Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

SZOMBAT, 1998. JAN. 3. BELFÖLD 3 Iparűzési adó • Győr (MTI) A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a térség önkormányzatait, hogy 1998-ban ne éljenek az iparűzési adók emelésének törvényben biztosított lehetőségével, inkább a már meglevő vállalkozások megerősítésére, illetve újak bátorítására törekedjenek. A növekvő bevételek, a foglalkoztatás, a személyi jövedelemadó révén ugyanis a települések így is többletbevételekhez jutnának. A kamara azt is szorgalmazza, hogy az önkormányzatok vizsgálják felül a külföldiek beruházásaihoz nyújtott adókedvezményeket és 1998-ban a versenysemlegesség betartása érdekében már ne adjanak ilyeneket. Balogh József győri polgármester elmondta: Győrnek nagy szüksége van a helyi adókból származó bevételekre, emelés azonban csak az iparűzési adónál történt. Tisza Cipő • Martfű (MTI) Közösen vág neki az 1998as esztendőnek a martfűi Tisza Cipő Rt. és a német Salamander cég. Az új vállalkozás a Salamander és Tisza márkanevek ötvözetéből a Saltisz nevet kapja, az általa gyártandó új cipőmodelleket a jövő év elején mutatják be. A hazánkban 17 éve bérmunkát végeztető Salamander AG. az idei év végén megkötött szerződés szerint ingatlanokat, gépeket vásárol meg a Tisza Cipő Rt.-től és csaknem ezer munkavállaló foglalkoztatását vállalja. A német társaság az üzletbe 10 millió márkát fektet, ezt a pénzt épületek felújítására, korszerű gépek beszerzésére és új munkaformák honosítására fordítja. Felújítják a múzeumot • Kaposvár (MTI) Hamarosan megkezdődik és 2000 tavaszáig tart majd Kaposvár több mint 150 éves Rippl-Rónai Józsefről elnevezett múzeumának rekonstrukciója. A munkálatokat négy pályázó közül a legjobb ajánlatot tevő kaposvári Középületkivitelező és Kereskedelmi Kft. nyerte el. A helyreállítás és korszerűsítés mintegy félmilliárd forintba kerül, ehhez a fenntartó Somogy megyei önkormányzat címzett támogatás kapott. A műemléképületben a pincétől a tetőszerkezet cseréjéig teljes helyreállítást hajtanak végre megszüntetik a vizesedést és korszerűsítik a fűtést is. Az itt működő levéltár tetemes mennyiségű anyagát és a múzeum féltett kincseit a kaposvári laktanyában helyezik el a munkálatok idején. Rádiá utca 11. • Székesfehérvár (MTI) Visszaköltözött Pátkáról Székesfehérvárra a Rádió utca 11 -bői önként kihurcolkodott családok számára kijelölt ideiglenes szálláshelyre a Vargacsalád. A kilenctagú família amely egyébként másodikként vette birtokába a székesfehérvári önkormányzat anyagi támogatásával vásárolt új otthonát - azért kényszerült erre a lépésre, mert miközben ők Székesfehérvárott töltötték az év végi ünnepeket, ismeretlen tettesek szinte lakhatatlanná tették a házukat. Betörték az ajtót, az ablakokat. Elvitték néhány használati tárgyukat. • A „bárányfelhősök" már betankoltak... Kúttájkép, áremelés után S még mondja valaki, hogy az áremelést követően a kutya se ment a benzinkútra... (Fotó: Gyenes Kálmán) Van egy jó hírünk, s persze mellé egy rossz. A jó hír szerint január elsejével nem lett drágább a benzin. A rossz meg arról tudósít, hogy mégis többet kell érte fizetnünk. Áremelésekben járatos magyar polgár ebből már pontosan tudja: megint nem a nafta kerül többe, hanem a hozzá rendelt adók, útalapok, s egyéb díjak mértékén változtattak. Mi pedig annak jártunk utána, mennyire fogadta ezt örömmel - netán beletörődéssel - benzinkutas, s tud-e még cifrán káromkodni mérgében az autós? A második kérdésre máris kínáljuk a választ: a magyaros szitkozódásnak tegnap délelőtt nyomát sem találtuk benzinkutas körutazásunk során. Volt ugyan olyan hölgy, aki tőlünk értesülvén az áremelésről, elrebegte - hát ez borzasztó! -, de aztán közölte: régi jó szokásán, miszerint ha már egyszer beáll a kúthoz, ő bizony teletankolja a járgányt, most már csak azért sem változtat. - Lehet, hogy én leszek a egyetlen, aki ilyet tesz? - mosolygott, miközben a kút számlálója országos csúcsot futott tengelye körül. Könnyen elképzelhető, hogy szavaival telibe lőtte a igazság céltábláját, ugyanis tegnap volt oly nagy üresség Szeged kútjainál, hogy éppen csak autóval nem lehetett találkozni. Mint a tapasztalt benzinszakértőktől megtudtuk: nincs ezen semmi csodálnivaló. A bárányfelhős autósok - vagyis akik csak jó időben gurulnak ki garázsaikból féltve őrzött kincsük „nyergében", már december utolsó napjaiban teletankolták az autójukat, s egy hónapig aligha mutatkoznak benzinkút környékén. Ám ez sem szolgál sok újdonsággal, ugyanis az elmúlt években hozzászokhatott az ország a kötelező januári benzinár-emelésekhez, s ezt a tényt mind illedelmesebben veszik tudomásul. - Valaha egy-két forintos árváltozás után is szidták a kutast, meg annak az anyukáját, ma pedig rezzenéstelen arccal veszi tudomásul mindenki, hogy megint többet kell fizetnie - foglalta össze tapsaztalatait egy kedves hölgy, aki még akkor kapcsolódott be a naftaszakmába, amikor 2 forint és 70 fillér ellentételeként adtak egy liter benzint. - S akkoriban még adtak ugyebár borravalót is a kutasoknak. Hát ez napjainkra szép lassan kiment a divatból. Hó elején, amikor még tele tankot rendel a kuncsaft, még csak-csak nyomnak egy húszast a kútkezelő markába. De hónap végén, amikor csak egy ezresért csöpögtetik a benzint, a borravaló bizony elfelejtődik - kaptuk az összecsengő információt minden fölkeresett kútnál. Majd találkoztunk egy optimista szegedi polgárral is. Aki közölte: legfrissebb információi szerint Németországban 1 márka 72 pfennig a 95-ös ólmozatlan benzin ára, míg nálunk még az 1 márka 60-at sem éri el. Ha nem tesszük mellé a fizetési szalagokat, már akár örülhetünk is, nem igaz? - mosolygott ki a fejéből. S ezzel a bicegő igazsággal dehogy volt kedvünk vitatkozni... Bátyi Zoltán • Egerlövő (MTI) Egyértelműen templomgyalázásnak minősttette a község templomával történteket Gordos Attila, a Borsod-Abaúj-Zenjplén megyei Egerlövő református lelkésze. Mint az MTI-nek nyilatTemplomgyalázás kozva pénteken elmondta: bár a pontos időpontot csak behatárolni tudják, a karácsonyi és az újévi ünnepek között valaki, vagy valakik csákánnyal megbontották a műemléki templom román kori részén, az egykori bejáratnál a falat. Itt két ácskapocsból és egy fémtüskéből összehegesztett keresztet helyeztek el. A lelkész egy őrült, esetleg sátánista elkövetőre gyanakszik. A rendőrséget értesítették, éppen ezért a mesteri munkával összeállított vaskeresztet nem távolították el a templom falazata mellől. Havi húszezernél kevesebb ASK FOR PIACKUTATAS Egy magyarországi egyetemistának havonta átlagosan 18 339 forint bevétele van és átlagosan 12 559 forintot költ. A kiadás rubrikában az élelmiszer és a lakás viszi el a legtöbbet. Jellemző eredmény, hogy a kultúrát és a szórakozást ugyanolyan nagy számú hallgató (90 százalék) nevezi meg kiadásként, de az utóbbira jóval kevesebbet képesek költeni. A kollégium és albérleti árak magas szintjét jelzi, hogy a kiadást megnevező 72 százaléknyi hallgató alig költ kevesebbet erre a célra, mint amennyit élelmiszerre költenek húsz százalékkal többen. A bevételforrások tekintetében a szülői támogatás valamivel elmarad a tanulmányi ösztöndijak mögött. AZ EGYETEMISTÁK KIADÁSAINAK ES BEVETELEINEK SZERKEZETE 100 A kiadást A kiadás Ttegnevezók átlaga aránya {%) (Ft/hó) KIADÁS Élelmiszer Kutúra, Kollégium, Ruházkodás szórakozás albérlet 100BEVETEL A bevételt A bevétel megnevezők átlaga aránya (%) (Ft/hó) Forrás: Oktatáskutató Intézet 50 • Tanulmányi ösztöndíj Szülői Munkavégzés támogatás jegyzet Benzinpohár F

