Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-05 / 284. szám

PÉNTEK, 1997. DEC. 5. INTERJÚ 13 • Lukács János, az új megyei főkapitány „A feladat adott, most rajtunk a sor" • Veseátültetés a Desszertben A „harmadik első" ŐFTTöÚ/íllJUJ) rc^rí^ ^ (fin/ ^tc^C/^/rf, <2 /u^'U^/tf^ Perner Ferenc kézírása Lukács ezredes: az emlékekbál nem lehet megélni. (Fotó: Schmidt Andrea) Dr. Lukács János ezredes (43 éves) jogtudományi egyetemi végzettséggel, jogi szakvizsgával és középfokú német nyelvvizsgával rendelkezik. 1982. október l-jén lépett a rendőrség kötelékeibe: a Szegedi Rendőrkapitányságon beosztott vizsgálóként kezdte a pályát, hamarosan csoportvezető, majd 1984-ben megbízott alosztályvezető lett. A következő évben a főkapitányságra került kiemelt Karrier fővizsgáidként. Később csoportvezetővé, majd pedig 1987-ben vizsgálati osztályvezetővé nevezték ki. 1991. augusztus l-jétől a megyei főkapitány bűnügyi helyettesévé emelkedett, majd Salgó László távozása után rövid ideig megbízottként, október l-jétől pedig kinevezett vezetőként irányítja a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot. Lukács János életében a sport kiemelt szerepet tölt be: a Debreceni Dózsa NB l-es csapatában kezdett kézilabdázni, innen a Szegedi Volánhoz igazolt. Most a Tisza Volán elnökségi tagja. Felesége pedagógus, három gyermeke van: a 16 éves Levente az asztalitenisszel, a 13 éves Lilla és a 11 éves Lóránt pedig az úszással jegyezte el magát. Sporthasonlat jutott eszünkbe a múlt pénteken este, amikor sokak előzetes buzdítására a képernyő elé ültünk, hogy megnézzük Kepes András műsorát, a Desszertet. A váltófutás úgy kezdődik, hogy elindul a stafétabottal az első futó, váltásnál átadja a következőnek, az is tovább adja, és a végén befut a célba a negyedik. És ha éppen győz, a dobogóra mind a négy föláll) A sport az sport, az élet azonban a Desszertben sem habostorta. Három egykori jeles sportoló volt asztalvendége a műsorvezetőnek, és egy asztrológus. Dr. Perner Ferenc, ha jól számoltunk, összesen négyszer ejtette ki száján, hogy ő végezte az első hazai veseátültetést, és talán egyszer a műsorvezető. A négyből háromszor pontosabban igyekezett fogalmazni. Először azt mondta, 1973-ban először végzett első, tartós túlélést biztosító veseátültetést, másodszorra és negyedszerre is az első sikeres veseátültetést említette. A harmadik valahogy így szólt: 73-ban a veseátültetés, ami az első volt... Nem tudná Perner Ferenc, hogy az igazi első a szegedi dr. Németh András volt? Bizonyára tudja, azért teszi hozzá majdnem minden alkalommal, hogy <5 a sikeres átültető. Emlékeztetőül mindenesetre ide idézzük hasonmás változatban saját doktori értekezésének ajánló sorait: „Németh András orvostanárnak, aki nemcsak kis hazánkban, de Európában is úttörő volt avval, hogy 1962-ben elvégezte az első hazai veseátültetést. Erre a kezdeményezésre építhetett a hazai tranpl. (bizonyára: transzplantációs) program. Őszinte nagyrabecsüléssel, P. feri." Tehát tudja, illetve 1988-ban még tudta. Lehet, hogy kockás asztal mellett feledékenyebb az ember? Nehéz elhinni. Vagy netán a vágóasztalon úszott volna el az utalás az igazi elsőre, aztán a „második elsőre", amit dr. Pintér József végzett el Miskolcon? Pikantériája a dolognak, hogy őt is elsőként harangozta be a hazai sajtó. A logikátlan logika szerint a harmadik is első lett. Pünkösti Árpád A kihegyezett ember című könyvében (Magvető könyvkiadó, 1981.) szépen összegereblyézi a botrányos viharok által összekuszált szálakat, kellő indulattal tálalva mindazt, amit közvetlen közelről (Szegedről) látni lehetett. Már akkor fölmerült a nagy kérdés: mi számít sikeres műtétnek? A hitelesen első Szántó István - akin tehát 1962. december 21-én végzett átültetést Németh doktor csapata - 79 nap múlva valóban meghalt, mert nem álltak akkor még rendelkezésre azok a gyógyszerek, amelyek a kilökődést megakadályozták volna. Neki tehát hetvenkilenc napot adott ajándékba az orvosi igyekezet. A „második első", a miskolci, akit szintén sikeresnek minősítettek, harminckilenc napot kapott. Hogy a „harmadik első", a szóbanforgó, meddig élt, vagy netán ma is él, szintén nem volt témája a Desszertnek. Magyar betegségnek mondhatjuk, ami a sorozatos elsőségre startolók között tapasztalható. Ha ez a három kitűnő orvos itthon fogott volna össze, de másként történt volna! Ha például Pintér főorvos nem Berlinbe ment volna módszert tanulni, hiszen a berliniek éppen Szegedre jöttek annakidején ugyanebben az ügyben, és Perner Ferenc is tett volna egy kört Szeged felé, mielőtt Párizsba indult volna... Megfordult az is fejemben a műsor nézése közben, vajon kinek esne le a karikagyűrű az ujjáról, ha pénteken este kimondta volna: a legelső Szegeden volt, Miskolcon a második, és Pesten a harmadik? A professzornak? A műsorvezetőnek? Szikrányi dicsőséget nem vett volna el Perner Ferenctől, hiszen a három közül ő az egyetlen, aki tartósan és sikeresen ma is folytatja a valóban életmentő műtéteket. A desszert nem savanyodott volna meg tőle ennyire, az biztos. Jó három órával a műsor előtt hívott föl telefonon a szegedi Bokor Tamásné. Emlékezett és emlékeztetett a korábbi hercehurcákra, ezért előre fölajánlotta, összeszervezi a nyugdíjasokat, hogy újságokból előbányásszák a bizonyítékokat, és biztosan megtalálják a jegyzőkönyveket is. Megköszöntem ajánlatát, régtől fogva együtt van minden bizonyíték. Csak ismételjük: maga Németh András adta ki idén „ 79 nap remény" címen „Az első magyar veseátültetés története" alcímmel könyvét a korábbi sajtóközlemények ráadásaként, de mit tehetünk, ha még mindig nem akarják elismerni? Magunkat szegényítjük a csalfa elhallgatással. Igaz, tudtunkkal a szegedi orvosegyetem se állt ki mellette egyszer se, pedig hírét szidolozná. Horváth Dezső Október l-jétől új rendőrfőkapitánya van Csongrád megyének. Dr. Lukács János ezredes a kinevezését november elején vette át. A főkapitány kemény fellépést igér a bűnözök ellen, de az állampolgároktól is elvárja a jogkövető magatartás. Lukács János ezredesről már augusztusban lehetett tudni, hogy a megye főkapitánya lesz. A személycserére azért került sor, mert elődje, dr. Salgó László dandártábornok Hágában diplomáciai megbízatást kapott. A megbízott kapitány azonban kinevezése kézhez vétele előtt nem kívánt nyilatkozni vezetői terveiről. • Amikor ideiglenesen elfoglalta a főkapitányi széket, pár nap múlva kitört az arab-roma konfliktus. Amikor a megyei közgyűlés hallgatta meg, egy kézigránátot dobtak egy szegedi autókereskedésbe. Amikor megkapta főkapitányi kinevezését, egy nappal korábban felrobbantottak egy szegedi vállalkozót. Hogyan gondol ezekre az egybeesésekre? - Egy rendőrnek mindig azzal kell szembenéznie, ami történik, az életben, ebből a szempontból, nem vagyunk főrendezők. Ha adódik egy feladat, akkor azonnal reagálni keli, s felderíteni, sikeresen bizonyítani. Valóban, ebben a három időpontban megtörtént ez a három esemény, de számomra egyetlen következtetés marad: mi, a rendőrség, nem várhatjuk azt, hogy ne történjen semmi, s ne kelljen dolgozni. A tendencia ezt cáfolja, s nemcsak a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányságnak, hanem a magyar rendőrségnek is egyre több a dolga. Az a feladatunk, hogy tegyük a dolgunkat, annak árán is, hogy a bűnözés új minőségével kell megismerkednünk és megoldást találva felvenni vele a versenyt. • Milyen filozófiával szállnak szembe a bűnözéssel az új főkapitány vezetése alatt? - Az emberek előtt megjelenő egyenruhás rendőröknek teljes mértékben azonosulniuk kell az új típusú közterületi szolgálat alapelveivel. Alapvető elvárás a bűnügyi érzékenység fokozása, elmélyítése, másfelől a közterületek, nyilvános helyek rendjének fenntartása. Ezek fontos dolgok, és fel kell vállalni, jóllehet a fejekben az egyik pillanatról a másikra nem lehet rendet teremteni. Meg kell nyerni a munkatársakat ehhez a gondolkodáshoz. Alkalmazzuk azt a gyakorlatot, hogy egy csekély mértékű sebességtúllépés esetén beérjük figyelmeztetéssel, figyelemfelhívással. Ennek eredményeit a későbbiekben érdemes lesz kielemezni, hiszen egyfelől elvárjuk a rendőröktől az új típusú gondolkodást, másfelől a polgároktól is ennek megfelelő jogkövető magatartásra számítunk. 9 A legnagyobb figyelmet valószínűleg nem a közlekedési szabálysértések, hanem a bűnügyek, a gazdaság rendjébe ütköző cselekmények váltják majd ki. Ezen a két területen hogyan dolgozik a megyei főkapitányság a továbbiakban? - Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy belülről, vagyis túzközelből éltem meg az elmúlt hat évet. A követelményt már a korábbi időszakban felállítottuk: a lakosságot irritáló, a közvéleményt foglalkoztató, kiemelten súlyos bűncselekményeket eredményesen derítsük fel, s megnyugtatóan bizonyítsuk is. A november 2-i robbantásos merénylet után ez a lehetőség adott, most rajtunk a sor. Fontosnak tartom, hogy a polgárokat megerősítsük abban a hitükben, hogy kedvező irányban változik a közbiztonságuk. Szeretnénk, ha az emberek éreznék: Csongrád megyében dolgozik, és reményeink szerint jól dolgozik a rendőrség. Gazdaságvédelmi terülten az elmúlt évben szép eredményeink voltak, de elmondtam a munkatársaimnak, hogy az emlékekből nem lehet megélni. Fontos feladat, hogy a gazdasági bűnözés új elkövetési magatartásaira megtaláljuk az ellenlépéseket. Továbbra is egy gyorsan reagáló gazdaságvédelmi szolgálatot szeretnénk működtetni a megyében. Ideértem azt is, hogy a polgárokat jogosan irritálja az a látványos és túlzó mértékű meggazdagodás, amelyről feltehető, hogy nem jogkövető magatartással halmozódott fel. Ezzel kapcsolatban vannak elképzeléseink, már működő munkamódszerünk, s az a meggyőződésünk, hogy bizonyos bűnözői köröknél a gazdasági háttér ellenőrzése elengedhetetlen. Ezen dolgozunk jelen pillanatban is, de ez a munka feltételezi elsősorban az APEHhel, valamint egyéb ellenőrzésre hivatott szervekkel és az érdekvédelmi kamarákkal való közös együttmunkálkodást. • Az embereket leginkább az érdekli, hogy nagy, látványos leleplezések és néven nevezett bűnösök legyenek. - Minket is ez érdekel, és igazuk van az állampolgároknak, amikor azt mondják, rosszul érzik magukat. Amennyiben ez a kérdés az embereket foglalkoztatja, akkor ezzel számoljon a rendőrség is, s itt kap szerepet az előbb említett közös munka, elsődlegesen az APEH-hel. Az adóhatóság eszközrendszerével tudjuk kimutatni, hogy valami hiányzik. Nevezetesen: egy jogkövető magatartás, amit adózásnak hívunk. Ha a tisztességes emberek teljesítik ezt a kötelességet, akkor másokat is fel kell hívni erre. 9 Köztudott, hogy a fizetés alacsony, a műszakitechnikai felszereltség gyenge. Hogyan lehet ilyen körülmények között hatékony munkára motiválni a rendőröket? - Amikor valaki rendőrnek szegődik, tisztában van azzal, hogy itt milyen anyagi lehetőségek vannak. Bizakodhatunk abban, hogy a helyzetünk megváltozik, de aki az anyagiak ismeretében a rendőri pályán marad, attól elvárható, hogy tisztességes legyen és szakszerűen dolgozzon. Reményeink szerint gépjárműveink egy részét hamarosan lecserélik. Szeretném leszögezni: Csongrád megyében mindenki megkapja a fizetését, s egyetlen szakmai feladatot sem mondunk le azért, mert az autóban nincs benzin. Ez Csongrád megyében eddig sem volt probléma, s ezután sem lesz. 9 Nyugaton dívik az a szokás, hogy az önkormányzatok jelzik a rendőrségnek, milyen igényeik vannak, mire kellene jobban odafigyelniük a bűnüldözőknek. Működik-e ez Magyarországon, egyáltalán: a megyei főkapitányságnak milyen a viszonya az önkormányzatokkal? - Magyarországon nincs önkormányzati rendőrség, ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben nem törekszünk a megyei közgyűléssel, illetve a városi önkormányzatokkal való szakmai együttműködés szorosabbra fűzésére. S ez nem mond ellent annak, hogy a magam részéről szeretnék inkább az emberekkel kommunikálni. A polgárok véleményét pedig vissza akarom csatolni a szakmai munkába. Ebből a megfontolásból indult el Rókus városrészben az a felmérés, amely során információkat kérünk az ott élőktől a személyes biztonságukra vonatkozóan, s ennek megfelelően dolgozzuk ki saját lépéseinket. Természetesen lehetőségeink végesek, mi a megoldás keresése során a törvényes kereteken belül maradunk. 9 Elődje a külkapcsolatok terén inkább a nyugati országokkal való együttműködést szorgalmazta, ön pedig a szomszédos országok rendőri erőivel közös munkákat helyezte előtérbe. Mire lehet számítani a jövőben ezen a téren? - Nagyon fontosnak tartom, hogy a szomszédainkkal beszélőviszonyban legyünk, ez alatt most természetesen a rendőri együttműködést értem. Tehát, ha szükséges, akkor találjuk meg a határ túloldalán azt a személyt, vagy szervet, aki, amely segíteni tud nekünk. A Szabadkai Belügyi Titkársággal évek óta tartó jó, és korrekt szakmai kapcsolatunk van. Tavaly negyvenhét találkozót bonyolítottunk le, idén a napokban léptük át ezt a számot. Két ügyben több, mint húsz ember gyilkosait találtuk meg és állítottuk bíró elé, és több, mint hatvanmillió forint értékben hoztunk vissza a határon túlról gépkocsikat. A gazdasági bűnözés területén pedig kézzel fogható, konkrét eredményei vannak a közös munkának. Ugyancsak a napokban írt alá egy megállapodást Temes, Árad, Békés és Csongrád megye első számú rendőri vezetője. Ezen határmenti megyék rendőrségeinek meg kell találniuk azokat a fórumokat, amelyek nem csak a felsőbb szinten, hanem a napi munkában is eredményesen működnek. Ami a nyugati kapcsolatokat illeti: a hollandiai Utrecht Régióval kötött együttműködésünk arra ad lehetőséget, hogy például kábítószer-kereskedelem, illetve a szervezett bűnözés felderítése terén megismerjük a legfejlettebb módszereket. Vallom, hogy azt, amit mások jobban tudnak, nem szégyen megtanulni. A németországi Darmstadttal protokolláris a kapcsolatunk, s legutóbb abban állapodjunk meg velük, hogy szúk körű delegációk cseréje lehetséges. Nemrégiben a rajna-pfalzi rendőrség vezetője is itt járt, s kimondottan kedvező tapasztalatokkal távozott. A nemzetközi kapcsolatokban egymással kell beszélgetni, s egymástól tanulni, mert nincs miért szégyenkeznünk. A megszerzett, kellő mennyiségű tapasztalatot pedig a végrehajtás szintjére le kell bontani. 9 Salgó László a sajtóval szívélyes kapcsolatokra törekedett. Milyen lesz az új főkapitány sajtópolitikája? - A sajtóval való kapcsolattartást nagyon fontosnak tartom. Szükség van a sajtó véleményére csakúgy, mint az egyes ember, az önkormányzatok és a megyei közgyűlés meglátásaira. Nem szabad kérni és elvárni, hogy a sajtó szolgálja ki a rendőrséget, de egy korrekt, kritikus sajtó nagy segítségére lehet a főkapitánynak is. 9 Akik rendet szeretnének az országban, a megyében, úgy gondolják, hogy a rendőrfőkapitány kemény, határozott, megalkuvást nem tűrő ember. Ilyennek érzi-e magát? - Szeretném, hogy ha ilyen kép alakulna ki a főkapitányról és a főkapitányságról. Minden gondolat és elvárás annyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle. A vezetőtársaimat szeretném ezeknek az elvárásoknak megnyerni, s tőlük várom el, hogy mindezt a végrehajtásban alkalmazzák. Arató László