Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

\ PÉNTEK, 1997. NOV. 28. UNIVERSITAS 9 • A JATE külügyi kapcsolatai Testvérek és programok Jelentés készült a JATE nemzetközi tevékenysé­géről. Az egyetemi tanács által jóváhagyott doku­mentum a testvérvárosi kapcsolatokat és a nem­zetközi programokban való részvételt elemzi. A József Attila Tudomá­nyegyetem nemzetközi kap­csolatai három csoportba so­rolhatók: az oktatók és kuta­tók nemzetközi kapcsolatai, a közös kutatások és az intéz­ményi szintű együttműködé­sek - szögezi le az egyetemi tanács által jóváhagyott, az intézmény nemzetközi tevé­kenységéről szóló jelentés. Az egyetem nemzetközi kap­csolatrendszerében hosszú ideig szinte egyetlen megha­tározó elem volt: a testvér­egyetemi kapcsolat. Ennek fenntartása és bővítése to­vábbra is fontos feladat. A testvéregyetemi kapcsolat­rendszerben az utóbbi évek­ben két térség, a francia és az olasz megerősödése volt jel­lemző. A rendszerváltás után a nemzetközi programokkal olyan új lehetőségek nyíltak meg, amelyek az intézmény külkapcsolatainak dinamikus bővülését eredményezték. Ezekben a projektekben, így a hallgatók mobilitását segítő programokban is a JATE le­hetőségeihez mérten részt vesz. Reményt keltőnek ítéli a jelentés a SOCRATES és az ERASMUS programokba történő bekapcsolódást. Fon­tosnak minősíti azt a poziciót is, amelyet az egyetem a TEMPUS-ERASMUS-CEE­PUS szervezésben betölt: a JATE látja el a Dél-alföldi Regionális Iroda feladatait. Az egyetem nemzetközi kap­csolatrendszere döntően Eu­rópa-centrikus - szögezi le a jelentés. Más kontinensek egyetemeivel alapvetően anyagi nehézségek miatt nem tudtak létrehozni szerződéses kapcsolatot. Különösen az Egyesült Államokkal kapcso­latban jelentkeznek finanszí­rozási nehézségek. Az egyetem kapcsolat­rendszerét a Magyarországra akkreditált nagykövetek meghívásával igyekeznek bővíteni. Az elmúlt négy év­ben a JATE-n járt Németor­szág, Franciaország, Olaszor­szág, Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Ausztria, az Egyesült Álla­mok, Hollandia és tíz Latin­amerikai ország nagykövete. A külföldi pályázati kapcso­latrendszerekhez való szoro­sabb kötődés érdekében hoz­ták létre az egyetemen a pá­lyázati rektorhelyettesi tiszt­séget. A JATE a következő kül­földi intézményekkel áll test­véregyetemi kapcsolatban: Temesvári (Nyugati) Egye­tem 1977 óta, Novi Sad-i Egyetem 1965 óta, Odesszai Mecsnyikov Egyetem 1965­90 között és 1995 óta, Lodzi Egyetem 1972 óta, Brnoi Ma­saryk Egyetem 1987 óta, Szentpétervári Herzen Peda­gógiai Egyetem 1962-90 kö­zött és 1997 óta, Göttingeni Georg-August Egyetem 1984 óta, Turkui Egyetem 1980 óta, Udinei Egyetem 1983 óta. A tavalyi és az idei év­ben az Angers-i Egyetemmel, a Strasbourg II Egyetemmel, az Aix-Marseille II Egyetem­mel, a Lille-i Természettudo­mányi és Műszaki Egyetem­mel, a Veronai Egyetemmel és a Maceratai Egyetemmel kötött a JATE megállapodást. Előkészítés alatt van az együttműködési szerződés a Paris VIII (Saint-Vincennes) és a Toulouse-Le Mirail egyetemekkel. A szegedi tudományegye­tem számos nemzetközi szer­vezet munkájában és projekt­jeiben vesz részt. Ezek közül a legfontosabbak az Associa­tion of European Universiti­es, az Organization for Eco­nomic Co-operation and De­velopment, a European Cent­re for Strategic management of Universities, a Central Eu­ropean Exchange Program­me for University Studies, a TEMPUS, a SOCRATES, az ERASMUS, a Jean Monet Project, az Internationales Zentrum Tüblingen, az