Délmagyarország, 1998. január (88. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

HÉTFŐ, 1998. JAN. 12. BELFÖLD 3 M röviden Lakótelep a laktanyából • Kaposszekcső (MTI) Lakótelep lesz az egykori szovjet laktanyából Dombóvár és Kaposszekcső között, ahol az egyik legnagyobb katonai bázis, rakétás alakulat működött. A felújítással társasházakká alakítandó 7 épület közül kettő már beköltözésre kész, összesen 113 lakással. E lakások többségét fiatal házaspárok vették meg a községi önkormányzattól. A legnagyobb, háromszobás lakásokért 250 ezer forintot fizettek, míg az épületek külső felújítása, tetőszigeteléssel családonként 400-500 ezer forintba került. Gemenci szarvasok • Szekszárd (MTI) A gemenci erdőben élő gímszarvasokat kárpótolja a természet a tavaly augusztusban három hétig tartó nagy árvíz megpróbáltatásaiért azzal, hogy a tavaszias télben nem szorulnak rá a kirakott takarmányokra. Kedvenc erdei csemegéiket ehetik, a kivágott, ledöntött nyárfák most is gyenge, vékony hajtásait, az erdő friss aljnövényzetét, a hamvas szeder leveleit. A vadetetőkben hetek óta szinte érintetlen a lucemaszéna és a siló, ezért a szarvasok szokásos téli etetésével nem kell foglalkozniuk a vadőröknek. Arról viszont gondoskodnak, hogy a szarvasok hozzájussanak az erdei táplálékhoz: a fehér, a fekete, valamint a nemes nyárfát a szokásostól eltérően nem összefüggő, nagy területen, hanem legalább 30 helyen termelik ki. Fónyírók • Györ (MTI) A fényírók nemzetközi fesztiválját április 27. és május 2. között rendezik meg Győrött. A vizuális művészeti seregszemle iránti növekvő érdeklődést jelzi, hogy eddig már mintegy 550 rövidfilm érkezett a világ minden tájáról, köztük olyan egzotikus vidékekről is, mint Thaiföld, Mexikó és Venezuela. Dél-Korea először jelentkezik s rögtön öt alkotással, de kaptak kópiákat a szervezők Grönlandról és Bangladesből is. Az előzsűri munkához látott, s egy tucat filmet már jelölt a versenyprogramba. Vándorló céhlegények • Jakotpuszta (MTI) Vándorló kézműves céhlegények Európa-találkozóját rendezik meg idén augusztusban Jákotpusztán - a kuriózumszámba menő rendezvény terveiről Keszthelyi Tibor egyetemi tanár, a Nógrád megyei Bercel szomszédságában lévő mintafarm alapítója tájékoztatta az MTI-t. Az ötlet attól az öt német kézműveslegénytől származik, akik vándoréveik során most éppen Jákotpusztán vendégeskednek - az ősi hagyományok szerint szorgalmas munkával fizetve kosztért, kvártélyért. A huszonéves ács, tetőfedő, asztalos és kőfaragó szakembereket a budapesti Goethe Intézetből kalauzolták az őshonos magyar állatfajták és a régi pásztorhagyományok újjáélesztéséről ismert Jákotpusztára. • Nincs pénz a 13. havi bérre Hitelből fizetnek a kórházak Törvény van, pénz nincs az egészségügyiek 13. havi fizetésére. (Fotó: Schmidt Andrea) Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete országos sztrájkot helyezett kilátásba, ha január 31-éig nem sikerül megállapodni arról, hogy építsék be a költségvetésbe az egészségügyiek és a szociális szférában dolgozók 13. havi fizetését, és a rendezzék az ügyeleti díjakat. Csongrád megyében készült körképünkből kiderül, szűkebb pátriánk kórházaiban - két kivételtől eltekintve - csak úgy tudják kifizetni a dolgozóknak a 13. havi járandóságukat januárban, ha kölcsönt vesznek fel. Nem kapták meg a tavalyi 13. havi fizetést fedező összeget az egészségügyi intézmények, s nincs biztosítva erre pénz a költségvetésben ebben az évben sem. Az elmúlt évre járó 13. havi fizetést Csongrád megyében csak két fekvőbetegintézmény, a SZOTE és a Gyermekkórház tudta kigazdálkodni. A SZOTE megbízott gazdasági főigazgatója, Molnár Ferenc kérdésünkre elmondta, hogy az orvosegyetem nagy erőfeszítések árán, takarékossági intézkedések sorával teremtette elő