Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-09 / 287. szám

KEDD, 1997. DEC. 9. SZEGED 5 Karácsonyi színpad • Munkatársunktól ' A Széchenyi téren felállí­tott karácsonyi vásári színpad a következő programokkal várja az érdeklődőket: de­cember 10-én, szerdán 16 órától a szegedi diákok szere­pelnek: a Dugonics András Piarista Gimnázium énekkara karácsonyi dalokat énekel, a Rókusi I. Számú Altalános Iskola a Karácsonyi váloga­tás című műsorral, a Weöres Sándor Altalános Iskola a Tél című összeállítással szerepel, az Árpád Nevelőotthon tápéi betlehemest ad elő, a Dózsa György Általános Iskola bet­lehemes játékot mutat be, a Gábor Dénes Gimnázium pedig karácsonyi műsort ad. 11-én, csütörtökön délután fél 4-től a Szent Imre Kollé­gium tánckara Sevillana cím­mel spanyol táncokat ad elő, majd a kispapok betlehemes játékát láthatják az érdek­lődők. 16 órától a Szent Imre kollégium árnyjátéka követ­kezik: Ofélia árnyszínháza címmel. A programok ren­dezője a Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. Foltmozaikok • DM-információ A szegedi színfolt varrók és a Tabán Családsegítő Kö­zösségi Ház foltmozaik kiál­lítást és -vásárt rendez a Ta­bánban (Kereszttöltés utca 13.). A kiállítás megtekint­hető december 11-én 16 és 18 óra, december 12-én 10 és 18 óra valamint december 13-án délelőtt 10 és 18 óra között. Csörög a Pannon GSM Ön mindig elérhető? Mi biztosítjuk Önnek a korlátlan elérés lehetőségét személyhívóink segítségével. 6747 Szeged. Tisza Lajos krt. 41. =j Teleion: (62) 476-644 | Vásári szarkák? B. Gyuláné kereskedő a Szé­chenyi téri karácsonyi vá­sár közállapotaira panasz­kodott. Állítja, néhány gya­nús külsejű felnőtt lézengő gyerekekkel lopatja el a já­tékokat, majd nyalókával és cukorral „fizetnek" az alkalmi szarkáknak. Szom­baton saját maguk fogták meg a tolvajokat és megbí­zóikat, akiknek táskájában jó pár gyermekjáték volt már. Nekik sikerült vissza­szerezni az ellopott holmi­kat. Nagyobb rendőri fel­ügyelet kellene - állítja ol­vasónk, s egyben felhívja a vásárlók figyelmét is, ők is vigyázzanak értékeikre. Termálvíz. Lassan ten­geri kígyó kerekedik a Csongrádi sugárúti termál­vizes fűtés és melegvíz­szolgáltatás kapcsán. Többször is írtuk már, az ott lakók a vizet büdösnek találják, az ÁNTSZ viszont rendszeresen vizsgálja. Most K. Melinda a 475­469-ről azt kérdezi, miért csak a csőrendszerbe befo­lyó vizet vizsgálják, miért nem a csapokból kiömlőt? Olvasta, hogy a vezetéken áthaladó víz kiold bizonyos anyagokat a csőrendszer­ből. Tapasztalja viszont, hogy kisgyermeke bőre fo­lyamatosan hámlik, mióta termálvizet engednek a rendszerbe. Az ÁNTSZ azonban csak ezerforintos díj megfizetése mellett vizsgálja meg a csapból fo­lyó vizet. Olvasónk ezt nem tartja igazságosnak, hiszen nem ők kérték, hogy a szolgáltató termálvizet engedjen be a csőrendszer­be. Kártérítés? Petri Lász­ló a 323-985-ről édesanyja nevében sérelmezi, hogy egy budapesti, egyébként háromezer forintot érő kül­deménye elveszett, s a pos­ta csak a feladási díjat haj­landó kifizetni, pedig a le­vélként feladott csomag ajánlott volt. Most olyan kérdőívet küldtek ki olva­sónk édesanyjának, ame­lyen