Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-07 / 260. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 1997. Nov. 7. • Magyar Lászlóra emlékeztek Öttömösröl Afrikába Utcaavatás: a hordót dr. Géczi József (balról) is gurítja. (Fotó: Karnok Csaba) MA SZEMŐK ÁRPÁD, a 22es választókerület (Új-Rókus) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a Garam utcai óvodában. JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától, a Római krt. 31 .szám alatti irodaházban. AZ MDF szegedi szervezete december 12-én autóbuszt indft Budapestre, dr. Antall József néhai miniszterelnök elhunyta évfordulóján. Érdeklődni lehet a 32441 l-es telefonon. Kitekintő - holnap! • Munkatársunktól Péntekenként rendszeresen jelentkező oldalunk, a Szeged környékére kiemelt figyelmet fordító Kitekintő, anyagtorlódás miatt, nem ma, hanem holnap, szombaton jelenik meg. Olvasóink megértését kérjük. Régi vonalon a busz • Munkatársunktól A Tisza Volán Rt. megszüntette a forgalom elterelését a Derkovits fasoron. Ezért a 60-as jelzésű autóbusz ismét az eredeti útvonalon közlekedik. Tegnap Öttömösön Magyar Lászlóra, a neves Afrika-kutatóra és világutazóra emlékeztek. A község lakóit egész napos programok várták. Megkoszorúzták a világutazó kopjafáját, felavatták a róla elnevezett utcát és a közösségházban kiállítás nyílt helyi és szegedi festőművészek alkotásaiból. A program délelőtt tíz órakor kezdődött Bata Ferenc polgármester ünnepélyes megnyitójával. Dr. Krizsán László Afrika-kutató emlékezett meg híres kollégájáról. A szabadkai származású Magyar család úgy kapcsolódik a településhez, hogy Magyar Imrének. László apjának az volt a kívánsága, ha meghal, az öttömösi fenyőfák alatt temessék el. A közönség először láthatta Palotás Mária festőművésznek a kutatóról készített alkotását. A község vezetői és a helyi általános iskola diákjai a Magyar család sírhelyéhez vonultak, hogy koszorúzzanak. A világutazó kopjafájánál, amely a szegedi Hemmert János festőművész alkotása, Tóth Csápek Ágnes általános iskolai tanár mondott köszöntőt. Utána dr. Géczi József országgyűlési képviselő, dr. Krizsán László az MTA munkatársa, Bata Ferenc polgármester és az ország három, Magyar Lászlóról elnevezett iskolájának igazgatója megkoszorúzta a kutató síremlékét. A koszorúzást követően átadták a Magyar László utcát. Dr. Géczi József országgyűlési képviselő és segítői végiggurítottak egy söröshordót az új utcán - a régi hagyományhoz híven. Az utcában 32 építési telek van, ebből négyen áll egy-egy családi ház. A körülbelül 460 méter hosszú út aszfaltozása 6,1 millió forintba került - mondotta rövid beszédében Bata Ferenc polgármester. Dr. Géczi átvágta a nemzetiszínű szalagot, s a lakók birtokba vették új utcájukat. A hordóból kétszáz korsónyi sört csapoltak, amit szétosztottak az ünnepség résztvevői között. A közösségházban a szegedi Szépmíves Céh festményeit tekinthették meg az érdeklődők. A tárlatot Nagy Károly ügyvezető nyitotta meg. A nap eseményeit a helyi Magyar László Általános Iskola diákjainak akadályversenye zárta. K. T. miről írt a DM? • 75 éve Gondolatok Petőfi körül Majdnem pontosan ugyanakkor, mikor a Segesvárról száműzött Petőfi szobrot állították fel Félegyházán, a hivatalos Magyarország élénk részvétlenségének közepette, olvashattuk az erdélyi magyar újságokban, hogy egy kolozsvári könyvkiadó öt kötetben kiadta Petőfi összes munkáit az elszakított területek magyarsága számára. A meszes hegyén keresztül, ahol az európaivá vedlett magyarság, a kultúra védelmében az első nagy harcait vívta a keleti barbársággal, lélekben üdvözletünket küldjük annak a magyar testvérnek, akinek a lelkéből a gondolat fakadt. (1922) • 50 éve Novemberben sem lesz kukoricás kenyér Szegeden A közellátási minisztérium november hónapra a szegedi 90475 ellátatlan részére 66 vagon és 10 mázsa kenyérgabonát utalt ki. A kenyér keverési aránya a miniszteri rendelet szerint harminc százalék búza, negyven százalék rozs és harminc százalék kukorica. Azonban amennyiben megfelelő mennyiségű kukorica nem állna a sütödék rendelkezésre, akkor ez ár?

iával könnyen pótolható, gy Szegeden továbbra sem lesz kukoricás kenyér. (1947) • 25 éve Az ellátás érdekében A megye lakosságának ellátása érdekében felelősségteljes lépéseket tettek a megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Nem régiben elkészült öt szakosított sertéstelep, kilenc pedig már részlegesen üzemel. A legutóbbi felmérések szerint az üzemelő telepeken összesen 7120 olyan tenyészkoca, illetve kocasüldő van, ami megfelel az elvárásnak. A megye húsellátási kapacitásának jövőjét az előrelátó tervek úgy határozzák meg, hogy 1971 és 1975 között hetven ezerrel növekszik a sertések száma. (1972) Bíznak Nemcsókban Adjon eqy (ét Sittednek! Intrr-Európa Bank Rt. 1110040.1 184550580200006 • Budapest (MTI) A bősi kormánydelegáció összetételével, tárgyalási felhatalmazásával foglalkozott csütörtöki ülésén a kormány - közölte Kiss Elemér kormányszóvivő, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a tanácskozást követő sajtótájékoztatón. Elmondta: a kabinet döntése alapján a küldöttségnek az 1977-es szerződés célkitűzéseit, illetve a hágai bíróság ajánlásait kell figyelembe vennie. - A Nemcsók János politikai államtitkár által vezetett delegációban helyettes államtitkári szinten képviselteti magát az Igazságügyi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, valamint a Külügy- és a Pénzügyminisztérium. Az ipari tárcát főosztályvezető képviseli és a testületben helyet kap a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke is. A tárgyalásokat kibővített kormánykabinet kíséri majd figyelemmel: a miniszterelnök vezette grémiumba tehát a rendes tagokon - belügy-, pénzügy-, külügyminiszter - meghívást kap a környezetvédelmi és a vízügyi tárca vezetője, valamint Nemcsók János. A kormányülésen egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a kabinet kötelezettséget vállal arra, hogy 1999. január 1-től teljes egészében hatályba lép a fegyveres testületek dolgozóinak illetménytáblája. T-Hús Nagyker ajánlata! Márton-napi libacombvásár! Libacomb 685 Ft Tyúk, kakas 300 Ft Csirkecomb 423 Ft Libaháj 140 Ft Marhalábszár 590 Ft Az árak az áfát tartalmazzák! Magánszemélyeket tételenként 5 kg feletti mennyiségtől szolgálunk ki! Nyitva tartás: K-P.: 6-14, Szo.: 6-12. Tel.: 444-259 Szabad sajtó u. 29. Dlusztus Imre Barcs Sándor 1989. június 10. - Édesapád tanárember. A Barcsok korábban mivel foglalkoztak? - Az őseim szepességi cfpszerek, a XI. században települtek Magyarországra. A férfiak aranyművesek voltak, később evangélikus papok. Mivel II. István biztosította a teljes önrendelkezést a szepességi németeknek, ezek ragaszkodó, hűséges magyarbarátokká váltak, bár alig beszéltek magyarul. Nagyapám nem ismerte a magyar helyesírást, dédapám pedig csak néhány szót beszélt magyarul. - Amikor te megszülettél, édesapád a szegedi felsőkereskedelmiben tanított. - Igen, apám hat évig dolgozott Szegeden, és amikor én hároméves voltam, akkor költöztünk tovább, s amikor a határokat a lehető legrosszabb helyeken húzták meg, mi nagyváradi román állampolgárok lettünk. Apám baloldali volt, diszponálta magát az őszirózsás forradalomban, s mint iskolai bizalmi a kommün alatt is. Ezért várható volt a megtorlás. Apám épp ekkor örökölt egy tanyát tlz hold földdel: hét hold szőlő, a többi gyümölcsös. Elhatározta, hogy elvonul a világtól és gazdálkodni fog. Rengeteg szakkönyvet vásárolt és úgy gondolta, a földből és tudásából fogunk megélni. Édesapám rendkívüli képességű ember volt - magyar-német-francia szakos tanár -, aki nyolc nyelvet tudott, minden érdekelte, kitűnő memóriáját 99 éves koráig meg tudta őrizni. Az MTI dokumentációjában, ha valamit végképp nem találtak, akkor fölhívták az öreg Barcsot, aki ha nem is adott mindig pontos választ, de legalább megadta a forrást. Szóval, 99 évesen leesett az ágyról, combnyaktörést szenvedett, műteni kellett és abba halt bele. - Úgy érzem, azt akarod mondani, hogy édesapád inkább a szellem embere volt. - Fogalmazhatunk úgy is, hogy a kétkezi munkában abszolút antitalentumnak bizonyult. A pénzzel való bánásban is. Állandóan pénzzavarban volt, tele adóssággal. - Román vagy magyar iskolábajártál? - Természetesen magyarba. 1925-ben azonban, amikor a földrajz és történelem oktatását átállították románra a magyar tagozatokon, és bevezették román nyelven az alkotmányjogot is, amit még magyarul sem igen értettem volna meg, nemhogy románul, Pestre költöztem. Nagyapámnak volt itt egy kis ecetüzeme, két emberrel dolgozott, magához vett. Különbözetit tettem, és ugyanabban a Thököly úti felsőkereskedelmiben folytattam tanulmányaimat, ahol korábban édesapám tanított. - Mondtad, hogy édesapád szabadkőműves volt. Melyik politikai áramlathoz állt legközelebb? - A felszabadulás után belépett a szociáldemokrata pártba. Az oroszok kivitték a pincéből, és megtették Bihar megye „gubernátorának" (főispánnak). Amikor a román impérium bekövetkezett, akkor leváltották, majd a magyar iskola megszűntéig, 1948-49-ig az ottani kereskedelmi igazgatója lett. Azután települtek át anyámmal Budapestre. (III. rész) - Volt hely ebben a lakásban? - Volt. - Ez magántulajdon? - Nem, az államé. - Mikor kaptad? - 1945-ben. - Kié volt korábban? - A nagynénémé, aki német emberhez ment feleségül. Német nagybátyám, aki jóllehet náciellenes volt, úgy érezte, nem célszerű bevárni a szovjet hadsereget. Jól érezte. - Mi volt a foglalkozása? - Jelentéktelen könyvelő volt, de ez akkor nem számított. Német volt. - Ti is német származásúak vagytok. Nem keresett meg a Volksbund? - Elmondom a történetemet. Az egyetemen volt egy csodálatos gazdaságföldrajz tanárom. Teleki Pál. Úgy ismerkedtünk meg, hogy teljesen véletlenül engem kért meg arra, hogy egy egyetemi papírt elintézzek, s amikor visszavittem, beszélgettünk egy kicsit. A következő találkozásunk előzménye az volt, hogy az egyetem legnagyobb előadótermében, az órája alatt egy szőke fiatalember elkezdett agitálni. Teleki előadásait a fűrészpor szárazságához tudom hasonlítani, de a professzor olyan mérhetetlenül okos volt, hogy mindkét fülemet hegyeztem. Nagyon idegesített ez az ismeretlen kolléga a jobbomon, aki arról akart meggyőzni, hogy én német vagyok, lépjek be tehát a Volksbund diákszervezetébe. Rendkívül agresszív volt, megfenyegetett, amikor nemet mondtam. Annyira feldühödtem, hogy óra után azonnal bementem a tanári szobába, Telekihez. - A kegyelmes úrral könnyű volt beszélni? - Be kellett jelentkezni a titkáránál. Én is ezt tettem, bár én professzor úrnak tituláltam és így is szólítottam meg. Szóval, bejött az öreg, és elmondtam panaszomat. Láthatóan indulatba jött. Rám parancsolt: „Most azonnal menjen be a rektorhoz és jelentse neki az esetet. Én pedig felhatalmazom önt, hogy az összes német nyelvű kollégájával, akivel csak találkozik, közölje: ha hasonló atrocitásban lesz részük, álljanak föl előadásom közben, és ott a helyszínen tegyenek panaszt!" - Ennyit a Volksbundról. No de ennek volt egy ellenszervezete, a kulturális szövetség, amely magyar-német együttélést, kulturális asszimilációt és olykor legitimista programot hirdetett. Velük nem kerültél kapcsolatba? - Ismertem és becsültem Gratz Gusztávot és szervezetét, de meg se fordult a fejemben, hogy csatlakozzak hozzá. - Miért? - Mert én magyar vagyok. - Rád mennyire hatott, hogy akkor, az irredentizmus uralmakor számon tartották az emberek származását? - Én azt időben és alaposan megtanultam Romániában, hogy ne tartsam fontosnak: ki a kisebbségi és ki a nemzetállam saija. Azt sohasem felejtem el, hogy amikor bezáratták a premontrei gimnáziumot, ahová én is jártam, s a nagy hóesésben szuronyos román katonák állták el az utunkat, akkor apám sírt... és (susog a szalag, Barcs hangja remeg, könnyeivel küszködik)... hát ezt te nem tudod átélni... Szóval, Nagyváradon akkor a lakosság 95 százaléka magyar volt. A mi utcánkban lakott német, francia, zsidó, de román egy sem. Aznap este azonban román barátaink jöttek a lakásunkra, és fölháborodva tárgyalták a premontrei gimnázium bezárását. A váradi románok vigasztalták apámat. - Mi lett a gimnáziummal? - Megszűnt iskola lenni, s azután mi a Gozsdu líceumba kerültünk, ahová délelőtt románok jártak, délután magyarok. - Ennek van valami köze Gozsdu Elekhez, a román-magyar novellistához? - Nem, ez egy másik Gozsdu, Emánuel, magyarul Manó. De ugyanolyan becsületes és tisztességes román ember volt, mint Elek. (Folytatjuk.)