Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

KEDD, 1997. DEC. 16. UNIVERSITAS 9 Díjátadás a JATE-n • Gurul a hólabda: Csizmazia Györgyhöz Amit harminckét foggal harap „A természet lakói csendben és boldogan élnek, mint a porban lábnyomát rajzoló pacsirta." (Fotó: Schmidt Andrea) TDK-díjak a tanár­képzőn Munkatársunktól Átadták a József Atti­la Tudományegyetem Kulturális Kuratóriuma által az idei tanévben kiirt előadói és alkotói pályázatok díjait. Nyolc kategóriában, huszon­hét nyertes között összesen 336 ezer forin­tot osztottak szét a de­cember 10-én este 6 órakor az egyetem Du­gonics téri épületének aulájában rendezett gá­laműsoron. A szavalóversenyen első lett Domán Auguszta, máso­dik helyezést ért el Kiss Má­té, a harmadik hely Gáspár Katalinnak jutott, és külön­díjat kapott Katus Éva. A képzőművészeti pályázat első helyezettje Újvári Edit lett, a második helyen Ku­csera Anikó végzett, a har­madik helyen Jenei Éva és Mester Péter osztozott, és Jeges Tünde különdíjban ré­szesült. A hangszeres komolyze­nei versenyben a Pelle Ani­ta-Brzózka Ágnes duó vég­zett az élen, a Tóth Ákos­Zombory Katalin kettős a második helyet szerezte meg, harmadik helyre ket­ten kerültek: Eller Éva és Haskó Imre. Különdíj Raj­nai Juditnak és Stachó Lászlónak jutott. A vokális komolyzenei pályázat első helyezettje Megyesi Zoltán Kristóf lett, Polgár Etelka, • DM-információ Tudományos ülést rendez Szent-Györgyi Albert No­bel-díjjal történt kitüntetésé­nek hatvanadik évfrodulója alkalmából a SZOTE Tudo­mányos Ülések Bizottsága és a SZAB Orvostudományi Szakbizottsága december 16-án délután 4 órakor az akadémiai bizottság székhá­zában. A rendezvényen Gu­ba Ferenc előadást tart Szent-Györgyi professzor 1937-es Nobel-díja és egy Cser Krisztián és a Stachó László vezette énekegyüttes pedig jutalomban részesül­tek. A hangszeres népzenei versenyen egyetlen díjat osztottak ki, ezt a Pálmai Krisztián vezette Mesó és bandája kapta. A vokális népzenei versenyen a Tisino Cvete ért el első helyezést Fiiszár Krisztina vezetésé­vel, Suri Dalmát pedig juta­lomban részesítették. A bor­dal pályázaton Fazekas Sán­dor lett az első, a második helyen Fekete Vince vég­zett, a harmadik helyre Hol­lósvölgyi Iván került. A filmnovella pályázat első helyezettje Lakatos Mihály, Gyurkovics Zoltán pedig különdíjban részesült. Ugyanezen az estén ad­ták át a József Attila Tudo­mányegyetem idei „Jó tanu­ló -jó sportoló" díját két ví­zilabdázó egyetemistának. Az egyik Kádár Noémi, a Szentes Vízisport Klub OB­I-es versenyzője, aki a Baj­nokcsapatok Európa Kupá­ján negyedik, a Junior Euró­pa-bajnokságon harmadik helyezést ért el. A másik dí­jazott Molnár Tamás válo­gatott vízilabdázó Európa Bajnok, a Tabán Trafik Sze­ged sportolója. Mindketten megkapták a Magyar Köz­társaság Jó Tanulója - Jó Sportolója kitüntetést is, amelyet december 9-én vet­tek át Budapesten. H. Sz. másik Nobel-díj lehetősége címmel. Ezt követően szakmai be­számolókat tartanak. Ezek témái: a thrombocyta funk­ció vizsgálata hypertoniá­ban, a glomeluralis funkció vizsgálata beta2 mikroglo­bulin és „retinol binding protein" ürftés alapján újszü­löttkorban, adenovtrus onko­gén transzkripciót gátló ha­tása: egy konzervatív doma­in szerepe, Bcl-2: a Janus­arcú gén. Vérbeli tanár. Büszke arra, hogy előadásaira jogászok, kispapok és orvostanhallgatók is be­ülnek. Az állattan tudó­sa. A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola do­cense. A pedagógusok a Biológia Tanítása című folyóirat főszerkesztője­ként, a szegediek köny­veiből, írásaiból, a Fe­hér-tó madarainak kró­nikásaként ismerhetik Csizmazia Györgyöt. Ki ö valójában? Kutató, ta­nár vagy író? • Honnan ered a termé­szethűsége- és elvűsége? A családból vagy az isko­lából indította el valaki, hogy járja és kutassa az erdőket, mezőket? - A természethűségemben szerepet játszott a család és az iskola is. Rajztanár­festőművész édesapámmal sűrűn jártam a természetet, amikor a szabadban festege­tett. Igazából minden ezzel kezdődött..., meg a minden­napi szegénységgel. Az öt­venes években ugyanis játé­kok és új ruhák hiányában a természet felé fordultam, s annak színeit, formáit és tit­kait mint élő keresztrejt­vényt próbáltam megfejteni. Ma is vallom, hogy a sze­génység kihozza az em­berből a jót és az önálló aka­ratot. Persze mindemellett tanítóm, Kozáry Gyula bácsi nemcsak a tankönyveket, de Hermán Ottó frásait is a ke­zembe adta. Kovács Gábor szívsebész professzor pedig 1956-ban nekem ajándékoz­ta ornitológiai könyvtárát. • Tanár úr, kit tart mes­terének? - Az áldott emlékű Be­retzk Péter madarászt és Ko­losváry Gábor akadémikust. Mlg Beretzk Péter, a Fehér­tó Atyja a madárélet titkaiba, addig Kolosváry Gábor a ku­tatás műhelyébe vezetett be az egyetemi évek alatt. Utób­bi nemcsak a Tiszakutató ex­pedíciókra, de külföldi útjai­ra - Varsóba, Londonba, Bu­karestbe - is magával vitt. • Ön szerint mi a legfon­tosabb a természet meg­szerettetésében? - Szerintem nem a mi, hanem a ki a kérdés! Fontos a szülő, a nagyszülő és a ta­nítóember. Ok segíthetnek a pozitív belsó kép kialakítá­sában, abban, hogy a gyer­mek megértse az élő világot. A gyermekeknek óriási a képéhsége, az élettelen tele­vízióban azonban csak külső képekkel találkoznak. A gyorsan pergő filmnél nincs mód elidőzni, szemlélődni, éppen ezért nem születik fantáziadús belső kép sem. Az élő állatokkal történő ta­lálkozás csodájából termé­szetszeretet és gondolkodás sarjad. Ajánlom a szülőknek, hogy védjék gyermekeiket a narkomán televíziózástól. • Bár biológus, egy szép­író ember is él önben. Hogyan illeszkedik egy­máshoz a kettő? - Vallom, hogy írni annyi, mint másokat kézen­fogni. Tudom, sokan nem értenek azzal egyet, hogy az írás legalább olyan fontos, mint a kutatás, de én azt gondolom, hogy napjaink­ban az írásos ismeretterjesz­tés egyenrangú a tudomá­nyos munkával. A természet gyönyörű és titokzatos. Ben­nem a szakírás és a szépiro­dalom egy. A szép szavak mágiája, a mondatok ízlelge­tésének gyönyörűsége biolór giai érzés. Adható és kapha­tó... • Szűkebb pátriánkban melyek azok a kincsek, természeti tünemények, amelyeket óvnunk kell esőtől, széltől, fagytól? - A szegedi gyermekekre, fiatalokra és polgárokra kell vigyáznunk! A természettel való harmóniát az agyban és a lélekben kell óvni, s ha ez megvan, akkor nem kell tör­vénnyel, puskával és bünte­téssel védeni vadvirágot és madarat. Akkor azt megvédi a szegedi polgár. Ez szűkebb hazánk élő kincseinek megőrzésének záloga. • Mindig vidám, mosoly­gós és nyugodt, pedig biz­tosan vannak gondjai­bajai. Mi a titka vitalitá­sának? - Az élet egyszeri, azt élni kell a gondokkal és bajokkal együtt. Harminckét foggal harapom a napfényt, s vidá­man emésztem magam, hogy érett legyek a halálra. A sze­relem és a napfény, a min­dennapok nyűge és szürkesé­ge, a tanftás öröme és szép­sége, mai világunk emberte­lensége, egy szaros graffiti és Juhász Gyula verssora... Ez mind az enyém. • Mik a tervei? - A folyamatosság le­hetőségét kívánom magam­nak. Állandó munkára ser­kent, ha szüntelen kapcsolat­ban maradhatok az előttem járó szegediekkel, a tanítvá­nyaimmal és az utánam jövőkkel. Serkentőleg hat rám, ha a város múltja és jövője rajtam keresztül is kapcsolódik egymáshoz. Szeretnék még részese lenni a szegedi tanítóképzés bein­dulásának, és segfteni a ter­mészetismeret „tansámlijá­nak" kifaragásában. • Tanár úr, árulja el: mi lenne, ha madár lenne? - A vágybéli Kékmadár. Mégpedig azért, hogy az emberek lássák, ilyen is él, s nem elérhetetlen. A Kékma­dár az apró, sziromnyi ­pénzzel nem megfizethető ­boldogságot adó élet mada­ra... • Megfigyelései alapján az emberek mit tanulhat­nának a madaraktól? - Az összegyűjtött kutatá­si eredményekből aligha mernék kínálni, hiszen az nem lenne más, mint csíbor­patkolás. De a felismert so­kezemyi közös gén etológiá­ja szép azonosság. Úgy kel­lene élni, mint a madarak, szép álom... Legszebb mada­ras álmom egy olyan Ma­gyarország, ahol mindenki­nek a lelki, testi és szellemi egészsége a legfontosabb. Azt sem bánnám, ha az or­szág nem lenne gazdag, csak szellemiségében erősödne. Ha nem a szerzésnek és az anyagi javaknak lenne be­csülete, hanem a nyugodt és tisztességes munkának. Mint a Fehér-tavon, ahol megérti az ember, hogy a világ nem csupán jelenségekből áll, ha­nem egyszersmind élet is. A természetben harmónia van. Lakói csendben és boldogan élnek, mint a porban lábnyo­mát rajzoló pacsirta. • Tanár úr, kinek gurít­ja tovább a hólabdát? - Békési Imre főiskolai kollégámnak, aki egy igaz ember. Szabó C. Szilárd A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola hallgatói december 11­én vették át a Tudomá­nyos Diákköri pályáza­tokon elnyert díjakat. A fóskoláról nyegyvenö­ten értek el első helye­zést, harminchárom di­ák lett második, és ti­zenketten kerültek a harmadik helyre. A dí­jazottak összesen 210 ezer forintos jutal­mat vehettek át. Az alábbiakban az első, második és harmadik helyezettek névsorát közöljük. Első helyezettek Kerekes Ágnes és Csen­des Adrienn biológiából, Horváth István földrajból, Balogh Zoltán, Miskolczi Tilda és Kiss Andrea mate­matika-fizika-kémia kategó­riában, Erdélyi Mónika, Viktor Csaba, Hrivnyák Andrea, Jancsák Csaba, Mé­száros Ferenc és Kerek Szil­via pedagógia-pszichológia kategóriában, Haragos Nó­ra, Járfás Lajos, Fabulya György, Tóth Andrea, Agócs Angéla tantárgype­dagógia-technika kategóriá­ban, Almási Gábor, La­kos Tamás és Kiss Irén testnevelés-sport kategóri­ában, Bencsik Elvira, Ko­vács Krisztián és Szabóki Judit történelemből, Beke Anikó, Simó Anna, Kárpáti Tibor, Takács Róbert és Bo­zsó Melinda rajzból, Varga Diána, Cser Ádám, Peidl Borbála, Erdős Kinga, Péc­zeli Edit, Tegzes Orsolya, Turi Mónika, Kele Ágnes, Gergely Enikó, Soponyás Vivien, Barnai Szilveszter, Géczi Szilvia, Bíró Berna­dett, László Zoltán, Szent­péteri Matild, Asztalos Andrea és Kulcsár Gitta énekből. Második helyezettek Slezák Tünde biológiá­ból, Tóth László, Kür­thy Katalin, Szalai Eri­ka, Nagy Péter és Cza­gány Gábor földrajzból, Ba­lázs Ildikó, Habók Ani­ta, Takó Klára és Nagy Ani­ta pedagógiából. Varga Szabolcs, Boza Lajos, Orosz Klára, Pihelevics At­tila, Csókási Csaba, Bedő Kornél, Budai László, Géczy Szilvia, Kovács Beá­ta és Sólya Andrea tantárgy­pedagógia-technika kategó­riában, Gellért Gábor test­nevelés-sport kategóriában. Kocsis Andrea és Muráti Beáta történelemből, Papp Dénes, Durst Norbert, Ba­lázs Katalin, Szabó Csilla és Majzik Andrea rajzból, Asztalos Andrea, Kovács Éva, Mencier Anita, Vadon Mónika és Varga Judit énekből. Harmadik helyezettek Varga Tímea testnevelés­sport kategóriában, Sí­pos Judit, Paritos Eszter és Gyenes Péter rajzból, Daróczi Szilvia, Gyűlvé­szi Beáta, Uhlmann Zsu­zsa, Sólya Andrea, Szi­li Krisztina, T. Kiss Gabri­ella és László Balázs ének­ből. • Újdonság a közgazdászoknál Területfejlesztési irány Új specializáció indul februártól a József Attila Tudományegyetemen a másoddiplomás közgaz­dász képzésen belül. A területfejlesztési szakirá­nyú oktatás keretében felkészített szakemberek önkormány zatoknák, vagy azokkal kapcsolat­ban álló vállalatoknál helyezkedhetnek el. A posztgraduális közgaz­dász képzésen belül a követ­kező félévtói területfejlesz­tési specializáció indftását tervezi a József Attila Tudo­mányegyetem közgazdasági tanszékcsoportja. A négy fé­léves szakirányú oktatásra januárban lehet jelentkezni, és ha legalább tizenöten ér­deklődnek, a következő hó­napban elkezdődhet az okta­tás. Lengyel Imre, a speciali­záció témavezetője elmond­ta, hogy a területfejlesztési szakirányú oktatás tananya­gának kétharmada ugyanaz, mint a közgazdász szaknak, emellett azonban regionális és település-gazdaságtant, területfejlesztési politikát, település-szociológiát is ok­tatnak majd. A specializáci­ón résztvevők megtanulják, hogyan működik a területfej­lesztés, hogyan kell a fej­lesztésre vonatkozó pályáza­tokat írni. Lengyel Imre szo­morú tapasztalatként emlt­tette, hogy kevesen tudnak szakszerűen megírni egy pá­lyázatot. Márpedig - mint mondta - az Európai Unió­ban, amelynek Magyaror­szág is tagja kíván lenni, egyre inkább a települések­nek, és nem az országoknak kell pályázniuk az uniós pénzalapokhoz. Az ismerete­ket gyakorló innovációs vagy banki szakmeberek ad­ják át a hallgatóknak. A területfejlesztési spe­cializáción szerzett ismere­tekkel a végzett hallgatók elsősorban önkormányzatok­nál tudnak elhelyezkedni, vagy olyan bankoknál, biz­tosítótársaságoknál, ame­lyeknek az önkormányzatok is ügyfelei. Nem véletlen, hogy a szakirányú oktatás indftását a megyei önkor­mányzat, kamarai szakembe­rek és nagyvállalatok is szorgalmazzák. H. Sz. Szent-Györgyi-emlékülés • Ki, mennyit költ oktatásra? Magyarország az ötödik / > Oktatási támogatás a GDP százalékában (1995) .o .a . xr / JT * fj? ,6 f> & sA" ^ / y y y y ^ £ y y y y y J / // 8,7 8 7,9 7,5 6,9 6,8 6,2 6 5,9 5,8 5,8 5,7 5,7 5,6 5,5 5,4 5 4,8 3,8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents