Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 27. A portugál zongoraművész a tegnapi próbán. (Fotó: Mohos Angéla) • Munkatársunktól Ma este fél 8-kor a Fricsay-bérlet tulajdo­nosai számára ad koncertet a Szegedi Nemzeti Színházban Acél Ervin igazgató­karnagy dirigálásával a Szegedi Szimfonikus Zenekar és Adriano Jordao portugál zon­goraművész. A műsorban Ravel G-dúr zongoraversenye, Franck Szim­fonikus vázlatok zongorára és zenekarra és Debussy A tenger cfmű darabja szerepel. Ad­riano Jordao 1946-ban An­golában született, zenei ta­nulmányait Portugáliában kezdte, majd az Egyesült Ál­lamokban és Párizsban töké­letesttette művészetét. Karri­erje rangos nemzetközi zon­goraversenyeken aratott győzelmekkel indult, majd koncertező szólistaként szin­te az egész világot bejárta. Kiváló zenekarokkal és ne­ves karmesterekkel, éneke­sekkel lépett fel, jelenleg több nívós nemzetközi zenei fesztivál művészeti igazga­tója. A francia kormány nemrégiben A művészetek és az irodalom lovagja ki­tüntetéssel ismerte el élet­művét. A The New York Times és más vezető világ­lapok kritikusai méltatták ér­zékeny és szuggesztív zon­gorajátékát. Jordao néhány évvel ezelőtt került kapcso­latba a szegedi muzsikusok­kal, akikkel Brazíliában és Portugáliában is nagy siker­rel koncertezett, s közös CD­jük is megjelent. • Holnaptól a Domusban Áramvonal, negyedszer • Munkatársunktól Negyedik alkalommal rendezik meg Szegeden az Áramvonal elnevezésű szá­mftás- és híradástechnikai szakvásárt. A holnap délelőtt 10 órakor, a Domus Áruház emeletén megnyíló kiállítá­son a számítástechnika, va­lamint a szórakoztatóelekt­ronika legfrissebb kínálatát tekinthetik meg az érdeklő­dők. Újdonságot is ígérnek az idén a szervezők, a Pálma reklámstúdió szakemberei: most első alkalommal biz­tonságtechnikai berendezé­seket is felvonultatnak. A helyszínen, a kiállítással egy időben irodabútorvásárt ren­deznek. A november 30-áig nyitva tartó kiállításon többek kö­zött bemutatják a Toshiba világújdonságát, a Librettó névre hallgató miniszámító­gépet is. Pénteken és szom­baton reggel 9-től délután 6 óráig, míg vasárnap 9-tól 16 óráig várják a vásárlátogató­kat. Néprajzi konferencia • Munkatársunktól Tegnap ért véget az a két­napos konferencia a Szegedi Akadémiai Bizottság szék­házában. amelyet „Migráció és anyagi kultúra a Duna-Ti­sza közén" címmel rendezett meg a József Attila Tudo­mányegyetem Néprajzi Tan­széke és a SZAB Néprajzi Munkabizottsága. A két nap alatt tizenhat előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az előadók közül Fodor Ferenc a migrá­ció és a paraszti innováció összefüggéseiről, Szakái Au­rél a halasi céhes kézműves­ségről, Merk Zsuzsa a Délvi­dékre telepített két bukovi­nai székely falu 1941-44 kö­zötti népesedési viszonyairól beszélt. A konferencián Bárth Já­nos a halasi határpereket ele­mezte néprajzi szemszögből, D. Beszédes Valéria pedig egy családtörténet tükrében mutatta be a munkaerő-ván­dorlást. • 75 éve Az államosított rendőrség A város tanácsa mosta­nában nagyon haragszik az államrendőrségre. Álig mú­lik el tanácsülés anélkül, hogy egy-két megjegyzés el ne hangzana az államosí­tott rendőrség ellen. Szom­baton az