Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

I 10 HÁTTÉR > CSÜTÖRTÖK, 1997. DEC. 18. ajándékba! Lakástakarékpénztár Rt Előfizetőinknek apró mjná|soiiyi JLa jandck: Karácsonykor, a szeretet ünnepén, néhány kedves szóval gondolunk azokra a rokonokra, ismerősökre is, akikkel nem ünnepelhetünk együtt. Lepje meg szeretteit azzal, hogy üzene­tét lapunk segítségével juttatja el hozzájuk. Az alábbi szelvényen, max. 12 szóban megfogalmazhatja ünnepi jókívánságait, amelyeket december 23-án megjelenő mellékletünkben olvashatnak a címzettek. Legkésőbb december 19-én. pénteken 12 óráig juttassák el hirdetési irodáinkba a kitöltött szelvényt. A lakossági üzenetek közzétételének árcu a Délmagyarországban 500 Ft, a Délvilágban 400 Ft. Ha előfizetői klubkártyáját felmutatja. 25% kedvezményben részesül! P J Az üzenet szövege: a KEDVEZMÉNNYEL közöljük karácsonyi üzeneteiket! ! A feladó neve, címe: J (A feladó neve, címe nem tartozik beie az üzenetbe.) A Budapest Bank fiókjai karácsonyig minden pénteken 17 óráig tartanak nyitva. Budapest Bank. Idejével is jól gazdálkodunk. BUDAPEST BANK RT. Ne feledje: ha még az idén köt lakás-elötakarékossági szerződést az OTP-LTP-vel, akkor az igénybe vehető állami támogatás mértéke 40%! Ne késsé le! Keresse az OTP Bank fiókjaiban! • Területi nyugdíjpénztár: Fraternité Kinek éri meg belépni? Az Országgyűlés ez év júliusában fogadta el a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztá­rakról szóló törvényt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a megyei önkor­mányzatok is alapítsa­nak területi pénztárat. Amennyiben azonban ezt nem teszik, pályázat útján nyilt pénztárat bíz­hatnak meg e teendők ellátásával. Csongrád megye képviselő-testüle­te ez utóbbi lehetőséget tartotta elfogadhatónak és a közelmúltban - a beérkezett 5 pályázó kö­zül - a Fraternité Nyug­díjpénztár ajánlata mel­lett döntött. A törvény értelmében már ez év végéig megalakulnak, legkésőbb 1998. július l-jétől pedig működniük is kell majd a területi nyugdíjpénz­táraknak. A megyei önkor­mányzatok ezzel kapcsolat­ban választhattak: maguk kí­vánnak-e foglalkozni azok megalapításával, vagy az Ál­lami Pénztárfelügyeletre bíz­zák azt. Csongrád megye képviselő-testülete az alapí­tást túl költségesnek ítélte, hiszen ehhez 50-100 millió forintra lett volna szükség. Erre egyedül, illetve más me­gyékkel, önkormányzatokkal társulva sem lett volna képes. A legolcsóbb és legszak­szerűbb megoldásnak az tűnt, hogy egy önkéntes nyugdíj­pénztár - tevékenységét a magán-nyugdíjpénztári üzlet­ággal kibővítve - vállalja fel ezt a feladatot. A pályázat győztese a Fraternité Nyug­díjpénztár lett. így a megyei önkormányzat eleget felada­tának, miszerint gondoskod­nia kell területén ilyen lehe­tőségról. A megyében nem lesz akadálya annak, hogy a jövő év június elseje után munkába álló pályakezdők ­számukra kötelezően - be­lépjenek egy, általuk szaba­don választott magán-nyug­díjpénztárba. Most már a Fraternité is bővíti a válasz­tás lehetőségét. A már aktív dolgozók 47 éves korukig dönthetnek úgy, hogy tagjai lesznek-e a rendszernek. Ne­kik két esztendő áll rendelke­zésre e lehetőség mérlegelé­sére és ezen időn belül vissza is léphetnek a társadalombiz­tosítási rendszerbe. Közülük a harminc évnél fiatalabbak­nak mindenképpen célszerű az új megoldás mellett dönte­ni, míg a 35-40 évesek eseté­ben a jövedelemtől függ, hogy érdemes-e átlépniük. Akinek az átlagosnál maga­sabb a jövedelme és a 40-47 éves korosztályba tartozik, annak is előnyösebb a ma­gán-nyugdíjpénztári tagságot választani. A hagyományos felosztó-kirovó tb-nyugdíj­rendszer és a tőkefedezeti egymással párhuzamosan működik majd. A nyugellátá­sok 3/4-ét továbbra is a ma érvényben lévő rendszerből kapják a polgárok. A fenn­maradó rész - természetesen állami garancia mellett ­származik majd a magán­nyugdíjpénztárból. Ez olyan befektetési, illetve járadék­szolgáltató non profit tőke­társulás, amely a munkavál­laló nyugdíj célú befizetéseit összegyűjtve, tőkét képez, és azt be is fekteti. A felhalmo­zódó nyugdfjtőkéről a tagok részére egyéni nyilvántartást vezet, valamint gondoskodik az egyéni megtakarításon alapuló nyugdíjjárulék-szol­gáltatásról. Á pénztárak leg­korábban csak 2013-ban nyújthatnak szolgáltatást tag­jaiknak. Fontos tudni: az új rendszer óriási előnye, hogy az összegyűlt nyugdíjtőke örökölhető is. Előnyt jelent az, ha a munkavállaló által ­a jövedeleme alapján - 1998­tól kötelezően fizetendő 6 százalékos nyugdíjjárulékot a munkáltató további 4 száza­lékkal kiegészíti. Ezen össze­get ugyanis semmiféle járulé­kos költség sem terheli, an­nak 50 százaléka az adóból visszaigényelhető! N. Rácz Judit Legendák a tőkeáramlásról • MTI Press A rendszerváltás óta a magyar gazdaságpoliti­ka irányitói azt állítják, hogy a kor gazdasági fejlődésének a kulcsa az idegen töke becsalogatá­sa. Ennek az igyekezet­nek rendelnek alá min­den gazdasági, sőt kül­politikai döntést is. Mint annyi más fontos kérdésben, itt sem vetik fel: mit igazolnak ebben a tekin­tetben a kor adatai? Ezért tarthatja magát meg a szak­mai közvélemény előtt is az a hiedelem, hogy a világ fel­zárkózásra váró országai csak abban reménykedhet­nek, hogy a gazdagoktól majd hozzájuk áramlik a tő­ke. Ez száz évvel korábban volt igaz, ma a tények ennek éppen az ellenkezőjét mutat­ják. A századforduló idején a világgazdaság centruma, amibe akkor még egyértel­műen csak Anglia, a mai Be­nelux államok, részben Fran­ciaország tartoztak, évente a nemzeti jövedelmük 4-6 szá­zalékát vitték nagyrészt a fé­lig fejlett országokba, kisebb részt a gyarmatokra. Ez a vi­lággazdasági centrum akkor kicsi volt. a mainak alig ne­gyede, de fajlagosan, a nem­zeti jövedelméhez viszonyít­va, tízszer annyi tőkét vitt a felzárkózásra váró térségek­be, mindenek előtt Közép- és Kelet-Európába. Jelenleg a világgazdaság megnagyob­bodott centrumában nincs olyan ország, amelyik pár éves távlatban a nemzeti jö­vedelmének akár egyetlen százalékát a külföldön fektet­né be, és ennek ötöde sem megy a náluk lényegesen fej­letlenebb térségekbe. Korunkban a tőke a fejlet­tek között áramlik! A tőke nagy többsége oda megy, ahonnan jön is. A legna­gyobb tőkeexportálók egyút­tal a legnagyobb tőkeimpor­tálók, a legnagyobb hitelezők a legnagyobb adósok. Ebből következik, hogy a tőkeáram­lás egyenlege a világgazda­ság számára egyre jelentékte­lenebb lesz. A száz év előtti tőkemozgás iránya sok eset­ben az ellenkezőjére válto­zott. Csak két példa ennek a bizonyítására. A 70-es években tele volt a világsajtó azzal, hogy mennyi hitelt kapnak az Egyesült Államoktól a pénz­ügyi bajba jutott dél-amerikai országok. De arról hallgattak, hogy a Dél-Amerikában azért volt nagy a pénzügyi hiány, mert az ottani tőkések ameri­kai bankokba, részvényekbe fektették a pénzüket. A nagy­vonalú hitelek többsége is oda vándorolt vissza. Az olajárak robbanását követően sok százmilliárd dollárnyi tőke ment az olaj­termelő országokból a nyu­gati bankokba, illetve vásá­roltak azon nyugati részvé­nyeket. Többek között ezek­ből az olaj milliárdokból ad­tak olcsó hitelt nekünk is azért, hogy lazítsuk a szocia­lista tábor gazdasági és poli­tikai fegyelmét. Még izgalmasabb az el­múlt tíz év nemzetközi tőke­áramlásának a története. Az elmúlt tíz év során a legtöbb tőke az Egyesült Államokba ment, egyenlegében több mint 1000 milliárd dollárt! A 80-as években még 200 mil­liárddal több amerikai tőke volt külföldön, mint amennyi külföldi tőke ott. Ma közel 900 milliárddal több külföldi tőke van ott, mint amennyi amerikai külföldön. Ezt a minden más tőke­áramlást elhomályosító ame­rikai tőkeigényt lényegében egyetlen ország, Japán fedez­te. 1981-ben Japánnak még nem volt nettó külföldi tőke­állománya, ma 900 milliárd van. Ha valami fenyegeti a világ pénzügyi egyensúlyát, az az Egyesült Államok el­adósodása Japán felé. Ezt ők jól tudják, csak nem merik bevallani, és inkább a tized­nyi pénzügyi feszültségekkel etetik a közvéleményt. Ang­liának a nettó külföldi tőkéje a század elején még jóval meghaladta a nemzeti jöve­delmét. Ez 1980-ra a tizedé­re, 13 százalékra zuhant, má­ra pedig nullává változott. Németország nettó külföl­di tőkéje, a német egyesítés költségei miatt, a nemzeti jö­vedelem 20 százalékáról a 6 százalékára csökkent. Vagyis az a német külföldi befekte­tésekre irányuló tőke, amire mi is a leginkább számítha­tunk, a rendszerváltás óta mintegy 600 milliárd dollár­ral csökkent. Az elmúlt tíz év során Nyugat-Európa, ezen belül elsősorban Anglia és Német­ország a nemzetközi tőkepia­cokról 1500 milliárdnyi tőké­jét vonta vissza. Mindez azért jutott az eszembe, mert egy mai milli­árdosunk. a hallgatóságát az­zal szórakoztatta, hogy ko­runkban csak az az ország számíthat gazdasági felzárkó­zásra, amelyiknek sikerül vi­szonylag sok külföldi tőkét becsábítania. Ha már ő nem tudott időt szakítani magának arra, hogy megnézze: miből gazdagodott meg nálunk há­romszor gyorsabban a szom­szédos Ausztria, legalább mi tegyük meg, mielőtt vakon hinnénk a közgazdasági le­pelbe burkolt valótlanságban. Dr. Kopátsy Sándor Csak az első lépést kell megtenni, a többi a mi dolgunk.

Next

/
Thumbnails
Contents