Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

2 SZOLGÁLTATÁS SZOMBAT, 1998. JAN. 17. kommentár Belgrádban, gyalogosan A

sztrájkok virágkorát élik Közép-Kelet-Európa országai Jele ez a lassan bontakozó demokráciának, a rendszerváltások utáni szabad lélegzetnek. Nálunk most éppen az egészségügyiek vannak soron, ők tervezik, hogy élnek az érdekérvényesítés végső eszközével. Az őket időben megelőző munkabeszüntetést kilátásba helyezők a volánosok voltak, akiknek 16 százalékos béremelésért folytatott egyezkedése a napokban megállapodással zárult. A szerb vérmérséklet a miénktől eltérő sztrájkforgatókönyvet diktál. A jugoszláv fővárosban ötödik napja tart a tömegközlekedési dolgozók munkabeszüntetése. Ennyi idő elég is volt nekik arra, hogy a közlekedésiek megmutassák, mit képesek művelni ha éppen nem művelnek semmit. Tárgyaltak ők is, mint magyar kollégáik a nekik járó tartozások kiegyenlítéséről, s az eredménytelen párbeszéd után bekeményítettek, gyakorlatilag megbénították az életet az egymillió lakosú fővárosban. Arra, hogy a keménység fokával párhuzamosan nő a követelésteljesítő hajlandóság, bizonyság: a már megadott és a még beígért tartozás kiegyenlítése ellenére sem hajlandók a szerb közlekedésiek újra felvenni a munkát. Az egységben az erő elve alapján működő, jól szervezett sztrájk résztvevői nyerő pozícióban vannak, s helyzeti előnyüket nem óhajtják eljátszani, sokkal inkább kiaknázni minden benne rejlő lehetőséget. A belgrádi közlekedésiek kitartása, tántortthatatlansága példaértékű lesz más, éppen forrongásban levő szakmák képviselői számára, s nem lesz meglepő, ha így gyűrűzik továhb-tovább Jugoszláviában. S

hogy e gazdasági stabilitással nem büszkélkedhető országban hova vezetnek majd a vég nélküli kemény követelések? A válasz sejthető. Vélhetően nem a pénzügyi stahiltitás irányába. Persze lesznek szép számmal, akik éppen eközben alapozzák meg saját gazdasági biztonságukat, mint például a közlekedési káoszt kihasználó magánbuszok tulajdonosai. J /cJU <J CAO jtcJU^ • Öt nap, tömegközlekedés nélkül Jugoszláv káosz • Belgrád (MTI) Belgrádban pénteken annak ellenére is folytatódott a tömegközlekedési vállalat dolgozóinak hétfő óta tartó sztrájkja, hogy a tárgyalásoktól eddig elzárkózó városi vezetés felajánlotta: azonnal kifizeti az elmaradt bérek és egyéb juttatások egy részét. Szpaszoje Krunics, a városi végrehajtó testület elnöke bejelentette: a tartozások egy részét, 11,5 millió dinárt (3 millió márkát) már átutaltak a tömegközlekedési vállalat számlájára, s a pénzt akkor kapják meg az alkalmazottak, ha forgalomba állítják a járművek hetven százalékát. (A szerbiai törvények értelmében a sztrájk idején is közlekedtetni kell a járművek legalább hetven százalékát.) Krunics azt is közölte, hogy a maradék, több mint kilencven millió dináros tartozást a városvezetés a napi bevételek hatvan százalékának azonnali átutalásával fogja kifizetni. A közlekedési vállalat szakszervezeti vezetői elutasították a javaslatot, s közölték: akkor veszik fel ismét a munkát, ha a városi vezetés teljesíti valamennyi követelésüket, s a köztársasági kormány is visszafizeti a Belgráddal szembeni tartozásait. A városvezetés az utóbbi napokban azzal fenyegetőzött, hogy elbocsátja a törvényt megszegő alkalmazottakat, azonban eddig egyetlen felmondásról sem érkezett jelentés. A sztrájk miatt tovább tart a reggeli és délutáni közlekedési káosz, ám egyre gyarkabban látni magánkézben lévő buszokat, amelyek bekapcsolódtak az utasok szállításába. A pápa nyolcvanegyedik külföldi útja • Vatikánváros (MTI) Feszített program vár II. János Pál pápára a katolikus egyházfő jövő heti, ötnapos kubai látogatásán. A pápa szerdán érkezik Havannába, ahol Fidel Castro kubai államfő fogadja, majd a következő napokban sorra felkeresi a szigetország fontosabb városait, így Camagüey-t, Santiago de Cubát és Santa Clarát. II. János Pál több misét mutat be, betegekkel, illetve a többi vallás képviselőivel találkozik, és természetesen fogadja a kubai katolikus egyház püspökeit is, akik előtt beszédet mond. Megválasztása, 1978 óta a pápának ez lesz a 81. külföldi útja. Latin-Amerikában ezt megelőzően már tizenötször járt, s a térség országai közül egyedül Kuba maradt ki eddigi útiprogramjaiból. • Milo Gyukanovics a zavargásokról Türelmes volt a rendőrség Milo Gyukanovics, az új montenegrói elnök (középen) felesége, Lidija asszony és Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök társaságában, miután letette a hivatali esküt. (MTI Telefotó) • Cetinje (MTI) Milo Gyukanovics, Montenegró új elnöke, aki csütörtökön vette át az államfői tisztséget, lemondott miniszterelnöki funkciójáról. A Szvetozar Marovics parlamenti elnöknek küldött levélben a volt kormányfő bejelentette: az alkotmány értelmében nem láthatja el mindkét funkciót, s így lemond a miniszterelnökségről. Gyukanovics holnap kezd konzultációkat a kormányalakítással megbízandó személy kijelöléséről. Podgoricai sajtótájékoztatóján Gyuknovic úgy vélekedett, hogy a szerda esti zavargások kirobbantásával a volt államfő, Momir Bulatovics még egyszer megkísérelte destabilizálni a helyzetet, hogy megakadályozhassa az államfői tisztség békés átadását. Gyukanovics szerint a rendőrség türelmes és hatékony közreműködésének köszönhető, hogy sikerült elejét venni a komolyabb összetűzéseknek. MM Leningrád emlékezik MM • MTI Panoráma Ötvenöt évvel ezelőtt, 1943. január 18-án törték meg a szovjet csapatok Leningrád (az egykori és mai Szentpétervár] német blokádját, de a város teljes felszabadítása még egy évig váratott magára. Leningrádnak a második világháború kapcsán már 1939 őszén különleges katonai-politikai szerepe volt. A Szovjetunió igyekezett egy várható német támadás esetére kedvezőbb stratégiai helyzetet kialakítani Északon: először a három balti államnál elérte, hogy 1939. szeptember 28-án Észtország, október 5-én Lettország, 10-én pedig Litvánia kössön vele szerződést, különleges jogokat biztosítva számára más országok esetleges beavatkozásával szemben. Veszélyesnek ítélte a szovjet kormány a finn határtól alig 30 kilométerre fekvő Leningrád helyzetét, ezért Karélia egy részének átengedését kérte a finn kormánytól, más, katonailag kevésbé fontos területek fejében. Helsinki elutasította az ajánlatot, mire a szovjet hadsereg 1939. november 30-án egy határincidens kapcsán megtámadta Finnországot. 1944-ben a szovjet csapatok átfogó támadása a német állásokat a balti álalmokba vetette vissza, egyidejűleg megtisztítva a Finn-öböl partvidékét, s néhány hét múlva Stockholmban elkezdődtek a finnszovjet fegyverszüneti tárgyalások. 1944. január 27-én 324 ágyú húsz össztüze jelezte a hihetetlen szenvedéseken átesett, de akkor már örömmámorban úszó leningrádiaknak, hogy városuk végérvényesen felszabadult. • Az USA és a Baltikum Partnerségi Ckarta • Washington (MTI) A három balti államnak az európai és transzatlanti intézményrendszerbe való beillesztését és a hosszú távú együttműködés jövőképét önti átfogó keretbe az a Partnerségi Chartának nevezett alapokmány, amelyet az Egyesült Államok, Eszország, Lettország és Litvánia elnöke pénteken írt alá Washingtonban. Az együttműködési charta a közös értékek és célok alapján támogatásáról biztosítja a baltiak NATO-csatlakozási törekvéseit, de nem ígér számukra belátható időn belüli tagságot. Hasonlóképpen az Egyesült Államok megerősíti elkötelezettségét a három ország függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, anélkül azonban, hogy kiterjesztené rájuk a biztonsági garanciákat. Bili Clinton amerikai elnök az ünnepélyes aláírás alkalmából a Fehér Házban fogadta Lennart Meri észt, Guntis Ulmanis lett és Algirdas Brazauskas litván államfőt. A szenátusi jóváhagyást nem igénylő, jogilag nem kötelező alapokmány az elvek és célok lefektetése mellett különböző közös intézményeket hív életre. Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes irányítja majd a négy fél képviselőiből álló „partnerségi bizottság"munkáját. Munkacsoportok alakulnak a biztonsági és katonai együttműködés, a gazdasági, befektetési és kereskedelmi kooperáció összehangolására is. Hivatalos források közlése szerint a charta végleges változata csaknem egyévi kemény vitákkal tarkított diplomáciai egyeztetések eredményeként született meg. • Hetvenhét évesen John Glenn visszatér a világűrbe • Washington (MTI) Az emberi helytállás csodájaként - és az űrkutatás fejlettségének köszönhetően - hetvenhét éves korában visszatér a világűrbe az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet: John Glenn. A mindmáig rendkívül népszerű, markáns arcú ohiói demokrata párti szenátor várhatóan októberben, a Discovery űrrepülőgép fedélzetén emelkedik majd ismét magasba, hogy tíz napon át különböző tudományos kísérleteket végezzen a kozmoszban. Ő lesz a legidősebb ember, aki valaha is megfordult a világűrben. Szenzációs útjára harminchat évvel azután kerül sor, hogy a Friendship 7 (Barátság 7) elnevezésű űrhajó kabinjában háromszor megkerülte a Földet. Jóllehet Jurij Gagarin tíz hónappal megelőzte őt, teljesítménye mégis ünnepelt hőssé avatta az amerikaiak szemében: ötórás repülését könyvek és filmek örökítették meg. A tengerészgyalogság egykori, harci cselekményekben is részt vett pilótája 1974-ben űrruhájának szögre akasztása után - kezdte meg politikusi pályafutását, akkor választották be először a szenátusba. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakembereinek mai közlése szerint John Glenn kiváló kondícióban van, sikeresen teljesítette az őszes - meglehetősen kemény - egészségügyi-fizikai tesztet. Elmondták, hogy a szenátor visszatérésének engedélyezésével egyrészt bizonyítani kívánják, hogy az űrutazások már távolról sem olyan veszélyesen és kimerítőek, mint korábban, másrészt pedig mind inkább tágítani szeretnék azt a kört, ahonnan kiválogatják az űrrepülőgépek jövőbeli legénységét. A meghirdetett „személyzeti politika" jegyében nem John Glenn lesz az egyetlen civil a Discovery fedélzetén, hanem állítólag csatlakozik a legénységhez Barbara Morgan általános iskolai tanárnő is, aki több mint egy évtizede vár a NASA hívó szavára. (Tragikus sorsú elődje, Christa McAuliffe 1986 januárjába életét veszttette a start után felrobbant Challenger fedélzetén.) A NASA-szakemberek kiszivárogtatása szerint John Glennre elsősorban olyan kísérleteket szeretnének bízni, amelyek az öregedési folyamattal kapcsolatosak. Szenátori teendői mellett a volt űrhajóst mindig is foglalkoztatta a téma, magánjellegű kutatásokat is végzett. Nem John Glenn lesz az első törvényhozó, akik a kongresszusi szócsaták vihara elől a világűr csöndjébe menekül. Jaké Garn utahi szenátor, a felsőház űrkutatási bizottságának volt elnöke 1985-ben több mint százszor kerülte meg a Földet. Hamenei: nem tárgyal a „Sátánnal!" • Teherán (MTI) Szajed Ali Hamenei ajatollah. Irán vallási és politikai vezetője elutasította bármiféle „párbeszéd vagy tárgyalások ötletét" az amerikai „Nagy Sátánnal", és azzal vádolta az USA-t, hogy viszályt akar szítani az iráni társadalomban. „Az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd és tárgyalások sértik Irán érdekeit" - fejtette ki. Hamenei ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett Mohammed Hatami iráni elnökkel, aki nemrég az amerikai néppel folytatandó párbeszédre szólított fel. Belső átszervezés • Moszkva (MTI) Az orosz kormány belső munkamegosztását érintő átszervezést hajtott végre pénteken Viktor Csernomigyin miniszterelnök, Borisz Jelcin elnök jóváhagyásával. Az átszervezés két fő vesztese Anatolij Csubajsz és Borisz Nyemcov első miniszterelnök-helyettesek, a reformerek vezető képviselői. A kormányfő ezentúl közvetlenül felügyeli a pénzügyminisztériumot (ami korábban Csubajsz első miniszterelnök-helyetteshez tartozott), a pénzügyi és hitelpolitikai kérdéseket, az energetikai tárcát (ez korábban Nyemcov első miniszterelnök-helyettes felügyelete alatt volt), a végrehajtói hatalom szervezési és káderpolitikai kérdéseit, a rendkívüli helyzetek minisztériumát, továbbá a Roszvooruzsenyije állami fegyverexportőr céget is. Invincible, a zászláshajá • London (MTI) Az ismét feszültté vált iraki helyzet miatt az Öbölbe vezényelte a király haditengerészet zászlóshajójának számító Invincible repülőgéphordozót a brit kormány. A parancsot George Robertson brit védelmi miniszter adta ki a hajónak, amelynek támadó köteléke 14 Harrier,' illetve Sea Harrier típusú, helyből felszállni képes harci repülőből, s több Sea King helikopterből áll. Robertson „igen aggasztónak" nevezte a fegyverellenőrzés újbóli megakadályozása nyomán előállt iraki helyzetet, s közölte, hogy London eltökélt szándéka az ENSZ rendelkezéseinek betartatása. Ha az ezt célzó diplomáciai erőfeszítések zátonyra futnak, „más módszereket is fontolóra kell venni, köztük az erő alkalmazását" - tette hozzá. Betiltották a Jólét Pártját • Ankara (MTI) A török alkotmánybíróság törvényen kívül helyezte az iszlám Jólét Pártját és vezetőjét, Necmettin Erbakan volt kormányfőt öt évre eltiltotta a politikai tevékenységtől. „A bíróság úgy döntött, hogy feloszlatja a Jólét pártját, mivel tevékenysége ellentétes a világi köztársasággal" - jelentette be az alkotmánybíróság elnöke. A párt az első számú politkai erő a parlamentben; az 550 fős törvényhozásban 150 képviselői hellyel rendelkezik.