Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

•isjvyít vi .Eci;' avlöiöí lórii! "ipÉssnű' némolié 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1997. DEC. 20. Mint a filmeken * Tannak példának okáért az albániai albánok. Alig V másztak ki a polgárháború véres mocskából, már kötik az ebet a karóhoz. Azt mondják ugyanis, hogy csak akkor hajlandóak az albán-jugoszláv diplomáciai kapcsolatokon javítani, ha a szerbek megoldják, egészen pontosan normalizálják a koszovói helyzetet. Valamilyen szinten igazuk van, hiszen ami a Szerbiához tartozó Koszovó tartományban az utóbbi hetekben folyik, az messze túltesz a legvadabb amerikai horrorfilmeken: zártak itt már körbe falut tankokkal, lőttek már agyon szerbiai kormánypárthoz tartozó albán nemzetiségű aktivistát, vájták már ki albán felszabadító harcos szemét. Egyszóval a fegyveres rajtaütések, a terrortámadások és véres merényletek mindennaposak a kétmilliós Koszovóban. Abban a szerb tartományban, amelynek kilencven százalékát albán nemzetiségűek lakják. Persze a harcok nem most kezdődtek. A Koszovói Felszabaditási Hadsereg elnevezésű terrorszervezet tavaly tavasszal kezdte el keresztes háborúját a „szerb megszállók ellen", háttérbe szorítva ezzel a terület legmegfontoltabb politikusának tartott Ibrahim Rugovát, aki még a nyolcvanas évek végén hirdette meg a passzív ellenállási Belgrád politikájával szemben, a tartomány önállósága érdekében. Érdekes módon az erőszakszervezetek jelenléte ellenére Koszovóban az albánok kialakították saját, párhuzamos állami intézményrendszerüket, amely a válság békés megoldása és Koszovó különválása reményében működik. • P

ersze a szerbek hallani sem akarnak az államiságuk, egyházuk és a nemzeti kultúra bölcsőjeként számon tartott Koszovó elvesztéséről A külföld bevonásáról pedig végképp nem. Az utóbbi valahol érthető is. Emlékezzünk csak, mi történt azután, amikor a németek a világon elsőként ismerték el a Jugoszláviából kiváló Szlovéniát és Horvátországot, mint önálló államot... • Belgrádi javaslat Nem - Tiranából • Zágráb (MTI) Tirana a koszovói helyzet normalizálásához kötötte a Jugoszlávia és Albánia közötti nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok megteremtését. Pénteki zágrábi jelentések szerint Paskal Milo albán külügyminiszter sajtónyilatkozatban utasította el Belgrád javaslatát, hogy emeljék nagyköveti szintre a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat. A külügyminiszter kifejtette, hogy az albán-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok mindaddig a jelenlegi szinten maradnak, amig Belgrád nem kötelezi magát a párbeszédre a koszovói albánokkal. Leszögezte: Tirana úgy látja, Belgrád eddig semmiféle jelét sem adta annak, hogy megbékélne a koszovói albánokkal. Milo kiemelte, hogy a koszovói helyzet rendkívül robbanásveszélyessé vált az ottani szélsőségesek aktivizálódása miatt. Albánia nem támogatja a szélsőségeseket, világosan leszögezte már többször is, hogy a párbeszéd hfve - mondta. Kifejtette, hogy Tirana támogatja azt a francia és német javaslatot, amellyel különleges státus biztosítását ajánlják Koszovónak Jugoszlávián belül. Náci gyilkos • Köln (MTI) Hűszhavi felfüggesztett börtönbüntetésre (téltek pénteken Kölnben egy 75 éves férfit, aki a második világháború idején Ukrajnában részese volt 19 zsidó gyerek meggyilkolásának. MÁV Rt. —— Kedves