a 13. havi fizetésekre a bruttó 150 millió forintot, amiből decemberben ki is fizették a dolgozóikat. A szegedi Gyermekkórházban a bruttó 14 milliót saját költségvetésükből „termelték ki", s még decemberben odaadták a dolgozóknak. A hódmezővásárhelyi, a makói, a szentesi és a szegedi kórházak egyaránt arra kényszerülnek, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kölcsönt vegyenek fel ahhoz, hogy kifizethessék a 13. havi bért. A szentesi kórház igazgatónője, dr. Kovács Ágnes arról tájékoztatott, hogy bruttó 37 millió forintra van szükségük, de csak 16-17 milliós kölcsönt kapnak, ami bérek nettó összegének fedezete. A különbözetet a kórháznak kell előteremtenie. A hómezóvásárhelyiek sem tudnak eleget tenni önerőből a törvény által előírt kötelezettségüknek, 30 miliő forint kölcsönt kértek. Hogy ebből mennyit kapnak, az ma még kérdés. Makón 25 miliő forint hitelt kérnek. A szegedi városi kórházban január 20-án fizetik a 13. havit. Az intézmény gazdasági igazgatója, dr. Baráth Lajos elmondta: közel 32 millió forint hitel felvételére kényszerülnek, ebből 20 millió a nettóban kifizetendő, a többi a járulékokra fordítandó. Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnökeként szükségesnek tartotta elmondani azt is: egyesületük a Magyar Kórház Szövetséggel együtt pert indít azért, mert a törvényben előírt 13. havi bérre nem biztosítottak fedezetet a költségvetésben. A kórházak ezért csak kölcsönből képesek teljesíteni törvényi kötelezettségüket. A hitelt valamennyi intézménynek 5 hónap alatt kell visszafizetni, s éppen ennek a tartozásnak illetve az ügyeleti díjaknak a kigazdálkodása lehetetleníti el a kórházakat. Az idei költségvetésben sincs biztosítva pénz a 13. havi fizetésekre, és kevés az ügyeletekre elkülönített összeg is. Az EDDSZ országos sztrájkkal fenyeget, ha január végéig nem sikerül egyezségre jutni az egészségügyiek járandóságainak rendezését illetően. K. K. Amit Giczy nem ért • Kaposvár (MTI) Eddig sem kötött és ezután sem köt elvtelen kompromisszumot a Kereszténydemokrata Néppárt - szögezte le Giczy György elnök a párt kaposvári kampányelőkészítő fórumán szombaton. A KDNP első embere a párt választási esélyeiről, más ellenzéki pártokhoz való viszonyáról, a jelenlegi kormánykoalíció leváltásának szükségességéről szólt. Más ellenzéki pártokról szólva Giczy György elmondta: értetlenül fogadja a Fidesz-Polgári Párt kijelentését, amely szerint nem hajlandók visszalépni még a második fordulóban sem, adott esetben a kisgazdapárt javára, holott azt hirdetik: legfőbb céljuk a jelenlegi kormánykoalíció leváltása. Azt is furcsállja, hogy miért kellett kettéválni az Magyar Demokrata Fórumnak, ha most mindkét párt ugyanazt a választási stratégiát hangoztatja. Az MSZP szövetségesei • Budapest (MTI) . A Magyar Szocialista Párttal kötendő választási megállapodása értelmében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt önállóan indul az országgyűlési és az önkormányzati választásokon. Az MSZP-vel szorosabb szövetségre lépő Agrárszövetség viszont nem állít önálló listát, jelöltjei szocialista színekben indulnak majd a megmérettetésen - tudta meg a távirati iroda. A BIT-tel már szövetséget kötött szocialisták január 13-án az MSZDP-vel és az Agrárszövetséggel is aláítják a választási megállapodásról szóló dokumentumot. - Ahol az MSZDP nem tud jelöltet állítani, ott az MSZP-s indulót támogatja értesült a szociáldemokrata párt vezetéséhez közel álló forrásokból az MTI. A két párt nem kampányol egymás ellen, vállalja továbbá, hogy a második fordulóban visszalép partnere eredményesebben szerepelt jelöltje javára. • Budapest (MTI) Várhatóan a Fidesz Magyar Polgári Párt és az MSZP versenyéből kerül ki az 1998-as országgyűlési választások győztese. A két párt közötti