a kártérítési igényre vonatkozó rovatot eleve ki­húzták. Akkor minek fizeti az ügyfél az ajánlási díjat? - kérdezi olvasónk. Köszönet. Nem min­dennapi Szántó Istvánék története. Olvasónk a Re­tek utcán kerékpározva el­veszítette pénztárcáját. Egy fiatalember. Nyári Ferenc és felesége megtalálva azt, „kinyomozták" a lakcímet és visszavitték a pénztár­cát, amiben olvasónk egész havi fizetése benne volt. Karácsony előtt ez kész csoda! - állítja telefoná­lónk. Általunk is köszöni a becsületes fiatal párnak a segítséget. Más kátyúja. A Fonó­gyári úti villamosátjáró melletti gödör miatt nem érzi magát felelősnek a Szegedi Közlekedési Tár­saság. Az a kátyú nem az ő kátyúja, hanem a Közútke­zelő Kht.-é - kaptuk meg az illetékestől a választ egy múlt heti csörögös panasz­ra. Strucc. A vasárnap el­szabadult strucc gazdája köszöni a rendőröknek és a vadászoknak, amiért szak­szerűen befogták az állatot és haza is szállították. PANNON GSM »m» Jti élvtasl. • Bombavicc Minden hétre egy riadó Egy ára kényszerpihenő után folytatódott a tanítás a Radnótiban. (Fotó: Karnok Csaba) Szegeden átlagban egy hétre egy bomba­riadó jut, melyek közül a legtöbb az iskolákat sújtja. A rendőrség vi­szonylag kevés esetben tudja felderíteni a telefo­nálók kilétét, noha a törvény akár három évig terjedő börtönbün­tetést is kilátásba he­lyez. Hamarosan új be­rendezéssel bővül a rendári eszközpark, melytál komoly eredmé­nyeket várnak a nyomo­zók. Tegnap délelőtt tíz órakor egy fiatal hang gazdája hívta a Radnóti Miklós Gimnáziu­mot, s közölte: „Bomba fog robbanni az iskolában". Azonnal az ilyenkor szokott mederbe terelődött azt is­kola élete, s értesítették a rendőrséget, a tanulók pe­dig a Stefánia parkban le­vegőztek. A már rutinvizs­gálatnak mondható eljárás . megállapította, hogy nincs robbanószerkezet az épület­ben, így egy óra múlva foly­tatódhatott az oktatás. Gál Béla, a gimnázium igazgatója elmondta, hogy a Radnótiban utoljára nyolc hónapja történt hasonló eset, de tavaly egymás után több­ször is fenyegették azzal az intézményt, hogy a levegőbe repül. Az iskolában egyéb­ként tízig négy dolgozatot ír­tak a diákok, s a kimaradt egy órában pedig két osz­tályra várt volna hasonló megpróbáltatás. Már az is kiderült, hogy mindkét osz­tályból egy-egy diák hiány­zott, persze, ez még nem bi­zonyít semmit. Mindenesetre a jövő hét egyik napján nyolcadik órában pótolják a tanulók a mulasztásokat. A városi kapitányság bűnügyi osztályvezetőjétől, dr. Márton István alezre­destől megtudtuk, hogy álta­lában hetente egy bombaria­dó ügyében kell eljárniuk. Egy-egy ilyen vaklármára kapacitástól függően 3-4-6 rendőr száll ki. Az üzem­anyagárból, munkabérből, gépkocsihasználatból és egyéb tételekből összeálló bűnügyi költség alkalman­ként több tízezer forintra rúg. Ezt az összeget elkö­vetőre terhelheti a bíróság, amennyiben természetesen sikerül bíróság elé állítani a fenyegetőzőt, s be is bizo­nyosodik, hogy ő követte el a „közveszéllyel fenyege­tést". Utóbbi kifejezés ugyanis a bűncselekmény el­nevezése a Büntető Tör­vénykönyvben, korábban terrorcselekménynek minő­sült. A közveszéllyel fenye­getés két évig, ha a köznyu­galmat súlyosan zavatja, há­rom évig teijedő börtönbün­tetéssel sújtható. Márton alezredestől meg­tudtuk, hogy éppen ezekben a napokban szerelik be azt az új berendezést, amellyel sokkal hatékonyabban lép­hetnek fel a robbantással fe­nyegetőzők ellen. Ugyanak­kor már működik az a szá­mítógépes berendezés, amely kérésre a gyakrabban „bombariasztott" intézmé­nyek vonalait figyeli, s a hí­vás után azonnal a hívó nyo­mába erednek a rendőrök. Arató László Kedves Olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten Rafai Gáborral oszthatják meg. Újság­író munkatársunk hétköznap 8 és 10, vasár­nap 14 és 15 óra között várja hívásaikat a 06­20-432-663-as rádiótelefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső' olvasóink hirdetésben tehe­tik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról szóló bejelentésekel továbbra is közöljük telefonos rovatunk­ban. Hirdetésfelvétel 8 és 10 óra között a Sajtóházban. • Szegediek Marosvásárhelyen Társvárosi társalgások A kultúrpalota előtt - két MDF-es politikus, Balogh László és Mécs László között - Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere. (DM-fotó) Huszonnégy tagú sze­gedi küldöttség tett há­romnapos látogatást Ma­rosvásárhelyen. A cél az volt, hogy a már koráb­ban létrehozott társváro­si kapcsolatot szorosabb­ra fűzzék, s konkrét együttműködési formá­kat találjanak. A dele­gáció útja sikeresnek mondható, amit remél­hetőleg hamarosan szerződések, megállapo­dások is bizonyítanak majd. Marosvásárhely Erdély közepén, mintegy 500 kilo­méterre fekszik Szegedtől. Nagysága, népessége hasonló a Tisza-parti városhoz, s mindkét település térségének tudományos, kulturális és gazdasági központja. Szegedi politikusok, élükön dr. Mécs László, MDF-es városatyával már évek óta kiemelt je­lentőséget tulajdonítanak a marosvásárhelyi kapcsolat­nak. A két város orvosegye­teme között már működik a kapcsolat, de várhatóan ha­marosan újabb intézmények lépnek szoros együttműkö­désre. Legalábbis ez volt a célja annak népes a szegedi delegációnak, amely a né­hány hónappal ezelőtt aláírt társvárosi szerződés egyes pontjainak igyekezett konkrét formát találni. A küldöttség tagjai között egyenlő arány­ban voltak gazdasági és kul­turális szakemberek, s ennek megfelelően a vásárhelyiek is összeállították saját „kez­dőcsapatukat", akikkel a ma­gyarországiak több fordulós tárgyalásokat folytattak. A vendégeket Marosvá­sárhely Polgármesteri Hiva­talában a város polgármeste­re, Fodor Imre fogadta meleg szavakkal. A város első em­bere szólt arról, hogy Szege­det és Marosvásárhelyet a kezdetektől a Maros és a só kötötte össze, s a szegediek egy marosvásárhelyi kutató segítségével tudták meg, hogy a Maros 1450 méterrel hosszabb, mint gondolták. Ugyancsak közös vonás, hogy a két város egyeteme egy tőről fakad: a nagy múltú kolozsvári egyetem volt a kö­zös ős. Fodor Imre köszöne­tét fejezte ki a szegedieknek azért, mert bár Szeged a köz­vezetlen szomszédságában található térségekkel épít ki regionáis kapcsolatokat, mégis elfogadták társnak a messzebb található Marosvá­sárhelyet is. Növeli a gesztus értékét - így a polgármester -, hogy a szögedi rátartiságot is áttörte a kapcsolatra való igény. Ezt követően nem ke­vés büszkeséggel szólt váro­sáról Fodor Imre. Elmondta, hogy három állami egyetem működik náluk, hogy törté­nelme során számtalanszor bizonyította a város hűségét és haladó szellemiségét, s bi­zony néha rosszul esik nekik, amikor őket tanítják európai­ságra. A kölcsönös bemutatkozás után immár valóban az érde­mi munkára kerülhetett sor. A szegedi és a vásárhelyi partnerek vagy tárgyalóasz­talhoz ültek, vagy „terepre" indultak, s megvitatták az el­képzeléseiket a lehetséges közös munkáról. Még el kell telnie néhány hónapnak ah­hoz, hogy az eredményről pontosabb képet alkothas­sunk, de néhány ígéretes megbeszélésről, részmegál­lapodásról szót kell ejteni. A szegedi küldöttség szorgal­mazta a marosvásárhelyi gaz­dasági vezetőknek egy olyan iroda létrehozását, amely ál­landó adatbázissal segítené a szegedi és a vásárhelyi vál­lalkozók közötti kapcsolatfel­vételt. Az iroda működtetésé­ben nagy szerepe lenne a Du­na-Tisza Reginális Fejleszté­si Kft.-nek, amelyet vezetője, Németh Mihály képviselt. Je­nei Ferenc képviselő felve­tette, s megvalósítható le­hetőségként merült fel egy Trieszt-Szeged-Marosvásár­hely légihíd létrehozása. Ra­dics János, a Szegedi Közle­kedési Kft. Közönségkapcso­latok Irodájának vezetője ko­rábbi tárgyalásait folytatva a Telpark rendszer közös hasz­nosítására vonatkozó elkép­zeléseit ismertette az illetéke­sekkel. Marosvásárhely szá­mára hatalmas forgalma mi­att nagy nehézségeket jelent a parkolás, s nem kizárt, hogy januárban már szerző­dést is aláírnak a közös működtetésről. Nagy nehéz­ségeket jelentett ugyanakkor, s komoly aggályokra adott okot az informatika kezdetle­ges szintje. Magyarországon már elképzelhetetlen egy in­tézmény, vállalat működése számítógéppark nélkül, Ma­rosvásárhelyen azonban úgy tűnt, ez még luxuscikknek számít. Érvényes volt ez a városi apparátus munkájára, vagy az idegenforgalmi szer­vezésre egyaránt. Holott utóbbi fellendítése valóban gyümölcsöző lenne mindkét város polgárai számára, hi­szen a két város elérhető tá­volságban van, s minden bi­zonnyal valamennyi szegedi számára maradandó élményt jelentene egy Marosvásárhe­lyen, vagy lenyűgözően szép környezetében eltöltött egy hét. A kulturális kapcsolatok közül meg kell említeni, hogy a két város színháza is keresi az együttműködési le­hetőségeket, a szegedi kép­zőművészek betekintés nyer­tek az erdélyi kollégák mun­kájába, s a delegáció képet kaphatott arról, hogy Maros­vásárhelyen milyen pezsgő kulturális élet folyik. A kö­zös programok lehetőségének jegyében lapunk felvette a kapcsolatot a 22 ezres pél­dányszámú, helyi magyar na­pilap, a Népújság szer­kesztőségével. A most megkezdett tár­gyalások természetesen foly­tatódnak. Jövő év tavaszán egy marosvásárhelyi küldött­ség érkezik Szegedre, s a cél akkorra sem változik: a társ­városi kapcsolatot el kell mé­lyíteni, a két város polgárait arra kell biztatni, hogy keres­sék egymással az ismerkedés lehetőségét, a pénzemberek­nek pedig a tőke közös működtetésének útját kell meglelniük - mindkét fél gyarapodására. Arató László

Next

/
Thumbnails
Contents