Oszt­rák-Magyar Akció Alapít­vány, a Soros és a Fulbright alapítványok. K. G. • Májusban, a szegedi „komiban' Simándy­énekverseny • Munkatársunktól Simándy József énekver­senyt szervez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma a Kossuth-díjas művész özve­gyének hozzájárulásával és a szegedi önkormányzat segít­ségével. A jövő év május 22-23-24-ére tervezett éne­kes vetélkedőn közép- és felsőszintű zenei intézmé­nyek hallgatói vehetnek részt, hazai és nemzetközi mércével is a legmagasab­ban kvalifikált zsűri előtt. A szakmai elnökséget Patkó József a főiskola tanszékve­zető egyetemi tanára vállal­ta. A zsűri tagjai Hamari Jú­lia és Sándor Judit operaé­nekesnők, Bende Zsolt ope­raénekes, valamint Weninger Richárd karmester lesznek. Simándy József özvegye vál­lalta a verseny védnöki tisz­tét Szalay István polgármes­terrel együtt. Az elődöntőket a buda­pesti Zeneakadémia kivéte­lével - minden főiskolával rendelkező város (Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen és Szeged) az 1997/98-as tanév első félévi vizsgái alkalmá­val helyileg bonyolítja le. A Zeneakadémia saját szerve­zésében és épületéneb tartja meg válogató versenyét. A válogató énekverseny anya­gában barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi dalnak vagy áriának kell szerepelnie. A második for­dulóra érdemesnek talált ne­vezetteket a rendező szerv hívja meg a szegedi döntőre. A döntőkre a szegedi Konzervatórium hangver­senytermében kerül sor má­jus 22-23-24-én. A kétfordu­lós verseny nevezési határ­ideje január 20. A részvételi szándékot levélben vagy fa­xon lehet jelezni a szegedi polgármesteri hivatalban. Kerek Attila rendezvényrefe­rensnél. A fájdalmat csillapító anatómus Csillik Bertalan 70 Egy szegedi orvospro­fesszor - akinek hobbija az evezés és a hegedülés - a napokban ünnepelte hetvenedik születésnap­ját. Csillik Bertalan életút­ja nem mindennapi: átélte a zöld és a vörös diktatú­rát, három évet töltött orosz hadifogságban, öt esztendőre száműzték szeretett intézményéből. Az évforduló alkalmából meglátogattuk, hogy portrét rajzoljunk a nem­zetközi hírű tudósem­berről. Csillik Bertalan anatómus, a SZOTE emeritus professzo­ra elsőként kutatta világvi­szonylatban strukturális mód­szerekkel azokat a molekuláris változásokat, amelyek az idegingerület egyik neuronról a másikra való áttétele során a szinapszisokban bekövetkez­nek. Felfedezte az érző ideg­sejtek úgynevezett transz­ganglionáris szabályozásának törvényét, s ennek alapján az idegnövekedési faktor áramlá­sának iontoforézis révén való gátlása útján új fájdalomcsilla­pító eljárást dolgozott ki fele­ségével és Szűcs Attila ideggyógyásszal a krónikus, csillapíthatatlan fájdalmak ke­zelésére. Csillik Bertalan még nem volt tizennyolc éves, amikor az oroszok 1945-ben maguk­kal hurcolták. Három esz­tendőt töltött hadifogságban, s túlélte azt a poklot, amit csak nagyon kevesen. Ezt követően elvégezte a szegedi orvostudo­mányi egyetemet, s munkatár­saival kialakított egy új tudo­mányágat, a neurohisztokémi­át. Csillik Bertalan keményen dolgozott: igazgatta az Anató­miai Intézetet, megteremtette a szegedi neurohisztokémiai iskolát és vendégprofesszor­ként előadott a különböző nyugat-európai és amerikai egyetemeken. A nemzetközi hfrű tudóst 1992-ben máról holnapra nyugdíjazta a SZO­TE akkori rektora. „A nyugdí­jazás teljesen váratlanul ért. Nagyon megviselt a több hó­napig tartó hercehurca, mert bevallom: nem így, nem ilyen módon készültem befejezni az oktatói pályámat