Délmagyarország, 1997. december (87. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-09 / 287. szám

KEDD, 1997. DEC. 9. BELFÖLD 3 röviden Jean Chrétien levele • Budapest (MTI) Jean Chrétien, Kanada kormányfője levélben gratu­lált Horn Gyula miniszterel­nöknek ahhoz, hogy a ma­gyar állampolgárok - a no­vember 16-i népszavazáson ­egyértelműen hazánk NATO­csatlakozása mellett foglaltak állást. A kanadai miniszterel­nök levelében leszögezi: a csatlakozási tárgyalások gyors lezárulása azt mutatja, hogy Magyarországon átfogó reformok zajlottak le. Jean Chrétien reményét fejezi ki, hogy a közeljövőben Kana­dában üdvözölheti Horn Gyula miniszterelnököt: Együttműködés Türingiával • Budapest (MTI) Magyarország és Türingia Szabadállam a közbiztonság megőrzése és a közigazgatás fejlesztése érdekében a jövőben bővíti együttműkö­dését a tűz- és a katasztrófa­védelem. a rendőrség, a köz­igazgatás, a menekültügy és a migráció, továbbá az adat­védelem és a statisztika terü­letén. Erről hétfőn írt alá megállapodást Budapesten Kuncze Gábor belügymi­niszter és kollégája, Richárd Dewes. A két ország kölcsö­nösen elősegíti a módszerek, a tapasztalatok, a szakanya­gok és a szakértők cseréjét, a közös konzultációkat, illetve lehetővé teszik a kölcsönös részvévételt a képzéseken, valamint a gyakorlatokon. Térkép a szennyezett területekről • Budapest (MTI) Részletes térkép, informá­ciós adattár készül 2002-ig az ország ipari, mezőgazda­sági kommunális katonai anyagokkal szennyezett terü­leteiről. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz­térium becslései szerint több tízezerre tehető a gyakran veszélyes anyagokkal szeny­nyezett egykori vagy ma is használt telephelyek, létesít­mények száma. Ugyancsak becslés, hogy még a részle­ges tisztításhoz is — 1996-os árakon - 500 milliárd forint­ra lenne szükség. A felmérés és a megkezdett kárelhárítás tapasztalatait a hétfőn Buda­pesten kezdődött konferenci­án összegzik. Katonát gyanúsítanak • Szolnok (MTI) Szombatról vasárnapra virradó éjszaka húsz perccel tettének elkövetése után a rendőrség elfogta azt a fiatal­embert, aki Szolnokon fegy­verrel a kezében napi bevéte­lének átadásra kényszerített egy taxist. Az utas, amikor pisztolyt szegezett a taxisra, az átadott neki hatezer forin­tot. Ezt követően a rabló ki­szállt, a taxis azonban az előzetes fenyegetés ellenére követte és szemmel tartotta időközben odaérkezett kollé­gáival együtt. A fiatalembert végül az értesített szolnoki rendőrök vették őrizetbe. Az ügyben a rendőrség nem adott tájékoztatást, mert meg nem erősített információk szerint a rabló szerződéses katona, így az esetet a Jász­Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálja majd. Hajrá a lakástakarékokban Megfogják a forintokat r\ m * *" Divat a tetőtér. Több szerződés tesz ki egy lakást? (Fotó: Miskolczi Róbert) Senki semmiről sincs lekésve, hiszen a jövő­ben is bárki bármilyen időpontban köthet la­kás-takarékpénztárak­kal szerződést. Mégis, mint a pályán, nekiló­dultak a versenyzők, és a célegyenesben, de­cember 31-ig szeretnék aláírni a szándéknyilat­kozatokat. Ennek oka: csak az idén megkötött szerződések esetében él a csalogató 40 százalé­kos állami támogatás. A Providencia Rt. ügyfél­terében, a Széchenyi téren a hétvégén megtartott nyílt na­pon 1800-an fordultak meg - tudtuk meg dr. Kutri La­jostól, a Lakáskassza Rt. Dél-Alföldi Igazgatósága igazgatásvezetőjétől. (Mint köztudott, a Lakáskassza Rt. egyik tulajdonosa a Provi­dencia.) Ekkora ügyfélforga­lom mellett szerződéseket nemigen köthettek a