Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-31 / 304. szám
SZERDA, 1997. DEC. 31. SZILVESZTER III. • Befektetési tanácsok Hová dugjuk el a pénzt? A napokban felröppent a hír, hogy gazdasági szakértők megállapították, jobban kamatozik a pénzünk, ha nem valamelyik pénzintézetbe visszük, hanem eldugjuk valahol a lakásban, vagy magas aranykoronájú földben elássuk. Szakmunkatársunk többek között erről kérdezte Irma G. Jasemaradot, hazánkban bujkáló pénzeldugási szakértőt természetesen szaktolmács segítségével. • Mire alapozza állítását, mely szerint Magyarországon jobban kamatozik a pénz, ha valahol eldugják, mint a bankokban? - Igen, sokat jártam bankokban, szeretek utazni, bújkálgatni, és ebből indultam ki, én is így szaporodom, kiváltképp Magyarországon, ahol számos kísérletet is végeztem. A laboratóriumban eldugtam ezer forintot egy optikai készlet alá, és másnap, amikor megnéztem, már kettőt láttam. A bankokban ilyet nem tapasztalni, ha másnap visszamegy az ember, legföljebb a kesztyűjét találja meg a riasztócsengőn. • Nem gondolja-e, hogy kísérletében túl ideálisak voltak a körülmények, sikerülne-e mindez, ha mondjuk cirokseprű alá rejtené a pénzt? - Természetesen, a laboratóriumban elvégzett kísérlet hitelét ez adná meg. Hirdetés alapján önként jelentkezőket toboroztunk. Előtte aláírattunk velük egy papírt, ha a kísérletben bármilyen egészségkárosodást szenvednek, az csakis azért lehet, mert nem tartották be az előírásokat. Például nem lehet pénzt eldugni bekapcsolt hajszárítóban, beindított rotátorban, vagy alvó vadászkutya szájában. Miután aláírták, megkértük őket, hogy dugják el a keserves munkával megszerzett pénzt otthonukban, oda, ahová csak akarják, s másnap reggel győződjenek meg az eredményről. Sajnos, a kísérlet nem hozott teljes áttörést. A száz részvevőből huszonnyolcan elfelejtették, hogy hová rakták a pénzt (ebből tizen fizetés nélküli szabadságot vettek ki, és azóta is keresik), harminchat részvevő ugyan megtalálta a pénzt, de az összeg nem szaporodott. A maradék harmincnégy részvevőnek viszont nagy élményben volt része, pénzük megharmincnégyszereződött. • Nem lehet: ennek az az oka, hogy ugyanoda dugták el? - Nézze, kérem, egy kísérletnél a kezdeti és a végállapot a fontos, hogy közben mi történt, majd ráérünk később elemezni, ha lesz pénz a további kutatásokra. • Vannak-e az eldugásra különösen alkalmas helyek, ahol jobban többszöröződik a pénz? Arra kérjük, adjon néhány keresetlen jó tanácsot a pénz eldugására. - Bújkálásom alatt szerzett tapasztalataim szerint valóban van néhány kitüntetett hely. Például ha míniumos festékdobozok közé rejtjük, a napi hozam a befektetés négyszeresére is emelkedhet. De kiváló szorzót mutat még a dáliahagyma, a nyúl- és majomketrec, az öntapadó űrhajós matrica, a zizi, az atkairtó táprudacska, a lengéscsillapító, a bokazokni, az éhségsztrájkok feljegyzéseit tartalmazó könyvek, a zsinórpadlás naptól védett része, a kefelevonóműhely bármely része, a sokszorosító készülékek, a vadgesztenyék kopogását utánzó hangaláfestésű pornókazetták, a blokflőte, valamint, de nem utolsósorban a bambuszból készült harkályszobor. 