Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. DEC. 3. • Jövőre változik a nyugdíjrendszer (IIL) Kinek üdvözítő a magánpénztár? Tanévnyitó. A pályakezdőknek kötelező a magánnyugdíjpénztár választása. (DM/DV-fotó) Tegnapelőtti és tegnapi számunkban már írtunk a nyugdíjrendszer változásának szükségességéről, ezúttal arra próbálunk választ adni, kinek érdemes csatlakozni a jövőre induló új magánnyugdíjpénztárakhoz. Pontos válasz persze nincs, ilyet, már csak terjedelmi korlátok miatt sem sikerült találni. Jellemzően a fiatalabbaknak érdemes átlépni, ám léteznek olyan elószámítások, melyek szerint bizonyos feltételek mellett még a ma harmincéveseknek is megfontolásra ajánlott a váltás. Negyvenen felül viszont már alaposan utána kell számolni, nem jobb-e a hagyományos nyugdíjrendszernél maradni. A képletben azonban sok az ismeretlen, a döntés tehát megfontolandó és nem kell vele nagyon sietni. Alábbi összeállításunkban jelentős részben támaszkodtunk a Heti Világgazdaság nyugdíjrendszer változásaival foglalkozó különszámára. Aki a jövőre induló magánnyugdíj rendszerébe belép, annak nyugdíja két részből áll majd; háromnegyede a hagyományos társadalombiztosítási nyugdíjból, egynegyede a garantált magánnyugdíjból. A garancia csak a 15 éven át tagdíjat fizetőkre vonatkozik, így a 47 éven felülieknek nem nagyon érdemes csatlakozni a magánnyugdíjrendszerhez. Önkéntesen magánnyugdíjpénztárat 1999 augusztus végéig lehet választani, sietni tehát nem kell, sőt 2000 december végéig egyszer még meg is gondolhatjuk magunkat, azaz visszaléphetünk a tisztán tb-nyugdíjrendszerbe. Aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, az január elsejétől 7 százalékos nyugdíjjárulékot fizet a társadalombiztosításnak. s ez 1999 elejétől 8, 2000-től 9 százalékra emelkedik. A magánnyugdíjpénztár tagjai jövő januártól - az új rendszerbe belépni köteles pályakezdők július 1-től - 1 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a tb-nek, emellett a választott magánnyugdíjpénztárba 6 egy év múlva 7, utána pedig 8 - százalék tagdíjat fizetnek. Ugyanez vonatkozik a teljes körűen biztosított egyéni vállalkozóra, aki természetesen maga után fizet. (A munkáltató, vagy a maga után fizető vállalkozó az utóbb felsorolt 6, 7, és 8 százalékot kiegészítheti 10 százalékra, s ilyenkor a tagdíjkiegészítés 50 százaléka az adóalapból levonható) A magánpénztári tag is kap társadalombiztosítási nyugdíjat, sőt, mint említettük, ez a nagyobb összeg. A 2012 vége után megállapított nyugdíjaknál a tisztán tbnyugdfjasok bruttó átlagkeresetét szolgálati évenként 1,65-tel, a vegyes rendszerbe tartozókét - hiszen ők a magánnyugdíjpénztártól is kapnak járadékot - csak 1,22-vel szorozzák. A 2012 előtti nyugdíj-megállapításoknál a szorzószámok azonosak, ám az átlépők a tbnyugdíjnak csak 75 százalékát kapják. A tagdíj alapja a pénztártag nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, vagyis az, amit adóelőleg számftásnál jövedelemként figyelembe kell venni. Beleértve a kisösszegű kifizetésekből származó jövedelmet, a természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékét, a befizetett érdekképviseleti tagdíjat. A tagdíj alapja azonban maximált, éves felső határa 1988-ban valamivel 1,6 millió forint alatt marad. A tagok befizetéseit és a pénztár befektetéseiből származó hozamot egyéni számlán írják jóvá, legalább negyedévente. Nyugdíjba vonuláskor a felhalmozott öszszeg, mint tőke lesz a járadék fedezete. Ha a pénztártag meghal, mielőtt nyugdíjba vonult volna, az egyéni számláján levő összeget örökösei vagy kedvezményezettjei kapják, egy összegben. A törvény négyféle életjáradék-típust különböztet meg. Az „egy életre szóló" változatban a járadékot csak a tag számára, s annak haláláig folyósítják. Az „elején garanciatartamos" típusnál a járadékot előre meghatározott időtartamig akkor is folyósítják, ha a pénztártag ezen időtartamon belül meghal, egyébként pedig haláláig. A „végén garanciatartamos" életjáradéknál a pénztártag halála után egy korábban meghatározott időtartamig folyósítják a járadékot a kedvezményezettnek, bármikor is következik be a halál. A „két vagy több életre szóló" járadéknál a pénztártag, vagy az általa megnevezett személyek) haláláig folyósítják a megkezdett járadékot. A fenti sorrendet követve tehát a hozzátartozók egyre biztosabban jutnak hozzá az elhalt pénztártag járadékához, ám ennek az az ára, hogy egyre kisebb összegű a járadék. (A pénztártag egyösszegű kifizetést csak két speciális - ezúttal nem részletezett - esetben kérhet.) A magán-nyugdíjpénztári járadék nem lehet kisebb, mint a pénztártag tbnyugdíjának 25 százaléka. Vagyis, ha a pénztártag havi 20 ezer forint induló tbnyugdfjat kap, akkor magánpénztári járadéka minimum 5 ezer forint. Ha mégsem gyűlt össze ilyen nagyságú járadékalap a számláján, akkor a garanciaalap a normafedezetből hiányzó összeget átutalja az egyéni számlára. A garanciaalap csak azoknak a pénztártagoknak a normafedezetét egészíti ki, akik a szolgáltatás - járadékfolyósítás - megkezdésének időpontjáig legalább 180 hónapon keresztül tagdíjat fizettek. (Éppen a garanciahiány miatt nem ajánlják az átlépést a 47 évnél idősebbeknek.) A pénztártagnak járó minimális hozam tehát garantált, ám felső határ is létezik. Abban az esetben, ha a Pénztárfelügyelet és a Pénztártanács közös hozamelvárásának adott évre vonatkozó maximumánál is többet produkál jó befektetéseivel a magánnyugdíjpénztár, köteles kiegyenlítési tartalékot képezni azokra az évekre, amikor a hozam az előírt minimum alatt marad. A magánnyugdíjpénztárak természetesen meglehetősen szigorú keretek között forgathatják a befizetett tagdíjakat. Arra a legnehezebb kérdésre, hogy kinek érdemes átlépni az új nyugdíjrendszerbe, nincs egyértelmű válasz. Minél fiatalabb valaki, minél hosszabb szolgálati időt szerezhet, és minél jobban keres, annál inkább érdemes magán-nyugjdíjpénztári taggá válnia. Harminc év alatt ajánlott az átlépés, 35 év felett már számolgatni érdemes, 47 év felett pedig csak nagyon kivételes esetben jó üzlet a kötelező magánnyugdíjpénztár. A HVG-től átvett - első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnő - táblázatunkban a különböző korosztályok első havi nettó nyugdíját hasonlítjuk össze az utolsó havi nettó keresettel, a régi társadalombiztosítási és az új vegyes nyugdíjrendszerben. Ahol a magánpénztáras változat kínál többet, ott érdemes átlépni, ahol a két arány közel hasonló, ott meg kell fontolni a váltást, ahol pedig a hagyományos tb-nyugdíj nagyobb, nem érdemes váltani. Teljes ajánlást csak a 25 évesek, teljes tiltást csak a 45 évesek kaptak, ezek között minden lehetséges. Nem szabad sietni a döntéssel. Összeállította: Kovács András Mit érdemes mérlegelni? • DM/DV-információ - Lesz-e lehetőségem a nyugdíjkorhatár betöltéséig 15 éven keresztül tagdíjat fizetni (nem leszek-e tartósan keresőképtelen, esetleg munkanélküli)? A garantált normajáradékra - a számított tb-nyugdíj 25 százalékára - csak ekkor vagyok jogosult, - Hogyan alakul a tagdíjalapba számító