versengésben a polgári és a szocialista Magyarország, a múlt és a jövő méri össze erejét jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt Országos Választmányának vasárnap Budapesten megtartott ülésén. A pártelnök beszédében közölte: „Kizárt dolog, hogy a korrupciós botrányoktól hangos Magyarországon arra szavazzanak az állampolgárok, hogy minden maradjon • Szerzett jogok Versenyben a Fidesz úgy, ahogy jelenleg van". Szólt arról is: az utóbbi hetekben és napokban megjelentek olyan politikai hangok, amelyek ellenzéki összefogásra buzdítanak és ebben a hangzavarban a Fidesznek meg kell őriznie nyugodtságát. A párt túl van az összefogások idején, az elmúlt évben létrehozta a lehetséges legszélesebb polgári együttműködést, így nem időszerű más politikai erőkkel erről tárgyalni. A kormánykoalíció sikerpropagandája ellenére, a Fidesz továbbra is vallja: nem mehetnek jól a dolgok egy olyan országban, ahol rosszul élnek a családok. A forint három év alatt a felére zsugorodott, csökkent a vásárló erő, és a januárban bekövetkezett újabb áremelések többletkiadásokra késztetik a magyar családokat. Orbán Viktor - Horn Gyula miniszterelnöknek a nyugdíjasok ingyenes utaztatására tett ígéretére reagálva - elmondta: ez „szerzett jogot jelent a nyugdíjasoknak" és ezt tiszteletben tartja majd a Fidesz is, amennyiben megnyeri az országgyűlési választásokat. A pártelnök hozzátette: szerencsésebb lett volna, ha a kormányfő a gyógyszeráremelések kompenzálására tett volna kísérletet. A Fidesz véleménye szerint a szocialisták nem tudják, és nem is akarják megváltoztatni az ország dolgait. A polgárok védtelenek és kiszolgáltatottak, látványosan növekedett a bűnözés, és Budapestet Európa Bangkok-' jának tartják a külföldiek. Kuncze Gábor belügyminiszter nem tudta megállítani a bűnözést Magyarországon. A Fidesz rendelkezik azzal a szakmailag megalapozott korrupcióellenes csomaggal, amely gyors változásokat eredményezhet - jelentette ki a pártelnök. A Fidesz Magyar Polgári Párt Országos Választmánya az elnökség javaslata alapján 1998. február 21-ére hívta össze a IX. kongresszusát. múlt It'MlMH Halleluja A

Z év első munkahete olyan volt, mint amilyennek a szocialista-liberális kormányzást jósolta annak kezdetekor a nyilatkozataiban egyre megfontoltabb filozófus. Unalmas. TGM, azaz Tamás Gáspár Miklós akkoriban fel is hagyott a politikai tevékenységgel, mintegy azt sugallván, ami unalmas, az nem neki való... Mitől volt unalmas az első hetünk? Amikor pedig folytatódott a láthatatlan sikermenedzsment erőteljes kampánya? Talán éppen ezért? Mást sem olvasni az újságokban, hallani a hírekben, mint hogy ráálltunk a növekedési pályára és most már nincs az az... akármi vagy akárki, amely kiakolbóltthatna. Amint a jótollú kolléga írta: „Már nem is gyönge fény pislákol az alagút végén, hanem inkább az örök világosság fényessége ragyogja be a Mennyeknek kapujához vezető sétálóutcát. "A tavalyi a sikerévünk volt, az idei is az lesz ha vigyázunk. Ne törődjünk most a politikusokkal! De ilyeneket mondanak megfontolt bankelnökök, politológusok, kül- és belföldi modern jósok, úgymint gazdaságkutatók, nagyhatalmú gazdasági médiumok, közvéleménykutató ügynökségek. S hogy mire kell vigyázni? „Természetesen" pénzügyi egyensúlyra, adósságkezelésre, fizetési mérlegre, közkiadás-lefaragásra. Ilyesmikre. Úgy megszoktuk ezeket a szavakat, mint a védekező mozdulatot: automatikusan fölemeljük a kezünket, ha támadás fenyegeti a fejünket. Ezekre a szavakra immár automatikusan a megadás gesztusával reagálunk. Az etológusok elmagyaráznák, hogy az emberben élő állati viselkedésminták öntudatlan követéséről van szó. Az életre-halálra viaskodó farkasok között dívik, hogy a megadás gesztusára mindig úgy reagál az erősebb, hogy befejezi a