Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

PÉNTEK, 1997. DEC. 12. RIPORT 11 Kedves Emberiség! Tkjémi tűnődés után arra az elhatározásra jutottam, 1V hogy nyilvános levelet írok neked. Olvassa csak el, aki akarja. Tudod, Emberiség, sokszor elgondol­tam, hogy én, Szív Ernő, egyszerű hírlapíró, mit is te­hetek teérted. Évek óta minden vágyam és törekvé­sem arra irányul, hogy a javadra legyek. Napokig például nem hazudok, a kocsmákat elkerülöm, kon­tóimat kiegyenlítem, délelőtt írok legalább egy oldalt, s ha egy nagyon kihívó tekintetű, nagyon fiatal hölggyel találkozom a néptelen utcán, görcsösen megkapaszkodom a kerítésben, és teljes erőmből a családomra gondolok, egyszóval jó és rendes ember vagyok, ám mindegyre azt kell tapasztalnom, hogy té­ged, Emberiség, ez egyáltalán nem érdekel, sőt, és ezt igen keserű szívvel teszem hozzá, egyenesen hidegen hagy, hogy milyen magaviseletet tanúsítok, teszem azt, ittas boldogságban ütögetjük egymás hátát Ma­jorkával, és nagyon régi, pornográf kalandjaink fel­idézésével múlatjuk az időt, vagy pedig révült mo­sollyal ülök egy köztéri padon és csak szépeket gon­dolok. Egy nagy magyar író, Németh László naplójában olvastam a minap, hogy ő két dolgot kívánt igazában az élettől, egyfelől a feleségét méltóvá tenni magához, másfelől pedig a magyarságot modern európai nem­zetté alakítani. Egyik se sikerült neki. Nem tudom, le­het, hogy túlontúl sok volt ez igy egyszerre, elég lett volna csak az egyik dologba fognia, kezdeni az asszonnyal, s aztán ha az kész, megcsinálni, felfej­leszteni a magyarokat. Esetleg fordítva. Ámbátor, kedves Emberiség, be kellett látnom, még Németh László vágyai is eltörpülnek az enyémekhez képest, amennyiben én, és ebben doszt sem engedek, szeret­nék a hasznodra válni. Az én eszközeim nem látvá­nyosak. ~\jem fogok tankok elé állni, mint a kínai diák. i V Nem gyújtom föl magam, nem kezdek éhség­sztrájkot, és a feleségemre is csak akkor fogok rászól­ni, ha egy nap a második pár cipő megvásárlásával próbálkozna. Azzal sem vegzállak többé, hogy jelen­téktelen hétköznapjaimon jó voltam-e, vagy sem. Té­ged ez nem érdekel. Hanem mert te is önző vagy, Emberiség, már megbocsáss, az Neked is fölöttébb jól esik, ha a kedvedet lesik, ha a javadat akarják. Nos, megtaláltam a megoldást. Adok Neked valamit, Em­beriség, és kizárólag Neked, s innentől már bármi történhet. Ezt az írást adom Neked. A tiéd, Emberi­ség. Ezt a tárcát neked írtam, tessék, parancsolj vele. Én most szelid mosollyal félreállok. Ha akarod, tűzbe veted, az üleped törlöd ki vele, betiltod, vagy kivágod és a naplódba ragasztod. Tehetsz bármit, kedves Em­beriség, ez az írás a tiéd, és most már a tiéd is marad: Barátsággal üdvözöl, jó egészséget, fejlődést, miegye­bet kíván: • Csúszik a lakópark Marostö újra csendes Bemutatóház - félkész állapotban. Késik a folytatás. (Fotó: Schmidt Andrea) Cs. Pataj Mihály kiállítása a Munkatársunktól A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtá­rában ma 16.30-kor nyí­lik Cs. Pataj Mihály fes­tőművész jubileumi kiállítá­sa. A tárlatot dr. Tóth Attila művészeti író nyitja meg. Közreműködik Szecsődi Fe­renc hegedűművész. MTA-közgyűlés • Budapest (MTI) A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn tartja 161. rendes közgyűlését. Glatz Fe­renc, az MTA elnöke a csü­törtökön közölte: a tanácsko­záson szó lesz az intézmény­konszolidáció első szakaszá­ról, az alapfinanszírozás kér­déseiről. Vízi E. Szilveszter, az akadémia alelnöke beje­lentette: az első tudományos