Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-15 / 292. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 1997. DEC. 15. kommentár Csúcson vagyunk? jrv zerkilencszázkilencvenhét december 13., a luxemF/ hurgi csúcstalálkozó bővítésről szóló döntésének időpontja egy folyamat kezdete, egy másiknak pedig a vége. Immáron nem az a kérdés, hogy csatlakozunk-e az Európai Unióhoz, hanem az, hogyan felelünk meg a követelményeknek. Hiszen nincs más utunk, s ha az ember éppen kifogy az unió mellett szóló érvekből, azonban még akad ellenérv, akkor mindig fel lehel hozni, hogy nekünk egyetlen választásunk van: a csatlakozás. Hosszú az az út, amit eddig megtettünk, de senki ne gondolja, hogy a folytatás már diadalmenet lesz. Sok uniós szabállyal találkozunk még, sok új intézménnyel kell megbarátkoznunk, s az euroforikus hangulatot letörheti, amikor a Nyugaton sétáló hazánkfia szembetalálkozik a nálunk hiányzó jóléttel, az elégedettséggel. Ezt a mostani döntést természetesen lehetett sejteni, sőt, tartalmilag már ez az álláspont volt az elfogadott az országvélemények júliusi kihirdetése óta. Mégis, a helyszínen a tudósító is elcsodálkozott, micsoda igyekezettel próbálnak a diplomaták olyan formulákat kiokoskodni, amely nem sért senkit. S ami az első véleményeket illeti, mindenki elégedett volt, a hatok és az ötök is sikernek tartották a csúcs döntését, már-már olyan hangulatot kölcsönözve az eseménynek, mint egy izgalmas hágai vizlépcsőper. A

Z esemény kétségkívül történelmi, ezt sajtóértekezletén Horn Gyula többször is hangúlyozta, s kérte, hogy ezt pátosz nélküli mondatnak tekintsük. így is történt, s azt hiszem, hogy az ünnepi alkalom ellenére kevesen bontanak pezsgői Magyarországon. Lesz még rá időnk, mert ami hátravan 2002-ig, az is történelem lesz, száz év múlva pedig egy bekezdés a történelemkönyvekben. Utcai harcok Londonderryben • London (MTI) Vasárnap reggelig dúltak az utcai harcok Észak-Írország második legnagyobb városában, Londonderryben a katolikus közösség és a rendfenntartó karhatalom között. A katolikus terrorszervezet (IRA) tűzszünetének nyári felújítása óta ez volt a legsúlyosabb összecsapás az ulsteri tartományban. A harcok amiatt robbantak ki szombat délután az észak-írországi szektariánus villongások egyik fő tűzfészkének számító nagyvárosban, hogy a London-párti protestáns mozgalom egyik militáns szervezete a katolikus lakosság orra előtt próbálta megtartani történelmi gyökerű, ám a katolikusok által provokatívnak tartott decemberi felvonulását. A demonstrációt az Apprentice Boys nevű protestáns egylet rendez.te, annak emlékére, hogy az Angliából betelepült helyi protestáns céhtanoncok (apprentices) a XVII. században sikerrel álltak ellen II. (Katolikus) Jakab száműzött angol király ostromktsérleteinek. Jakab az ír katolikusok angolellenes lázadásának felszftásával próbálta visszaszerezni trónját, amelyről az angol katolicizmus újjáéledésétől tartó ellenlábasai távolftották el, III. (Orániai) Vilmost ültetve helyébe. A szombati protestáns felvonulás után a katolikus tiltakozók - akik előzetesen a demonstráció útvonalának módosítását követelték - benzinbombákkal, palackokkal és téglákkal támadtak a menetet biztosító rendőrökre, akiket jelszavaikban az SShez hasonlftottak. Az északír királyi rendőrség (RUC) vasárnap délelőtti beszámolója szerint a harcok 14 órája alatt ezernél is több benzinbombás támadás érte a karhatalom egységeit. Tisztelt Hirdetőpartnerek! 1997. december 24-én megjelenő ünnepi számunkban már hagyományosnak mondhatáan 0mxffi^llmdm mellékletet jelentetünk meg. Kedvezményes áron kínálunk 1/30-as méretű hirdetést, amelyben csak az embléma és a cégnév szerepel. Lehetőség van más méretű hirdetés megjelentetésére is! Keressék hirdetési képviselőjüket, vagy érdeklődjenek Gábor Ildikónál a 311-819-es telefonon! Délmagyarország Kft. • Arató László jelenti a luxemburgi EU-csúcsról Magyarországot meghívták! w m m twD f % Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter sajtóértekezletet tartott a tanácskozás után. (MTI Telefotó) Történelmi jelentőségű események zajlottak le a hét végén Luxemburgban. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozóján több kérdésben született döntés, de ezek közül számunkra a legfontosabb, hogy határoztak a közösség bővítéséről. így 1998 áprilisában hat országgal, köztük Magyarországgal is megkezdik a tárgyalásokat. Hosszas diplomáciai csatározások előzték meg a luxemburgi EU-csúcs bővítésről szóló döntését. A kérdés az volt, hogy vajon a várakozásoknak megfelelően két csoportra osztják-e a tizenegy jelentkező tagállamot, avagy a közös startvonal elvét alkalmazzák, s egyszerre kezdődnek meg a formális megbeszélések. Az első megközelítés tükrözi az EU kormányának, a bizottságnak még júliusban közzétett véleményét, a második mellett pedig a dán és a svéd lobbi kardoskodott, akik a litvánok és a lettek mielőbbi bevonását sürgették. Végül elvileg egy köztes döntés született, de gyakorlatilag a bizottság álláspontja érvényesült. A megfogalmazás szerint ugyanis a bővítési folyamatot mind a tizenegy országgal megkezdik. Ennek érdekében március 30-án Brüsszelben találkoznak a tagállamok és a tagjelölt államok vezetői, majd ápirlisban hat országgal - Lengyelországgal, Magyarországgal, Csehországgal, Szlovéniával, Észtországgal és Ciprussal - kezdik meg a konkrét megbeszéléseket. Ezek a tárgyalások kormányközi konferenciák keretében zajlanak, vagyis minden tagjelölt országgal legalább havi rendszerességgel strukturált dialógust folytatnak, azaz mindig az adott téma szerint illetékes miniszter vagy más vezető érkezik Brüsszelbe. Az előbbi folyamattal párhuzamosan, de kisebb rendszerességgel az ötök - Litvánia, Lettország, Románia, Bulgária, Szlovákia - számára az EU javaslata: a legfőbb teendő, hogy az adott állam joganyaga és a közösségi joganyag közötti különbséget felmérjék, s a felvételre pályázó állam időről időre számoljon be arról, hogy áll a felzárkózásban. Ezt tekintik az EU diplomatái a tárgyalásokra való felkészülésnek. Mint látni lehet, a döntésben benne van a bizottság által javasolt differenciálás, de a svédek és dánok által szorgalmazott egyidejű kezdés is. A magyar delegáció szombaton munkaebéden vett részt az unió vezetőivel, s ezután Horn Gyula és Kovács László tájékoztatták az újságírókat. A bővítéssel kapcsolatban a magyar miniszterelnök elmondta, hogy történelmi jelentőségű számunkra ez a döntés. Kifejtette: az EU egy olyan elhatározásra jutott, amely nagy előrelépés az egységes Európa felé. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy érvényesült a differenciálás elve, s ez a megoldás jól szolgálja nemcsak az első, hanem a második kör résztvevőinek érdekeit is. Horn Gyula hazánk uniós tagságát 2000 és 2002 közöttre váija, s hangsúlyozta azt is, hogy a csatlakozás nem szűk kormányzati szempont, hanem az egész ország érdeke. Kovács László külügyminiszter arról szólt, hogy a magyar diplomácia mindkét célját elérte. Egyrészt a csatlakozási folyamat nem szenvedett késedelmet, másrészt nem keletkeztek Európában új választóvonalak. A luxemburgi csúcson egy új intézményről is döntött az unió vezetése. Nevezetesen létre hívják az Európai Konferenciát, amely viszont a bővítés kérdéseivel nem foglalkozik. Ennek a fórumnak a szerepe az, hogy Törökországgal megkezdődjenek a tárgyalások, bár a törökök még nem jelezték, hogy részt kívánnak venni ezeken a megbeszéléseken. Mindenesetre az Európai Konferencia a tervek szerint a tizenöt uniós tagállamból, a tizenegy bővítési folyamatba vont államból és Törökországból állna, bár vannak vélemények, melyek szerint Svájcot és Norvégiát is meg kellene hívni. Az Európai Konferencia elsősorban az unió harmadik pillérének, a belügyi és igazságszolgáltatási együttműködés kérdéseivel foglalkozik majd. Érdekesség, hogy az Európai Beruházási Bank is lépéseket tesz a bővítés meggyorsítása érdekében. A bank egyik képviselőjétől a csúcson megtudtuk, hogy született egy döntés, mely szerint a bővítési folyamat meggyorsítására 1998 és 2000 között több, mint 7 milliárd ECU (mintegy 8 milliárd dollár) hitelt biztosít a pénzintézet. Ez azt jelenti, hogy az eddig erre a célra előirányzott összeget megduplázzák. Sőt, a szokásokkal ellentétben, erre az összegre nem kér az EBB uniós garanciát, hanem saját kockázatára helyezi ki, amennyiben a pályázó legalább 50 százalék erejéig részt vállal. Azt is megtudtuk, hogy kifejezetten uniós céllal hozták ezt a döntést, hiszen olyan projecteket támogatnak majd, amely az EU számára hasznos (pl. az európai úthálózat bővítése), s nem teszik függővé a tizenegy ország egyéb felkészültségétől. Ezt a határozatot az unió pénzügyminisztereinek még jóvá kell hagyni - erre várhatóan még ebben az évben sor kerül. Az állam- és kormányfők találkozójának utolsó aktusaként a vezetők nemzetközi sajtótájékoztatón értékelték a csúcsértekezletet. Jean-Claude Juncker, Luxemburg miniszterelnöke, az Európa Tanács soros elnöke, Jacques Santer, az EU Bizottságának elnöke, Hans van den Broek, a bővítéséért felelős bizottsági tag és Jacques F. Poos, Luxemburg külügyminisztere egyaránt sikeresnek ítélték a találkozót, s ók is történelmi fordulatot emlegettek. Van den Broek kijelentette: a csatlakozási folyamat megindításával az EU és a tagjelölt államok is elégedettek. Karácsonykor, a szeretet ünnepén, néhány kedves szóval gondolunk azokra a rokonokra, ismerősökre is, akikkel nem ünnepelhetünk együtt. Lepje meg szeretteit azzal, hogy üzenetét lapunk segítségével juttatja el hozzájuk. Az alábbi szelvényen, max. 12 szóban megfogalmazhatja ünnepi Jókívánságait, amelyeket december 23-án megjelenő mellékletünkben olvashatnak a címzettek. Legkésőbb december 19-én, pénteken 12 óráig juttassák el hirdetési irodáinkba a kitöltött szelvényt. A lakossági üzenetek közzétételének ára: a Délmagyarországban 500 Ft, a Délvilágban 400 Ft. Ha előfizetői klubkártyáját felmutatja, 25% kedvezményben részesül! [ Az üzenet szövege: ! A feladó neve, címe: (A feladó neve, címe nem tartozik bele az üzenetbe.) Százezres tüntetés • San Sebastian (MTI) Mintegy százezren tüntettek szombaton a Spanyolország északi részén fekvő San Sebastianban az ETA baszk szakadár szervezet terrorja ellen. Ez volt a város történetének egyik legnagyobb tömeggyűlése. Egy helyi politikus meggyilkolása miatt szólították fel tiltakozásra a város polgárait a baszföldi pártok, kivéve a Herri Batasunát, az ETA politikai szárnyát. Francisco Alvarez spanyol miniszterelnök-helyettes és a madridi kormány több más tagja is ott volt a tüntető menetben. Habsburg Ottó kitüntetése • Antalya (MTI) Törökországban a Szent Miklós-békedíjat adományozták Habsburg Ottónak, az Európai Parlament képviselőjének, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörökösének. A kitüntetéssel Habsburg Ottó egész életén át folytatott küzdelmét ismerték el, amelyet az európai béke és szabadság megteremtéséért vívott. I. Károly császár és Zita császárné legidősebb fiának Hüsnü Tuglu antalyai kormányzó adta át a kitüntetést. Kijevi emlékmű • Kijev (MTI) Emlékművet avattak szombaton Kijevben a Magyar-dombnak nevezett helyen annak emlékére, hogy a Nesztor-krónika szerint a Kijevi Rusz területén békével átvonuló későbbi honfoglaló magyar törzsek a IX. században egy rövid időre megtelepedtek ezen a helyen. A kijevi óváros ligetes, Dnyeper-parti részén fekvő Magyar-dombon állították fel a két, ember nagyságú vöröses barna gránittömbből álló emlékjelet. Tudiman lánya nyert • Zágráb (MTI) Pert nyert a horvát államfő lánya egy zágrábi hetilap ellen, amely azt állította, hogy Nevenka Tudjman tisztességtelen eszközöket alkalmaz üzleti vállalkozásaiban. A bíróság kötelezte a Nációnál című hetilap kiadóját, hogy fizessen 150 ezer kuna (közel 5 millió forint) kártérítést az elnök lányának. FlKönyvklub l[ percek Könyvismertető Dunai Tamás színművész közreműködésével Szeged Városi Televízió hétfő 19.01 magyar könyvklub" 6722 Szeged Szentháromság u. 13. tk Ji