és tudomá­nyos kutatómunkámat. Úgy éreztem magam, mint az a he­gedűművész, akitől elvették a A professzor csak akkor érzi jól magát, ha dolgozik. (Fotó: Karnok Csaba) Tények, számok • Munkatársunktól CsiUik Bertalan az MTA Neurobiológiai Bizottságá­nak és a Leopoldina Német Természettudományos Aka­démiának rendes, míg a Belga Királyi Orvostudományi Akadémiának levelező tagja. Tudományos munkáját Akadémiai Díjjal (1966, 1972), Jancsó Miklós Emlék­éremmel (1987) és Eötvös József Koszorúval (1993) is­merték el. Társszerzője a nívódíjas Tájanatómia tan­könyvnek és a Protean Gate című könyvnek, 17 magyar és angol nyelvű egyetemi jegyzete, 199 tudományos köz­leménye, 4 könyve és 28 szakkönyvfejezete jelent meg. hangszerét, vagy a zongorista, akinek összetörték a csuklóját, hogy ne tudjon játszani. Rá­adásul mindeközben átestem egy igen komoly betegségen." Amikor a professzor felépült, két ajánlatot is kapott: egyet a bostoni Harvard Egyetemtől, egyet pedig a szegedi Bay Zoltán Biotechnológiai Kuta­tóintézettől. Előbbi helyen az anatómiai kurzuson oktatott, illetve oktat még ma is, utóbbi helyen pedig létrehozta az idegszövettani laboratóriumot, ahol egyebek mellett a szú­nyogirtó szerek halakra gya­korolt hatását tanulmányozza. Bár Csillik professzor 1992 és 1997 között szabályosan ki­vált a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem éle­téből, tovább folytatta elekt­ronmikroszkópos enzim- és immunhisztokémiai kutatásait. „Én világéletemben azt csi­náltam, amit szerettem. Most, hogy elmúltam hetven esz­tendős, azt veszem észre, hogy több dolgom akad, mint ko­rábban. Igaz, ma már szaba­dabban tudok dolgozni, mert nincs annyi kötöttségem." Csillik Bertalan abban az érte­lemben tipikus tudósember, hogy csak akkor érzi jól ma­gát, ha dolgozik. A Mátrában például az erdei séták után pi­cike víkendházában ítja tudo­mányos cikkeit és könyveit. A professzortól - aki 1960 óta játja a világot - többször megkérdezték már kül- és bei­honban egyaránt, miért nem telepszik le Nyugaton. Erre válaszolta azt a tudós, hogy Virág Cukrászda csak Szege­den van. „Imádtam a régi Vi­rág Cukrászdát a plüss fote­leivel, az arany díszítéseivel, a vaskályhában duruzsoló tüzé­vel és a homogén zajával. An­nak idején órákig üldögélhe­tett az ember egy kávé mellett. Ebben az otthonos környezet­ben írtam meg például a kan­didátusi disszertációmat." Csillik Bertalan tehát, mint a föl-földobott kő, mindig visszahullott az anyaföldre. Emeritálása óta (1993) ku­tatómunkáját a Yale Egyetem Neurobiológiai Intézetében és a Bay Zoltán Biotechnológiai Kutatóintézetben végzi. Csil­lik Bertalan elmondta, hogy 1997. július elseje óta újra a szegedi orvostudományi egye­tem tagjának érzi magát. Anyaintézményében tevéke­nyen részt vesz a posztgraduá­lis (PhD) képzésben, de mint hangsúlyozta: ha igényt tarta­nak rá, szívesen vállal szere­pet az orvostanhallgatók kép­zésében is. A professzor - aki­nek eddig több mint ötezer ta­nítványa volt - úgy érzi, hogy az élet teljességéhez nagyban hozzátartozik az oktatómunka. S hogy milyenek a tudo­mányról vallott nézetei? Nos, Csillik professzor egyetért az idősebb Bólyaival abban, hogy a tudomány olyan, mint mezőn a virágok. Egyidőben több virág is kinyílik, amely versenyszerűvé teszi a tudo­mányt is. Egy-egy probléma feltárásában azonban nem az számít, hogy ki csinálta meg először, hanem ki csinálta meg jobban. A tudományos munkában a gyermeki kíván­csiság mellett alapvető szem­pont az igényesség. Csillik Bertalan pályája során mindig erre fektette a hangsúlyt. Ezt igazolja, hogy az ötvenes években publikált írásaiból még ma is idéznek a kutatók... Szabó C. Szilárd l Kutatóink életkora Azok az aktív negyvenesek ASK FOR ­PIACKUTATAS • Munkatársunktól A magyar kutatók életko­rának megoszlását mutató grafikonból kitűnik, a legtöbb tudósunk negyven és ötven év közötti. A kutatók több mint harminc százaléka esik ebbe az életkorszakba. Tudomá­nyos tevékenység tekinteté­ben a második legaktívabb dekádnak az ötven és hatvan közötti életkor számít. Ide tar­tozik a kutatók negyede. Tu­dósainknak majd' ugyanek­kora hányada, 23,5 százaléka harminc és negyven év közöt­ti. Jóval kevesebben, alig több, mint tíz százaléknyian minősülnek tudósnak 25-30 éves korukban. A 60-64 éve­sek a kutatók 4,5, a 65-70 évesek a tudósok 3 százalékát adják. Huszonöt évnél fiata­labb kutatónk alig van, mind­össze a tudóstársadalom 1,3 százaléka tartozik ebbe a kor­osztályba. PROFESSZOR UR. HANY EVES? életkorának megoszlása) Kutatók száma (fő) össz.: 20 859 Kutatók • megoszlása 1 össz.: 100 • 35 • 20 •1 15 619 3.0 "5 1 1 Forrás: 25 évnél 25-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65 és A tudományos kutatók képzettsége fiatalabb idősebb -KSH Budapest, 1997. József Attila évforduló • DM-infornáció A József Attila Tudomá­nyegyetem névadója halálá­nak hatvanadik évfordulójá­ról emlékeznek meg novem­ber 28-án 11 órakor a Dugo­nics téri épület Aulájában. A rendezvényen dr. Szigeti La­jos Sándor egyetemi tanár, a Modern Magyar Irodalmi Tanszék vezetője mond be­szédet, majd megkoszorúz­zák József Attila szobrát. Az évfordulóhoz kapcso­lódik az a diákköri felolva­sóest is, amelyet a Modern Magyar Irodalmi Tanszék rendez december 3-án 15 órakor a Bölcsészettudomá­nyi Kar tanácstermében. Diákfesztivál Temesváron • DM-információ A Prudentia Alapítvány látogatást szervez a decem­ber 5-7. között megrende­zendő Temesvári Magyar Diákfesztiválra a Miniszter­elnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Taná­csának, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálatnak és a Művelődé­si és Közoktatási Minisztéri­um Felsőoktatási Programfi­nanszírozási Pályázatának a támogatásával. A fesztiválon előadások hangzanak el a Kárpát-medence művésze­téről, kultúrájáról, színdara­bokat mutatnak be, fotókiál­lítást és táncházat rendez­nek. Az fesztivállal kapcso­latban a József Attila Tudo­mányegyetem Hallgatói Iro­dáján lehet érdeklődni. Konferencia a diák­jogokról • DM-információ Nyilvános tanácskozást rendeznek a diákjogokról. Az Állampolgári Tanulmá­nyok Központja és az Orszá­gos Diák Unió által, vala­mint a Művelődési és Kö­zoktatási Minisztérium tá­mogatásával szervezett III. Diákjogi Felülvizsgálati Konferencia december 13­14-én lesz Budapesten, a Kontyfa Tizenkét Évfolya­mos Iskolában, a XV. keriF let Kontyfa utca 5. szám alatt. A konferencia célja a Diákjogi Charta érvényesü­lési tapasztalatainak összeg­zése, a charta tartalmának korszerűsítése, felülvizsgálá"­ta, módosítása, továbbá szó lesz még a módosított kö­zoktatási törvény diákjogi vonatkozásainak érvényesü­léséről. A konferencián való rész­vétel ingyenes, a jelentkezé­seknek legkésőbb december 1-jéig kell megérkezniük a szervezőkhöz. Ellenkező esetben sem szállást, sem ét­kezést nem tudnak biztosfta­A 43. sz. főút mellett franchise rendszerben üzemelő üzemanyagtöltő­állomás KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL bérbe adó. Érd.: 06-Ó0-383-129

Next

/
Thumbnails
Contents