verekedést, nem öli meg, hanem hagyja élni a gyengébbet. (Ebből is látszik, mennyire nem felel meg a valóságnak az a mondás, hogy ember embernek farkasa, de még a farkastörvényeket emlegető szóbeszéd sem igaz!) Az ember azt hiszi, ha megadja magát a közegnek, amelyben folytonosan az iménti monetáris és gazdasági - varázsigék visszhangoznak, akkor hagyják majd élni. Tját nézzük! A héten olyan hírek voltak, hogy MagyarKi országon az elmúlt évben négy százalékkal nőtt a gazdaság, a tervezettnél kisebb volt a deficit (az államháztartás hiánya) és PM 18,3 százalékra becsüli az inflációt. Bár lassul a tőkebeáramlás az egész térségbe, Kelet-Közép-Európába, a külföldi tőke összesttett állománya még mindig Magyarországon a legnagyobb, s az idén 2 milliárd dollárnyi befektetésre számíthatunk. Csak zárójelben: nem kizárt, hogy az idén már magyar is fölkerül a menedzsertop- • listára; ezt a Business Week című amerikai hetilap készíti a világ legjobb cégeinek leghatékonyabban dolgozó első számú vezetőiről. A várományosok között Magyarországot Uéli a leginkább EU-konformnak, a csatlakozásra késznek a Business Central Europe, az Economist csoporthoz tartozó gazdasági hetilap az éves összefoglalójában. Mindennek következtében: bár Orbán Viktor bizalomindexe nagyobb, mégis a legtöbb megkérdezett Horn Gyulát látná legszívesebben a választások után is a miniszterelnöki székben. A szocialisták szívósan vezetik a pártok mezőnyét a közvélemény-kutatási képben, s az év végére előbbre rukkolt az SZDSZ is: ketten együtt most annyi szavazatra számíthatnának, mint az ellenzékük egésze - mérte fel a Medián. Ugyancsak a Medián szerint decemberben a kérdezetteik negyede azt mondta, hogy javult a helyzet. Egy évvel korábban még a megkérdezettek 75 százaléka érzékelt romlási, az elmúlt évben már csak 40 százalék. Magyarország hosszú évek óta először a legpesszimistább országok csoportjából a mérsékelten optimista nemzetek közé került. Halleluja. Egyszer fölkeresett valaki és fölszólított, hogy lépjek be az Optimisták Klubjának helyi csoportjába. A magam számára is váratlanul azt válaszoltam, hogy én ugyan nem lépek be többé sehova, először, másodszor meg: az a véleményem, hogy csak a hülyék optimisták. Megbántottam, most látom igazán, milyen igazságtalanul. Most hülyézze le az ember az egész „megkérdezettnépességet"? Komolyan el lehet gondolkodni azon, miként soroltathattunk a mérsékelten optimisták mezőnyébe, amikor a fenti hírek mellett akadtak azért az elmúlt héten is - másfélék. Igaz, ezek az újságok úgynevezett közönségszolgálati rovataiban helyezkedtek el. A Délmagyarországban ilyen például a „Csörög" rovat. Szinte kizárólag olyan ügyekben telefonáltak az olvasók, amelyek az árak emelkedésével vannak összefüggésben. Szemétdíj, vízdíj, telefon. Az energiáról még nem volt szó, a számlák később jönnek. Benzinről se, az ünnepek forgalma után alig közlekedtünk ezen az unalmas héten. M

egbújt ugyan egy-két szó az újságokban például az el nem döntött roma-ügyekről, arról, hogy a th-hiány akkora, amekkorát a tervezettnél duzzadtabb büdzsé sem tud ellensúlyozni. Még olyasmi is megjelent, hogy a sikeráradatban arra is figyelhetnénk, milyen sikerrel halasztódott el az úgynevezett nagy rendszerek, mint az egészségügy vagy az önkormányzatok finanszírozásának megújítása. Az ellenzéknek későn jutott eszébe az egyenlőtlenség viharos növekedésével, az ország kettészakadásának tényével érvelni. Gombár Csaba pedig megírta egy könyvben, hogy az örökösen a pénzügyi egyensúlyról és fent megnevezett társairól szóló, közgazdasági színű beszéd egy idő után nem más, mint „süket duma". Mert a gazdasági célokra mint önfényű értékekre koncentrál, s mint ilyen poltika-, állam-, kultúra- és szegényellenes. De mi már optimisták vagyunk.