Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

HÉTFŐ, 1997. DEC. 29. SPORT 13 • Medvegyev jövendölése Hol szilveszterezik Sávolt Attila? Ha azt mondod, ma­gyar férfi tenisz, azt mondom: Sávolt Attila. Ha arra kérsz, indokol­jam válaszomat, máris sorolom 21 éves, Davis Kupa éljátékosunk leg­utóbbi bravúrjait. Tamperében játszmavesz­teség nélkül nyert egy, az ATP Tour „előszobájának" számító Challenger ver­senyt. Kairóban a döntő szettben 6: l-re verte az ATP-ranglista két év előtti 14. helyezettjét, az osztrák Gilbert Schallert. Szeptem­berben kiestünk ugyan a Da­vis Kupa euro-afrikai zóná­jának első csoportjából, ám a vereség a legkisebb mérté­kig sem írható a Vasas klasszisa számlájára. Nem, mert Attila „leteniszezte" az ukránok második emberét, Andrej Ribalkot, helytállt párosban, végül pedig úgy megszorongatta a világ egyik legjobbját, Andrej Medvegyevet, hogy kézfogá­suk után ellenfele kijelentet­te: „Sávolt, ha így folytatja, rövid időn belül a legjobb ötvenben lehet". - Roppant hízelgő Medve­gyev jövendölése, ám tudom, rögös út vezet a legjobbak közé - szögezte le Sávolt At­tila. - Kétszázharminc pont­tal a 175. helyen zártam az évet. Decemberben Dél­Amerikában salakon játszot­tam, viszont mostanság ke­ménypályás versenyeket ren­deznek, az pedig nem igazán az én világom. Legalábbis egyelőre. De ahogy a spa­nyolok, úgy én is fejlődhetek ezen a borításon. O Hol szilveszterezel? - December 30-án indulok Ausztráliába, azaz nagy való­színűséggel az óceán fölött köszönt majd rám az új év. A kenguruk földjén, Adelaide­ben egy 500 ezer dolláros összdíjazású ATP-tornán próbálkozom, majd Új-Zé­landra utazom, ahol a Bell­South Openen igyekszem helytállni. Auckland után kö­vetkezhet az esztendő első Grand Slam tornája, az Ausztrál Open. O Tehát januárban ne keresselek a Vasas Pasa téri úti tenisztelepén... - Februárban sem leszek itthon. Rövid pihenő után Ázsia felé veszem az irányt. Előbb Dubaiban szeretném növelni pontjaim számát, majd Szingapúrban, Bang­kokban és Vietnamban Chal­lenger tornákon lépek pályá­ra. O Repülőjegyek, szállo­dák, egyéb költségek. Nem filléres utakról van szó... - Az évi bruttó 30-40 ezer dolláros keresetemet nagyjá­ból elutazom. Szerencsére vannak szponzoraim - Sze­rencsejáték Rt., GYSEV, Viktória Sportszerviz, Dia­via, Seat Autóház, Pepsi-Co­la amelyek segítenek cé­lom elérésében. O Egészen pontosan... - Esztendő múltán két­számjegyű ranglistás sorszám tulajdonosaként szeretném tervezni az 1999. évi idényt. Thélces István n A legjobban tájékozódtak".•• tájékozódási futás A közelmúltban tartot­ta évzáró összejövetelét a Szegedi VSE tájékozó­dási futó-szakosztálya. Gera Tibor, Kárai Káz­mér és Zádori Adrián edzők tanítványai az idén történetük eddigi legeredményesebb évét zárták. Szokol Lajos szakosztály­vezető beszámolója elején a vezetés munkáját értékelte, majd a feladatukat jól megol­dó trénerek (Gera Tibor, mint arról már hírt adtunk az év edzője lett a sportágban) ke­rültek terítékre. Ezután kö­vetkeztek a „beszédes" szá­mok. Az SZVSE tájfutói kö­zül