Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1997. DEC. 29. kommentár Kirakainézö \jagy volt a jövés-menés a karácsonyi ünnepek előtt li és alatt Boszniában. Az amerikai elnök például népes kongresszusi delegációt vitt magával Szarajevó­ba és Tuzlába. Bili Clinton programját percre ponto­san kiszámolták a „hopmesterek". Kellett is, hiszen az elnök alig pár órát töltött a véráztatta földön. Ettől függetlenül mindenkivel tárgyalt, aki csak tényező a balkáni válság megoldásában. így találkozott a bosz­niai föderáció vezetőivel, a muzulmán-horvát unió po­litikusaival, Biljana Plavsics asszonnyal, a szerb or­szágrész vezetőjével, valamint azzal a nyolcezer ameri­kai katonával, akik jelenleg a nemzetközi kötelékben teljesítenek szolgálatot. Sőt, bokros teendői közepette még szózatot is intézett a Szarajevói Nemzeti Színház­ból Bosznia népéhez. Clinton villámlátogatásának programját televíziós szempontból is gondosan meg­tervezték a médiamenedzserek. Óramű pontossággal működött tehát a rendszer... Aztán egy nappal Clinton után Helmut Kohl német kancellár és védelmi minisztere, Volker Rühe is láto­gatást tett Szarajevóban, ahol egyebek mellett talál­kozok a második világháború óta első külföldi kikül­detésüket teljesítő Bundeswehr-katonákkal és a leg­felső állami vezetés három tagjával. Kohl - csakúgy mint Clinton - megerősítette, hogy az SFOR-alakula­tok addig maradnak a térségben, amíg szükség lesz rájuk. Német precizitással működött tehát a gépezet... A ztán elutazott Boszniába a román nemzetvédelmi miniszter, Victor Babuic, hogy lássa az övéit, de ­leszállási engedély híján - csak Zágrábig jutott. Ott megnézte a reptéri kirakatokat, majd hazarepült Bu­karestbe. Hát, igen, nem minden papsajt... Babiuc nem jutott el Boszniába • Bukarest (MTI) Boszniába utazott Victor Babiuc román nemzetvédel­mi miniszter, hogy a Zelni­cában szolgálatot teljesítő ro­mán utászzászlóaljjal töltse a karácsony harmadik napját ­de a bukaresti rádió déli je­lentése szerint a miniszter gépe „váratlanul" nem ka­pott az SFOR parancsnoksá­gától leszállási engedélyt Szarajevó repülőterén. Ezért a miniszter és kísérete, köz­tük az újságírók, délben is Zágráb repülőterén veszte­geltek, ahol ráadásul vala­mennyiüket szigorú vám­vizsgálatnak vetették alá. A bukaresti rádió nem szólt ar­ról, miért nem adta meg az SFOR parancsnoksága a le­szállási engedélyt, miután ­a miniszterrel együtt utazó kiküldött tudósftójának érte­sülése szerint - a látogatást előzőleg egyeztették a nem­zetközi békefenntartó erővel. Babiuc közölte, hogy amennyiben sikerül mégis eljutnia Zelnicába, akkor a rendelkezésére álló maradék időt a román katonákkal töl­ti, az SFOR illetékeseivel tervbe vett találkozókat le­mondja. A szarajevói SFOR­parancsnokság közölte, hogy Babiuc gépe nem rendelke­zett sem repülési tervvel, sem a boszniai leszálláshoz szükséges engedéllyel. Babiuc visszatérése után bejelentette, hogy vizsgálatot indít a felelősség megállapí­tására. Közölte, hogy az SFOR többszöri figyelmez­tetésére a szükséges leszállá­si engedélyt utólag beszerez­ték ugyan, de már túl késő volt, és a küldöttség tagjai úgy döntöttek, hogy vissza­térnek Bukarestbe. Mihály hazatelepül • Bukarest (MTI) Családostul haza akar tele­pülni Mihály, Románia egy­kori királya, aki ötven évet töltött száműzetésben. Az exuralkodó, aki jelenleg is Bukarestben tartózkodik fele­ségével, Pármai Annával és öt lányával, egy sajtótájékoz­tatón jelentette be szándékát. - A száműzöttségnek nincs tovább értelme ­mondta. Az esetleges trónigényét firtató kérdésre válaszolva Mihály közölte, hogy „nem kíván semmiféle alkotmá­nyos ügyet fölvetni a Romá­nia léte szempontjából sors­döntő mai időkben". A va­gyonáért a volt uralkodó ugyanúgy igényel csak kár­pótlást, mint a többi román állampolgár, akitől a kommu­nisták elkobozták. Ez azt je­lenti, hogy rövid időn belül nem jut hozzá az örökségé­hez - ltja az AFP. Megmozdult Bilbao Népviseletbe öltözött fiatalok egy hatalmas méretű baszk nemzeti zászlóval vezetik a tüntető menetet a spanyolországi Bilbao egyik főútján. Az ETA politikai képviseletének tekintett baszk nacionalista szerve­zet, a Herri Batasuna által szervezett tömegtüntetés résztvevői a párt 23 vezetője elleni bírósági ítéletek miatt tiltakoztak. (MTI Telefotó) Nácivadászok • London (MTI) A brit hadsereg egy külön­leges osztaga a háború utáni években bírósági eljárás nél­kül több tucatnyi olyan náci háborús bűnöst kutatott fel és irtott ki, akikről feltételez­hető volt, hogy elkerülik az igazságszolgáltatás figyel­mét, s büntetlenül megússzák az általuk elkövetett gyilkos­ságokat - ez derül ki a Disco­very Channel nevű műholdas ismeretterjesztő tévécsatorna januárban műsorra tűzött do­kumentumfilmjéből. A film­ben, amelyből a The Sunday Times közölt előzetes részle­teket, az osztag egykori ve­zetője, a jelenleg 73 esz­tendős Peter Mason maga fe­di fel: a titkos hadjáratot a korabeli brit kormány bosszúnak is szánta a háború idején német koncentrációs táborokban kivégzett brit fel­derítőkért és kommandóso­kért. Az osztag küldetése azon „kevéssé prominens ná­cik" felkutatása és kivégzése volt, akik jó eséllyel soha nem kerültek volna a nürn­bergi és egyéb törvényszékek elé. Az előzetes ismertetésből nem derül ki, hogy a brit cso­port összesen hány némettel végzett, Mason maga azon­ban azt állítja, hogy szemé­lyesen 16 németet - zömmel egykori SS-t - lőtt agyon. Börtöngyilkosság • Belfast (MTI) A brit fennhatósághoz hű északír protestáns lojalista mozgalom gerillacsoportjai­nak egyik vezető személyi­ségét lőtte agyon egy katoli­kus elítélt szombaton a bel­fasti Maze börtönben. A gyilkosság után felmerülő kérdések közé tartozik, hogy miképp kerülhetett fegyver a legszigorúbban őrzött észak­írországi börtön falai mögé, s az is, hogy ezek után a lo­jalista félkatonai csoportok meddig tartják magukat a nyár óta érvényben lévő tűzszünethez. Beszámolók szerint az INLA nevű katoli­kus terrorcsoport elítélt tagja a börtön tetejéről nyitott tü­zet a protestáns terroristákat őrző szárnyra, s öt lövéssel leterítette Billy Wrightot, a Lojalista Önkéntes Erő (LVF) nevű gerillaszervezet egyik vezetőjét. Észak-íror­szágban fél éve lépett életbe a legnagyobb katolikus bri­tellenes terrorszervezet, az IRA fegyvernyugvása, amelynek jutalmaként a brit kormány meghívta a csoport politikai fedőszervének (Sinn Fein) képviselőit az ősszel megindult rendezési tárgyalások asztalához, sőt, Tony Blair brit kormányfő kétszer is találkozott Gerry Adams Sinn Fein-vezérrel. Szembe állított jogok • Prága (MTI) A Prága és Bonn kap­csolatait alapvető mó­don megterhelő szudéta­német kérdés, tehát a II. világháború után az ak­kori cseh határvidékről Németországba és Ausztriába erőszakkal kitelepített mintegy há­rommillió német ügye, „eddig még semmikép­pen sincs megoldva" ­állítja Franz Neubauer, a szudétanémet szövet­ség vezetője abban az írásában, amelyet a Li­dové Noviny című prá­gai polgári napilap szombati kiadása közöl. Az ismert szudétanémet politikus cikkében több eset­ben is Magyarországot hoz­za fel annak példázatára, ho­gyan kellene a kérdést mind­két fél megelégedésére meg­oldani. Neubauer leszögezi: Az idén januárban aláírt cseh­német nyilatkozat nem jelent megoldást, mert a kitelepí­téssel összefüggő összes jogi kérdést nyitva hagyja, és „politikailag sem vezet seho­vá". Ráadásul a dokumen­tum átültetése a gyakorlati életbe, bár aláírása óta egy év telt el, még el sem kezdődött. Mindezek ellenére a kite­lepítettek meg vannak győződve arról, hogy „a köl­csönös kiegyezés elkerülhe­tetlen és lehetséges". A ki­egyezésnek három feltételt kell teljesítenie. Először: fi­gyelembe kell venni mindkét fél érdekeit, hogy politikai­lag elfogadható legyen. Má­sodszor: a jövőbe kell irá­nyulnia. Harmadszor: a ki­egyezést közvetlenül az érin­tettek, tehát a csehek és szu­détanémetek között, s nem pedig a fejük felett kell meg­valósítani. Neubauer szerint a cse­heknek be kellene ismerniük végre, hogy a németek kite­lepítése a cseh nemzetnek is nagyot ártott, s egyik alap­vető oka volt annak, hogy az akkori Csehszlovákiában győzött a kommunizmus. Ennek a ténynek az elisme­rése a cseheknek is hasznos lenne. Ezzel kapcsolatban Neu­bauer megjegyzi: több kelet­európai ország, elsősorban Magyarország, de a balti ál­lamok és Románia is, már elítélték a kitelepítéseket és felszólították a németeket, hogy térjenek vissza. Nyil­vánvaló, hogy ezt nem azért tették, mert nemzeti érdeke­iknek akartak volna ártani. A kiegyezésnek a jövőbe kell irányulnia. Ennek azon­ban alapvető kiinduló pontja annak elismerése, hogy a ki­telepítés jogellenes volt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eredeti állapotot kellene visszaállítani. Tud­juk, hogy ez lehetetlen. A szudétanémetek elismerik Csehország mai határait. Ugyanakkor elfogadhatatlan szembeállítani a csehek és a németek jogait. A még hazá­jukban élő szudétanémetek­nek és az esetleges visszate­lepülőknek önazonosságuk megőrzése érdekében nem­zeti csoportot megillető jo­gokat kell biztosítani. Példa­ként Magyarország és Szlo­vénia kínálkozik. A kollek­tív nemzetiségi jogok elis­merése az egyik országban sem állította szembe a ki­sebbségieket a többségiek­kel. A vagyoni kérdések ugyan még nyitottak, de a szudétanémetek számára nem elsődlegesek. Az egy­kori államosítási dekrétu­mok szimbolikus semmissé nyilvánítása bizonyára pozi­tív lépés lenne ahhoz, amit Észtország és Magyarország már korábban megtettek ­mutat rá a kitelepített szudé­tanémetek vezetője. Cikke befejező részében leszögezi: a szudétanémetek közvetlen párbeszédet akar­nak a kitelepítettek és a cse­hek között. Meggyőződésük, hogy a kiegyezés mindenki számára hasznos lenne. hírek Évforduló • Kabul (MTI) Afganisztán szovjet lero­hanásának tizennyolcadik évfordulóján a jelenlegi ka­buli kormány mintegy kéte­zer támogatója nagygyűlé­sen emlékezett meg az egy­kori eseményről, és nyilvá­nította ki hűségét az ország 85 százalékát ellenőrző tálib vezetés iránt. Mavlavi Gia­szoddin, a csupán Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egye­sült Arab Emírségek ál­tal elismert tálib kormány oktatási minisztere felszó­lította Oroszországot, nyújt­son pénzügyi támoga­tást Afganisztán újjáépítésé­hez. Tüntetés • Tirana (MTI) Több ezren tüntettek az albán főváros, Tirana köz­pontjában, előrehozott vá­lasztások megrendezését kö­vetelve. A mintegy egyórás, incidensek nélkül lezajlott megmozdulásra a volt ál­lamfő, Sali Berísha vezette ellenzéki Demokrata Párt szólított fel. A Szkander bég téren összegyűlt felvonulók előtt mondott beszédében Berisha a nemzeti érdekek elárulásával, terrorral és erőszakkal vádolta meg a je­lenlegi szocialista párti kor­mányt. Felszólította honfi­társait, hogy egyesüljenek a kormányzat megdöntése ér­dekében. Egy szapoték • Oaxaca (MTI) A mexikói Oaxaca szö­vetségi állam hatóságai le­tartóztatták Alvaro Sebasti­an Ramirezt, a Népi Forra­dalmi Hadsereg (ÉPR) ve­zérét, akit azzal gyanúsíta­nak, hogy tavaly kormány­hivatalok elleni támadások résztvevője volt. A 39 éves szapoték indián férfit emel­lett rablásért és tiltott fegy­verviselésért is felelősségre vonják. Elfogásának körül­ményeiről mindössze annyit tudni, hogy Ramirezt egy országúton fogták el. Le Kha Phiew • Hanoi (MTI) Le Kha Phieu személyé­ben új főtitkárt választott a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának Ha­noiban ülésezd plénuma. Az új vezető a szavazáson 164­et szerzett meg a 168-ból. A KB döntését hivatalosan jövő év elején, a VKP kö­vetkező kongresszusán je­lentik be. Vietnamban idén jelentős fiatalítás indult meg a felső vezetésben. A parla­ment szeptemberben a 77 éves Le Duc Anh államfő helyére a 60 éves Tran Duc Luongot, a 75 éves Vo Van Kiet miniszterelnök helyére pedig a 63 éves Phan Van Khait választotta meg. A 81. évében járó Do Muoi pártfőtitkár most idős kora és megromlott egészsége miatt mondott le. Mai . . ^21:00 Reszkessetek betörök 2. i i ' i i /, Elveszve New Yorkban Jó, hogy látom.

Next

/
Thumbnails
Contents