ajon hányan tudják kies e honban, hogy mit is jelent a KKKSZ? Ám senki ne aggódjon, máris szállítjuk az információt - a kőolajtermékek kötelező készletezési díját jelölik e rövidítéssel. S hogy e széphangzású fogalomhoz mi köze a magyarnak? Hát ez se maradjon válasz nélkül: többek között ennek is köszönhetjük, hogy január elseje óta újfent többet kell fizetnünk a benzinért. Hogy tavaly még csak útalapot, fogyasztási adót és környezetvédelmi dijat szidhattunk? Lám, mint a KKKSZ is mutatja: fejlődésünk töretlen, s a lelemény is kifogyhatatlan, ha a benzin árát emelni kell. Mert hogy Magyarországon éppenséggel kötelező. Történhet bármi a világ kőolajpiacán, csökkenhet akár fél fityingig a nyersolaj hordónkénti ára, a magyar nafta úgy szívja magába a pénzt, az adókat, s a dijakat mint szomjas szivacsok teszik a vízzel. Immáron évtizedek óta nincs olyan magyar kormányzat, amelyik legelőbb ne az autósokon akarna méreteset ütni egy kis (kis...?) áremeléssel, ha nincs pénz családi pótlékra, nincs nyugdíjemelésre, vagy éppenségel a napközisek papírszalvétájára. A benzin, a gázolaj izmos Jolly Joker a nagy magyar ártornászok ama kártyajátékában, amelyben nekünk, magyar autósoknak már régen nem osztanak értékelhető lapot. S lám mégis játszunk, s megtanultunk mosolygós arcot vágni. Miért is ne tennénk? T jiszen tessék csak átlapozni az elmúlt napok árai. emelésekről szóló krónikáit. S tessék azon s nyomban örvendezni. Ugyanis a postai, a szemétszállítási, a víz-, a távbeszélő-, s egyéb dijak emeléséhez képest a benzin egyhelyben toporog. Nem is beszélve arról, hogy e sokat szidott termék Albániában például gyakran nincs is, Németországban pedig drágább, mint nálunk. Vagyis, ha pohár derekáig lötyögő vízről azt vesszük észre, hogy a csupor félig immár teli, s nem azt, hogy félig még üres, szétrepeszJieti arcunkat végre a mosoly. Csak azt a poharat... Azt tudnánk valamiből kifizet! Sikeres volt a Hajrá, Hazai! • Pécs (MTI) Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piacvédelmi akciósorozat 1997-es, első szakasza, melyet a Pécsett működő Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület indított tavasszal. Weinreich László, az 1995-ben alakult egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a kampány társadalmi méretekben tudatosította a reformkori magyar politikusok, Széchenyi és Kossuth által felismert törvényszerűséget, hogy a magyar termékek vásárlói hosszú távon a hazai gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrejöttét támogatják. Az akció ismertté tette a piacképes hazai termékek megkülönböztető védjegyét, a piros-fehér-zöld négyzetet, melynek jobb alsó sarkában hazánk nemzetközi jele, a H betű látható. Szeretnék ugyanakkor elérni, hogy ez legyen a magyar termékek országosan - később pedig akár világszerte - használt megkülönböztető védjegye. A felmérések szerint a megkérdezett vásárlók csaknem hatvan százaléka fontosnak tartotta, hogy magyar árut vegyen, ám csak alig több mint egyharmaduk választ hazait. A MÁK ezért fontosnak tartja az egységes termékvédjegyet, amely első pillantásra megkülönbözteti a hazait a külfölditől. Hazai terméknek tekintendő egyébként, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, továbbá amelynek előállításához felhasznált importanyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49 százalékát. Giczy és az átülések • Budapest (MTI) Giczy György nem tartaná célszerűnek, ha másik parlamenti képviselőcsoportba ülnének át a megszűnt KDNP-frakció ma független tagjai. Elsőrendű szempontnak tekinti ugyanis a párt önállóságának fenntartását. Erről a pártelnök nyilatkozott pénteken a távirati iroda munkatársának. Mint elmondta: a választásokig már nincs hátra annyi idő, hogy az átülő honatyák hatékonyan bekapcsolódjanak valamelyik képviselőcsoport munkájába. Emlékeztetett arra is, hogy a KDNP választmánya nemrég elfogadott ajánlásában „nem tanácsolja" ezt a lépést a Kereszténydemokrata Néppárt tagjainak. Giczy ugyanakkor úgy nyilatkozott: figyelmük középpontjában most nem a májusig tartó, hanem az azt követő időszak áll - azon munkálkodnak ugyanis, hogy „tisztességes emberekből álló erős frakciót" alakíthasson a KDNP a választások után.