utasunk! Új kedvezményt ajánlunk „München City" néven, 1997. december l-jétől 1998. október 31-ig a bajor fővárosba, Münchenbe Hegyeshalom-Salzburg vagy Hegyeshalom-Passau útirányon át. A kedvezményes menettérti jegy ára Budapest-München között 15 990 Ft 4-14 éves gyermekeknek 7995 Ft. A kedvezmény csak menettérti útra és csak 2. osztályon érvényes, a menetjegy nemzetközi pénztárainkban vásárolható meg. A „München City" kedvezményes menetjegyet vásárlók az EuroCity, InterCity vonatokon külön pótdíj megfizetése nélkül utazhatnak. Békés karácsonyi ünnepeket, boldog új esztendőt és kellemes utazást kíván a MA V Rt. Szegedi Területi Igazgatósága. • Boszniai horvátok Hágában Kevés a bizonyíték A csütörtökre virradóra Vifezben letartóztatott és azonnal Hágába szállított Anto Furundzsija is ártatlannak vallotta magát tegnapi kihallgatásán. (MTI Telefotó) • Brüsszel (MTI) A volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó, Hágában székelő nemzetközi törvényszék ügyészsége azt javasolja, hogy a bíróság vonja vissza a vádakat négy boszniai horvát személy ellen. Hármuk ellen az ügyészség kevésnek találja a bizonyítékokat, míg a negyedikről bebizonyosodott, hogy elhalálozott. Stipo Alilovics már 1995. október 25-én elhunyt Amszterdamban. Mindeddig azonban a körözöttek listáján szerepelt, mert haláláról nem volt bizonyíték. A bíróság pénteki közleménye szerint az ügyészség megerősítést kapott arról, hogy már nem él. A másik három érintett, Marinko Katava, Pero Skopljak és Ivan Santics azon ttz boszniai horvát közé tartozott, akik idén októberben - nemzetközi elismerésre - önként adták fel magukat a bíróságon. Az ügyészség azóta gondosan megvizsgálta az ellenük szóló bizonyítékokat, és a közlemény szerint nem találta elegendőnek azokat a vádemeléshez. Katavát, Skopljakot és Santicsot fgy alighanem elengedik. A védelem nem tiltakozott az ügyészség előterjesztése ellen, a döntés a bíróság illetékes kamaráinak jogkörébe tartozik. A három visszavonásra azt megelőzően került sor, hogy a bíróság előtt megjelent Vlatko Kupreskics és Anto Furundzsija, akiket ugyancsak háborús bűnök elkövetésének vádjával csütörtökön tartóztattak le Vitéz körzetében. A nemzetközi közösséget előzőleg vádak érték amiatt, hogy keveset tesz a háborús bűnösök bíróság elé állítása érdekében. A leghangosabb kritikus éppen a törvényszék főügyésze, a kanadai Louis Arbour volt - bírálatainak élét alighanem tompítják a pénteken bejelentett visszavonások. • Koppenhága (MTI) Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának pénteken befejeződött koppenhágai ülésén elfogadták a majdani európai biztonsági charta alapelveit, de nem tudtak megállapodni arról, hogy mikor tartsák a szervezet következő csúcsértekezleAz új átfogó európai biztonsági rendszerről szóló dokumentum kidolgozásának és elfogadásának szükségességében egyetértett az 54 tagállam külügyminisztere. A most elfogadott alapelvek jó kiindulási alapot teremtenek a munka folytatásához • Az EBESZ Miniszteri Tanácsa Biztonsági charta születik közölte záró sajtóértekezletén Niels Helveg Petersen, az idei soros elnökséget adó Dánia külügyminisztere. Szavai szerint a külügyminiszterek azzal bízták meg a szervezet Állandó Tanácsát, hogy 1998. március 31-éig hozzon döntést a következő csúcsértekezlet időpontjáról. Mfg Oroszország azt szeretné, hogy az eddigi kétévenkénti rendezésnek megfelelően 1998-ban tartsák meg az újabb csúcstalálkozót, addig az Egyesült Államok másokkal együtt amellett éftelt, hogy 1999-re kellene halasztani a rendezvényt. Indoklásként azt hozták fel, hogy meg kellene várni a NATObővítés elsó fordulóját és 1998-ra egyébként sem tudják kidolgozni a chartát. Mivel bizonytalan a következő csúcs időpontja, most csak abban állapodtak meg, hogy az új dokumentumot csúcsértekezleten kell elfogadni, de az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem rögzítették, hogy már a következőn. A kiszivárgott hírek szerint a legtöbb nyugati ország támogatja azt az elképzelést, hogy az 1999-es isztambuli NATO-csúcs után tartsák az EBESZ-tagállamok állam- és kormányfőinek tanácskozását. Ez azért is kézenfekvőnek tűnik, mert Törökország eddig az egyetlen, amely ajánlkozott a következő összeurópai csúcs megtartására. Petersen elégedetten szólt a költségvetési reform elfogadásáról, amelyre a szervezet megnökedett feladatai miatt volt szükség. A most elfogadott új befizetési kvóták 2000 végéig érvényesek. Döntöttek arról is, hogy a soros elnökséget 1998-ban betöltő Lengyelországtól 1999-ben Norvégia veszi át a stafétabotot. Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Ügyfelünknek! Szegedi fiók 6721 Szeged, Juhász Gy. u. 36/B telefon: 62/473-089 Nyitvatartás: hétfőtől - csütörtökig de.: 9.00-től 12.00-ig du.: 13.00-tól 16.00-ig pénteken: 9.00-től 12.00-ig # PEST-BUDA ÉRTÉKHÁZ MINŐSÉG A BEFEKTETÉSBEN Kim De Dzsung gyözött • Szöul (MTI) A dél-koreai választási bizottság pénteken hivatalosan bejelentette, hogy Kim De Dzsung, az ellenzék vezetője győzött a csütörtökön tartott elnökválasztáson. Kim f)e Dzsung, a Nemzeti Kongresszus az Új Politikáért nevű párt 73 éves vezetője a szavazatok 40,3 százalékát kapta meg, ami 10,32 millió voksot jelent. Csehország csatlakozott • Strasbourg (MTI) A Cseh Köztársaság csütörtökön Strasbourgban csatlakozott a nemzeti kisebbségek védelméről szóló európai konvencióhoz. A konvenció 1998 áprilisában lép életbe Csehországban, ahol 425 ezer szlovák, 70 ezer lengyel, 49 ezer német, 23 ezer magyar és 15 ezer ukrán, illetve orosz nemzetiségű polgár él. A dokumentum előírja, hogy elő kell mozdítani a kisebbségek nyelvét és kulturáját, részvételüket a közéletben, valamint a gazdasági és kulturális életben, szavatolni kell egyesülési jogukat, a vallásszabadságot és a szólásszabadságot. A konvenció tiltja az erőszakos asszimilációt. Ahmod Jaszin ajánlata • Tel-Aviv (MTI) Ahmed Jaszin sejk, a szélsőséges Hamász palesztin szervezet szellemi vezetője az izraeli televízióban békét ajánlott Izraelnek, az 1967-ben megszállt teriületekért cserébe. Javasolta, hogy Izrael szüntesse be az 1967-ben elfoglalt területek megszállását, adja vissza a földet az araboknak, és akkor megköthetik a békét. Képtelen állítás • Bonn (MTI) Bonn pénteken képtelenségnek nevezte Mesut Yilmaz török miniszterelnöknek azt a vádját, amely szerint Helmut Kohl német kancellár az Európai Unióból titokban „keresztény klubot" akar csinálni. „A török miniszterelnök kijelentése, miszerint Törökországnak az EU-hoz fűződő kapcsolata vallási kérdések miatt romlott meg, hibás következtetés, képtelenség" - mondta Peter Hausmann kormányszóvivő. 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése INGYEN még egyszer megjelenik! Érdeklődjön hirdetésfelvételi irodáinkban!