Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 6. BŰNÜGYEK 7 Születőben a bírósági hatalom A napokban választották meg a magyar bíróságok új, önálló csúcsszervét, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT), amely december 1-jétöl kezdi meg hivatalosan a működését. A nem csupán szakmai irányító szereppel felruházott testületnek tagja lett dr. Fedor Attila, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezetője is. Vele beszélgettünk az új szervezet munkájáról, hatásköréről, arról, hogy milyen módon fogják irányítani a bíróságok tevékenységét. Az eddigi gyakorlattól eltérően a jövőben nem az Igazságügyi Minisztérium dönt majd a bíróságokat érintő sorskérdésekben, hanem az igazságszolgáltatási tanács. A 15 tagú testületbe a 25 jelölt közül 9 bírót választottak, közöttük dr. Fedor Attilát, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezetőjét. • Milyen céllal hozták létre a hivatalosan november közepén megalakuló, december 1jétől „munkába álló" Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot? - A bíróságok külső igazgatását, irányítását eddig az Igazságügyi Minisztérium és a miniszter látta el - magyarázta dr. Fedor Attila. - Az Országos Bírói Tanácsnak - amely megszűnt az OIT létrejöttével korlátozott volt a jogköre, a költségvetés kérdéseiben egyetértési jogot ruháztak rá, egyébként pedig véleményezhetett. Az alkotmány is hangsúlyozza, hogy a bíróságoknak önálló hatalmi ágat kell képviselniük. Eddig tulajdonképpen a végrehajtói hatalom egyik tagja, az Igazságügyi Minisztérium felügyelte a bíróságot, tehát igazából nem beszélhettünk önálló bírói hatalomról. Ez a tanács tényleg teljes jogkörrel rendelkezik a bíróságok irányításában. • A kinevezésektől a költségvetés felosztásáig? - Pontosan. Dönt az ítélőtáblák, a megyei bíróságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek, kollégiumvezetőinek személyéről, fegyelmi jogkört gyakorol felettük. A tanács ellenőrzi a vezetők igazgatási tevékenységét. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A pályázatok felterjesztése azonban a testülethez tartozik. Kötelező pályázat lesz, amelyről a megyei bírói tanács és az elnök is véleményt mond, ám a felterjesztés a testület joga. Bár a költségvetési kérdésekben az országgyűlés mondja ki a végső szót, de azt az OIT állásfoglalása szerint teszi. Amennyiben a kormány nem értene egyet az előterjesztéssel, akkor azt indokolnia kell. Ha a parlament rábólint a költségvetésre, akkor a tanács osztja el az összeget a bíróságok között. Mi döntünk a létszámelosztás kérdéseiben is. Lesz egy hivatal, amely vélhetően februártól működik majd, a tanács munkáját segítendő. • Óriási falat jutott az fjlT-nak. Milyen munkamódszerrel óhajt dolgozni a 15 tagú tanács, hiszen ezen túl mindenkinek - a szervezet vezetője a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a 9 bíró mellett tagja még az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, valamint a Parlament alkotmányügyi és a költségvetési bizottsága által delegált egyegy képviselő - megvan a saját munkaterületén a feladata? - Lényegében ez valamennyiünk számára egy társadalmi megbízatás, én is maradok kollégiumvezető. Az OIT-tagságért nem jár fizetés, tiszteletdíj. Valamennyien komoly szakmai elismerésnek tekintjük, hogy a testületben dolgozhatunk. Az tény, hogy az első egy esztendőben sokat kell majd üléseznünk, ugyanis rengeteg a feladat. Már az elején rengeteg probléma merült fel. 0 Óhatatlanul megfogalmazódik a kérdés: ebben a pozícióban vajon tudja-e segíteni Csongrád megyét? Hiszen említette: kinevezésekről, költségvetésről, létszámok odaítéléséről szavaznak... - Kezdettől fogva hangsúlyozták, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjai területi, regionális érdekeket nem képviselhetnek - hívta fel a figyelmet Fedor Attila. - Országos léptékben kell gondolkodnunk. Különös tekintettel arra, hogy összesen csupán hét megyéből van tagja a testületnek. A többieket ki képviselné, ha lobbizások lennének? Az egyetlen megye Csongrád, ahonnan tag és póttag is van, dr. Heidrich Gábor, a megyei bíróság elnökének személyében. Egyébként pedig: nyilván nem tud kibújni az ember a saját bőréből. Ha egyenlő arányok adódnának jogosultság szempontjából - amennyiben egyáltalán lehetséges ilyen -, akkor az országos érdekek képviselése mellett bizonyára tudat alatt dolgozna az is, hogy én már negyven éve itt vagyok. Természetesen a régióhoz tartozó Békésről, Bácsról és Szolnokról sem feledkezem meg. • Ezután már tényleg a szakma irányítja a munkát, hiszen 10 bíró tagja a tanácsnak. Az OIT létrejöttéből mit kamatoztathatnak majd a bíróságok, mit az ügyfelek? Gyorsabb lesz-e az ügyintézés? - Tudtam, hogy a gyorsaságra rákérdez - válaszolta mosolyogva dr. Fedor Attila. - A tanács létrejötte nem fogja gyorsítani az ügyeket. Az eljárási szabályok a döntőek, amelyeket módosítottak, módosítanak a jövőben, mint például az új büntetőeljárási törvény, amelyet a parlament elé terjesztették. Aminek valóban jelentősége lehet: bírák fognak bírókat ellenőrizni, nem egy kívül-álló hatalmi ághoz tartozó személy, testület. Az OIT szakmailag is jogosultnak érezheti magát a külső irányítás kézben tartására. V. Fákat* Sándor • Szegediek vélekedése a merényletről A maffia és a kormány a felelés? A robbantás helyszínén koszorúk emlékeztetnek a vasárnap hajnali robbantásra. (Fotó: Sehmidt Andrea) A Délmagyarország felkérésére az ASK FOR Piac- és Közvéleménykutató felmérést végzett arról, miként ítélik meg a szegediek a vasárnapi robbantásos merényletet. Mintegy 500 lakos véleményét kérték, öszszegezték. Az adatokból egyebek mellett kiderül, honnan értesültek az emberek a robbantásról, kit tartanak felelősnek érte. Vasárnap reggel óta aligha akad gyakoribb beszédtéma Szegeden, mint a hajnali fél 4-kor, a Delhi bár előtt történt merénylet. Szerkesztőségünk kíváncsi volt rá, vajon miként vélekednek a városlakók a történtekről, ezért bízta meg az ASK FOR Piac- és Közvéleménykutatót egy felmérés elkészítésére. A cég november 3-án és 4-én 472 szegedit kérdezett meg arról, hogy hallott-e a robbantásról, kit tart érte felelősnek, milyen intézkedésekkel lehetne elejét venni az ilyen eseteknek. A válaszadók 56 százaléka nő, 44 férfi, 48 százaléka 18-30 év közötti, 28 százalék a 31-45 év közöttiek aránya, az idősebbeké pedig 24 százalék. A robbantás híre szinte az egész várost bejárta, hiszen százból 91-en hallottak róla. A Delhi klub környékén élők nem csupán a hírét, de magát a detonációt is hallották, ugyanis a megkérdezettek 6 százaléka közvetlenül, az említett módon értesült a történtekről. És a többiek? A lakosság kétharmada a sajtóból tudta meg. Először a rádiók röpítették az éterbe a negatív szenzációt, a televízió már képekkel is szolgálni tudott. A hétfői lapokban, miként a Délmagyarországban is, vezető helyen szerepelt a vasárnapi merényletről szóló beszámoló. A lakosság majd' egyharmada az ismerősök elbeszélése alapján szerzett tudomást arról, mi is történt a körút sarkán. Magyarul a „pletyka" azért ma is elég gyorsan terjed, az emberek nem tudják magukban tartani az efféle információkat, a hogy vagy? - kérdés feltevése után rögtön az következik, hallottad, hogyan járt N. Zoltán...? Kit tart felelősnek? - így szólt a lényegre tapintó kérdés. A fiatalok és a férfiak a maffiát okolják elsősorban, az idősek - akiknek amúgy is van elég bajuk, nem kell, hogy ilyen drasztikus robbantások hírével borzolják idegzetüket — inkább a kormányt teszik felelőssé. Az átlagember az alvilágot jobbára csupán hírből, játékfilmekből ismeri, ám a jelenség vészesen hasonlít a régebben oly távolinak hitt gengsztervilághoz, talán ezzel magyarázható a maffia 19 százalékos elsősége. A kormány 16 „pontja" tehetetlenségének számlájára fr20% •15% ható, hiszen a társadalom napról napra szembesül a növekvő bűnözéssel, amelyet képtelenek az ország szekerét irányítók visszaszorítani. Elgondolkodtató: a felelősök említésének sorában a dobogó harmadik fokán a külföldiek foglalnak helyet. A rendszerváltást követően nem csupán átjáróházzá vált az ország és a megye, hanem a külföldi bűnözés színterévé is. Az utóbbi néhány esztendőben számos bűncselekmény szálai vezettek ukránokhoz, szerbekhez, románokhoz, kínaiakhoz, arabokhoz, így nem csoda, ha a megkérdezettek gyorsan előhúzták tarsolyukból az említett vélekedésüket. Az ORFK-ra jobban ráhúzták a vizes lepedőt, mint a helyi rendőrségre, amely többet is tehetne a közbiztonságért, ha a lehetőségei, feltételei jobbak lennének. A rendőrség nyomába sorolták a listán az APEH-et. Ha komolyan vennék az adóztatást, nem a 3000 forintos hátralékon rágódnának a szakemberek, hanem a feketegazdaság lovagjait csípnék fülön, akkor nem itt tartanánk, nem lennének ilyen jellegű merényletek. Kommentár nélkül a tények: mindössze 5 százalék hangsúlyozta az áldozat, 3 pedig a robbantást végrehajtó személy felelősségét. Az utolsó kérdés azt boncolgatta, szükség lenne-e az osztrákokéhoz hasonló idegenrendészeti intézkedések bevezetésére. A válaszadók harmada amellett kardoskodott, hogy szigorítsák a külföldiek itt tartózkodásának feltételeit. Huszonkét százalék javasolta a vízumkényszer bevezetését a kelet-, és dél-európai állampolgárok részére. A fiatalok liberálisabb gondolkodását tükrözi, hogy szerintük az európai normákhoz kell igazodni, nincs szükség vízumokra. ám időszerű lenne növelni a rendőrség ellenőrzésének hatékonyságát. A megkérdezettek 13 százaléka szerint az ilyen jellegű problémák szigorúan magyar (bel)ügynek számítanak. V. Fekete Sándor 10% 5% 0% 10110 maffiát kormányt kütföl- az ORFK-t a helyi az APEH-t akit aki egyéb dieket rendőrséget megöltek robbantott Kiket vélnek felelősnek a szegediek? Százból 19-en az alvilágot, s mindössze hárman a robbantát. (DM-grafika) .,„.„•„ Rablás, sfisapkában A keddi nap nem mindennapi feladatokkal lepte meg a rendőröket: orvhorgászokat, késelót, rablót és verekedőket kellett utolérniük - több, kevesebb sikerrel. Kedden délután fél ötkor L. Lajost és testvérét, L. Lászlót, valamint B. Ernőt tessékelték ki a Szegedi Mezőgazdasági Kft. majsai csatornájának közepéről, ahol a három úriember engedély nélkül horgászott: erre bizonyíték a csónakjukban talált „halállomány". Az orvhorgászok lopásért felelnek majd. Életveszélyt okozó súlyos testi sértés miatt indítottak eljárást a 69 éves, kiszombori O. János ellen. Az idős férfi a lakásán, feltehetően ittas állapotban, szóváltást követően egyszer hasba szúrta albérlőjét, a 43 éves B. István alkalmi munkást. A szúrás áthatolt a hasfalon és a gyomron is, s életveszélyt okozott. O. János ellen szabadlábon hagyása mellett indítottak eljárást. Kedden este az újszegedi vasútállomáson rablás történt. Az utolsó vonatot is útjára indító forgalmista békésen baktatott vissza az állomás épületébe, amikor az egyik bokor mögül egy sísapkát viselő férfi ugrott elé, a sapkát azonban álarcként használta. Spray-vel szembefújta a vasutast, s arra kényszerltette, hogy adja át a pénztár kulcsait. Miután ez megtörtént, az álarcos rabló az újszegedi állomás aznapi összes bevételével, 3785 forinttal távozott... A rendőrség nagy erőkkel nyomoz az ügyben. Két kínai férfit is előállítottak ezen a mozgalmas napon, akik Gyík utcai lakásukon bántalmaztak egy harmadik kínai személyt. Utóbbi súlyos sérüléseket szenvedett. A. L. Keresd a nőt! • Baja (MTI) A lakosság segítségét kéri a rendőrség az országos körözés alatt álló Zatkó Attila megtalálásához. Az újvidéki születésű, Bajára települt 22 éves fiatalembert azzal gyanúsítják, hogy hétfőn kilencmillió hétszázezer forintot vett fel a Mezőbank bajai fiókjánál egy Jopott bélyegző és egy szintén lopott készpénzfelvételi utalvány felhasználásával. Ezekhez mint ezt az eddigi nyomozás megállapította - a 22 éves bajai H. Lívia segítségével jutott hozzá. A lányt - aki munkahelyéről, a Diamant Internacional Malom Kft.-től lopta el a bélyegzőt és az utalványt - már őrizetbe vették, Zatkó hollétéről azonban a csaknem tízmillió forint felvétele óta ő sem tud semmit - közölte Deczki Imre, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Zatkó Attila 175-180 centiméter magas, közepes testalkatú, hosszúkás arcú, szögletes állú, haja oldalra fésült, rövid, barna. A rendőrség kéri, hogy aki tud valamit Zatkó Attila tartózkodási helyéről, tegyen bejelentést vagy a bajai rendőrkapitányság 79/321-955, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság 76/484-684 telefonszámán, vagy a legközelebbi rendőrnél.