jövedelmem a nyugdíjkorhatár betöltéséig? Ha például vállalkozó vagyok, és a cégemtől csak minimálbért kapok, a minimálbér alapján fizethető tagdíj csak igen szerény nyugdíjra ad lehetőséget. - Úgy vélem, nem érem meg a nyugdíjkorhatárt. Ilyenkor kedvezményezettet lehet megjelölni az egyéni folyószámlán felgyülemlett összegre, amely - ennek hiányában - a törvényes örökösöké lesz. A tbnyugdíj rendszerében elhalálozás esetén özvegyi nyugdíj és árvaellátás jár. Mérlegelni kell tehát, melyik lehet a nagyobb összeg. Nem várt baleset, megrokkanás esetén vissza lehet lépni a tb-nyugdíj rendszerébe, vagy a magánnyugdíjpénztárban lehet hagyni a pénzt, s az ott kamatozik. - Tud-e (akar-e) valamilyen támogatást nyújtani a pénztárnak a munkáltatóm, hiszen a tagdíjat kiegészítheti 10 százalékra. Ha a munkáltató alapít pénztárat, magára vállalhatja a tag bizonyos költségeit. Befektetések • DM/DV-információ A pénztár befektetéseinek legfeljebb a 10 százaléka tartható egy kibocsátó értékpapírjaiban. E korlátozás nem vonatkozik az állampapírokra. Tiltott az úgynevezett önbefektetés is, tehát a pénztár nem fektethet be az alapító, a tagok munkáltatója, a támogató és a pénztár szolgáltatója által kibocsátott értékpapírba. A pénztár - saját alapítású pénztári szolgáltató kivételével - egyetlen gazdálkodó szervezetben sem szerezhet 1 évnél hosszabb időre 10 százalékot meghaladó közvetlen tulajdoni részesedést. Ugyancsak előírás, hogy a pénztárak értékpapírt csak elismert értékpapírpiacon vásárolhatnak, vagyis a „suba alatti", nem szervezett forgalomban létrejött és ezért manipulálható árazású értékpapírok vásárlása tiltott. Választás: csak alapos számolás után! (Az első havi nyugdíj - az utolsó havi fizetés százalékában.) Foglalkozási 25 éves 30 éves 35 éves 40 éves 45 éves terület tb vegyes ajtb vegyes aj. tb vegyes ajtb vegyes aj. tb vegyes ajSzolgálati idő: 32 év NŐK Oktatás 67,2 72,2 • 67,0 66,4 • 67,2 63,7 o 66,7 58,6 O 66,5 54,0 O Pénzügy 74,9 77,6 • 74,8 74,5 • 74,8 71,1 o 74,4 65,9 O 74,2 61,0 O Ruhaipar 61,1 66,7 • 61,1 62,8 • 60,9 61,9 • 60,5 57,0 • 60,2 52,9 O FÉRFIAK Építőipar 64,2 70,9 • 64,2 65,8 • 63,8 64,9 o 63,4 59,7 O 63,1 55,4 O Egészségügy 70,2 76,6 • 70,2 71,6 • 70,0 66,5 o 69,7 61,3 o 69,5 56,5 O Pénzügy 61,7 67,3 • 61,5 62,7 • 62,6 59,2 o 62,4 55,1 o 62,4 51,4 o Szolgálati idő: 38 év NŐK Oktatás 79,8 87,1 • 79,6 82,0 • 79,7 79,3 • 79,1 73,8 o 78,9 69,2 o Pénzügy 87,4 93,3 • 87,3 90,0 • 87,3 86,8 • 86,8 81,3 o 86,5 76,8 o Ruhaipar 72,5 81,2 • 72,5 76,7 • 72,3 75,3 • 71,7 70,5 • 71,4 66,1 o FÉRFIAK Építőipar 76,2 86,2 • •76,2 80,4 • 75,8 79,0 • 75,2 73,2 • 74,9 69,3 o Egészségügy 82,0 91,8 • 82,0 86,1 • 81,9 81,5 • 72,5 68,7 o 81,1 72,0 o Pénzügy 72,1 80,4 • 71,9 75,4 • 72,8 72,2 • 81,4 76,3 o 72,5 68,7 o JELMAGYARÁZAT: • = ajánlott, • = megfontolásra ajánlott, O = nem ajánlott. Információk telefonon és „élében" • Munkatársunktól A Pénzügyminisztérium területi irodák felállításával már októberben megkezdte a tájékoztatást az új nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. A Csongrád megyei Szegeden, a Szentháromság u. 27. sz. alatt található, telefonszámuk: 62 424032. Ugyancsak régóta él az a helyi hívás árán információt adó kék telefonszám, (06 40 400 400) amelynek segítségével nagyon sok kérdésre választ kaphat az érdeklődő. Mi is felhívtuk, s valóban viszonylag jó összeállításokat kínált az automata. De aki idegenkedik a gépi hangtól, az munkaidőben élőszóban is kaphat segítséget a döntéshez, s tájékoztatást a nyugdíjreformról.