ellopott vaskorlát­részek pótlása került szóba. A lopásokért valószínű a • 50 éve rendőrség a felelős, mert nem vigyáz elég éberen a város vagyonára. A gyenge ellenőrzés miatt fűrészel­hették le a terek kerítésosz­lopait. A rendőrfőtanácsos ezzel szemben kijelentette, hogy a kerítést már három évvel ezelőtt csonkították meg. (1922) Franciaország forrong Franciaországban a sztrájkok állhatatosan to­vább gyűrűznek. A fran­cia munkásság képviselői általános bérrendezést és az árak letörését követel­ték. Baloldali körökben nem tartják lehetetlen­nek, hogy a kormány en­gedményeket tesz. Vi­szont olyan hírek is fel­röppennek, hogy titok­ban éles sztrájkellenes intézkedéseket készíte­nek elő. Könnyen lehet­séges, hogy a munkástö­megektől elforduló kor­mány most - a gerincte­len politika következté­ben - a két szék között a pad alá esik. (1947) • 25 éve Országos dliákparlament Az iskolai, megyei il­letve budapesti diákparla­mentek után hétfőn Buda­pesten a Láng közművelő­dési központban csaknem háromszáz küldött részvé­telével megkezdte tanács­kozását a IV. országos di­ákparlament. Megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottsága osztályvezető he­lyettese, Nagy Imre mun­kaügyi miniszterhelyettes, és Szűcs Istvánné, KISZ KB titkára. Dr. Gosztonyi János művelődésügyi mi­niszterhelyettes tartott re­ferátumot. (1972) Magyairnóta-est • Munkatársunktól Tisztújítás zajlott a kö­zelmúltban a Magyarnóta­szerzők és Énekesek Orszá­gos Egyesületének Dél-ma­gyarországi Önálló Szerve­zetében. A megerősödött el­nökség fontos feladatának tekinti, hogy népszerűsítse és megszerettesse az embe­rekkel a magyarnótát. Ezt a célt szolgálja a Nótás Új­ság, valamint rendszeresen megrendezendő klubnapok. Az első ilyen jellegű programra november 30­án, vasárnap 17 órára vár­ják a közönséget a MÁV Művelődési Házba, ahol „Hegedülnek, szépen mu­zsikálnak" címmel rendez­nek magyarnóta-műsort. Az esten köszöntőt mond Sza­lay István, Szeged polgár­mestere. Fellép Antal Imréné, Ürmös Ilona, Kurina Irén, Fejes Sándor, Szegedi Tóth Lajos, Lévai László és Fodor Károly magyarnóta-énekes, vala­mint Németh József ci­gánydalénekes. Az esten Fejes Ernő, az egyesület el­nöke konferál, az énekese­ket ifj. Rácz Lajos és zene­kara kíséri. • Szimfonikus koncert a színházban A szólista: Adriano Jordao A MUNKÁSPÁRT alsóvá­rosi és felsőoktatási alapszer­vezete 16 órakor taggyűlést tart a Szeged-állomás éttermé­ben. AZ SZDSZ taggyűlést tart 17 órai kezdettel a Földváry utca 3. alatti irodában. PANCZA ISTVÁN, az FKGP országgyűlési képvise­lője 18 órai kezdettel lakossági fórumot tart a tömörkényi Ná­das vendéglőben. DR. TICHY-RÁCS CSA­BA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fo­gadóórát tart 18 órától az alsó­városi általános iskolában (Dobó utca). HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizottsága 15 órakor ülést tart a Fő fasor 9. alatti Munkás Művelődési Otthonban. AZ MDF szegedi szervezete december 12-én autóbusz indít Budapesre, dr. Antall József néhai miniszterelnök elhunyta évfordulóján. Érdeklődni lehet a 324-41 l-es telefonon. JOGSEGÉLYSZOGÁLA­TI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától, a Római krt. 31. alatti irodaház­ban. Kettős tárlat • Munkatársunktól Ma délután 5 órakor a G­Galériában (Szeged, Tábor u. 5.) nyílik Kalmár Márton szobrászművész és Nóvák András festőművész kiállítása. A tárlat megnyitóján Szuromi Pál művészettörténész beszél­get a művészekkel, A kiállítás december 9-ig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Schubert-dalest • Munkatársunktól Franz Schubert születésé­nek 200. évfordulója alkal­mából Andrejcsik István ope­raénekes a szerző Winter­reise (Téli utazás) cfmű dal­ciklusát adja elő a Somogyi­könyvtár első emeleti folyó­irat-olvasójában november 28-án 17 órától. Zongorán kí­sér Maczelka Noémi. \ Dlusztus Imre Barcs Sándor - A te elképzelésedben már nem kapnak szerepet a bizottsági ülésekre meghív­ható szakértők? - Dehogynem! A szená­tus szakmai bizottsága tudni fogja, hogy kiket kellene még meghallgatni. És persze a képviselőház is hivathat szakértőt, függetlent, el nem kötelezettet, kívánsága sze­rint. - Tudsz-e olyanokról, akik támogatják a kétkama­rás országgyűlésre vonatko­zójavaslatodat? - Szentágothai János és Bognár József biztosan. Okos, művelt, világlátott emberek. - Jó, értem, hogy mit akarsz mondani. De hallom azok hangját, akik azt mond­ják, hogy Barcs a hatalmát akarja ezzel átmenteni. - Én hatalmat sohasem akartam, ezután sem célom semmiféle hatalomszerzés. A politikusi pályáról le fo­gok köszönni. - Ha nem köszöntenek le. - Azért küzdeni fogok, hogy ne a sztálinistákkal küldjenek a süllyesztőbe. - Többnek tartod magad? - Legalábbis másnak. - Mégis az maradhat meg rólad, hogy te a Kádár­rendszerben a tejszínhab­evők közé tartoztál, és soha­sem álltál sorban, hogy mo­sogathass. - Nem tagadom, hogy en­nek az elitnek voltam a tag­ja. Ezt sohasem tagadtam. Gazdasági ügyekkel csak az MTI-nél foglalkoztam, tehát közvetlenül nem vagyok okozója ennek a csődtömeg­nek. De elismerem, hogy en­nek a rendszernek voltam az embere. Ebből le is vonom a konzekvenciát. Eltűnök a politikából. De nem azokkal együtt, akiknek döntési hata­lom volt a kezükben. Én ma­gyar emberként éltem, és tet­tem valamit a népemért. Amennyi szerény erőmből telt. Nekem mindig a ma­gyar nép volt az első számú parancsadóm. Éppen ezért kikérem magamnak, hogy velük egy kalap alá vonja­nak. Sem intelligenciában, sem képzettségben, sem nyelvtudásban, sem művelt­ségben nem vagyunk azonos szinten. Nem beszélve a po­litikai koncepciójukról. - Végül is szolgáltad a rendszert. - De azon belül mindig igyekeztem szolgálni a népe­met is. Ahogy lehetett. Hát ez az, ami miatt elvárom, hogy ne kössenek össze a sztálinistákkal. Egyedül azt fogadom el, hogy én ennek a rendszernek voltam az em­bere. De ez önmagában ke­vés ahhoz, hogy a sárba ta­possanak, mert az egész em­bert, annak egész munkálko­dását kell felmérni. Most, ebben a nagy harci zajban többen okosan átálltak egy kifizetődőbb szekértáborba. De nem akarok sem vádas­kodni, sem pedig mentege­tőzni. Minden lépésemet, döntésemet és tettemet válla­lom. Egy dolgot azért hadd kérdezzek meg helyetted magamtól: Mindazt, amit tettem a magyarságért, meg­tehettem volna-e, ha nem va­gyok tagja az establishe­mentnek? Mit gondolsz? - Egyértelmű válasz nincs. De értem a parancsot: ahogy lehet. Tudod, a mi év­(XX.) járatunk már könnyű hely­zetben van, mivel alig-alig volt lehetősége a korrumpá­lódásra, a bemocskolódásra, hogy szinte súlytalanul ítél­kezhetünk. Egzisztenciális kockázat nélkül harcolhat­tunk az egyenes beszédért, és közben alig-alig foghatják ránk, hogy néhány éve még mi is bőszen félrebeszéltünk. Tehát mi, vagyis beszéljek magamról: én súlytalanul adhatok feloldozást. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy a te erdélyi kategorikus imperatívuszod, az „ahogy lehet" egyszerre végtelenül igaz és borzasztóan relatív. Úgy értem, a belső parancs függ attól, aki teljesíti. Hát csak ennyi a gondom... A Képes 7-ben a Kádár-teme­tés fotóit nézegettem. Ebben a fekete arcképcsarnokban te is ott állsz többek között Kállai Gyulával. Temettetek egy rendszert. - Amikor ott álltam, sor­rendben a tizenhatodik ko­szorúzó csoport tagjaként, arra gondoltam, hogy meny­nyire ellentmondásos volt az a rendszer, s maga Ká­dár János is. A rossznál fi­gyelembe kell venni azt, hogyha én azt mondom, „ahogy lehet", akkor az ő magas polcán ezt vastagon akceptálni kell. A Jalta-kel­tette viszonyokban, leszá­mítva az utolsó éveket, elég ügyesen merészkedett el az oroszoktól. Rettenetes nyo­más alatt. - Hogyan jellemeznéd a politikáját? - Tipikus kisebbségi poli­tika. A többségit ugyanis Moszkvában csinálták. Ká­dár tehát végrehajtó volt, aki igyekezett emberségesebben teljesíteni a parancsot, mint mások. - Milyen volt Kádárral a kapcsolatod? - Ellentmondásos. - Úgy tudom, a feleségét személyzeti vezetőként al­kalmaztad az MTI-nél. - Kádár akkor még a bör­tönben ült, amikor odavet­tem a feleségét. - Kádárnét honnan ismer­ted? - Sehonnan. Többen mondták, hogy nincs táma­sza, mackónadrágokat szab, s mivel igen gyönge fiziku­mú, már nem sokáig bírja. Intézkedtem, hogy odajöj­jön. - Korábban mi volt a foglalkozása? - Drogériában dolgozott a Népszínház utcában. - Miért épp személyzeti munkára vetted fel? - Újságírónak nem alkal­mazhattam, és ez elég ké­nyelmes munka volt, hiszen az összes személyzeti kér­désben én döntöttem. - Akkor miért volt osz­tály? - Az túlzás, hogy osztály, mert a csoportban hárman dolgoztak: Hazainé, Egririé és Kádárné. - Utóbbi meddig dolgo­zott az MTI-nél? - 1956-ig. Utána bement a férjéhez a Parlamentbe. - Végül is miért segítettél Kádárnén? - Mert a férjét józan gon­dolkodású, egyenes, puritán embernek ismertem meg, akit Rákosiék halálra ítéltek. Akkor ennyit tudtam róla. - Akár a barátod is lehe­tett volna? - Nem, mert nagyon rit­kán találkoztunk, akkor is csak percekig beszélgettünk, indifferens dolgokról. Nem ismertem hát közelről. - Kevés emberrel tegező­dött. - Velem igen. Mert én egyből letegeztem. Egy idő­sek voltunk, baloldaliak, úgy láttam rendjén. - Kádárné személyzeti munkájáról nem túl sok jót hallottam. - Az MTI-ben szerették. Ott nagyon emberségesen bánt mindenkivel. Ugyanak­kor Kádár igen rossz ember­ismerő volt, így káderpoliti­kája katasztrofális. Hogy eb­ben feleségének volt-e szere­pe, természetesen nem tu­dom. Bizonyos jelekből úgy láttam, hogy volt. (Vége.) (A kötet a Délhír hírlapárusainál kapható.)

Next

/
Thumbnails
Contents