munka­társak, de ezen a szombaton nem is ez volt a cél. Hanem a pontos tájékoztatás, vagyis annak elmagyarázása, mit jelent forintban, ha valaki le­marad a csak az idén érvé­nyes 40 százalékos állami támogatásról. Az év végi hajrá mindhá­rom lakástakarékpénztárban érezteti a hatását. Nem cso­da, óriási propaganda előzte meg a pénztárak indulását. A csak az idei szerződésekre érvényes rendkívüli állami támogatás leegyszerűsítve annyit jelent, hogy amennyi­ben egy szerződésben valaki a maximális havi 7500 forin­tos részletet vállalja, akkor az állam minden hónapban plusz 2500-at tesz hozzá. És ez így történik még 12 hóna­pon keresztül. Aki viszont januárban köt lakástakarékpénztárral szerződést, annak már a ma­ximális összeg havonta 10 ezer forint, állam bácsi nél­kül. Plusz megkaphatja még a maximum 36 ezer forintos állami támogatást (ami az idei szerződőknek is jár), vagyis a tizenkétszer 10 ezer forintnak a 30 százalékát. A Lakáskassza Rt. külön­ben nemrégiben felmérést készített, mert kíváncsi volt rá, ki milyen okból takaré­koskodik. Mint kiderült, csaknem ugyanannyian gon­dolkodnak új lakás vételé­ben, mint felújításban - bár ez utóbbiak csapata egy szá­zalékkal megelőzi a vásárló­két. A fiatalok családonként egy, az idősebbek általában két szerződést is kötnek, a gyermekek számának függ­vényében. Kelet-Magyaror­szágra az a jellemző, hogy az ügyefelek inkább több szerződést vállalnak alacso­nyabb összegekkel. A szo­ciológusok bizonyára elgon­dolkodnak még ezeken az adatokon, mint ahogy azon is, miért jellemzőbb a csalá­dokra a hosszabb távú meg­takarítás szándéka. Azonnali hitelfelvétellel kevesebben szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Fekete Klára e Budapest (MTI) Az MSZP és az SZDSZ arra törekszik, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a vitás kérdésekben - erről ál­lapodtak meg a kormánypár­tok vezetői a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülé­sén. Mintegy háromórás ta­nácskozás után Szekeres Im­re szocialista frakcióvezető által ismertetett állásfoglalás értelmében a nyilvánosság helyett zajló viták helyett szakmai egyeztetések várha­tóak a nézetkülönbségekről, • Nyilvános vita helyett szakmai egyeztetések Koalíciós ügyek így Bős ügyében is. Szeke­res elmondása szerint a KET-Ulés nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy Nemcsók János rendelke­zett-e a kormánykabinet fel­hatalmazásával a kétgátas ja­vaslattal kapcsolatban. Szent-Iványi István szabad­demokrata frakcióvezető ­aki egyébként „nyílt és őszinte hangvételűnek" minősítette a megbeszélését - úgy nyilatkozott: pártja az intézményi, nem pedig a személyi garanciákat tartja fontosnak a bősí tárgyaláso­kon, így nem vetődött fel Nemcsók esetleges visszahí­vásának gondolata. A KBI­nek juttatandó 1,7 milliárd forintos támogatásra vonat­kozóan nem készül módosító javaslat a költségvetés keddi zárószavazására, a kormány­nak viszont lehet mozgástere ezen a téren - derült ki az el­mondottakból. Az állásfog­lalás azt is tartalmazza, hogy a két párt önállóan, saját ér­tékrendjének megfelelően készül a választásokra, nem kívánnak viszont kampányt folytatni egymás ellen. Szövetség a Duna rehabilitációjáért Budapest (MTI) A nyugati országha­tártól a budapesti agglo­merációig húzódó Duna­szakasz mentén fekvő 48 település szövetséget hozott létre a Duna re­habilitációjára, közvetle­nül érintett, hozzá­vetőleg kétmilliónyi la­kosság érdekeinek vé­delmére - erről kötöttek megállapodást a telepü­lések polgármesterei hétfőn Budapesten. Az ülésen Nemcsók János államtitkár, a kormány által a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében a tárgyalásokkal megbízott delegáció ve­zetője kifejtette: a Hágai Nemzetközi Bíróság arra kö­telezte Magyarországot és Szlovákiát, hogy fél éven belül egyezzenek meg a ví­zierőmű kérdésében. A ma­gyar álláspont kialakításához most kell az összhangot megteremteni a nemzet, a környezetvédelem és a helyi lakosság érdekei között, ezért javasolta a szövetség­nek, hogy dolgozzanak ki egységes regionális tervet a Duna-rehabilitációval kap­csolatos és általuk fontosnak tartott árvízvédelmi, partren­dezési, vízgazdálkodási, táj­védelmi és egyéb szakmai feladatokra, s ezeket a szem­pontokat, elgondolásokat a szlovák féllel folytatott tár­gyalások során a delegáció figyelembe veszi. Ugyanak­kor az államtitkár jogosnak tartotta azokat a felvetése­ket, amely szerint a dunai ví­zierőmű építése, és a folyó elterelése miatt keletkezett környezeti károk következ­tében indokolt a térséget a hátrányos helyzetű régiók közé sorolni, így mód nyíl­hat a fejlesztésekre kiírt kü­lönféle pályázati pénzek el­nyerésére. Nemcsók János egyúttal meghívta a szövet­ség képviselőit, vegyenek részt a magyar-szlovák tár­gyalások előkészítésének szakmai vitáiban. A szövet­ség részéről Fehér Károlyné, Dömös polgármestere törté­nelmi pillanatnak nevezte a lehetőséget, hogy negyven évnyi kényszerű hallgatás után most végre az érintett régió polgárai is érvényesít­hetik érdekeiket. Lényegé­ben 1964 óta húzódik a Bős­Nagymaros vízierőmű építés ügye, ám a döntésekbe a helybélieknek sosem volt beleszólásuk, viszont a beru­házásra való hivatkozással vonták meg tőlük időről időre a fejlesztés lehetősé­gét, s a kompenzálásra be­ígért árvízvédelmi és más építési munkák egy része máig sem készült el. Benko­vics László, Pilismarót pol­gármestere ironikusan az „ígéret földjének" nevezte a települést, ahol évtizedek óta a lakosságnak csak kára származott a vízierőmű épí­tésből, s ennek fejében a ki­látásba helyezett beruházá­sok sorra elmaradtak. Töb­ben felvetették, hogy hiá­nyoznak a szövetség műkö­désének anyagi feltételei, mások, mint Rutkai Róbert, a Pest megyei önkormányzat elnök-helyettese a hágai bí­róság álláspontjának egysé­ges értelmezésére szólította fel a szövetség tagjait, hogy ennek alapján készülhessen el a regionális terv. A tanácskozáson megálla­podtak közös bizottság felál­lításáról, amely a szövetség érdekeit közvetíti a Duna-re­habilitáció koncepciójának összeállításához. jegyzet Dunának, régiónak egy a hangja? A kkor miért csak most alakulhatott meg a 48 Duna menti település érdekszövetsége? Mit jelent, hogy most megtörténhetett, aminek normális körülmények között már 1964-ben, a Bős-Nagymaros-idea megfoga­násakor meg kellett volna történnie? Azt jelenti-e, hogy politikai ügyből lassan-lassan szakmai problémává vá­lik a bősi erőmű és összes következménye? Vagy épp el­lenkezőleg, a sok kis lokalitás sokszálú politikai elgon­dolását is bekapcsolva, most fog csak igazán összegű bancolódni minden? így is bizonyítva a Hágai Nemzet­közi Bíróságnak, a szlovák félnek, magunknak, vala­mint az összes érdeklődőnek, hogy a Duna-kérdésre ma már nem lehet elfogadható választ adni. A kártyákba valószínűleg az se lát bele, aki a kezében tartja őket: magyar oldalról Nemcsók János, szlovák oldalról pedig régi ismerősünk, Julius Binder. Csak látszólag poén ez a mondat. Szárazabban úgy lehet ugyanezt elmondani, hogy a két vezérképviselő még sose fejtette ki pontosan, hogy milyen megoldást látna szívesen. A legkülönfé­lébb ötletek és ellenötletek röpködnek a határ fölött. Binder „mindent" akar, Nemcsók pedig azt variálja, hogyan lehetne abból a „mindenből" - a mi érdekeink­nek megfelelően - elvonni valamit, rss akkor most jönnek a 48-ak, a maguk helyi, falu­JUJ közi érdekeivel. Olyan települések emberei, mint például Pilismarót, ahol az évtizedek óta húzódó „bősi ügyintézés" következtében kiadott építési tilalom elle­nére egy egész üdülőtelep épült a parton. A nagymarosi építkezés leállításakor az üdülők, hétvégi házak, favi­tyillók megkapták a fennmaradási engedélyt... Mi lesz velük, ha újraindulnak a dolgok? A helyi politika csu­pa ilyen régi idegességekből összefont érdekek szerint alakult ki. És akkor beszorítani e települések polgár­mestereit a két nagy tárgyaló közé? Segíteni fogják a végkifejletet vagy akadályozni? • Miskolci Deszka-templom Régóta készült a gyújtogató • Miskolc (MTI) A miskolci Deszka­templom felgyújtója már régóta készül arra, hogy valami különleges tettet elkövesen. a 28 éves fér­fi december 1-jétöl gyűjti a gyúlékony oldószere­ket, ugyanis akkor hatá­rozta el, hogy a lakásá­hoz közel esö, fából épült műemléktemplo­mot fogja felgyújtani; ki­jelölte a napot is: a de­cember 3-ról 4-re virradó éjszakát. Az összegyűlt oldószere­ket, valamint szintén oldó­szerrel átitatott ruhaneműket a templommal szomszédos ­vele együtt körbekerített - te­mető kerítésén átmászva az épület déli-délnyugati falá­hoz vitte, majd éjjel kettő óra 15 perckor meggyújtotta. Nem haza, hanem a miskolci Tiszai Pályaudvarra ment, onnan egy barátjához Buda­pestre utazott; neki nem árul­ta el, hogy mit követett el Miskolcon. Az esti órákban visszautazott lakóhelyére családjához, természetesen velük sem közölte a templom felgyújtását. Körülbelül ennyit tudhat­tak meg az érdeklődő újság­írók hétfőn délelőtt a Borsod­Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon tar­tott sajtótájékoztatón a mis­kolci Deszka-templom fel­gyújtójáról, akit szombaton délelőtt 11 órakor vett őrizet­be a rendőrség. Berta László ezredes, megyei rendőrfőka­pitány, Tergalecz Ferenc ez­redes, bűnügyi igazgató és Hermán Endre őrnagy, a nyomozás vezetője külön hangsúlyozták, hogy a férfi­nak családja, gyermekei van­nak, éppen a család megvé­dése érdekében nem akarnak olyan adatokat közölni a gya­núsítottról, amely alapján fel­ismerik őket. A rendőrtisztek elmondták, hogy az első jel­zés csütörtök hajnalban kettő óra 46 perckor érkezett a rendőrségre egy, a közelben lakó hölgytől, aki az ablakon át tüzet látott felvillani a te­metőből a templom mellett. Mire a rendőrökkel a telefon­beszélgetést befejezte, már hatalmas lángok törtek fel a templom oldalánál. Később a szakértők megállapították, hogy másodpercenként 8 mé­teres sebességgel terjedt a tűz, így ha lett volna is bekö­tött füst- illetve tűzjelző be­rendezés, akkor sem érhettek volna korábban a helyszínre a tűzoltók. Már az oltáskor nyilván­valóvá vált, hogy gyújtogatás történt, ezért vette át az ügy vizsgálatát a rendőrség. Lis­tájukon több gyanúsított is szerepelt, végül az döntött a valódi tettes kiválasztásakor, hogy a rendőrség felhívására értékelhető bejelentést tett egy miskolci állampolgár a gyújtogató személyéről. Neki különben kedden átadják a nyomravezetőnek díjként fe­lajánlott fél millió forintot. Mint elhangzott: értékelhető tárgyi bizonyítékok és tanú­vallomások állnak a rendőr­ség rendelkezésére, olyanok amelyek a beismerő vallomá­son túl is kétségtelenné teszik az elkövető személyazonos­ságát. A tettest elmeszak­értők is kihallgatják.

Next

/
Thumbnails
Contents