Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

6 SZOLGÁLTATÁS SZOMBAT, 1998. JAN. 17. Helyesírásból jeles Informatikai magániskola A rutin nem elég A Sípos Magániskola előkészítő tanfolyama a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Zöld út a világbanknak Hatodik alkalommal rendezték meg Szentesen, a Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában az Implom József nevét viselő helyesírási verseny megyei döntőjét. A pénteki erőpróbán 35 diák adott számot felkészültségéről. Dr. Nagy János kandidátus, a zsűri elnöke színvonalasnak mondta a megmérettetést, amelyen csongrádi, szentesi és szegedi győzelem született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, dr. Szathmári István, a szentesiek díszvendége azt említette a pénteken megrendezett versengés meghívójáról, hogy arról tanúskodik: itt becsülete van a helyesírásnak. Nagy dolognak tartja ezt a mai világban, amikor mindenki rohan. Szerinte a helyesírás műveltség kérdése. A Pádár Zoltánná igazgató vezette Boros Sámuel Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában komolyan foglalkoznak a magyar nyelvvel. No, nem is véletlenül rendezhették meg immár 6. alkalommal az Implom József nevét viselő helyesírási verseny megyei döntőjét. E nemes megmérettetésen 35 diák adott számot felkészültségéről. Dr. Nagy János kandidátus, a szegedi tanárképző főiskola oktatója, a zsűri elnöke, lapunk érdeklődésére elmondta: ennek a helyesírási versenynek a kezdetektől meglehetősen magas volt a színvonala. Mégpedig azért, mert az iskolák valóban a legjobb tanulókat küldték el a megyei és a regionális döntőkre, alapos felkészítés után. A szentesi versenyen két feladatot kellett megoldaniuk a fiataloknak. „A lollbamondásban a magyar nyelv ügyéről esett szó" fogalmazott dr. Nagy János. Azért is választották e témát, mert ma igen aktuális. Arra a kérdésünkre, hogy igaz-e az állítás, miszerint a mai fiatalok nem tudnak írni és olvasni, azt mondta dr. Nagy János: akikkel ő találkozik, azok elég jól írnak. Majd visszakérdezett: „Mondja! Kíváncsi ma általában Magyarországon egy biológia-, fizika-, történelem tesztlap arra, hogyan tudnak a diákok írni? Attól tartok, nem. " A szentesi oktatási intézmény pedig szerinte az összes házigazda közül a legjobbak egyike. A gimnazisták mezőnyében első lett Gyovai Rafa Gabriella (Csongrád, Batsányi gimn., felkészítő tanára: Fábiánné dr. Szenczi Ibolya), 2. Horváth Varga Mónika (Szeged, Tömörkény gimn., felk. tanára: Varga Magdolna), 3. Kinyó László (Szeged, Tömörkény gimn., felk. tanára: Vasné dr. Medgyesi Piroska). A szakközépiskolások kategóriájában I. Fejes Edit (Szentes, Boros közgazd., felkészítő tanára: Fári Mónika), 2. Szilágyi Éva (Szentes, Boros közgazd., felkészítő tanára: Fári Istvánná), 3. Pintér Andrea (Szeged, Kőrösy szakközépisk., felkészítő tanára: Gémes Erika). A szakmunkásképzősök csoportjából első helyen végzett Nagy Anita (Szeged. Krúdy szakközépisk., felkészítő tanára: Kertainé Kanyó Annamária). Balázsi Irán Sipos János fejlesztőmérnök informatikai magániskolája Szegedről elindulva az ország számos településén sikerrel kapcsolódott be az általános iskolák informatikai oktatásába. A' magániskola vezetője úgy véli, a képzésben nem elég rutinszerű ismereteket adni a diáknak: gondolkozni is tanítani kell. A szegedi általános iskolákkal együttműködő művészeti magániskolák megjelenése mellett új jelenségként a város iskoláiban egyre népszerűbb egy szegedi központú informatikai magániskola is. Sipos János fejlesztőmér• Bukarest (MTI) Több bukaresti központi lap a Mediafax hírügynökség alapján feltűnő cimek alatt közölte szerdán az AFP hírügynökség bukaresti tudósítását, miszerint a romániai magyarok, akik az autonómiáért harcolnak, nyilt hadjáratot indítottak a román „vörös milliárdosok" ellen, akiket szeretnének eltávolítani Erdélyből, hogy teljes monopóliumra tegyenek szert e tartomány fölött. Az AFP többek között Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének és Fodor Imrének, Marosvásárhely polgármesterének tulajdonított nyilatkozatokból vett mondatrészletekkel, nyugati nagykövetségek meg nem nevezett diplomatáinak és ugyancsak meg nem nevezett kolozsvári üzletemberek szavaival illusztrálja tudósítása tételeit. Az AFP-anyagban olyan kitételek olvashatók, mint hogy az RMDSZ vezetői hangsúlyosan követelik a Ceausescu-nomenklatúrából eredő „vörös milliárdosok" osztályának megtisztítását, Fodor Imre pedig a gazdaság szerkezetátalakításának sürgetésével „azt érzékelteti, hogy a magyar kisebbség nök 1994-ben alapította a Sipos Magániskolát, amely mára már Szeged és Csongrád megye határát túllépve képzési központokat alakított ki Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyében is. A magániskola általános iskolákban hozza létre oktatási bázisait, azzal a céllal, hogy megalapozott technikai hátteret nyújtva, e célra külön képzett oktatókkal vállalkozzon az iskolások informatikai tanítására. Sipos János iskolája Szegeden és környékén jelenleg hét általános iskolában - a Rókus 1es, a Tiszaparti, az Odessza 2-es, a Zrínyi, a Jerney, a Sándorfalvi, valamint az Algyői Általános Iskolában vezet más iskolából érkező jobban tud alkalmazkodni az új technológia követelményeihez ". A tudósítás szerint mintegy 10 üzletember, aki a Ceausescu-korszakban szerzett pozíciók révén tett szert vagyonra, minden külföldi beruházó számára kikerülhetetlen közvetítővé vált, ám Erdélybe az RMDSZ-nek sikerült dinamikus magyar befektetőket hoznia, akik közvetlen versenybe léptek a „vörös milliárdosokkal". A hírügynökség kolozsvári beszélgetőpartnere szerint az Erdélyben működő amerikai és kanadai cégek háromnegyede „magyarok kezén van", a tartomány élelmiszeriparának 80 százalékát „magyarok ellenőrzik". Az AFP-jelentés másik gondolata az, hogy ezzel szemben a nagyon gazdag bukaresti üzletemberek fegyvere a nacionalizmus. A román politikusok időrőlidőre felvetik „Magyarország gazdasági inváziójának" veszélyét és tiltakoznak a magyar „diktátummal" szemben. Elítélik azt a botrányt, hogy „a Mol román olajat vásárol és dolgoz fel, majd drágán visszaszállítja román területre", hogy „romániai ásványvizet tartalmaznak a Romániában eladott magyar üdítőitalok," és a „román milliárdosokat" sérti, hogy „a románok diákok számára is nyitott programokat. A térítéses tanfolyamokra az általános iskola elsős korosztályától kezdve lehet jelentkezni; a képzés előkészítő (1-3. osztály), bevezető (4. osztály), gyakorló (5-6.) osztály és alapfokú szakaszra van osztva. Az informatikai iskola a tanítás után, a délutáni órákban tartja tanfolyamait. Sipos János eredménycentrikus oktatási módszerének és a terület iránti általános érdeklődésnek tudja be vállalkozása sikerét. A magániskola az általános iskolák elképzeléseivel egyeztetve kínál oktatást és számítógépparkot illető fejlesztési stratégiát. Tulajdonosa hangsúlyozza: nem azért jött. kénytelenek román fából készült magyar bútorokat vásárolni". Az írás konklúziója szerint mindazonáltal a román nomenklatúra újgazdagjai teret veszítenek, haboznak saját tőkéjüket beruházni egy olyan területen, ahol a verseny erős, míg a magyarok szemében „ez a háború beilleszkedik a teljes autonómia szélesebb stratégiájába". Idézi még a hírügynökség Mircea Cosea volt reformügyi minisztert, aki nem tartja veszélynek az erdélyi magyar befektetéseket, de aggódik a román befektetők hiánya miatt. Az AFP-tudósítást többhasábos címek alatt közölték a lapok. Cronica Romana: „A magyarok el akarják távolítani Erdélyből a román 'vörös milliárdosokat"'. National: „Az Agence Francé Presse felfedezte Magyarország nagyarányú erdélyi befektetéseinek titkát: Erdélyi gazdasági háború - a magyarok autonomista stratégiájának első szakasza". Adevarul: „Az AFP sok tízezer telexén az egész világon megjelent a következő hír: Az erdélyi magyarok nyílt háborúban a román 'vörös milliárdosokkal'". Az Adevarul helyettes főszerkesztője, Bogdán Chirieac az első oldal alján közölt tudósításhoz fűzött saját komhogy egy-két év alatt sok pénzt szedjen ki a szülőkből, hanem teljes iskolázottsági rendszerrel kíván szolgálni. Sipos János úgy véli, a képzésben nem szabad megelégedni azzal, hogy rutinszerű tudást adjanak a gyereknek; az oktatásnak problémamegoldó gondolkodásmódot kell kialalcítania, hogy a tanuló az informatika lényegét szeresse meg, ne csak a számítógépet. Az iskola tananyagában programozási és felhasználói ismereteket párhuzamosan lehet tanulni, bár Sipos János hangsúlyozza, hogy a programozást ezen a szinten nem célként, hanem eszközként tanítják, mivel felhasználókat akarnak képezni. S. P. S. mentárjában azt írja, hogy a jelentést olvasva feltette a kérdést, valóban a tekintélyes AFP híréről van-e szó. A tudósítás alapján egy tájékozatlan nyugati olvasó azt képzelhetné, hogy Romániát 10 dúsgazdag vörös milliárdos veze-ti, akik ellen bátran felkelt az RMDSZ, amely fel akarja szabadítani befolyásuk alál Erdélyt. Egy ilyen rasszista sejtetéseket tartalmazó szöveg könnyen nacionalista hullámot indíthat el Romániában, különösen az olyan állításokkal, hogy ,vaz RMDSZ gazdasági háborút indított, amely a teljes autonómia szélesebb stratégiájába illeszkedik". „Igaz, hogy az AFP bukaresti irodájának vezetője nem régen érkezett az országba. De ne vette volna észre, hogy Romániában, legalábbis az elmúlt esztendőben, egy olyan koalíció van kormányon, amelyben kereszténydemokraták, liberálisok és szociáldemokraták mellett részt vesz a magyarok etnikai pártja is? Akkor honnan kerültek elő a Romániát vezető vörös milliárdosok?" Ilyesmiről még Budapesten sem lehet beszélni, ahol „Horn Gyula miniszterelnök a leghitelesebb kommunista szálról ered". A lap szerint az AFP vagy dezinformáció áldozata, vagy a versenyben semmitől sem riad vissza. A Magyar Rádió Szegedi Stúdiója átmenetileg kiszorult a CCIR frekvenciasávról, amely számára az eddigi hallgatottságot jelentené. A rádiós kollégákkal szolidárisán a Délmagyarország a kővetkező napokban válogatást közöl a szegedi stúdió újságíróinak munkáiból. Mai lapunkba az alábbi két cikket válogattuk. Dinya László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola korábbi főigazgatója az óév utolsó napjaiban érkezett haza Washingtonból, ahol a Világbank képviselőivel folytatott felsőoktatási tárgyalások magyar küldöttségét vezette. # Államtitkár úr, úgy hallom, megszületett a világbanki megállapodás. Eredményesen tárgyaltak? - Életem legszebb és legzsúfoltabb tíz napjaként emlékszem erre az időszakra, mert napi 8-10 óra megfeszített eszmecsere volt a Világbank szakembereivel és azután még késő éjszakába nyúló véleményegyeztetést folytattunk a velünk lévő pénzügyminisztériumi küldöttekkel. Mi a művelődési minisztérium részéről hosszú távú célokat tartottunk szem előtt, a pénzügyesek viszont a rövidebb szakaszok gondjait sem hagyhatták figelmen kívül fogalmaz egy profi diplomatához méltó óvatossággal Dinya László. - így aztán bár szokatlan, de mégis tény, A gázszolgáltatók így a Dégáz is - az ipari miniszterhez fordultak, mert keveslik az energiaáremelésből rájuk eső többletbevételt. Az energiahivatal 14 milliárd forintos igényükből csak töredéket ítélt jogosnak. Galambosi István, a Dégáz vezérigazgatója szerint az ipari minisztert valószínűleg hidegen hagyja majd a gázszolgáltatók követelése és nem emeli meg az összegeket. A cégvezető úgy gondolja, hogy a harc az áremelés nyereségéért folyik az állam és a gázosok közt. A szolgáltatók minél feljebb akarják srófolni bevételüket azzal, hogy sok költséget számolnak fel. A energiahivatal és a kormány pedig minél kevesebbet szeretne ezekből elismerni, hogy az államkasszának is jusson valami. A Dégáz vezetője szerint a polgárok kivételesen a karosszékből drukkolhatnak a nekik tetsző félnek, mert fizetni csak a felhasznált kalóhogy a repülő indulása előtt alig két órával írtuk alá a Világbankkal kötött megállapodást. • Milyen nagyságú összegről szól ez a megegyezés? - A Világbank 150 millió dollárt biztosít, nagyon kemény feltételek mellett, a magyar felsőoktatás anyagi- és személyi állományának kifejlesztésére, amihez kormányunk hozzátesz még 100 millió dollárt. Ennek a mintegy 50 milliárd forintnak a nagyságát - amely 250 millió dollár - jól érzékelteti, ha azt mondom, hogy egy teljes évi költségvetése a magyar felsőoktatásnak mintegy 80 milliárd forint. A világbanki hitel idén tavasszal már megnyílik és 2003. december 30-éig él. Ezen idő alatt kell tehát megvalósítani azokat a nagyméretű egyetemi-főiskolai beruházásokat, amelyekre a hitelt nyújtották. • Mennyi jut ebből Szegednek? - Közel 6-7 milliárd forint. Ennek a pénznek kell fedeznie annak a mintegy 1000 férőhelyes könyvtár-informatikai centrum építési kiadásait, amely már a leendő szegedi egyetem kulturális bázisa lehet. Továbbá ebből az összegből kell például azokat a vezetői továbbképzéseket is biztosítani, amelyek a nagy szervezeti egységek menedzserszeméleletű irányítását segítik. Mindezek a célok azonban igen jól dokumentálva, pontos időrendi táblákkal ellátva ott vannak a szegedi egyetemi tervekben, amelyek hitelkérelmük fedezetét jelentették. Tráser László riák után kell és a gázosok kötelesek minőségi szolgáltatást nyújtani, függetlenül a játszma végeredményétől, így szóba se jöhet a többletszámlázás vagy a minőségrontás, mint haszonszerző eszköz. Galambosi István azt sem tartja valószínűnek, hogy a gázosok úgy akarják majd helyzetbe hozni az ipari minisztert, hogy bejelentik: kivonulnak a kompenzációs ügyekből. A cégvezető azt mondta, hogy a Dégáz biztosan nem lép ilyen irányba. Annak ellenére sem, hogy 50 milliót fizettek a rászorulóknak. A tiltakozás mellett tehát tűrnek és támogatnak továbbra is. Teszik ezt azért, mert bíznak abban, hogy ha idén nem, egyszer majd megkapják még az 1995-ös privatizációs szerződésekben megígért, államilag garantált 8 százalékos nyereségüket. A vezérigazgató abban is reménykedik, hogy az ipari miniszter tud valamilyen elfogadható javaslatot tenni a konfliktus megoldására. Tőth Andrea A vita tüzében... A gáz hétköznapunk része. (Fotó: Nagy László) • Erdélyi gazdasági háború Versenyben a „vörös milliárdosokkal" Dégáz: tűr, támogat, de tiltakozik