első osztályú minősítést 3, másodosztályút 17, harma­dosztályút 18, aranyjelvényes szintet 9, ezüstjelvényest 12, bronzjelvényest pedig 10 sportoló ért el. A tervezett 105-144 bajnoki pontot is alaposan túlszárnyalták a „vasutasok": 176! Ez pedig azt jelenti, hogy mind a szak­osztályi (150 értékelhető klub közül), mind pedig a bajnoki pontversenyben az első helyen végeztek, megis­mételve '95-ös diadalukat. Ehhez a megszerzett 11 ob­elsőség (a '96-os termés „mindössze" 6 volt) is je­lentősen hozzájárult. Az SZVSE aranyosai a követ­kezők voltak: Csányi Adri­enn (sprint NI4, csapat NI4), László Dóra (sprint NI6, egyesületi váltó), Hecz Kata­lin (sprint és nappali egyéni NI8, váltó N20, egyesületi váltó), Tábor Judit (váltó N20), Tokaji Mónika (váltó N20, egyesületi váltó), Novai Gergő (váltó F14), Sinkó Já­nos (nappali egyéni FI4, vál­tó FI 4, egyesületi váltó), Fo­dor József (váltó FI4), Csi­szár Adrienn (nappali egyéni N14, csapat N14, egyesületi váltó), Sipka Gabriella (csa­pat NI4), Szabó Andrea (egyesületi váltó), Szabó Zsolt, Nagy Róbert, Molnár Attila és Farkas Dávid (utób­bi négy mind egyesületi vál­tó). Ezenkívül még számos érmet és értékes helyezést szereztek a Gera-tanítvá­nyok. A szakosztály a ve­renyrendezésből is kivette a részét az idén: június 20-án az éjszakai (Ásotthalom), ok­tóber 19-én pedig a nappali egyéni bajnokságnak (Tázlár térsége) volt a házigazdája. Természetesen találkoz­tunk a gyerekzsivajtól han­gos vacsorán az egyre jobban „gömbölyödő" Oláh Katalin­nal is: - Február 26-ára vár­juk a kicsi születését - kezdte a kérdést megelőzendő. ­Persze a versenyzést nem ha­gyom abba, már '98 őszétől ismét aktív szeretnék lenni, s a '99-es skócia vb (is) szere­pel a naptáramban. Termé­szetesen itt maradok a Szege­di VSE-ben, imádom az itte­nieket, fantasztikus, családias a légkör, ilyet még sehol sem tapasztaltam. Végül a „piszkos" anyagi­ak, a tájékozódási futók sike­res szereplését a MÁV Terü­leti Igazgatósága, Szeged vá­ros önkormányzata, a Rubin Kft. és az Azimut Kft. támo­gatta. I. P. Ducsai: az út véget ért... röplabda Ducsai Géza neve esz­tendőkön keresztül egy­beforrt Szegeden a női röplabdával. A múlt idö azért indokolt, mert az utolsó öszi bajnoki után bejelentette lányainak, hogy „megcsalja" őket, vagyis feláll arról a kis­padról, mely az élete ér­telmét adta, de lassan „elfogyasztotta" az egészségét. A további­akban sem szakad el a sportágtól, a Szegedi DRE-töl, a klub ügyve­zető elnökeként igyek­szik megkönnyíteni utódjának, Nagy Attilá­nak a dolgát. Az 50 éves trénerrel leül­tünk beszélgetni, hogy „át­dumáljuk": miért is döntött így, mi motiválta elhatározá­sát? - Nehezen dolgoztam fel - kezdte mondókáját bár már készültem a bejelentés­re. A meccs utáni napon ki­mentünk Attilával a tanyám­ra, s egész estig „röplabdáz­tunk". Próbálom rendbe szedni magam, s a régi-új szerepben, ügyvezetőként megtalálni azt, ami a sport­ághoz köt. O Sokan mondhatják: úgy is visszaül majd, ha úgy látja jónak, hisz egy­szer már feállt és ez az újabb szeszély is hamar a múlté lesz— - Számítottam erre a jóin­dulatú megközelítésre... Nos, az első felállásom a kispadról teljesen más kate­gória, s ma már úgy ítélem meg, hogy elsietett, téves döntés volt. Ha tovább szen­vedek, megérte volna. Erre a bajnokság végén történtek adnak igazolást. Most azon­ban a testem üzent, hogy változtatni kell, elég a stresszből... O Milyen „tartalmú" üzeneteket kapott? - Rendszeresen zsibbadt az egyik oldalam, nehezen aludtam, s ezek azt súgták nekem, hogy jobban elhasz­nált vagyok, mint látszik. Sajnos sok példa van arra, hogy az edzőkollégák a „kínpadon" kivárják a tönk­remenetelüket, úgy döntöt­tem, hogy nem akarok ebbe a táborba tartozni. Ráadásul nem csupán edző voltam az SZDRE-nél, hanem annál sokkal több. O Azt is mondhatta vol­na, a Napkirály „kiszólá­sát" kicsit eltorzítva, hogy: „Az SZDRE én va­gyok! - Engedtessék meg ne­kem annyi nagyképűség: magam is így éreztem! Tel­jes állásban tanítok a Radnó­Amikor még együtt volt a csapat és Ducsai Géza. (Fotó: Miskolczi Róbert) ti Miklós Gimnáziumban, ami egész embert kíván. Emellett ültem a felnőtt csa­pat kispadján, hét esztendeje az SZDRE ügyvezetőjeként is dolgozok, s szinte kizáró­lag tőlem függött az egyesü­let léte. Anyagilag jobban „eleresztett" kluboknál ezek­re külön státusz van. Működtetünk egy kis büfét ­a Radnótiban -, amely min­dig is jelentősen csökkentet­te a likviditási problémáin­kat. Az ottani „meló" fele szintén rám hárul. Ami ezen felül jön az már csak „hab a tortán": oda kellett figyel­nem az utánpótlás-csoportok tevékenységére, „karbantar­tottam" játékosaim, kollégá­im lelkét, s mint tudjuk, a női lélek végtelenül bonyo­lult... El ne felejtsem, van nekem családom is... Csoda­e ha a két végén - talán még a közepén is - égetett gyer­tya az átlagnál sokkal gyors­abban olvadt. O Az a gyanúm, hogy még nem sorolt fel min­dent, hisz az MRSZ-ben is fontos feladatokat bíz­tak önre. - A szövetség edzőbizott­ságában a női szakág ve­zetője, a női liga elnökhe­lyettese vagyok, s az MRSZ múlthavi közgyűlése óta az elnökségnek is tagja lettem. Napokkal ezelőtt választot­tak meg az ifjúsági váloga­tott edzőjének, s a Szegeden ülésező elnökség a hét tagú ügyvezetésbe is delegált. Erről jutnak eszembe Ántal Józsefnek, néhai miniszterel­nökünknek a szavai, melye­ket azokhoz intézett, akik az intézkedései ellen berzen­kedtek: „Tetszettek volna forradalmat csinálni." Én pe­dig azt üzenem a fanyalgók­nak: Tetszettek volna csak ezt, amit én 25 évig csinál­tam, csak 5 esztendeig művelni. O A lányok ezt nem akarták végig gondolni, döbbenten, fátyolos te­kintettel ültek, amikor a döntését tudatta velük... - Akaratom ellenére „el­szabadultak" az érzelmeim... Csak egy embert avattam be, Nagy Attilát, az utódomat. Azzal viszont nem számol­tam, hogyan csapódik le ez bennem, s amikor láttam a lányok arcát - főleg Balogh Beáét -, akkor futott rajtam végig: te, jó Isten, tényleg vége! A válogatott játékosa­im listája sem fog tovább szaporodni. O Tartsunk egy kis név­sorolvasást! - Sok képeslap, levél ér­kezett külföldről az évek so­rán, például Perecsitől Peru­ból, Bótától Szöulból. Az sem volt semmi, hogy az egyik „hét válogatottjában" Papijanszkaja, Botos, Bóta és Ivanov társaságában két szegedi, Szél és Komáromi is helyet kapott. O Melyik tanítványára a legbüszkébb? - A legtehetségesebb Bóta Enikő volt, ő vitte a legtöbbre is. Pedagógiai szempontból azonban a test­vére, Bóta Ibolya volt a „csúcs". Előnytelen alakú, rossz fizikumú lány volt, s ennek ellenére 16 éves ko­ráig eljutott oda, hogy vi­szonylag jól röpizett, for­más fruska lett, s nyert juni­or bajnokságot is. 0 Állítsuk össze a 25 éves edzői pályafutás all star együttesét! - Nem könnyű... Nézzük csak! A kezdőhatos így fest: Bóta Enikő, Danada Judit, Leisztné Csoborka Judit, Szél Márta, Komáromi Ve­ronika, s feladóban Perecsi Jolán. Csereként pedig Do­bos Ildikót, Kiss Katalint és Balázs Zsuzsát említeném meg. O A kispadról felállva mi következik? - Szerintem az eddigi leg­sikeresebb szegedi évem... Ugyanis, amit nem tudtam megszerezni magamnak - a jelentős anyagi hátteret azt Nagy Attilának minden­képpen előteremtem. Azért merem ezt ilyen magabizto­san állítani, mert hiszem, hogy ebben a sziszifuszi munkában a SZDRE elnök­sége a segtségemre lesz. O Milyen terveket dédel­get még? - Mindig arról álmodtam, hogy olyan utánpótlásneve­lési-rendszert kellene létre­hozni, amely már az élsport­ra felkészítés első stádiumá­ban is jól működik. Ez pedig a kiválasztás. Az a „rögesz­mém", hogy a kollégáimmal rengeteg energiát fektettünk a versenysportra alkalmatlan emberek tömegébe. De a tervbe vett, Szeged általános iskoláinak nagy részét fel­ölelő „merítésből", jóval na­gyobb számú - és ami a leg­fontosabb, hogy többre hiva­tott! - gyerekkel kezdve a munkát, négy-öt esztendő alatt minden eddiginél jobb SZDRE-bázis jöhetne létre. Persze párhuzamosan a felnőtt csapat folyamatos ja­vításával. Sportiskolái szer­veződés felé szeretnénk majd haladni, ez a jövő, s nagyon bízom abban, felnö­vekszik körülöttem - volt já­tékosaimra gondolok itt elsősorban — egy agilis, te­hetséges nevelői közösség, amelyik a siker záloga lehet­ne. Nem árulok „zsákba­macskát" főként Szél Mártá­ra, Komáromi Veronikára, Balogh Beatrixra és Kiss Katalinra gondolok. Alapos munkát akarunk végezni, vagyis a „piramist" nem süppedős talajra akarjuk épí­teni... Imre Péter Sztojkovics, a legendás harcos labdarúgói e Belgrád (WS/MTI) Ahogy mondani szo­kás, Dragan Sztojkovics megjárta a hadak útját, de mivel példás sport­ember, minden nehézsé­get félresöpört, a jövő évi labdarúgó vb-döntá egyik ásza lehet. Amúgy már 1990-ben a legjobb középpályások között emlegették az olaszor­szági Mondialét kő­vetően. A 32 éves, könnyűléptű, kreatív középpályás a Rad­nicki Nis és a Crvena Zvezda után „kilépett" a jugoszláv pályákról, 1990-ben ötmillió angol font fejében elment a francia Olympique Marseil­le-hez. Ott azonnal jött egy térdsérülés, amire ráment fél éve. A cserepadon azért ott ült a Crvena Zvezda, azaz az „övéi" elleni 1991-es BEK­döntőn, de nem volt teljes ér­tékű harcos. Franciaföld után Itália, a Verona következett, ám a balsors ott osont mö­götte. Több fegyelmi termé­szetű ügyben nem a jó olda­lon állt, ezért gondolt egy merészet 1994-ben, és a ja­pán Nagoya Grampus Eight­hez szerződött. A viszonylag könnyű feladatot jelentő J­League-ben nőtte ki magát klasszissá. Nem is csoda, hogy Slobodan Santrac szö­vetségi kapitány mindig fi­gyelte. Amikor eljött az idő - a „plávik" ugye a véres pol­gárháború okán kiebrudaltat­tak az 1992-es EB-döntő mezőnyéből és ismét a ju­goszláv nemzeti színekért kellett (mert újra lehetett) harcolni, Santrac játékmes­ternek, csapatkapitánynak rendre behívta Sztojkovicsot. A nehéz évek alatt soha nem adta fel, most arra vár, hogy a jövő nyáron, Franciaor­szágban nagyot bizonyítson a vb-döntőben társaival együtt. - Nem lesz nálunk moti­váltabb, sikeréhesebb válo­gatott a vb-n - vallja Sztoj­kovics. - Ha nem mehettünk el az 1992-es svédországi EB-re, hát nem mehettünk. Az ENSZ-embargó hónapjai alatt is csak az járt a fejünk­ben, hogy egyszer megmu­tatjuk, mit tudunk. Francia­ország óriási esély, számom­ra talán az utolsó is. 1990, Olaszország régen volt. A fiatal, zseniális Sztoj­kovicsból érett, okos „play­maker" lett. Üde színfolt le­het a Coupe du Monde­mezőnyben. U. H. Sportbolt Szeged, Oskola u. 23. Kínálunk: UMBRO, HŰMMEL, KELME, MOLTEN és UHLS­PORT márkájú terméke­ket széles választékban. Jégkorcsolyák és te­remcipők nagy választék­ban, HANES-pólók ár­kedvezménnyel kaphatók boltunkban! Vásárlás előtt, alatt és után nézzen be a DM In­formációs és Sportirodá­ba! O Mától, az újszegedi Sportcsarnokban Gyólay­emléktorna kispályás labdarágás • Munkatársunktól Az újszegedi Sport­csarnokban december 29-én (ma), 8.30-tól rendezi meg a Csongrád Megyei Lab­darúgó Szövetség Után­pótlás Bizottsága az egyko­ri felejthetetlen CSLSZ­főtitkár, Gyólay János tiszteletére kiírt emléktor­nát. A viadalon két korosz­tályban ('80. január 1. után, illetve '82. január 1. után születettek) öt, illetve négy csapat (Csongrád megyei válogatott, SZEAC, Tisza Volán Focisuli-VSI, Sza­badka, Csongrád) méri össze tudását. A részletes program, serdülők: Tisza Volán Fo­cisuli-VSI-SZEAC, 8.30; Csongrád megyei váloga­tott-Csongrád, 8.55; SZE­AC-Szabadka, 9.20; Tisza V.-Megyei válogatott, 9.45; Csongrád-Szabadka, 10.10; SZEAC-Megyei válogatott, 10.35; Szabadka-Me­gyei válogatott, 11; Csong­rád-Tisza V., 11.25; Sza­badka-Tisza V., 11.50; Csongrád-SZEAC, 12.15. Ifjúságiak: Tisza V-SZEAC, 13; Megyei vá­logatott-Szabadka, 13.30; Tisza V.-Megyei váloga­tott, 14; SZEAC-Szabadka, 14.30; Megyei váloga­tott-SZEAC, 15; Tisza V.-Szabadka, 15.30. Totó­eredmények Az 52. heti totóered­mények a következők: 1. Barnsley­Derby 1-0 1 2. Blackburn­C. Palace 2-2 X 3. Coventry­Manchester 3-2 1 4. Everton­Bolton 3-2 1 5. Leeds­A. Villa l-l X 6. Leicester­ShefTield l-l X 7. Tottenham­Arsenal l-l X 8. VVimbledon­West Ham 1-2 2 9. Carpi­Pistoiese 0-1 2 10. Cremonese­Montevarchi 2-1 1 11. Fiorenzuola­Livorno 2-3 2 12. Catania­Ascoli 0-0 X 13. Palermo­Nocerina 2-1 1 Pluszmérkőzés: 14. Avellino­Fermana 2-0 1

Next

/
Thumbnails
Contents