0 Arra az esetre, ha keresnénk: a közeljövőben merre bujkál? - Azt hiszem, körültekerem magam snidlinggel és elrejtőzöm valamelyik jelzőlámpában. P. Sx. Bárdolatlanul A vendéglői nyelvezeten „Bal kettes rendel pir. máj, tört burg. káp. sal., esem. ub., szód. víz!" - már senki sem háborog. Belátható: a gyakran előforduló szavak ekként való használata energiát, időt takarít meg a „pincérekfelé". Szintén föllelhetünk - igaz, csak nyomokban - egyfajta nyelvi logikát, ha észleljük, az étlapon a „savanyúság" szó „savanyaság "-gá módosult. Am mikor a csikóstokány így íródik: csíkos tokány -, itt sem ésszerűség, sem logika, csupán a bárdolatlanság. De a hentes: hol? F. Cs. Van képünk hozzá! Hivatalos peepshow Csak nagy erőfeszítések árán sikerült áramtalanítani a trolibuszok felsővezetőkét - Ennek az embernek Agárdi Gábor a magyar hangja - Az utóbbi hetekben ezeket a neoavangard kollázsokat készítettem Vegetáriánus konyha A vegetáriánus konyhának az a nagy előnye a többi konyhával szemben, hogy itt kevesebb vér folyik. De azért némi nosztalgiától vezérelve mi is szeretjük az állati neveket viselő növényeket. Ilyen, példának okáért, a kakasmandikó, s ennek legkedveltebb elkészítési módja: a nyamvasztás. Az elkészítéshez tartozik már a beszerzés időpillanata is, mégpedig a legjobb kakasmandikókat hajnal háromkor kapjuk a friss szállítmányból. Amikor úgy fél négy tájban - a kakasmandikóra várakozó sor nagyságától függően - hazaérünk, terítsük ki konyhasztalunkra a kakasmandikót, s egy hosszú tölgyfaággal háromszor suhintsunk el fölötte - de vigyázva, ne érintsük a kakasmandikót a suhintásoktól teljes tápanyagtartalma életre kel. Ekkor kapcsoljuk be a nyamvasztókemencét, jól melegítsük elő, hogy a hőhatás ne fokozatosan, váratlanul étje a kakasmandikót. Amíg a nyamvasztókemence bemelegszik, szórjunk tajvani teafűből készült port a kakasmandikóra, majd levendulából kinyert olajjal locsoljuk meg. Ne túl bőségesen, mert átázik a terítő is. Sózzuk, borsozzuk. A borsozásnál ajánlatos fülvédőt használni, mert a bors hatására a kakasmandikó olyan hangokat hallat, mint akinek a kisujján keresztül húzzák a fogát. Ha mindennel elkészültünk, tegyük biztonságos helyre a fulvédőt, nehogy összefogjuk és összenyamvasszuk a kakasmandikóval. Ha vállig érő azbesztkesztyűnkben elhelyeztük a nyamvasztókemencében a megspékelt kakasmandikót, gyorsan zárjuk rá az ajtót, mert ficánkolásával gyakran akkora légörvényeket kelt, hogy a feltámadó széltől legtávolabbi szomszédaink is tudni fogják, hogy kakasmandikót nyamvasztunk, s nem átallanak becsöngetni egy-egy ízletes falatért, de nem mintha sajnálnánk, tudjuk, a kakasmandikó csak egyes egyedül fogyasztható ízletesen. Ha belakmároztunk, még nem ér véget Ínyencségünk, ugyanis ha lefekszünk, biztosan állíthatom, hogy álmunkban többszemélyes disznótoros vacsorát fogyasztunk, ami vegetáriánus szokás szerint még engedélyezett, mi több, az így pszichésen bevitt állati fehérje kisebb károsító hatással van szervezetünkre, mint a valódi. Most pillantson órájára, hamarosan indulhat a kakasmandikóért. Ezt a rovatot azért hoztuk létre, hogy akik ez ideig elkerülték egymást, azok a jövőben még csak véletlenül se találkozzanak. Rovatunk hatásfoka természetesen nem lehet százszázalékos, ezért ha valakik mégis összefutnának, kérjük, legyenek segítségünkre, és ne ismerjék fel egymást. Csók, puszi: a negatív nyuszi! „Magyar hangja: Salánki Hédi" jeligére válaszolom, hogy kitörtem első fogaim, ezért nem mentem el a randira. Adj egy másik időpontot, addigra megcsináltatom. Koromhoz képest húszéves fiú vagyok, a súlyom és a magasságom megegyezik. Szeretem a romantikát és a neobarokkot. Szeretek egyidőben erdőben sétálni, hegyet mászni, rajzolni és olvasni is tudok. Azok leveleit várom, akiknek ugyanez összejött. Jelige: „Uborkás szendvicset átvállalok!" „Gyógyító Robur" jeligére. Sajnos hiába vártam rád reggel négykor a villamossíneken, nem jöttél, pedig elhoztam neked a farkasbercis bélyegblokkot. Ha mégis meggondolod magad, kicsit korábban, holnap hajANTI RAN DI - rovat nal háromkor várlak a Gyeptégla söröző előtt, A tanyavilág elmaradott infrastruktúrája című új Omega-album lesz nálam. „Hólánc" jeligére. Elakadt a szavam, mikor a leveled olvastam, különben mindig beszélek olvasás közben. Úgy érzem, mi összeillünk, mint két kuplungpedál, és kiemelkedhetünk az átlagosból, ha te is úgy akarod. Én is imádom a disznóvágást, böllérek között nőttem föl. Azt nem tudom, hogy mit szólna anyukám, ha már az első randin kölcsönadnék ötvenezer forintot. Lesz nálam egy csomó smukk, legföljebb bevágjuk a zaciba. Este várlak a Kicsontozó bejárata előtt, onnan ismersz föl, hogy a gomblyukamba tűzök egy karácsonyfát. 18 éves lány vagyok, a lábam ennél nagyobb. Nagyon magányosnak érzem magam, mindig egyedül tanulok. Szeretném, ha segítenél matekból, a nullával való osztásnál elakadtam, biológiából pedig még csak a mezei egérnél tartok. Nem kell, hogy antropológus légy, csak gyere el a randira, mert ha még egyszer felsülök, úgy érzem, soha nem lesz belőlem szakácsnő. Jelige: „Csokis cornspicc". „Gyámoltalan makrélarák" jeligére. Szombaton ráérek, elmehetünk Katmanduba. Csak arra kérlek, ne szólj senkinek, akkor nem fáj a fejem. Még valami: a gyertyakulcsot a retikülömben hagytad. „Apa, kérlek, ne rágd a körmöd!" jeligére. Én is nagyon nehezen jövök ki a szüleimmel, olyan keveset keresnek, hogy sokszor csak a kisebbik kocsival mehetek suliba. Azt ajánlom, hogy szökjünk meg; eladom a filctollkészletemet, abból eléldegéliink egy évig, addig csak megtalálnak. Arról szó sem lehet, hogy a bátyádat is hozd, hiába tesz sapkát, rajta akkor is látszik, hogy vaj van a fején. „Murmanszki vízköpő" jeligére. Leveled olvastán csupa libabőr lettem, úgy kirázott a hideg, mint vámos a gyanús poggyászt. Ha te tényleg ilyen vagy, már most meg fogok őrülni érted. Egyáltalán nem baj, hogy a b-t dzs-nek, az f-t h-nak, az ú-t dr-nek mondod, így is jól megértjük majd egymást. Holnap délután kettőkor a dómban, egy teflonozott gofrisütő lesz nálam. „Betontanga" jeligére. Házasságról szó sem lehet, de a többi mehet, ha megegyezünk egy hosszabb életjáradékban. Még csak hétéves vagyok, de gondolnom kell a jövőmre. Jó volna, ha nem húznád a füledre a sapkát, akkor nem kell majd kiabálnom. Jobb lesz az is, ha semleges területen találkozunk pénteken délután négykor, a zalabogdányi hármas elágazásnál. Ismertető jelem: egy műanyag fagyi, aminek a tetejére fölírom az aznapi hármasbefutó számait.