülések konzorciumá­nak hibájáról? - Ezzel maximálisan visz­szaélhettünk volna, hiszen legnagyobb tulajdonosként nem lett volna óhatatlanul szükségünk a részvényeikre. Ennek ellenére ugyanazon az árfolyamon vásároltuk meg tőlük, mint amit még az alku­pozícióban elértek. 9 Az Arago tőkeemelése nélkül elsüllyedt volna a Heliomed? - A szomszéd megyében, a Sanopharma gazdátlan lett, pontosabban két gazdája is volt, s hatmilliárdról háromra csökkent az árbevétele. Ez elég jellemző példa. 9 A Heliomed arra kellett az Aragónak, hogy szak­mai befektetőként indul­hasson? - Ez a kezdetekkor nem volt ennyire konkrét, később alakult így. A Heliomeddel kétszer pályáztunk, ebből az egyiknél volt feltétel a szak­mai szempont. A többit Ara­góként vettük meg. 9 A legelső vásárlásnál volt a feltétel, hogy szak­mai legyen a pályázó? - Igen, a Vas megyei Phar­macónál. 9 Tett az Arago pénzt va­lóságban is a cégbe, úgy értve, hogy a szegedi köz­pont kerítésén belül? - A Heliomed sokkal jobb kondíciókkal kapja a gyógy­szert tőlünk, mintha egyedül szerezné be. Az ország máso­dik, harmadik legerősebb gyógyszer-nagykereskedője­ként jó árakat tudunk elérni. Továbbá a szegedi Galenusi labor továbbfejlesztésére már elkészültek a tervek. 9 Kudarc, hogy a West­pharma a Heliomed nél­kül áll fel? - Jobb lett volna együtt, de Szeged élt a vétójogával és mi nem akaijuk, s nem is tudjuk erőnek erejével rábe­szélni. Van egy részvénytár­saság, a Westpharma, ami nyereséges és van a Helio­med, amelyik nem az, hiszen körülbelül 35 millió mínusz­szal záija az elmúlt évet. Ha a kettőt összevonjuk, akkor a tőkére jutó nyereség csök­ken. Ugyanakkor felajánlot­tuk az üzleti, etikai alapon történő csatlakozást, mivel azt gondoltuk, ez mind a Heliomed, mind a West­pharma tulajdonosainak tar­togat előnyöket. Ki lehet kü­szöbölni a párhuzamokat, ha­tékonyabb a közös társaság, s értékesebb, amikor a tőzs­dére megyünk. 9 Milyen árat ajánlanak a városnak a részvényekért? - Azt először az ad-hoc bi­zottságnak mondom el, de ár­alakító tényező a bizalmi elv, a Heliomed-részvények tény­leges értéke, illetve korábbi vételi ára. De ha megadunk egy minimum árfolyamot, amiért Szegedtől biztosan megvesszük, akkor mondunk egy olyat is, amiért viszont mi vásárolhatjuk meg a várostól a csomagot. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents