Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

10 PANORÁMA KEDD, 1997. Nov. 4. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. © „Oláh Józsefné vagyok, az AB üzletkötője" Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt váija tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befektetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. 1 . ! Befektetés a biztonságba. • Tények Könyve: Mit kell tudni a NATO - ró I? • Megszólal a Kwai-híd „valódi" építője Legenda és valóság Idős oroszlánok helyeit ifjú farkasok • Gyorsítást sürgetnek a kutatók Almaválság • Újfehértó (MTI) Az immár hát áve tartó almaválság leküzdósáre az ágazat teljes korszerüsítósónek felgyorsítását sürgetik a kutatók. Az üitetvány-rekonstrukció nagyobb mártákü folytatása mellett szükságesnek tartják a szakszerű növényápolás megszervezését, a tárolótér jelentós bővítését, az árucsomagolás és feldolgozás piaci követelmények szerinti megújítását, valamint az értékesítési marketingmunka új alapokra helyezését. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás főmunkatársa elmondta: a '60-as és a '70-es években telepített ültetvényekben ma már érthetően nem lehet piacképes almát termeszteni. A fák cseréjére, az igényekhez igazodó fajták ültetésére van szükség. A követelmények közé tartozik a ' növényápolás megújítása is, hiszen jövedelmezőségi szempontból tarthatatlan a mai helyzet, miszerint mindössze tízszázalékos arányban terem étkezésre alkalmas alma a fákon, a gyümölcs fennmaradó része csak ipari feldolgozásra jó. A szakemberek szerint a 70-30 százalékos étkezési-iparalma arány lenne az optimális. A kutatók úgy vélik: a gyümölcsként értékesülő magyar alma piacképessége - a hosszú ideje tartó értékesítési zavarok ellenére - jó, mivel a minősége az éghajlati adottságokból eredően kiváló. A gondot szerintük az okozza, hogy nem az igényeknek megfelelő a kiszolgálás. A nyugati piac elváija a vevőcsalogató csomagolást, s azt, hogy ne két hónapra szúküljön a szállítás, hanem a megrendeléshez igazodóan folyamatos legyen. Ehhez kellenek a hűtőházak, az árú ízléses csomagolása, valamint olyan almafajták, amelyek választékot bővítenék Nyugaton. Az utóbbira a szakemberek - bármilyen meglepő a Jonatán fajtát és annak változatait, így például a Jonadelt és az Idaredet tartják a legjobbnak, mivel ezek a világ más termőtájain ismeretlenek. S persze intenzív termesztést javasolnak, a nagy termésmennyiségből eredő termesztési költségcsökkentés érdekében. Ami pedig a keleti piacot illeti: a tapasztalatok szerint kezd újra fogadókészséget mutatni, főként Oroszországban lehetne több almát eladni. Az ottani követelmények azonban ma már ugyanolyanok mint a nyugati piacé, a minőségi váltás tehát elodázhatatlan feladat. Az almaválság megoldására választ kereső kutatók rossznak tartják a marketingmunkát is. Minősítésük szerint elégtelen mind a hazai, mind pedig a külpiac szervezése; e téren sürgős összefogást javasolnak, valamennyi termelői, kereskedői és feldolgozói érdekképviseletnek. A jövő érdekében már most lépni kellene, s az Agrárkamara égisze alatt létrehozni egy olyan szervezetet, amely időben kezdi és hatékonyan végzi az alma piacra juttatását itthon és külföldön. • Budapest (MTI) Két héttel a népszavazás előtt megjelent a Tények Könyve sorozat új tagja - a NATO-kötet. A Greger-Delacroix Kiadó ötezer példányban adta piacra. Az elsősorban és „a tájékortatok tájékoztatását" szolgáló könyv azzal a céllal készült, hogy segítségével a magyar társadalom a lehető legszélesebb körben megismerkedhessen azokkal a tényekkel, amelyek alapján kialakíthatja álláspontját Magyarország NATO-csatlakozásának kérdésében — mutatott rá a kötet hétfői sajtóbemutatóján Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára. Véleménye szerint a tájékoztató abszolút objektív helyzetképet ad az Észak-Atlanti Szövetségről. Az államtitkár egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy november 16-án a választópolgárok nagy számban vesznek részt a referendumon, és döntően a csatlakozás mellett fognak voksolni. Újságírói kérdés kapcsán kifejtette: az, hogy a kötet megjelentetését a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium támogatta, nem összeegyeztethetetlen azokkal az elvekkel, amelyeket az államigazgatásnak követnie kell. Amikor ugyanis olyan meghatározó jelentőségű kérdésről van szó, mint Magyarország NATO-ba történő belépése, akkor az állami szerveknek nemcsak lehetőségük, hanem kötelességük is a tények és ismeretek elsajátításának esélyének növelése. Kereszty András, a kötet szerkesztője elmondta: a könyvben éppúgy megtalálhatóak a NATO-tagországok statisztikái - beleértve a katonai kiadásokat, a használatban lévő fegyvereket, a történeti áttekintést, az IFORSFOR missziót, a Partnerség a békéért programot, a NATO-bázisokat, iskolákat, kiképzési rendet, a fő fegyvergyártókat és a NATO struktúráját - mint a volt Varsói Szerződés adatait és a leszerelési megállapodások krónikáját. A kötet különlegessége az is, hogy rendkívül részletesen szól a magyar hadseregről: hány évesek a tisztek, tiszthelyettesek, milyen nyelvet beszél a magyar katona, mennyi az átlagilletmény, milyen haditechnikával rendelkezik a Magyar Honvédség. A kötetben olvasható esszéket Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes'államtitkára, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Orbán Viktor az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium integrációs államtitkára, Tolnay László biztonságpolitikai szakértő és Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök írta. • London (MTI) Mint ahogy általában minden, természetesen ez sem úgy volt. A közhely ezúttal a II. világháború ázsiai fejezetének egyik legsötétebb epizódjára, a szövetséges hadifoglyoknak fenntartott japán munkatáborokra vonatkozik, ezen belül is a leghíresebbre, amelynek foglyai a Kwai folyó vasúti hídját építették a burmai-thai határon. Az embertelen építkezésből Dávid Lean 1957-ben készült, Oscar-díjas filmeposza gyárlott máig élő, minden mozzanatában igaznak vélt legendát. Az utókor emlékezetében a Híd a Kwai folyón című alkotás Alec Guinness megformálta Nicholson ezredeseként él az a brit parancsnok, aki a film tanúsága szerint megszállottan igyekezett bebizonyítani a brit katonai fegyelem és mérnöki tudás felsőbbrendűségét a japán barbarizmus felett, s ebbéli szándékában gyakorlatilag a hadifoglyokat számolatlanul halálba robotoltató japánok kollaboránsává vált. Kedd este azonban, 22 évvel halála után, „megszólal" az igazi Nicholson, vagyis Philip Toosey alezredes, aki Szingapúr eleste után, 1942 februárjában esett japán fogságba, s fél évvel később, 650 emberével a Kwai partján működő Tamarkan fogolytáborba került. A BBC tévé Timewatch (szabadon: Időutazó) című műsorsorozatában először kerülnek nyilvánosságra azok a hangfelvételek, amelyeken Toosey tételesen cáfolja a filmben róla alkotott képet, amelyből embereit eszelősen munkára hajszoló, szökésüket és az építkezés elszabotálását megtiltó brit • MTI Panorórma Az elmúlt évben Franciaországban meglehetősen szokatlan jelenség mutatkozott a gazdaságban: a nagy részvénytársaságok, magánvállalatok vezetését a „tapasztalt idős oroszlánok" helyét mind gyakrabban egy generációval fiatalabbak, „ifjú farkasok" vették-veszik át a tulajdonosok akaratából. A francia nagyvállalatok szinte teljhatalmú főnökei közül legutóbb Marc Viénot, a Société Générale 69 éves elnöke jelentette be: november elsejétől nyugdíjba vonul. A pénzügyi cégóriás élén az örökös egy 47 éves „ifjú", Dániel Bouton követi - aki egy ideje egyébként már részt vett az üzleti döntések meghozatálában. Egy hónappal korábban a PSA Paugeot-Citroen konzorcium „megfellebbezhetetlen" döntéseiről közismert vezetője, a 66 éves Jacques Calvet adta át helyét az alig 50 éves Jean-Martin Foltznak. A PSA-csoport ellenőrző bizottsága elnöke, Roaland Peugeot - amúgy: 75 éves szerint Calvet „hidegebb és önkényesebb, mint Foltz, s ez bizonyosan az életkorból is fakad". Hasonló hatalomátarisztokrata tiszt képe bontakozik ki, olyan figuráé, aki megszállottságában azt is elfelejti, hogy melyik oldalon áll. Toosey, aki haláláig nem volt hajlandó a nyilvánosság előtt magyarázkodni valós szerepéről, egy brit történész rábeszélésére, titokban hangszalagra mondta visszaemlékezéseit, amelyekből kiderült: a filmbeli Nicholsonnal ellentétben maga szólította fel fogolytársait a szabotázsra, sőt, a szökésre is. Toosey badarságnak minősítette azt a beállítást is, miszerint a japánok képtelenek voltak a híd felépítésére, s a brit katonai szakmérnökök vetették papírra a terveket is a táborban. Az alezredes elmondta: a japán hadmérnökök „ötször olyan gyorsan építettek hidakat, mint bárki más... a terveket ők adták, mi csak dolgoztunk". Figyelemre méltó adatok kerültek napvilágra arról a szinte baráti viszonyról is, ' amely a háború után alakult ki Toosey és a tábor japán őrparancsnoka, a fiíhtben név szerint ábrázolt Szaito Teruo törzsőrmester között. A most nyilvánosságra hozott levelezés tanúsága szerint a brit tiszt a háború után közbenjárt a brit hadbíróságon Szaito érdekében, így a japán táborőr a biztos kivégzéstől menekült meg. Toosey a hangfelvételek egyikén csak annyit mondott erről, hogy jóllehet Szaito sokszor tettleg bántalmazta őt, később „minden tőle telhetőt megtett azért, hogy segítsen rajtunk". Szaito több hosszú, hálálkodó levélben fejezte ki nagyrabecsülését egykori foglyának, s 1984-ben, néhány évvel a halála előtt Toosey sírjánál is tisztelgő látogatást tett Angliában. adás volt tavaly a francia vízművek, a Générale des Eaux vezetésében: a 75 éves Guy Dejouany helyét a 40 éves ambiciózus Jean-Marie Messier vette át. A Schneidercsoportnál is hamarosan várható, hogy a 66 éves Didier Pineau-Valencienne is átadja helyét égy fiáfalabb vezetőnek. Ezzel együtt Pineau-Valencienne a nyugdíj helyett másfajta karriert fontolgat: a hírek szerint megpályázza a Francia Vállalkozók Szövetsége, az ottani GYOSZ minap megüresedett elnöki posztját - ahonnan a 67 éves Jean Gandois köszönt le néhány hete. Igaz, nem kora miatt, hanem mert a kormány az általa képviseltek véleménye dacára úgy döntött, hogy 2000-től általánosan bevezeti Franciaországban a heti 35 órás munkaidőt. Az „idős oroszlánok-klubjának" változatlanul kitartó néhány tagja közé számít Antoine Bernheim, aki 73 évesen sikeres elnöke az olasz Generáli mamut biztosítótársaságnak, s újabb nagyratörő terveket igyekszik megvalósítani. Néhány hete cége nevében 55 milliárd frankos rekordnagyságú vásárlási ajánlattal kínálta meg egyik vetélytársát, az Assurances Générales de France-t, az AGF-et. Eszes Tibor