világkonferencia házigazdája az MTA lesz 1999-ben. Az újszegedi, úgyne­vezett marostöi lakópark felépítésére egy évvel ezelőtt, 1996 decemberé­ben előszerződést, 1997 júliusában pedig adásvé­teli szerződét írt alá Sze­ged önkormányzata és a Swedhouse Production­HausNet AB. Ennek értel­mében a cég kizárólagos jogot kapott arra, hogy a 21,5 hektárnyi terüle­ten 300, különböző típu­sú, igényes családi házat építsen fel. A jövő év március 15-ig 50 épület átadását vállalták, s azt is, hogy november végé­ig beköltözhetnek az első lakók. A jelek azon­ban arra mutatnak, a vállalkozó nem tartja a határidőket. A város és a svédek közöt­ti megállapodás azt tartal­mazza, hogy 1997 és 2001 között hat ütemben adják át a 300 épületet. Az adásvételi szerződésben a szegedi ön­kormányzat kikötötte, csak az egyes ütemek elkészülte után írja alá a következő 50 házra szóló megállapodást. A szerződés A telek tulajdonjoga is csak a részberuházások meg­valósítása után száll át a své­dekre. A lakóterület négyzet­méterenkénti ára 2600 forint­nak megfelelő svéd korona ­ezt az összeget az egyes sza­kaszok befejezése után utal­ják át a város kasszájába. A nem lakóterületnek kijelölt telekért négyzetméterenként 5200 forintot ígértek a své­dek. Az önkormányzat közel 300 millió forinttal gyara­podna a szerződés értelmé­ben. Egy évvel ezelőtt 66 ezer 250 forintos négyzetméteren­kénti, kulcsrakész árról esett szó (amely a hűtőgéptől a konyhabútorig a burkolato­kon át még a karnisok árát is tartalmazta volna). Akkor Terhes Boldizsár, a városüze­meltetési bizottság elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a svéd állam szubvenciót ad a bekerülési összeg 40 százalé­káig - máskülönben akár 100 ezer forintra rúgna a négyzet­méterár. Mint mondotta, a közgyűlésnek már csak azért is a svéd ajánlat mellett kell szavaznia, hogy a cég ne es­sen el az állami támogatástól. A közelmúlt Egy idei, szeptemberi saj­tótájékoztatón azonban már a négyzetméterenkénti 90-100 ezer forintról beszéltek a své­dek. Curt Aberg, a kivitelezést szervező Madefo Kft. prog­rammenedzsere ma azt mondja, a 66 ezer 250 forin­tos ár áfa nélkül volt értendő. - Az első árakat az 1996­os árszint alapján és áfa nél­kül számítottuk ki - fejtette ki a svéd menedzser. - Mi­után a város kérésére a közművek kiépítését is vál­laltuk, ezeket a költségeket hozzáadtuk a lakásnégyzet­méter-árakhoz. A legolcsóbb ház a jelenlegi számítások szerint 81 ezer 500 forintba kerül majd négyzetméteren­ként. Alacsony haszonnal dolgozunk, hiszen számunkra a marostői lakópark referen­ciaértékű. A svédek szeptember 13­án a Délmagyarországban is megnyilatkoztak, annak kap­csán, hogy az első kapavágá­sokat végzik Marostőn. Kije­lentették: november végén költözhetnek az első lakók, március 15-ig pedig az első ütem 50 épületében lakni fognak, hiszen azokat nyolc hét alatt fel lehet húzni a kor­szerű technológiával. Még szeptemberben kiparcelláz­zák a telkeket, elkezdődik a közművek építése. A referen­ciaépület pedig október fo­lyamán elkészül, ahová a cég irodája is kiköltözik. Hogy az érdeklődők a helyszínen te­kinthessék meg a svéd típusú házakat. Szeptember 22-én keretes hirdetés jelent meg lapunkban, amelyben egy boldog család nyilatkozott, miért döntött Marostő mel­lett. Azóta viszont se kép, se hang. Igaz, áll a referencia­épület, a Marostői ABC köz­vetlen szomszédságában (a közművekkel itt nem kellett fáradozni), jelenleg kívülről vakolják. Curt Aberget arról is meg­kérdeztük, mi a csúszás oka. - Az építési engedélyt jú­lius 13-i dátummal csak szeptember 29-én kaptuk meg. Utána két hetet vett igénybe, hogy a beszállítók­kal felvegyük a kapcsolatot. Az építési engedélyhez pedig különböző kiegészítésekre, módosításokra volt szükség, amelyeket még csak a múlt héten kézbesítettek számunk­ra. Utólag azt tudom monda­ni, kicsit optimisták voltunk, amikor kitűztük az időponto­kat. De szerintem ennyi csú­szás nem probléma egy 3-4 éves beruházás esetében. Curt Aberg még hozzátet­te: erkölcsi felelősséget érez a szegediekkel szemben, hi­szen nem szeremé elveszíteni azoknak a bizalmát, akik Ma­rostőre költöznének. Utalt ar­ra is, hogy a háttérben újabb tőkeerős befektetővel tár­gyalnak. Kíváncsiak voltunk arra, vajon hányan bíznak a své­dekben. A jelen Dr. Kónya Sándor, az ér­tékesítéssel megbízott OTP Ingatlan Rt. igazgatója a kö­vetkezőket válaszolta: - Mindössze hárman írtak alá előszerződést és fizették ki a 35 százalékos előleget. Ezenkívül listát vezetünk az érdeklődőkről, akiket alka­lomadtán meg tudunk keres­ni. Ők háromszázan vannak. Dr. Szalay Istvánnak, Sze­ged polgármesterének látókö­réből is kikerültek az utóbbi hónapokban a svédek. Emlé­kezett rá, hogy december 22­én közös sajtókonferenciát terveztek az új bemutatóház­ban. (Curt Aberg ma arra hi­vatkozik, a kivitelezők az ün­nepek miatt szabadságra mennek, ezért január 15. után várható a találkozó.) - A város által aláírt szer­ződés szerint - magyarázta a polgármester - a terület tulaj­donjoga csak akkor száll át a svédekre, ha a megfelelő üte­mezésben átadják a házakat. Bebiztosítottuk magunkat arra az esetre, ha „becsődülnének". A szerződés viszont nem tartal­maz olyan dátumot, ami alap­ján jelenleg rákérdezhetnénk az építkezés állására. Legkoráb­ban 1998. március 15. után vonhatjuk őket felelősségre. Én egyébként szurkolok nekik. Az eltelt időszakban például sokat segítettünk nekik abban, hogy a szükséges engedélyeket időben megkapják. Curt Aberg hétfőre vár olyan fordulatot az ügyben, amely elmozdítaná az építke­zést a holtpontról. Utána újra válaszol lapunk kérdéseire. Fekete Klára A bűvös ötezer voks A jövő évi választáso­kat követően parlamenti képviselethez juthatnak a magyarországi szer­bek is. Ehhez 5000 sza­vazatot kell elérnie a je­löltnek. Szegeden há­rom-négyszáz szerb él, köztük Lung Milán, a szegedi szerb kisebbségi önkormányzat elnöke. Vele beszélgettünk par­lamentbe jutási esélye­ikről. Az alkotmány garantálja a kisebbségek jogát a parla­menti képviseletre, eddig ez mégsem valósulhatott meg. A készülő kisebbségi tör­vény tervezete szerint 1998­tól lehetőség van arra, hogy a történelmi nemzetiségek jelöltjei mandátumhoz jussa­nak. • Van-e reális esély ar­ra, hogy 1998-tól szerb nemzetiségű képviselő kerüljön a magyar parla­mentbe? - Nagyon remélem, hogy igen. Mi, szerbek, jól érez­zük magunkat Magyarorszá­gon, de azt szeretnénk, hogy jogaink ne csak deklarálva legyenek. Az alkotmány biz­tosítja a lehetőséget a törté­nelmi nemzetiségeknek a parlamenti képviseletre, de ez sem 1990-ben, sem 1994­ben nem valósulhatott meg. A korábbi tervezet olyan magasra tette a mércét, hogy a kis létszámú nemzetiségek, így a szlovének, a görögök vagy a szerbek nehezen tud­tak volna parlamenti képvi­selethezjutni. Az új elképze­lés szerint már ötezer voks elegendő. • Okozhat-e problémát e küszöb elérése? - Az önkormányzati vá­lasztás során Szegedea 1600 szavazatot kaptam, pedig száz is elég lett volna ahhoz, hogy képviselő legyek. Je­löltünknek országosan öt­ezer szavazatot nem lesz ne­héz elérnie. • Hány szerb él Szege­den? - Három-négyszáz em­berről tudunk, őseink 1690­ben, az úgynevezett „nagy vándorlás" során, a török há­ború elől menekültek a vá­rosba. A 18. században Sze­ged lakosainak majdnem 10 szézaléka szerb nemzetiségű volt és főleg kereskedelem­mel foglalkoztak. A Palánk­ban lakó szerbek nagy része az 1878-ban függetlenné vált Szerbiába települt. Az itt maradtak közül a szőregiek őrizték meg leginkább a nyelvüket. • Milyen eredményekkel működik az 1995-ben alakult szegedi szerb ön­kormányzat? - Nyelvtanfolyamok szer­vezésével igyekszünk minél több gyereket megtanítani szerbül. Jelenleg három cso­port működik a városban. Sokszor a magukat szerb nemzetiségűnek valló szülők is beülnek gyermekeik mellé az iskolapadba. Ezen kívül három nagy eseményre for­dítunk különös figyelmet. Tavasszal tartjuk a szerb bú­csút, nyáron részt veszünk a nemzetiségi napokon, míg ősszel a szerb kultúra napját igyekszünk meghonosítani. Néhány hete ez utóbbi ren­dezvényen magas színvona­lú előadások hangzottak el, de kevés volt az érdeklődő. A lelkesedésünk ilyenkor egy kicsit alábbhagy, de utá­na annál nagyobb erőbedo­bással kezdjük szervezni az újabb eseményt. Töth-Szaaasi Attila DÉLMAGYARORSZÁG ÉS SPORTIRODA OSKOLA UTCA 23. SZ. (U. H. SPORTBOLT) NÁLUNK: • megrendelheti jegyét a szegedi sporteseményekre • tájékoztatást adunk Szeged sport- és kulturális eseményeiről • megvásárolhatja kedvenc újságját, folyóiratát sport-, hobbi, szabadidőtémában • kedvenc lapjait helyben is elolvashatja • irodánkban feladhatja hirdetését. • Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 10-18, , szombaton 9-13 óráig. A december 14-i Pick-Szeged -Dunaferr mérkőzésre jegyek elővételben MÁR PHATÓK! Gyógyszerészmesteri oklevele és orvosi diplo­mája volt, a kolozsvári Ferenc József Tudomány­egyetem Szegedre telepí­tésekor őt is ide helyezték. Vidakovits Kamilló se­bészprofesszor 1921-től 1945-ig szolgálta a szegedi orvosegyetemet, a ma­gyarországi sebészetet. A SZOTE Sebészeti Klini­kája gondozásában, dr. Zallár Andor összeállítá­sában szép kivitelű kiad­vány jelent meg a kiváló ember és orvos halálának 30. évfordulója alkalmá­ból. A tragikus sorsú pro­fesszor, a szegedi sebészeti klinika első igazgatója In memóriám Vidakovits Kamilló 1967. augusztus 6-án hunyt el, azon a klinikán, amelyet hosszú időn át ve­zetett és amelynek felsze­relésében is oroszlánrésze volt. Halálakor Petri Gá­bor professzor, aki Vi­dakovits Kamilló életének utolsó éveiben orvosként és barátként is mellette állt, így fogalmazott a gyászjelentésben: „Vida­kovits professzor a Ma­gyar Sebésztársaság egyik alapító tagja volt, aki nemzedékeket nevelt fel és avatott be a sebészet mű­vészetébe, és aki a köteles­ségteljesítésnek, a sebészi műgondnak, az irodalmat és a művészetet értő or­vosnak, valamint a sors olykor kegyetlen csapásait szilárd lélekkel álló em­bernek példaképe volt." A „sors" meggyötörte a generációkat emberi és orvosi magatartásra taní­tó embert. A kor, amely­ben élt, nemhogy nem be­csülte, de félrelökte, leírta őt. Súlyos megélhetési gondokkal küszködött élete utolsó húsz eszten­dejében, rangján és szak­tudásán aluli munkákból tartotta el magát és leá­nyát. Élete alkonyán érezhet­te csak újra a megbecsü­lést, a törődést. A most megjelentetett kis könyv törlesztés, a 89 éves korá­ban elhunyt orvosnak ki­járó tisztelet jele. A kiad­ványban a méltatások mellett megtalálható a professzor szakirodalmi munkásságának részletes ismertetése is. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents