Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-19 / 15. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1998. JA^I. 19. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország leg­nagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: aktuális mértékét á forgalmazó helyekén a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgatmazoknal es a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantalja; értékpapír számlán tartható (igy sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); masodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikot eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP 8ank. a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMRO (Magyar) 8ank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. Igy Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja bosszú távú kötöttség nélkül. Jegyzési időszak 1998. január 12-23. Futamidő: t év Kamat: évi fix 18,50% Jegyzési árfolyúrrv 1998. január 12-20. között 99,70% 1998. január 21-23. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM= 18,42%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam JEGYZÉSI HELYKÉNt RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Hódmezővásárhely, Szeged. Ba|a • Inter-Luropa Bank RL Szeged • KIM tank Rt Szeged • OIP Bank Rt Szeged. Szeged-Kiskundorozvna, Szentes. Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, kistelek. MórahaJom 1100 000 Ft névérték abtti jegyzésit ar OTP Bank Rt. nem logad eO VALAMINT: Magyal ABamkincstár Csongrád Megyei Fiók 6720 Szeged, Deák Ferenc u 17 M árcius utolsó vasárnapján tartják Ukrajnában a parlamenti választásokat - egykörös alapon, megjelenési küszöb nélkül, ami azt jelenti, hogy aki azon a napon egy szavazattal többet kap, az lesz a par­lamenti képviselő. A mostani, 82 százalékban magyar­lakta beregszászi kerület választóinak száma 86 ezer, s jelenleg magyar képviselőjük van, de valószínű, hogy az új választások után már nem lesz. Ugyanis az előkészületek része volt, hogy átszabták a választóke­rületeket: az új körzet Ungvártól Aknaszlatináig tart, magába olvasztva a beregszászi kerületet is, választói­nak összlétszáma pedig 178 ezer, amelyben a magya­rok aránya már alig több, mint ötven százalék. A ma­gyar jelölt esélye csekély bármelyik ukrán jelölttel szemben. A kijevi magaslatokon is megindul a kemény politi­kai küzdelem. A Valerij Pusztovojtenko miniszterel­nök leváltását követelő parlamenti határozat már en­nek a csatározásnak, ha tetszik, a választási kampány­nak az egyik eleme. S rögtön tegyük hozzá: korántsem új elem. A megalapozott korrupciós vádak az ukrán parlamentben mindennaposak, mindenki sáros, s a miniszterelnökök sem szoktak túl sokáig posztjukon maradni. Kucsma ukrán elnököt ugyan eddig még nem vá­dolták meg korrupciós üggyel, de nem lesz meglepő, ha ez is bekövetkezik. Kucsma ugyanis a gazdaságból emelkedett a hatalom csúcsára, a délkelet-ukrajnai Dnyepropetrovszk hadiipari komplexumának a főnöke volt, s nem valószínű, hogy abban a székben megúsz­hatta a feketegazdaság ügyleteit. Hogy eddig őt nem érintették, az nem ártatlanságát bizonyítja, hanem a délkelet-ukrajnai lobby erejét mutatja. Még nem na­gyon mertek vele kikezdeni S hogy mi történik majd, azt inkább ők döntik el, nem a különféle pártok és pártocskák. A választókörzetek átalakításának kezdeményezése is az elnöki csúcsokról - Délkelet-Ukrajnából jött, támaszkodva a nacionalista követelésekre, amelyeket a Proszvita, a múlt században indult nemzeti felvilágo­sító - többek között orosz- és magyarellenes - mozga­lom és a hozzá hasonlók hangoztatnak, gyakran a fizi­kai erőszaktól sem visszariadva. • USA és Kína: katonai kapcsolat „Építő, stratégiai partnerségi Londonba várják Horn Gyulát • London (MTI) Egynapos látogatásra Londonba várják ma Horn Gyulát. A magyar minisz­terelnök a tervek szerint megbeszélést tart a Dow­ning Street-i kormányfői hi­vatalban Tony Blair brit mi­niszterelnökkel, s találkozik George Robertson védelmi miniszterrel is, majd részt vesz az alsóház külügyi és védelmi bizottságának együttes ülésén, amelyet a látogatás alkalmából hívtak össze. Új bíborosok • Vatikánváros (MTI) Huszonkét új bíboros ki­nevezését jelentette be va­sárnap II. János Pál pápa. Az új főpapok februárban 21-én, a Vatikánba összehí­vott konzisztóriumon (bíbo­rosi tanácskozás) veszik majd át a bíborosi kalapot a katolikus egyházfőtől. Az új kardinálisok között 19 még nem töltötte be a 80. élet­évét, tehát tagja lesz az új pápát megválasztó bíborosi testületnek, a konklávénak. Ezzel II. János Pál némileg átlépte a VI. Pál pápa által felállított szabályt: annak értelmében a pápaválasztó testület létszáma nem lehet több 120-nál, de most 123­ra emelkedik majd a szá­muk. A pápaválasztó konk­lávéban megmarad az euró­pai túlsúly: a 123 fős testü­letben 56 lesz a számuk, őket követi a 24 latin-ame­rikai bíboros. Észak-Ame­rikát 13, Afrikát 12, Ázsiát 14 és Óceániát 4 bíboros képviseli majd a konklávé­ban. Új japán főváros? • Tokió (MTI) Megindulhat Japánban a harc a főváros „megszerzé­séért", miután a tokiói köz­igazgatási funkciók áthelye­zésével megbízott testület közzétette, melyik az a há­rom régió, amely a legalkal­masabb lenne az új főváros befogadására. Az elképzelé­sekben az szerepel, hogy egy félmilliós lakosú város ven­né át esetleg 2001-től - újab­ban a pénzügyi reformok elsődlegessége miatt csak 2010 körül - a túlzsúfolt főváros funkcióit. A főváros sorsáról végleges döntést várhatóan csak jövőre hoz­nak. Le Pen Algériáról • Lyon (MTI) A francia szélsőjobbolda­li Nemzeti Front vezetője, Jean-Marie Le Pen szomba­ton úgy nyilatkozott, hogy az algériai tömeggyilkossá­gok ügye nem tartozik Fran­ciaországra. Kifejtette to­vábbá, hogy az egykori francia gyarmat önálló ál­lamként nem képes haladást elérni a függetlenség és a béke területén. Le Pen han­goztatta: sokkal inkább megrázza őt az a tény, hogy 300-400 iraki gyermek hal meg naponta - mint mondta - az Egyesült Államok kez­deményezte embargó miatt, mint az a mintegy ötven személy halála, akit napon­ta Algériában meggyilkol­nak. Ukrán választási kart Zaklatta-e Paulát az amerikai elnök? • Washington (MTI) Eskü alatt tett tanúval­lomást szombaton Bili Clinton amerikai elnök abban a polgári peres bírósági ügyben, ame­lyet Paula Jones indított ellene szexuális zaklatás vádjával. A történelem során ó az első hivatal­ban lévő amerikai elnök, akinek vádlottként kell tanúskodnia bírósági perben. A vallomás rög­zítésére az elnök magán­ügyvédjének a Fehér Háztól két tömbnyire lévő irodájában került sor. Az eseményen jelen volt a felperes, Paula Jo­nes is. A hölgy 1995-ben nyújtott be polgári keresetet Bili Clin­ton ellen azon az alapon, hogy zaklatta őt, és megsér­tette emberi jogait. Azt állít­ja, hogy az elnök 1991 máju­sában. amikor még Arkansas állam kormányzója volt, dur­va, szemérmetlen módon sze­xuális szolgáltatásra - orális kielégítésre - akarta őt rá­venni. Elmondása szerint az eset egy hivatalos rendezvé­nyen történt, amelyen állami alkalmazottként vett részt: a kormányzó szállodai lakosz­tályába hivatta, ahol alsónad­rágban várt rá - ő azonban visszautasította a közeledést, és kirohant a szobából. Ere­detileg hétszázezer dolláros fájdalomdíjat és nyilvános bocsánatkérést követelt, a múlt héten azonban kétmillió dollárra emelte az esetleges kártérítési megállapodás összegét. Az elnök kezdettől fogva tagadta, hogy valaha is dolga lett volna az illető hölggyel. A bíróság határozata értelmé­ben egyik fél sem nyilatkoz­hat a sajtónak az ügy érdemi részleteiről. A The Washing­ton Post ennek ellenére szombati számában az „eljá­ráshoz közel álló forrásokra" hivatkozva azt írta, hogy Bili Clinton fenntartja ugyan ed­digi álláspontját, de nem kí­vánja vitatni egykori testőré­nek azt a múlt hónapi vallo­mását, amely szerint ő kísérte a hölgyet a kormányzó szál­lodai szobájába. A tárgyalás kimenetelétől függetlenül az eljárás roppant kínos nem­csak Bili Clintonra, hanem magára az elnöki intézmény­re nézve is, hiszen a per jelle­géből következően fölöttébb bizalmas részletek is terítékre kerülhetnek. Az utóbbi hóna­pokban több lap címoldalán folytak találgatások például arról, vajon az amúgy világ­ügyeket intéző, nem kis fe­lelősséget viselő elnök intim részén vannak-e kóros elvál­tozások, és ha igen, felhasz­nálhatók-e bizonyítékként. Paula Jones ugyanis azt állít­ja, hogy igazának bizonyítá­sára meg tudja nevezni az érintett testrészen található „sajátosságokat". Orosz-csecsen tárgyalások: kudarc védelmi miniszter (jobbról) kínai kollégája, Cse Hao-tien társaságában fogadta a díszegység tisztelgését Pekingben. (MTI Telefotó) William Cohen amerikai • Peking (MTI) A kínai látogatáson lévő William Cohen amerikai vé­delmi miniszter és kínai kol­légája, Cse Hao-tien vasár­nap Pekingben pohárkö­szöntőt mondott a két ország egyre szorosabb katonai kapcsolatára, és egyetértett abban, hogy a két nagyhata­lomnak együtt kell működ­nie Ázsia biztonságának megőrzésében a mostani gazdasági viharok idején. Cohen - akinek tiszteleté­re Cse tábornok fogadást adott - beszédében emlékez­tetett Kína és az Egyesült Államok második világhá­borús, Japán elleni szövetsé­gére, s mostani kapcsolatuk további erősítésére biztatta Kínát. Kínai vendéglátója egyenest azt mondotta, hogy országa „mindent megtesz azért, hogy építő, stratégiai partnerség létesüljön a két ország között". A hét országot érintő ke­let-ázsiai körutat tevő ameri­kai védelmi miniszter szom­baton érkezett Kínába, a körút ötödik állomására. Programjában a hétvégi fo­gadások után, hétfőn a két ország hadserege közötti kapcsolatok és bizalom erősítésén munkálkodik majd vendéglátóival. Cohen kedden találkozik Csiang Cö-min elnökkel. Cse védelmi miniszterrel megállapodásokat ír alá az idei és a jövő évi katonai cserelátogatások sűrűbbé té­teléről, valamint arról, ho­gyan lehet még inkább megelőzni az amerikai és a kínai haditengerészet egysé­geinek összeütközését, egyéb balesetét. Cohen a fogadáson üdvözölte, hogy a két ország egyre nyíltabb egymással szemben katonai költségvetésüket és straté­giai érdekeiket illetően. • Ingusföld • Moszkva (MTI) Gyakorlati eredmény nél­kül ért véget az orosz-cse­csen tárgyalások újabb for­dulója, de a felek abban álla­podtak meg, hogy már a jövő héten folytatják konzul­tációikat. A Nazrany mellett, az ingus államfő rezidenciá­ján szombaton megbeszélést folytató Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági ta­nács titkára és Movladi Udu­gov csecsen külügyminiszter egyaránt azt hangoztatta, hogy a sűrű találkozókat ­Ribkin legutóbb szerdán járt Groznijban - az Eszak-Kau­kázusban kialakult helyzet indokolja. Ribkin tájékoztatása sze­rint Moszkva a találkozón a politikai kapcsolatok rende­zésére tett több javaslatot Groznijnak, s most olyan megoldás keresése folyik, amely mindkét fél számára elfogadható lenne. Egyes ér­tesülések szerint a Nazrany melletti megbeszélések fő témája a közös védelem, az egységes védelmi tér megőrzésének problémája volt. Movladi Udugov a megbeszélések után szük­ségtelennek ítélte azt a gya­korlatot, hogy a csecsen ve­zetést sorra keressék meg az orosz miniszterek, mert „a tárgyalási folyamatot egy kézben kell összpontosíta­ni". Ribkin ezzel nem értett egyet, mert megítélése sze­rint a különböző hatóságok vezetőinek látogatása nyo­mán az egyes orosz tárcák teljesítik kötelezettségeiket. Kamatozó Kincstárjegy 1999/1.

Next

/
Thumbnails
Contents